2009. december 04. péntek, 21:51 | Plastikman (útkereső)
Előzmény
Ezeket a válaszokat kaptam a sráctól.
Szív: folyamatosan szívmegnyitó gyakorlatokat végez. Önmaga és mások felé is nyit, befogad.
Gyomorsav: Tudja, hogy mi az, ami bántja, de tőle kívül álló okok miatt nem tud ebből kilépni.
Az említett okok felé is nyit.
Fülfájás: Gyakran végez befelé figyelést, benső mesterével napi kapcsolatban van.
Torokfájás: Egy ideje már mindent kimond, ami bántja. Nem fél a következményektől. Még nem veszített el azóta senkit.
Boka: Azt mondja, ez igaz lehet, hisz nem igazán szereti azt csinálni, amit, ahol dolgozik.
De megtalálta a jó oldalát... és képes örömmel venni az akadályokat. (Mióta e felé is nyit.)
Mindezek ellenére egyik pillanatról a másikra, rohamszerűen jön a hullám.
Egyre ritkább, de fél.
Mindez a házasságkötése után néhány hónappal kezdődött. Ez az esemény a srácnak igazi öröm és ajándék. A család volt az álma. Az, hogy valaki elfogadja olyannak, amilyen.
Idézem: Mióta rájött, hogy nem mástól kell ezt elsősorban megkapnia: (önmaga felé is nyit).
Régóta ismerem őt, valahogy mindig tudtunk egymásnak segíteni. Most úgy érzem, ehhez kevés vagyok.
Esetleg nem jól végzi a gyakorlatokat? Rossz gyakorlatokat végez?
Milyen gyakorlat vezet ki a pánikbetegségből, a képzelgésből, hogy ilyen vagy olyan beteg?
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Ezeket a válaszokat kaptam a sráctól.
Szív: folyamatosan szívmegnyitó gyakorlatokat végez. Önmaga és mások felé is nyit, befogad.
Gyomorsav: Tudja, hogy mi az, ami bántja, de tőle kívül álló okok miatt nem tud ebből kilépni.
Az említett okok felé is nyit.
Fülfájás: Gyakran végez befelé figyelést, benső mesterével napi kapcsolatban van.
Torokfájás: Egy ideje már mindent kimond, ami bántja. Nem fél a következményektől. Még nem veszített el azóta senkit.
Boka: Azt mondja, ez igaz lehet, hisz nem igazán szereti azt csinálni, amit, ahol dolgozik.
De megtalálta a jó oldalát... és képes örömmel venni az akadályokat. (Mióta e felé is nyit.)
Mindezek ellenére egyik pillanatról a másikra, rohamszerűen jön a hullám.
Egyre ritkább, de fél.
Mindez a házasságkötése után néhány hónappal kezdődött. Ez az esemény a srácnak igazi öröm és ajándék. A család volt az álma. Az, hogy valaki elfogadja olyannak, amilyen.
Idézem: Mióta rájött, hogy nem mástól kell ezt elsősorban megkapnia: (önmaga felé is nyit).
Régóta ismerem őt, valahogy mindig tudtunk egymásnak segíteni. Most úgy érzem, ehhez kevés vagyok.
Esetleg nem jól végzi a gyakorlatokat? Rossz gyakorlatokat végez?
Milyen gyakorlat vezet ki a pánikbetegségből, a képzelgésből, hogy ilyen vagy olyan beteg?
Miért akar beteg lenni?
Köszönöm mindenkinek!
Máté aka Plastikman