Elfogadás, önelfogadás, feltétel nélküli szeretet
Azon filóztam a múltkor, hogy vajon az elfogadás az az, hogy feltétel nélkül elfogadva magam, el tudom fogadni a másik ember úgynevezett "hülyeségét" is, ugye? De vajon az is elfogadás, amikor bosszant a másik, aztán látom, hogy mi benne a mozgatórugó? Persze azért látom, mert magamban is megláttam, és emiatt nem bosszant már a másik ember viselkedése? Na, persze, attól még, hogy "látjuk", hogy mi motiválja azt a cselekvését, attól még nem biztos, hogy elfogadjuk! ...szerintem.
Ez lenne az elfogadás?
Hozzászólások
106 hozzászólásOké a teljes elfogadás, oké. Az is benne van. Egy nagy-nagy elfogadás. Igaz. Az is igaz, h nem kell a megértésnek előbb lennie.....csak elfogadni!
(Csak bizonyos részekre reagáltam Hermess irásából, nem mindenre.) Ebben egyetértünk: nem kell a megértésnek előbb lennie.
A lángokról
Ha jobban tetszik, azt irom együttégés, együttlevés stb: a kis lángnak meg a nagy máglya tüzének.
Továbbra is fenntartom, h az ego miatt záródunk el az Isteni szeretettől. Az én fogalmi- rendszeremben maga a a tudatalatti ill. annak mintái, hitrendszerei és az összes "kódolt" program- amikről irsz - IS az ego alá tartoznak. Ezek együttesen az akadályok.
Egyetértek ÚÁ-val abban, h más az emberi szeretet és az u.n. Isteni.
Az emberi szeretet: egy emberi érzelem (sokféle szinezetben) ahogy irod.
Az Isteni, a Forrás, az Abszolutum szeretete az NEM EGY ÉRZELEM.
Talán itt jön be az elfogadás.Mert az sem egy érzelem.
De az elfogadáson túl - azt tapasztalom - azon túl (talán abban benne vagy azt körülölelve, pluszként hozzáadódva.........most már kezdenek kevesek lenni a szavak :-) van a Szeretet. Az Isteninél.
Az nemcsak elfogad, hanem ÁRASZT is magából Valamit, AD. Az elfogadás passziv, de én egy aktiv, felém áramló erőt is megélek,amely tölt......érted Karmatörlő?
...ha megütik az egyik arcodat, tartsd oda a másikat is.Ez több, mint az elfogadás.
Mellesleg, nem vagyok vallásos, mégis érdekes az a tény, hogy Krisztus következetesen a "szeretet" szót használta. Nem az elfogadást.
Mig a Buddha, az "elfogadás" szót használta, soha nem a "szeretetet".
Úgy gondolom azért, mert minden Isteni Inkarnáció az Egynek más-más aspektusát jött le tanitani a földre.
Isten - az mindössze 5 betű. Ez a szó csak egy eszköz kifejezni Valamit, ami megfogható - és megfoghatatlan (ÚÁ csak a páros egyik "végét" emlitette) Itt, a polaritásban, azt hiszem, legjobb Istent mindkét véglettel leirni.....
Ha jólértettem ÚÁ a "hogyanról" irt neked / nekünk.
Arról, hogy hogyan viszonyuljunk, mi emberek, Istenhez és ez mivel jár?
Valóban, ÚÁ jól irja szerintem: odaadással kéne Istenhez fordulnunk.Igen. Teljes Megadással. És itt is egyetértek ÚÁ-val: a saját akaratunk elengedése ill alárendelése révén. Ez ugyanaz, mint az Iszlám, melyben maga a szó is "teljes megadást" jelent t.i. Istennek. Vagy a Krisnások ill. a hinduk bakthi jógája (lásd Gita) a megadás jógája.
A következményei az Istennel való "együttműködésnek" pedig:
Az egoval sokat tévelyeghetünk az utunkon, sőt gyakran nem is a saját utunkat járjuk (és még csak nem is tudunk róla). Ha Isten számodra kijelölt útját akarod járni (Vele), akkor bizony áldozatokkal jár lemondani a más irányú vágyaidról, áldozatokkal jár elengedni hibás tulajdonságokat, attitüdöket, kapcsolatokat stb.
De attól még lehet játszva élni az életet sőt... az az igazi, ha az áldozathozatal belső derűvel párosul és nem szenvedő önsajnálattal.
És megint , egyetértek: nem kell mindenkit szeretnünk. (oly sokszor irsz erről,tán' bűntudatod van emiatt, hogy szeretnéd, de nem tudod?) És éljünk nyitott szerető szivvel...! :-))))
Krisztus úgy született erre a világra -- neki éppúgy volt egója, mint mindannyiunknak --, hogy nem volt snitt, mindennek a tudatában volt leszületésétől kezdve.
