Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Szeretném kikérni a véleményeteket a következőkkel
2009. december 09. szerda, 9:01 | FA (útkereső)

Szeretném kikérni a véleményeteket a következőkkel kapcsolatban. Vajon, ti mit gondoltok, mi lehet annak az oka, hogy sorra olyan hirtelen és váratlan fordulatok jönnek az életemben, amelyek nem az én terveimnek megfelelőek és szinte lecsapnak rám?
Ezáltal nehéz feldolgozni őket, illetve továbblépni is.

Például, fél évet Norvégiában töltöttem.
Munkám az volt, hogy kisgyermekekre vigyázzak. A családdal történt előzetes megállapodás értelmében, 9 hónapig maradtam volna náluk, majd én terveztem, hogy megpróbálok szakmabeli munkát találni, de mindenképp külföldön maradok a 9 hónap után is. Gyakorlatilag meg tudtam volna oldani mindent (barátoknál szállás, stb). A húsvéti szünet előtt - amikor a tervek szerint is hazajöttem volna pár hétre - a család Anyukája úgy döntött, ne menjek vissza Húsvét után. Ennek okát sajnos hosszadalmas leírni, lényegét tekintve a személyemmel volt problémája, azért, mert gyermeke egy idő után engem tekintett édesanyjának, másrészt pedig mert mindenkivel jól kijöttem, még azokkal is, akivel ő nem...
Tehát végetért az életutam Norvégiában, ugyanis már a leendő párom vitt haza Ferihegyről (három hónapig ismerkedtünk online, ő egy magyar fiú)...eszemben sem volt visszamenni így, hogy van ő és bizonytalan a külföldi megélhetésem.

Nagyon hirtelen váltás volt az életemben, hiszen mondhatom, hogy hosszú idő után lett egy barátom, no és visszakerültem Magyarországra...sorsszerűnek éreztem és boldog voltam. Mígnem 4 hónapos együttlét után olyan hirtelen szakítottunk, mint amilyen hirtelen egymásrataláltunk....voltak persze problémák, de megbeszélhetők, a fiú viszont nem akart energiát fektetni a kapcsolatunkba.
Ragaszkodott hozzá, hogy maradjunk barátok, mert nem akar elveszíteni (barátként), így a szakítás után még hónapokig találkoztunk és olyan alkalmakkor mindent ugyanúgy csináltunk, mint párkapcsolatunk idején. Egy idő után viszont ez számomra zavaróvá vált, kettesben megingatható volt, egyáltalán nem voltak barátiak a gesztusai, talán még szeretett is, de a külvilág felé nem vállalta fel a kapcsolatunkat.
Így pár hete megkértem, hogy engedjen el teljesen, szeretnék kilépni az életéből, mert nekem erre van szükségem ahhoz, hogy feldolgozzam a szakításunkat. Tiltakozott, továbbra is keresett. Most "drasztikusabb" módszerekhez folyamodtam, elvágtam a csatornákat.

Most itt pislogok munka nélkül, pár nélkül, túl egy depressziós korszakon.

Várom véleményeiteket, hozzászólásaitokat.