Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Szellemi és lelki "duáljaink", és egy kis asztrológia
2010. február 01. hétfő, 23:23 | Aditi

Na, igen. Lezárandó a szerelem és egyéb kétes témákat, megtaláltam a minap a titokzatos "duál"-nak nevezett jelenség kulcsát. Egy nagyon egyszerű asztrológiai jelenségben, amire azonnal, döbbenten ismertem rá, a vagy két éves szenvedéseim és ok-kereső tevékenységem megéléseinek eredményeképpen... :)

Lehet h ez most nem mindenkinek fog passzolni, ennyire, hogy azt mondja HEURÉKA (mint én), nekem is sok dolog kellet hogy összeálljon, és sok tapasztalatot kellett gyűjtenem... (élmények, önmegfigyelés) mire végre összeállt a kép...

Szóval azt mondom, a dolog egyszerű: a teljességet keressük, mert egy bizonyos tudatszinten azok vagyunk. Mind, egytől egyik. Nincs kivétel. Mivel még részeinkkel azonosítjuk magunkat (milyenség, érzelmek, test, gondolatok, tudás...stb) ezért erről a világunkról vajmi kevés a tapasztalatunk. (Üdvözült állapot, belső béke, tiszta fény, tudatos szeretet, a szemlélés, a puszta létezés állapota, az ok nélküli öröm.... stb).

Viszont a Mindenség olyan tökéletes, hogy folyton körülöttünk van az, amit HIÁNYOLUNK. Hiszen minden a mi szűrőnkön keresztül vetül ki. Amit még nem tudatosítottunk, az ugyanúgy, fizikai, vagy lelki formában, szellemként, vagy anyagként, gondolatként, vagy érzelemként, vagy akár egy ember formájában, viselkedésében jelen van (tükröződik). Amíg rá nem ismerünk, nem tudatosítjuk magunkban, hogy valójában ott van és mindig is ott volt, magasabb tudatszintre emelve ezzel.

Amiről tudunk (és nem csak aggyal, hanem tapasztalataink által, megéléssel, tudatosítva azt önmagunkban), az a Mindenséggel összekapcsolódott (hozzátenném: addig is összekapcsolódott állapotban volt, csak mi éltük meg elválasztással, köszönhetően az egócskánk természetének:). Amiről nem, (még nem tudatosítottuk), az jelenség formájában van körülöttünk, hiszen a Teremtés Egysége, az ami minden egyes adott pillanatban Van, mindig, minden pillanatban ugyanaz a tökéletesség. Csak mi fogjuk fel különböző szinteken. (És ezért nem látszik olykor olyan tökéletesnek, egésznek.)

Azok az emberek (és most direkt használok többesszámot!), akik nagyon nagy érzelmeket, jót és rosszat (szerelem), váltanak ki belőlünk, akikkel nagyon vágyunk eggyé lenni a duáljaink. Sok olyan képességet, tulajdonságot, látásmódot, érzelmeket, indulatok, tapasztalást, tudást, tudatosságot képviselnek, amire mi magunk égetően vágyunk, hogy felismerhessük önmagunkban (hogy KIEGÉSZÜLHESSÜNK) általuk.

Hiszen a teljes egészben minden ott van. "Előre legyártva". Csak ráismernünk kell, hogy az valójában a miénk.

A Duál jelenség leegyszerűsíti a dolgot két félre, de ez lehet, egy negyed és egy háromnegyed, meg még sok más variáció. Kétségtelen, hogy a két fél egyenlő mivolta és ugyanakkor polarizált jellege a legnagyobb élményt nyújtja az egyesüléskor (megismeréskor) a természet törvényszerűségei mián.

Ez a Yin és Yang, fizikai szinten a férfi és nő aspektusok egyesülése.

A horoszkópban úgy fogalmazzák ezt meg, leegyszerűsítve a "deszcendens" jelenségben, hogy a születésünk pillanatában éppen lenyugvó csillagkép, a rejtett énünk, az énünknek az a "másik fele", amely ott van, csak mélyen eltemetődik a felnőttkorig a tudatban, életünkben kivetül olyan emberekben, akik ezt képviselik. Vonzzuk ezeket, és taszítást is érzünk, hiszen a saját nem-tudatos tartalmaink találkoznak ilyenkor a másik szintén jórészt nem tudatos tartalmaival. Ezért a "csattanás". Ami nagyot szól, és általában egy egész életre meghatározó, nagyon nagy erővel bíró tanítás. Önmagunkról.

Ha a tudatosodás útját választjuk, felhasználhatjuk ezt a jelenséget arra, hogy megtanuljunk nem reagálni (a folyton ösztönösen reagáló elménkkel), meg nem elemezgetni sem, egyszerűen szemlélni önmagunkba azt a másikat, és feloldani egy csomó blokkot (nem-tudatos tudattartalmat). Szeretni.

Ha a dulálok felnőnek ehhez a tevékenységhez (vagyis vállalják önnön érzelmeikért a felelősséget és ajándéknak tekintik a találkozást, és tanító, tisztító jellegét), akkor ez hihetetlen tempójú fejlődéshez vezethet.

De ha nem akkor sincs gáz. Ugyanis nem csak egyetlen ilyen pár van.