Az egó csak az evilági tudati szintünk, alaphangon nincs hozzáférése a tudatalattihoz, ami a lélek összes tapasztalata, de kialakíthatja a kapcsolatot. Sőt fel is adhatja önmagát, át is adhatja önmagát, én integrációnak hívom. A fejlődési folyamat nem az egó irányítása alatt van, de a szabad világban az egó dönthet másként is, mint, ami a programjában szerepel.
Az csak részfeladatunk, hogy a tudatalattinkhoz hozzáférjünk és kipucoljuk, ez csak az első lépés ahhoz, hogy képessé tegyük a testünket szellemi valónk fogadására. Ennek első lépése a meditáció, majd a megtisztulás, a traumák elengedése, a gondolatminták átírása, majd a tisztaság megőrzése. Néhány év alatt annyira megtiszulunk, hogy fogadhatjuk szellemi valónkat. Ez szintén lehet átadásnak hívni, megadásnak is, hiszen szellemi valónk az Istenhez vezető közvetlen csatornánk. Tartózkodom a vallásos pátosztól, nekem továbbra is integráció.
A szóhasználatod és ÚÁ szóhasználatában is az elkülönültség beszél, mintha Isten valaki elkülönült felsőbb hatóság lenne és nem az integráns részei lennénk. Nekünk az a feladatunk, hogy képessé tegyük a fizikai testünket arra, amire a szellemi valónk eddig nem volt képes, hogy a fizikai testben jelen legyen. A szellemi valónk rezgésszintje olyan magas, hogy az alacsony rezgésű fizikai testhez nem fér hozzá. Ezért vagyunk itt, hogy megemeljük a rezgészintet, teljesen felesleges az egót ostorozni és gátként emlegetni, nagyon fontos feladata van, ő van azon a rezgésszinten, amelyik képest a fizikai testet elfoglalni. A tudatalattinknak csak töredéke van jelen a fizikai testben, a dns-be kódolva csak 7 földi generáció található, nagy része az energiatestünkben található. Tudati szintjének emelkedésével a test rezgésszintje emelkedik és a fizikai test az energiatesttel szorosan együttműködik és az emelkedés folytatódik.
És a csoda végig velünk van, pontosabban mi magunk vagyunk azok. Csak ez olyan nagyon egósan hangzik, pedig csak szó szerint kell venni, pátosz és misztikum nélkül, és mindenkivel ez a helyzet, kivétel nélkül, ezért semmi különös nincs benne. Szépen összehangolt rendszer, ahol minden tudati síknak megvan a maga szerepe. Nekem ez integráció és ebben az egynek megélés dominál és nem az elkülönülés.
Nekem ebben nincs semmi feszültség, ellentmondás. Pátosz sem, meg szeretet, meg megadás, meg odaadás és hasonló zagyvaságok. Kristálytiszta az egész. Egyetlen egyszer sem kell leírni a hétköznapokban tökéletesen más jelentéssel bíró szavakat ahhoz, hogy teljesen érthető legyen.
A szeretet megélésével nekem nincs semmi bajom. Lehet isteni szeretnek is hívni, csak, ha ezzel a szöveggel állsz oda "hétköznapi halandó" elé, nem tud vele mit kezdeni. Miket zagyválsz itt össze? Méghogy szeressem a büdös szomszédot vagy azt a gazember tolvajt? Na, ne, húzzál a sunyiba.
Mélyen vallásos közösségben nőttem fel, nem viccelek.
Ha így kommunikálsz, meg sem tudod szólítani. Szeretet? Akit ő szeret, az nagyon fontos számára, gyengéden és humorral, gonoskodással, odafigyeléssel, messzemenőkig figyelembe véve azt, amit szeret, hát úgy szeret. A kutyákat mérgező szomszédot vagy a macskákra lövöldöző szomszédot, a csórókat kizsigerelő uzsorást valóban nem tudja szeretni.
De talán el tudja fogadni olyannak, amilyen. Sokkal értehetőbb. Egyszerűen igazodom ahhoz a verbális kultúrához, amire szeretnék hatást gyakorolni.
Abban az esetben, ha ragaszkodsz ehhez a terminológiához, de neked márpedig az utolsó szemetet is szeretned kell, szeretned kell benne az embert. Aki meg akar felelni, ettől nagyon rosszul érzi magát és az önértékelését csökkented, képtelen valamit megtenni, ami neki kutya kötelessége lenne, pedig te sem azt várod tőle, csak a szóhasználatod félrevezető. Ő azt hiszi, hogy azt kéred tőle, hogy az utolsó csőlakóról is gondoskodjon, merthogy a szeretet a hétköznapokban a gondoskodással és odafigyeléssel együttjár. Pedig csak el kell fogadnia olyannak, amilyen.
