Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Tudni más, mint megélni.
2010. január 20. szerda, 0:31 | Aditi   Előzmény

Nem rondítottál bele.

És örülök, h a másik írás kapcsán sikerült jobban belémlátnod.

Azért elég hirtelen fordulat volt... :) jó kis tanítás, mi? nem az enyém. Az Életé.

Ezért nem ítélek.

Nem mondom, hogy nincs több dolgom, és most már hátradőlhetek.

Nem mondom, hogy nincsenek ott azok a bizonyos kitisztítandó programok.

Csak tudomásul veszem, hogy itt tartok. Ennyi és ilyen tudok lenni most. Éppen. És adok magamnak létjogosultságot.

Így is. (Ez egyébként egy másik, borzasztó bűntudat oldása. Kollektív.)

Szóval, örülök. :)

És a szenvedőt, a tudatlant, az önmagát nem látót nem sajnálni kell. És nem is kiokosítani. Szeretni. Ráérezni, mi kell neki. Mi az, ami segít megnyitni egy kaput, és átölelni önmagában azt a részt, amely nem volt szeretve. Ez nem szembesítés. És nem is analizálás. Szeretet. Nem az elme munkája. Az intuícióé, a szívé.

A tagadás ego.

Az igen az élet.

Én is ezt teszem. Igyekszem a nem-jeimet igenekké formálni. Segítek másoknak, akikhez éppen passzol az energetikám.

Lehet h kezdetleges, de működik. És ezzel magamon is segítek.

A szeretet oda-vissza áramlik.

Még sokszor nagyon rosszul esik ha nem szeretnek. De már kezdem tanulni kezelni önmagamban, hogy ilyenkor ne ordítsak az energiáért. A csecsemőkori énhasadás nagyon durva energia-hiányt szül. Állandó hárítást és szeretet-követelést.

Tudom, de tudni más, mint megélni.

Bocsáss meg nekem, amikor botladozva táncolok az Élet színpadán. Mert elkezdtem táncolni, és ez az , ami igazán számít.

Sok sikert!

Namaszte