Azok, akik úgy születnek le, hogy találkoznak is a "kiegészítő párjukka", azokban erős vágy, inspiráció van a teljesség, a tudatosság, az abszolút megélésére. Valószínűleg nem véletlenül. Ez általában az életcél szerves része, segít őket a helyükre kerülni a Földi életek viszonylatában. Olyanná válni, annyira tudatossá, amire szüksége van a Földi létezésnek, amiben jól képviselik saját képességeiket, és kifejezésre juttatják mindenki más örömére is.

Ha ebben az esetben a másik fél (ember) esetleg megfutamodik (ez egy nagyon nagy kihívás), vagy neki valójában nincs is szüksége erre, a tökéletes Univerzum bármikor szolgál egy ugyanolyan (még tökéletesebb, aktuális) passzolással erre a feladatra. Mert minden csak rezgéskép, és a rezgések tökéletes összhangban vannak, tökéletes egységben és harmóniában az örökét minden egyes pillanatában.

Mindig a tudatunk tartalma, a tudatosságunk, a vágyunk, az indíttatásunk, a sorsunk miértje a lényeg. A többi már elő is állt hozzá.

Semmi sem függ másoktól.

Kizárólag tőlünk, a mi tudatosságunktól, hitünktől, erőnktől, képességeink ismeretétől, eszközeink megtalálásától ahhoz, hogy megismerve önmagunkat, szeretettel képviseljük azt a Mindenség Színpadán.

A duálok egysége mi magunk vagyunk. Mi magunk vagyunk a boldogság, a teljesség, a Mindenség hatalma és ereje, a csodálatos szeretet, az egység, a békesség, a tökéletes harmónia.

Csak rá kell ébrednünk és meg kell tanulnunk megélni. (Ehhez kell az önismeret és a "spirituális út", kinek mi)-.

Minden más csak kivetülés, játék, tükör, amit élvezettel használhatunk, és megtanulhatjuk, hogy ne azonosítsuk magunkat vele. Mert nem azok vagyunk. Azok csak a bennünk létező tökéletes, időtlen, mindentől független belső béke teremtő kivetülései. (Erre szokták az illúzió szót használni)

A duáljaink, a szerelem is. Mindenben a tanulásunk gyümölcse a lényeg. És a tanulásaink a szeretetről, a bennünk élő hatalmas, isteninek nevezett, időtlen, mindent átható és összekapcsoló rezgés megtapasztalásól szólnak. Egytől egyig.

(Mindezt onnan tudom, hogy az elmúlt négy évem erről a megélésről szólt, és egyenlőre úgy tűnik, az én "duálom" nem tart ott hogy bevállalja a dolgot. Nekem is hosszú időmbe került megértenem, hogy a fejlődésem, és a boldogságom semmilyen szinten nem függ tőle, vagy ettől a döntésétől, még ha a duálom, akkor sem. Ez azért annyira nehéz, mert olyan erősek ezek a tudat-alatti kapcsolódások, hogy az valami elképesztő. Amikor rájöttem, hogy magamban kell ezeket csak tisztázni, a felszínre hozni és lezárni, akkor elindultam a fejlődés útján, miközben ő csak tovább menekült az egész elől. Maga elől. Én a végére jártam. És tudom, bárhogy dönt, én járom az utam. Azóta újra önmagam vagyok. Kívánom ezt mindnyájatoknak. Isteni érzés...:)

Van még az U.N. lelki duál. Nem szeretem ezeket a kifejezéseket, de ha már itt vagyunk, rendes munkát végzünk. Az előző a szellemi volt, hiszen ott az életek egészítik ki egymást, az életfeladatok. Azért is olyan nehéz feldolgozni, hiszen nagyon mélyen a tudatban vannak ezek (kik is vagyunk és miért születtünk a Földre..stb.) A lelki duálok esete ellenben a langyos víz. Hiszen, akik lelkileg egészítik ki egymást, azok gyarlóságaikban egyek. Lelkeink tele vannak töltésekkel (nem -tudatosított tartalmak, érzelmek, gondolat-ítéletek) amik, amíg azonosítjuk magunkat a gondolatainkkal és érzelmeikkel vezérelnek cselekedeteinkben. Akiknek a lelkeik (ilyen értelemben természetesen a nem tiszta lelkek) egészítik ki egymást, az azt jelenti, hogy ketten klasszul le tudják húzni egymást a langyos, egós megélésbe. "Mindketten a konzervatív stílust kedveljük, és csak előkelő étteremben vacsorázunk." Mivel jól megértik egymást, kevéssé sarkallják egymást a változásra, tudatosodásra. (Nem úgy, mint a szellemi duálok akik folyton látják, és ÉLIK ugyanannak a dolognak a másik oldalát, az őrületbe kergetve a párjukat, egészen addig, míg ki nem oldják egy fergeteges szexben. Jó esetben:) . Ennek a látszólagos ellentét látásnak azonban parázs tanító ereje van...:)

Valójában nyilván az is fejlődik és találhat partnereket a változtatásra való inspirálásra, aki szereti a langyos vizet a kapcsolataiban. És a tükreit úgysem ússza meg. Megkapja munkájában, az anyjában, a gyerekében...stb. mert tökéletesen Egy a világ.

Én szeretem a kihívásokat. Az izgalmas. Pezsgő. Élet-szagú.

Na, sziasztok, duálok!

Mellékelem még az oldalt, ahol az asztrológiát találtam. Egy kicsit gördítsétek le!

http://seira.freeblog.hu/categories/aszcendens/

Namaszte