Hát, ezért.
Arról, hogy Krisztus miért a szeretetet használta következetesen, innen eléggé elvezető, de az európai helyzetre szabott terminológia volt.
:)
Fejet hajtok előtted. Én nem vagyok ennyire benne az elméleti részében az egésznek, mindössze élek.De csodállak, okos vagy.
Csak a blog miatt irtam ilyenekről, mint az Isteni Szeretet - mert tapasztalom.
Én is integrálva tapasztalom, hidd el :-)
Nincs elkülönülés és mégis van. Van olyan állapot, amikor "általános" üzemmódban vagyok és van, amikor ebben a magasabban. És van különbség.
De ettől még az életem egy egész és nem különitem el magamban.Isten mindenütt van bennem és rajtam kivül is egyszerre, igy-úgy, amúgy érezve, mindig minden együtt van.
Csak a blog miatt tettem ezt.Leirtam, mit érzek pontosan a kétféle állapotban.
Asszem, összekeversz engem ÚÁ-val.
Ne viccelj! Nem állok elő ilyen szöveggel a szomszéd elé :-))))))
Egyáltalán nem is szoktam ezekről beszélgetni másokkal, csak hasonló érdeklődésűekkel.
Én nem téritek.....azt inkább úá teszi....meg hát ő vallásos is.
Mégegyszer utoljára: Én folyton egyetértek veled abban, h NEM KELL MINDENKIT SZERETNI!!
Minden levelem végén irtam....na mindegy....összekevertél bennünket :-))
Tudod mit akarok elérni még mielőtt meghalok? Hogy teljesen elfogadjam magam, úgy ahogy vagyok. Hogy megszeressem magam ...mindenestül, úgy ahogy vagyok.
Nem mindenkit!
Csak legalább magamat. .....s ezáltal asszem sok minden a helyére kerül.
Bocs, ha kevertelek.
Szerintem ne csodálj, ugyanarra vagyunk képesek. Mindenki motivációja szerint él.
Mindenkihez úgy kell szólni, ahogy ért. Ezt még Fable-tól tanultam. Azokban a terminológiákban gondolkodsz, mint ÚÁ. Feladás, megadás, izé, a többire már nem emlékszem.
Miért olyan nehéz elfogadni magad?
:)
Jézus nem volt snitt /Úá
Ha a megtestesült Isten nem volt snitt a szeretetet illetően,
akkor nem lenne értelme az áldozátanának sem...
Ez az áldozat létezik , pont úgy mint az integráció..., ami szintén
nem lehet öncélú ( mint az áldozat sem ) és mégis az ,mert a lét vagy nem
lét megtestesült állapotban is , attól függ m, ihez vagy kihez akarunk integrálódni
mi személy szerint ,vagyis döntesz egy integrációról.
Azt mondod az európai helyzetre szabott volt szerinted az , hogy következetesen a
szeretetet használja Jézus.
Akkor csak Európában szenvedtek az emberek a szeretetlenségtől ?
Akkor hová helyezed azt , hogy Jézus a mai térképek szerint nem is Európában
tanított, mint tudjuk.
A vallásokra rá lehet fogni , mert igaz, hogy keresi a transzcendens kapcsolatokat
egy magasabb " JÓVAL ", mint amit az ember " természetesen" produkálni képes.
Változniuk abban kell, hogy nyissanak egymás felé és megtalálják azt ami közösen
előre viszi az emberiséget.
Az egó egy természetes megismerésre képes....
Vannak természetes céljai és elképzelése arról ,
hogyan valósítja azokat majd meg...
Pl:: le akarok fogyni , ezért nem eszek...
vagy olimpiai bajnok akarok lenni ezért edzek...
Szelektálok Én , természetesen egy szinten.
Amikor belép az értelem , ami az ember sajátja , szelektálhat
magasabb szinten, mint pl . Szent Margit :
nem evett Ő , " böjtölt " , azért , hogy a magyarokat megmentse
a tatárok támadásától...
Nem evés mindkettő.
Szelektál mindekettő.
De az ÉRTELEM dönt magasabb szinten , magasabb célért
magasabb szempontok szerint..
mint az ego...döntene a saját túlélése, vagy céljai szempontjából.
Állítólag 100 emberből 2 használja az értelmet,de az sem jól.
Ezzel azt szeretném érzékeltetni , egy szint felett kell az ÉRTELMET használni.
Az ego , vagyis a természetes megismerés NINCS azon a rezgésszinten ,
hogy önmagában elég lenne arra , amiről írsz ,
, mert nem az értelem irányítja , hanem a megtestesült létformánk sajátja,
ennünk kell , hogy fizikailag életben maradjunk, innunk kelll ...stb..
Úgy mint más élőlénynek.
