Igen nekem is erről panaszkodnak a nők, hogy elvétve találnak csak érzelmileg nyitott férfit. Valószínűleg a nevelés és a társadalmi elvárás is közrejátszik abban, hogy kemény férfiak teremnek, akik nem akarnak az érzelmeikkel foglalkozni, félnek ellágyulni, mert az nem férfias!
A férfiakat sem tanítják meg arra, hogy mitől férfi a férfi, és mivel magától nem tudja, így a macsóskodásban, a hatalom és erőszak gyakorlásában hiszi azt megvalósulni. Ezek pedig mind igénylik a keménységet, az erőfitogtatást, amiből ugye csak akkor lesz érzelmi lágyság, amikor veszít a férfi.
Ezért többnyire csak akkor látunk férfit gyengének, amikor összeomlott az élete, elhagyta a szerelme, stb., olyankor viszont visszaesik a gyermeki szerepébe és képtelen úrrá lenni a nehézségeken!
Nem könnyű a férfiaknak felébredniük ebből az ál-férfias magatartásból, hiszen nincs előttük semmilyen ideális példa. Még a történelemben és a népmesékben is az erőtől duzzadó, soha el nem gyengülő férfi volt az ideál, így csak a spirituális fejlődésük mutathat utat a keresőknek.
Nekem szerencsém volt, mert a Tanítóm megtanított a belső férfi tudatosítására, így nem kell ilyen férfiasságot mutató felszínes eszközökbe kapaszkodnom ahhoz, hogy férfinak érezzem-tudjam magam.
A tudatos férfi fel meri vállalni az érzelmeit, sőt tudja, hogy azoktól nem gyengébb, hanem erősebb lesz, ha megismeri a női énjét és integrálja azt a férfi énjébe.
Pontosan ettől lesz olyan érzékeny, hogy képes lesz megérezni a nő kívánságát, lelki vágyait, intim vonzását, és oda tudja magát adni úgy lelkileg, ahogyan a nő teszi azt testileg. A nők erre vágynak, egy ilyen lelkileg odaadó férfira, aki nem a macsós viselkedésével, hanem a belső férfi biztos tudásával áll mellettük!
Vajon hány férfi olvassa eme sorokat, és kap kedvet, hogy kifejlessze magában ezeket az érdemeket?
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Igen nekem is erről panaszkodnak a nők, hogy elvétve találnak csak érzelmileg nyitott férfit. Valószínűleg a nevelés és a társadalmi elvárás is közrejátszik abban, hogy kemény férfiak teremnek, akik nem akarnak az érzelmeikkel foglalkozni, félnek ellágyulni, mert az nem férfias!
A férfiakat sem tanítják meg arra, hogy mitől férfi a férfi, és mivel magától nem tudja, így a macsóskodásban, a hatalom és erőszak gyakorlásában hiszi azt megvalósulni. Ezek pedig mind igénylik a keménységet, az erőfitogtatást, amiből ugye csak akkor lesz érzelmi lágyság, amikor veszít a férfi.
Ezért többnyire csak akkor látunk férfit gyengének, amikor összeomlott az élete, elhagyta a szerelme, stb., olyankor viszont visszaesik a gyermeki szerepébe és képtelen úrrá lenni a nehézségeken!
Nem könnyű a férfiaknak felébredniük ebből az ál-férfias magatartásból, hiszen nincs előttük semmilyen ideális példa. Még a történelemben és a népmesékben is az erőtől duzzadó, soha el nem gyengülő férfi volt az ideál, így csak a spirituális fejlődésük mutathat utat a keresőknek.
Nekem szerencsém volt, mert a Tanítóm megtanított a belső férfi tudatosítására, így nem kell ilyen férfiasságot mutató felszínes eszközökbe kapaszkodnom ahhoz, hogy férfinak érezzem-tudjam magam.
A tudatos férfi fel meri vállalni az érzelmeit, sőt tudja, hogy azoktól nem gyengébb, hanem erősebb lesz, ha megismeri a női énjét és integrálja azt a férfi énjébe.
Pontosan ettől lesz olyan érzékeny, hogy képes lesz megérezni a nő kívánságát, lelki vágyait, intim vonzását, és oda tudja magát adni úgy lelkileg, ahogyan a nő teszi azt testileg. A nők erre vágynak, egy ilyen lelkileg odaadó férfira, aki nem a macsós viselkedésével, hanem a belső férfi biztos tudásával áll mellettük!
Vajon hány férfi olvassa eme sorokat, és kap kedvet, hogy kifejlessze magában ezeket az érdemeket?