Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Bennem ez okozot némi zavart: "világ életemben úgy éltem, hogy
2010. január 12. kedd, 8:17 | Buddhanita (útkereső)

Bennem ez okozot némi zavart:

"világ életemben úgy éltem, hogy odaképzeltem magam mellé valakit"

.miért volt szükséged képzeletre, miért nem tudtad ezt megélni hús-vér emberrel?

"nem mindig ugyanazt a személyt, inkább mindig mást"

Kerülöd a mély, kötődéssel járó kapcsolatokat még gondolati szinten is?
Vizsgáltad már azt, hogy adott személy mit jelentett, adott Neked az adott helyzetben? Gondolom mindig az életedben felmerülő üres helyet próbáltad pótolni, és a képzelt barát új személyiséggel feltűntettve pont a hiányt, az űrt adta meg Neked. Megoldandó feladatként itt lehet a kakukktojás.
Vagy: nem kellett megfelelned, mert a képzelt barát úgy szeretet, ahogy vagy? Konfliktus kerülés? Menekülés? Gond az önfelvállalással?

"ilyenkor sokkal jobban éreztem magam"

Jobban, mint a valóságban?
a "szürke hétköznapi dolgok" nem elég nagyszerűek? Kellettek a színek? Egyke voltál? Miért az "álom" jelentette a biztonságot?

Ma hogyan élsz?

Minden kérdést félrerakva, annyit írok még Neked: nagyon remélem, hogy meglovagolod a képzelőerődet, és minimum regényt írsz! Ezt nem iróniából írom, tényleg így gondolom.

A kérdéseim sem "ellened" szólnak. Hiszen mindannyian vagyunk így: ábrándozás, tervezgetés, aggódás, stb az Élet helyett. Te így élted meg, mi meg elképzeltük, hogy mi vagyunk az indiánok. Érdemben nincs különbség. Ma is van illúzióm: dolgozó nő vagyok a ventilátor gyárban ;)

Rossz-e? Miért akarnál álomvilágban élni?

Én inkább azt javaslom: ÉLJ. Ne a fejben, hanem szívvel, lélekkel, mégha fáj is, vagy éppen magasba emel.
Az Élni az Életet sokkal színesebb, mint azt valaha is elképzelni tudnánk..

Üdv,
Buddhanita