A döntést magasabb szinten ÉRTELEMMEL hozhatjuk csak meg azért ,
mert AKARUNK valamit...
A szellemi valónk + a rezgésszintje , vajon honnan van akkor ?
Amikor embriók vagyunk , még sehol nincs szív és már áramlik a vérkörben az élet
pulzál.
Jézus a szívre mutat mégis , azt tarja az ember középpontjának az ÉRTÉS
helyének...
Abba Íródott a tudás és mindaz amivel ÉRTHETJÜK azt , amitől többek vagyunk ,
mint más élőlény ...ott vannak a válaszok bennünk a lényeges dolgokról,
amiket az " eszünkkel " felülbírálunk....kizárva az Istennek tetsző
ÉRTELMET az életünkből , a döntéseinkből.
Ezért nem mentesíthető senki a szeretetlensége miatt..., mert igenis
mindenki tudja mit diktál a szív...mindenki....
A mi szellemi valónk rezgésszintje nem fér a fizikai valónkhoz ,
de egy magasabb " valami " mégis működteti már a fogantatásunk pillanatától,
hiszen megtestesült egy lélek...élet fogant...
Emberek által ugyan , de Isten nélkül ez nem lehetne..., mert Ő leheli az életet bele abba a
szeretésbe is , amiből megengedi , hogy foganjon élet .
Ezt is megkaphatjuk a magunk akarata által is , ha Ő úgy látja ,
hogy megértünk így többet az Ő Szeretetéből.
Megkülönbözetet a szentírás két dolgot:
A gyermek ( az élet ) a férfi vágyából ( emberi ) módon fogan ,
vagy Isten akaratából - ezek a csodák ,- amikor az emberi számítás
és meglátás szerint már nem figanhatna élet ..., mert olyanok a
körülmények.
Ezekkel szemben a mai orvostudomány is " értetlenül "áll.
Pont úgy mint azok előtt a gyógyulások előtt , amely betegségeket
diagnosztizálva biztos a halála a betegnek.
Ha mi dönthetnénk egy magasabb szinten az egónkból, akkor
Istenek és nem teremtmények lennénk.
Itt nem kellene elcsúszni...
Szeretettel : Úá
Ez van.
És milyen szerencse Neked is és nekem is.
:)
Bocs, hogy késtem a reagálással… azért van, mert vacilláltam rajta, vitába szálljak-e ismét veled. Végül is úgy éreztem, hogy a nem reagálás olcsó megoldás lenne… ebben a tónusban még végül is szívesen beszélgetek veled. Annál is inkább, mert odafigyelni való dolgokat írsz. Igyekszem nem piszkálni se a középső, se a spirituális egódat (ahogyan fogalmaztál) - kérlek Te se tedd! (Ha az ember éppen azon dolgozik, hogy feloldja, akkor ez a módszer talán nem a legjobb.)
Látom, megint jól megmondtad mindenkinek a tutyit! :)) A magam részéről kezdem lassan megszokni a stílusodat, de mivel némi hatással van az enyémre, előre kikötöm - bárminek tűnjön, amit írok, barátsággal és indulat nélkül teszem:).
Mint már írtam korábban, a tudatfejlődésnek (tágulásnak) legalább három, jól elkülönülő útja van, ebből pedig kettő gyökeresen szemben áll egymással:
Az egyik a megértés, a Dzsáni útja (ezt járom én), inkább a valódi, mély ezoterikus tanításokra jellemző, elsődleges a tudás, a gondolati tartalom, az összefüggések felismerése, másodlagos az odaadás. Pontosabban a megértésből következik, az ilyen ember csak olyan valaminek adja oda magát, és azt fogadja el, aminek megérti a működését. Alulról közelít a megengedésen és a megértésen át ahhoz a Mindent Elfogadáshoz, ami a Feltétlen, Isteni szeretetben benne van. Gyenge a hite, sokszor kételkedik, ütköznek az elméletek, lassan halad.
A másik a hit, a Bhakti útja (úgy vélem ezt járod Te, valamilyen modern, new-ages kiadásban), ami inkább a mitikus, vallásos tanításokra jellemző, elsődleges benne az odaadás, az Istenszeretet és a szolgálat. Másodlagos a tudás, magyarán mindegy, hogy miben hisz, a hit a fontosabb neki. A megértés az elfogadásból következik számára, s ha ez a feltétlen szeretetből táplálkozik, akkor képletesen felülről közelít a megértéshez. De mivel a tudás hiányos, néha egészen primitív dolgokban képes hinni (lásd szekták), türelmetlen és intoleráns más hitekkel szemben.
