Hogyan kezeled a pénzt?

Páncélt épít és hátra felé megy, ha fenyegetve érzi magát, bújik valami mögé amint teheti. Szerintem nem véletlenül nevezték el ezt a betegséget így, bár keresztelőjének igazi alapját nem ismerem.
Nekem édesanyám nagyon korán halt meg, rákban. Mert nem tudta rávenni magát, hogy a saját életét élje. Állandóan megfelelni akart szegény, elsősorban apámnak. De neki nem lehetett, mert más után vágyott, anyám csak pótlék volt. Valahol szerette, de nem tudta neki azt adni amire anyám vágyott. Igy aztán anyám sokmindenkire haragudott a környezetében. Szóval ő teljesen elvesztette magát, nem tudta élni az életét. 9 hónap kőkemény szenvedés után elment. Biztos vagyok benne, hogy jobb volt igy.
De volt a környzetemben arra is példa, hogy trauma váltott ki egy ilyen betegséget. Expárom mamája tanuja volt, amikor a füdőszobájukat szerelő munkás egy kalapácsütés után az alatta levő emeleten landolt. Utána hetekeig még budira menni is csak szivességből tudott a szomszédban. Elég megalázó. Túlélte, hogy a halálmenetből kilépett, hogy a szerettei füstbe mentek, de amikor nem tudta még a szükségleteit sem ember módjára elvégezni megbetegedett és pár hónap alatt elment.
Szóval azt hiszem, hogy amikor az emberek valamilyen okból nem élik az életüket, "elveszik" tőlük.
Ennek persze lehetenek olyan következményei, hogy az utódok betegesen félnek attól, hogy nem teljesítik A feladatukat.
Most olvastam egyébként egy-két irodalmat, szerzőik parazitákra vezetik vissza a rák fizikai kialakulását. Mivel ezt egyre inkább bizonyítják is kisérletekkel már csak azon kellene dolgozni, hogy miként érjük el, hogy ne engedjük be a parazitákat semmilyen szinten. Mert annyi bizonyos, hogy mi teremtjük meg nekik az életterüket és ha mindenféle szerrel ki is üzzük őket, csak egy darabig hagynak békén. Ha nem tanulunk belőle, majd jön egy frontális ütközés....

Üdv!
Hédi