2009. december 16. szerda, 15:24 | Névtelen (útkereső)
Előzmény
Fel is vidultam tőle. Jé, tényleg lehet istennel játszani. Persze nem csak a címadó témában.
Na, de rátérve a témára, szerintem az orvosok játszák ma inkább az istent, olyan szempontból, hogy veszik maguknak a bátorságot és minden áron életben tartanak emereket. Nem is tudom sokszor miért, tán kisérleti céllal. Más az amikor valaki élet halál között lebeg, évekig kómában van. Azért persze tegyenek meg mident, de amikor valaki menthetetlen és menni akar, akkor szerintem nem az játszik istent aki "hagyja" elmenni, hanem aki ennek ellenére életben tartja. Mert ez az igazság! Ha nem tartanák mesterségesen életben, akarata ellenére, akkor már rég elment volna békében. Azt amit érte tesznek ilyenkor az a mesterséges és nem tudom, hogy az orvosoknak milyen alapon adták ezt a jogot, hiszen ez a rendelkezés felettem, ellenemben.
Egyébként a valóság az, hogy pl. a rákos betegek esetében nagyon sok orvos és ápoló alkalmazza az eutanáziát. Nekem két közeli hozzátartozóm halt meg, nagyon mellettem, rákban. Biztosan tudom, hogy amikor már morfiumot kaptak és ennek ellenére tiszta szenvedés volt az életük jobban mondva nem-életük, mert már nem is voltak nagyon maguknál - csak egy nagyon picit túladagolták őket. Mindenkinek jó volt. De erről persze nem beszél senki és nem is baj.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Fel is vidultam tőle. Jé, tényleg lehet istennel játszani. Persze nem csak a címadó témában.
Na, de rátérve a témára, szerintem az orvosok játszák ma inkább az istent, olyan szempontból, hogy veszik maguknak a bátorságot és minden áron életben tartanak emereket. Nem is tudom sokszor miért, tán kisérleti céllal. Más az amikor valaki élet halál között lebeg, évekig kómában van. Azért persze tegyenek meg mident, de amikor valaki menthetetlen és menni akar, akkor szerintem nem az játszik istent aki "hagyja" elmenni, hanem aki ennek ellenére életben tartja. Mert ez az igazság! Ha nem tartanák mesterségesen életben, akarata ellenére, akkor már rég elment volna békében. Azt amit érte tesznek ilyenkor az a mesterséges és nem tudom, hogy az orvosoknak milyen alapon adták ezt a jogot, hiszen ez a rendelkezés felettem, ellenemben.
Egyébként a valóság az, hogy pl. a rákos betegek esetében nagyon sok orvos és ápoló alkalmazza az eutanáziát. Nekem két közeli hozzátartozóm halt meg, nagyon mellettem, rákban. Biztosan tudom, hogy amikor már morfiumot kaptak és ennek ellenére tiszta szenvedés volt az életük jobban mondva nem-életük, mert már nem is voltak nagyon maguknál - csak egy nagyon picit túladagolták őket. Mindenkinek jó volt. De erről persze nem beszél senki és nem is baj.
Üdv!
Hédi