A különbség abból adódik, hogy az asztráltestünk és a mentáltestünk nem egyszerre, vagy párhuzamosan fejlődik – egyik életünkben egyikre, másik életünkben a másik fejlesztésére koncentrálunk jobban, egyik vagy a másik útra hajlamosabb valaki. Ez nem genetika, hanem az előző életekből következik. Ha a csakratanban gondolkodunk, akkor a Bhakti a szívcsakra szintjéről egyenesen az Adzsna csakrába emelkedik (pontosabban a 2., 4., 6. csakra fejlődése erősebb nála), az emberi szeretetből egyenes ágon az Isteni szeretetbe olvad az odaadás és az erős hite által. A hithez azért mégis kapcsolódik valamilyen gondolati tartalom, valamilyen forgatókönyv, legyen az vallás, vagy régebbi, vagy újabbkori mítosz, de ez a másodlagos.
Igen ám, de kihagyta a ráció, a megértés, az együttműködés, a más értékek egyeztetésének, a sokszínűség elfogadásának szintjét (torokcsakra), ezért az elfogadás felsőbb oktávjából vissza kell jönnie beintegrálni, felhoznia az ezzel kapcsolatos mentális tulajdonságait, vagyis az elfogadás alsóbb oktávját is gyakorolnia kell. Mintha az elfogadás a Megértés alatt és fölött is lenne egyszerre, de nagyjából mindez a torokcsakra szintjén található.
Szerintem ebben hasonlóság mutatkozik UÁ és közötted, mert egyikőtök sem képes elfogadni azt, hogy más utak is léteznek. (Látom, jól egymásra is akadtatok…:) Olyannyira erősen bizonygatjátok a magtok igazát és kizárólagosan helyes mivoltát, hogy az önmagáért beszél. Idegesít benneteket, ha valaki másképpen működik, mint ahogyan az számotokra megtapasztalt, illetve a „forgatókönyvnek” ellentmond. Ez a Bhakti útjának hátránya, vagy gyengesége, ha visszacsúszik a magasabb szintről – a másság el nem fogadása, súlyosabb esetben a kirekesztés. Ebből lesz a hittérítés és ebből lett az inkvizíció, meg a terrorizmus.
A Dzsánit nem zavarja, ha valaki másképpen hiszi, másképpen járja az útját, mert ismeri mindkét utat, tudja mik a saját hátrányai, tudja hol tart, és tudja mi fog következni. Nem türelmetlen. Nézd meg, Karmatörlő, az önmagad hitelességét ásod alá azzal, hogy becsmérled mások tapasztalatát. Nem hihető, hogy az ilyen ember állandóan a Feltétlen Szeretet állapotában él… Pontosan a megengedés nem működik nálad, amiről írsz, hogy megengedem azt, hogy másképpen is lehet, mint ahogyan én tudom… Hol van az a nyitott szívvel való elfogadás az írásaidban, amiről prédikálsz? Te egy new ages mítosz szerint élsz, amiben erősen hiszel, és úgy tűnik, működik nálad. Sok pozitív dolog van benne, nincs ezzel semmi baj, csak ne erőltesd másokra.
Egyébként, a mítoszt leszámítva, tök szimpatikus dolgokat írsz. Ilyeneket gyakorolok éppen. Nekem valószínű hitben kell erősödnöm, Neked meg lehet hogy, vissza kell jönnöd a földibb elfogadást megtanulni, hogy más utak is vezetnek ugyanoda. Valahol majd csak találkozunk!
Nem állítom, hogy teljesen értem mint írtál, csak van néhány titok, amit eddig nem osztottam meg veled.
Kezdem az elején. Nem az indiai hétcsakrás, hanem a 13 csakrás egyiptomi rendszert használom. Csak nem értik, ezért maradok a hétcsakrásnál. Sőt nekem, egészen biztosan több szívcsakrám van, tapasztalat. Emellett nem vagyok istenhívő, viszont, aki abban a terminológiában mozog, az akkor érti meg mit akarok mondani, ha én is azt a terminológiát használom. Nem vagyok profi, csak próbálkozom, nem biztos, hogy jó a szótár.
Energiavilágban élek, energiaminőségeket, energiamintázatokat használok. Van, amit elmagyaráztak és van, amit könyvből tanultam, és tudás származik odaátról, mármint a meditációs kérdésekből. Néztél már szét a gyökércsakráddal? Végigpásztáztad már a világod a szívcsakráddal? A gömb felületén mindenfelé egyszerre lehet látni. Jobb, mint a legyek szeme. Őszintén szólva nem igazán érzem magamnak egyik általad leírt utat sem, ebből azt gondolom, hogy sokkal több van, mint, amit agyagtáblára, papíruszra, papírra róttak. Ha lehet látni a fizikai szemeiddel, a harmadik szemeddel, a szívcsakráddal és bármelyik mellékcsakráddal, akkor a megismerésnek is akad talán több útja is.
