2009. december 28. hétfő, 22:29 | Névtelen (útkereső)
Egy idézettel szeretnék hozzájárulni Gangaji könyvének, a Diamond in your Pocket-nak a 38. fejezetéből:
"...végül felismertem, hogy minden teljesítményem és minden képességem szakadatlanul veszteségnek alárendelt, és a megtartásukra tett kísérlet képezi a szenvedésem alapját. Láttam, hogy állandó szintű erőfeszítésre van szükségem, hogy megvédjem, amivel úgy véltem, rendelkezem, hogy megszerezni törekedjek, amit megkapni remélek, és hogy uralkodjak a fölött, amit birtokolni gondolok. Ez az erőfeszítés elképesztő mértékű figyelmet vesz igénybe. A feltételezett status quo fenntartása legnagyobbrészt tudat alatt megy végbe – megfigyelés, kiértékelés, minősítés, összehasonlítás, és ítélkezés formájában, újra meg újra, éjt nappallá téve. Ennek az erőfeszítésnek a legnagyobb tragédiája az, hogy elkerüli a figyelmünket, ami valóban örök, halhatatlan, és soha nem veszíthető el." (kiemelés általam)
Szóval - ezért ne ítélkezz! Ne azért, mert azt mondták neked, hogy ne tedd! Ne azért, mert ugyanazt teszik veled! Hanem azért, mert rosszat teszel magaddal: olyan irányba torzítod a figyelmedet, hogy elvéted a lényeget - azt, ami valóban örök, halhatatlan, és soha nem veszíthető el.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Egy idézettel szeretnék hozzájárulni Gangaji könyvének, a Diamond in your Pocket-nak a 38. fejezetéből:
"...végül felismertem, hogy minden teljesítményem és minden képességem szakadatlanul veszteségnek alárendelt, és a megtartásukra tett kísérlet képezi a szenvedésem alapját. Láttam, hogy állandó szintű erőfeszítésre van szükségem, hogy megvédjem, amivel úgy véltem, rendelkezem, hogy megszerezni törekedjek, amit megkapni remélek, és hogy uralkodjak a fölött, amit birtokolni gondolok. Ez az erőfeszítés elképesztő mértékű figyelmet vesz igénybe. A feltételezett status quo fenntartása legnagyobbrészt tudat alatt megy végbe – megfigyelés, kiértékelés, minősítés, összehasonlítás, és ítélkezés formájában, újra meg újra, éjt nappallá téve. Ennek az erőfeszítésnek a legnagyobb tragédiája az, hogy elkerüli a figyelmünket, ami valóban örök, halhatatlan, és soha nem veszíthető el." (kiemelés általam)
Szóval - ezért ne ítélkezz! Ne azért, mert azt mondták neked, hogy ne tedd! Ne azért, mert ugyanazt teszik veled! Hanem azért, mert rosszat teszel magaddal: olyan irányba torzítod a figyelmedet, hogy elvéted a lényeget - azt, ami valóban örök, halhatatlan, és soha nem veszíthető el.