Valóban nem tudom elfogadni, hogy nekem valahogy, mások elképzelése szerint kellene működnöm. Azt megengedem, hogy saját logikája szerint működjön. Mindenki a saját világát éli, éppen ezért érdemes látni mások világát is. Ezért is szoktam olvasni a jólfésült világod. Azután leírom, ami eszembe jut.
Elfogadással
:)
... vagy valami UFO-s Alien! :-D
Solohov Csndes Don-jában van egy epizód, amikor az orosz polgárháború vége felé a vörösök elkapják a fehérgárdisták parancsnokát. Házkutatást tartanak nála, és megtalálják Lenin összes műveit...
- Ezt olvasod? Mire kell ez neked? - kérdezik.
- Az ellenfél gondolkodását meg kell ismerni! - jött a válasz.
Megyek és veszek valami plejádos könyvet... hogy ugyanarról beszéljünk!
Barátsággal
A két szívcsakrát pl. az egyiptomi rendszer ismeri.
Onnan lehet tudni, hogy baj van az indiaival, mert a csakrák elvileg ugyanolyan távolságra vannak egymástól a testben. Az indiaiból kimarad pár, és néhányat rossz helyre tesz. De, ha egyszer mindenki ezt ismeri?
Elfogadással
:)
Feltételen=feltétel nélküli
Nem könnyű megfogalmazni...röviden.
Csak emberi erővel lehetetlen elérni.
Az ember természete nem tud így viszonyulni a másik emberhez.
Az anyai szeretet hasonlít a feltétel nélküli szeretetre, de ma sokszor
ez sem az már....
Egy kis gyerek kérdezte : anya , miért olyan nehéz jónak lenni ?
Már megtapasztalja a kicsi gyerek is, hogy nehéz engedelmeskedni...
nehéz jónak lenni.
Mégpedig egyszerűen azért, mert ÁLDOZATTAL jár.
Nehéz áldozatot hozni.Nehéz lemondani a mi elképzelésünkről és
nehéz úgy csinálnunk , hogy a másiknak legyen jó, a másik javát
akarjuk ( az üdvösségéhez el sem jutunk , pedig az a legfontosabb)...
A Szeretet tulajdonsága , hogy csak növekedni tud , mert olyan
nincs, hogy kicsit van , mert az még nem Igazi Szeretet.
Az Igazin én az Atya Szeretetét értem .
Az áldozathozatalt Szent Fia elénk éli a legteljesebben úgy , hogy
azt ember nem tudja túlszárnyalni és mégis mi emberek is meg kell éljük...
ha szeretni akarunk feltétel nélkül...
A feltétel nélküli szeretet odaadás.A test és a lélek teljes odaadása
Istennek , majd az embernek...+ embereknek...
Egy folyamat,melyben leépül az ego és átengedjük magunkat Istennek.
Ezt Isten nem önmagunkért kéri , hanem rendszerint
egy másik emberért. ( gyerek, társ, szülő..)
Kiválaszt valakit , akiért hajlandók vagyunk áldozatot hozni, vagyis
hajlandóak vagyunk VÁLTOZNI.
A recept mindíg személyreszóló...
Úá
Kedves Úá!
Olyan fogalomrendszerben gondolkozol, amivel állandó megfelelési kényszerben tartod magad.
Nincs igazibb, meg még igazibb, nincs kicsi szeretet, meg nagy szeretet, meg igazi szeretet, meg igazibb élet, meg igazabb isten sem. Csak az van, amit megélünk.
Ha önmagadtól és az istenedtől való távolságot éled meg, sosem jutsz el hozzá.
Ha azt gondolod, hogy megfoghatatlan, hát, az tuti hogy soha, de soha nem fogod megfogni. Sőt, amikor megfogod, akkor sem hiszed el.
Isten nem akar és nem kér áldozatokat, nem hóhér, nem azért alkotott, hogy ledaráljon. Isten játszani akar veled, de a magatartásoddal elutasítod a felkérését. Nem, nem én nem vagyok méltó arra, hogy játsszak veled. Miközben fogja a kezed és segítene felmenni a színpadra, te tiltakozol, nem, én nem érhetek fel hozzád, én nem játszom veled. Kiszakítod a kezed az övéből és maradsz ott, ahol vagy, merthogy megfoghatatlan, mi az hogy csak úgy megfogja a kezed! Biztosan nem is ő volt, csak egy ármány, ő megfoghatatlan.
Én, én feláldozom magam, rendelkezz velem! Üdvözülni akarok!
És akkor Isten széttárja a karját játszhat tovább nélküled. Miért is? Mert elutasítottad.
Miért nem fogadod el a felkérést és miért nem azt kérdezed meg, hogy mi is ez a játék, milyen szerepet kellene játszanod? Az áldozatot biztos nem, az már nagyon megy, nagyon uncsi. La Divina Commedia az mindig új szerepeket ruház az emberre, olyat, amilyet még nem játszott, de amire már kész.
:)
Karmatörlő !
Érdekes ahogyan értelmezed amit írtam.
A lényeg pont az , hogy egyedül Isten az aki úgy fogad el amilyen
vagy.Nem kell megfelelned ! De te ezt mindíg " kifordítod ".
Emberek visszajelzéséből is megismerheted magad
de az rendszerint nem fedi a valós helyzetet.
Ha egyszer belegondolsz abba , mi lenne az emberrel ha nem ismert volna
meg nagyobb Szeretetet, mint amit emberek adhatnak ,az éppen adott szituban ,
adott feltételek mellett ...
Isten pont úgy szeret , ahogyan
az a legjobb ,ahogyan biztosan a javadat
szolgálja...
Játékról beszélsz...Lehet játéknak is tekinteni ..
.ez... a te elképzelésed ....
A teljesség nem zárja ki a játékot sem ,abba az is benne van...
De az Isten szerinti JÓ sokszor áldozattal jár.
Pl.:Amikor egy nő anya lesz , lemond sok, sok dologról , a saját időbeosztástól
a ma oly vonzó szabadidőig stb...azért mert mindennél akkor fontosabb az ,
akit magában hordott... ( ha EGÉSZséges nő , akkor így éli meg , áldozatot
hoz egy másik emberért és ezt bevállalja, mitöbb tudatában van annak , hogy
az , hogy gyermek édesanyja lesz , áldozattal fog járni. ! ! !
Vagyis mint nő kész a szeretetre.
Játszadozhat is persze , de az nem szokott sikertörténetté válni,
mert a férje és a rábízottak nem játékszerek ( például )
Igen az élet valósága az áldozat.
Áldozat minden amit a másik emberért teszünk , különböző
tudatossági szinteken ahogyan ti mondjátok...
A lemagasabb szint a másik ember java !
Az , hogy MIBEN tudatosodunk ez hozzáállás kérdése ...
és akarati tényező is...
VAN olyan , hogy az áldozatvállalásban IS tudatosodik egy személy ...
Isten után Szabadon.
VAN ILYEN és VOLT mindíg ILYEN tudatosodás is.( mitöbb ez teszi az
embert megismételhetetlen és utánozhatatlan SZEMÉLLYÉ )
Ha tetszik ha nem van IGAZ Szeretet.
Kérdés ki mit tart IGAZNAk ?
Éppen amit ő egy tündéri szituban " érez " vagy valami "MÁST "? !
Igen van emberi szeretet és van Isteni szeretet.
A kettő csak fényévekre van egymástól, de végülis ez nem egy tétel
ha úgy akarjuk !
Még egy gondolat:
Isten Szeret és nem játszik az emberrel !
Ebben IS különbözik a Szeretete az emberétől , de NAGYON !
Ezért tudjuk biztosan felismerni Őt !
Igen sokszor szép játékokat is megismertet az emberrel ,
de annak is megvan a maga helye és ideje Nála ,
pont úgy mint az áldozatvállalásnak ,a fiatalságnak
az érettebb kornak ...és
az Ő színről színre ltásának is !
A
szerepeket
is kiosztja mindenkinek a tehetsége szerint azért,
hogy az Ő Történetének a szereplői lehesünk, annak amit Ő
Öröktől fogva és visszavonhattlanul megírt !
Igaz szeretettel : Úá
Akkor ebben a világban élsz.
Sajnálom, hogy mindenben az áldozatot látod, de hát, szerencsére ez csak egyike a megélt világoknak.
Csak a Te világod.
Hát, nem leszel azok között, akik képesek megvalósítani az úgy lent, mint fent világát, nem azok közé tartozol, akik képesek az égi boldogságot a Földön megélni. Mert elképzelni sem tudod, hogy itt és most lehetséges. Nem engeded, hogy itt és most megtörténjen veled.
Tényleg sajnálom.
:):(
Ember !
Az a VALÓSÁGOS világ ! amit írtam... ! ! !
Sajnálom , ha kiábrándít téged , hogy nincs szenvedés és
áldozat nélkül IGAZI ÉLET.
Egyszer be kell csukni örökre a lányregényeket , -de ez nem jelenti azt,
hogy ne legyenek álmaid...
Ami engem illet -Élem a földi menyországot !
Gyönyörű életet kaptam , minden nehézség ellenére !
Már éltem nagyon " lent " és most élek "nagyon fent " !
Pont ezért írhatom le biztonsággal amit leírok....
De nem baj , ha nem érted ,,,, most még...
Szeretettel : úá
Ne haragudj, remélem, nem támadásnak veszed, nem az a szándékom. De szerintem annyira el vagy varázsolva a saját Világodban (mert az a Világ, amiben élsz, az a Te Világod, olyan, amit Te teremtettél Magadnak- szerintem), hogy annál tovább nem látsz. A Te életed, úgy éled, ahogy akarod, de lehet, hogy azért egy kis elfogadás 'üdvös' lenne.
Szerintem itt senki sem akar meggyőzni a saját igazáról, nem terjeszti a saját világképét úgy, hogy márpedig az úgy van, és kész. Ha valaki Másokat győzköd valamiről, az leginkább Saját Magát győzködi. Szerintem.
szeretettel: Bochecha
Kedves Bochecha !
Mindenki él egy világban .
Ebben mind egyformák vagyunk.
Itt a szeretetről beszélgetünk és mindenki azt írja amit él
a jelen pillanatban.
Köszönöm a meglátásod.
Szeretettel :Úá
Pontosan értem.
Elbeszélünk egymás mellett.
A világ, amelyet Te élsz meg, csak neked a Valóság. Ebből azt hiszed, hogy másnak is az.
Hát nem.
Nagy szerencse, hogy én meg a saját világomban élek, mert a világod számomra rémálom lenne.
Bizonyára ez fordítva is igaz.
Mindaz, amit olyan hu, ha, jaj, áldozatnak élsz meg, az számomra nem létezik. Áldozatot sem kell hoznom. Soha. Meghozom a döntést, hogy vállalom vagy sem, örömmel teszem-e vagy sem. Ha nem örömmel teszem, nem teszem meg. Ha meg örömmel teszem, nem áldozat. A világomban nem létezik áldozat. Nem azért, mert rózsaszín szirupos, hanem, mert tudatos.
Gyerek? A gyerekek az életben természetesek, áldozatvállalásként megélni az én világomban súlyos lelki defektusnak számít. Én örömmel nevelem a gyermekeket.
Semminek és senkinek nem vagyok az áldozata. Még magamnak sem. Ehhez természetesen le kellett számolnom a rémesen unalmas és nagyon kényelmes áldozat szereppel. Nálam azt jelenti, hogy sok formában meg is kellett tapasztalnom. Bizonyára vannak olyanok is, akiknek kevesebből is sikerült. Szerencsére már túlléptem rajta. Pá-pá, áldozat!
Ha áldozatként élsz, lesz még alkalmad bőven megtapasztalni az áldozat szerepet, így majd jól megerősítheted a világképed, hogy milyen nagyon sok áldozatot kell hozni és milyen nagyon áldozathozó vagy.
Közben nem vagy tudatában, hogy minden kizárólag, kizárólag rajtad múlik.
Ezért van, hogy a gyönyörű életed is kapod.
Kösz, nem. A magam részéről én formálom az életem, törölt karmával, tiszta lappal. Pont olyanra, amilyenre csak képes vagyok. Szerencsére örömmel élem.
Harmóniával
:)
Kedves Karmatörlő!
Hogyan törölted a karmádat?
Az nem azt jelenti, hogy kilépett a születés és halál körforgásából? Vágytalan, bűntelen?
Azt mondod: szerencsére örömmel éled az életed.
Ki az, aki éli?
Nem azért élsz, mert még dolgod...karmád köt ide?
Vagy már megszűnt teljesen a személyiséged, akire hatna a karma?
Nem csak a megvilágosodott lehet karma-mentes?
Kérlek...nem támadlak. Csak kíváncsi vagyok mi alakult ki benned ezzel kapcsolatban.
Nem nyitsz ennek egy új topic-ot? :)))
szeretettel:Bochecha
Bochecha, nem vagyok autentikus forrás karmatörlés ügyben, ezért nem nyitok topikot. Csak azokat az irodalmakat igyekeztem bedobni az érdeklődők tudatába, ahol ennek az információnak utána lehet menni. Utána el lehet dönteni, hogy nekiáll valaki vagy nem. A kérd és megadatik törvénye szerint a szándékod kinyilvánítása után minden megtörténik ahogy neked kell. Pontosan olyan ütemben, ahogy képes vagy befogadni, de neked meg kell tenned a lépéseket, amire késztetést érzel. Minden csak rajtad múlik.
Amikor elakadtam vagy külső segítség kellett a továbblépéshez, akkor a legkülönfélébb ürügyek mentén találkoztam emberekkel, akik tudtak segíteni. Nekem csak el kellett fogadnom.
Ja, úgy kezdtem, hogy egy tízmilliószoros napon kinyilvánítottam a szándékomat.
Mivel én olvasós vagyok, könyvben olvastam másfél éve. A 2012 van választásod című könyvben feketén-fehéren olvasható, hogy karma elengedve. A plejád tanítások között szintén olvasható.
Nagyjából ennyi az egész. Egyszerű és működik.
Szerinted? Bele mernél vágni?
:)
Hűűűű... először erre reagálnék. November 7-n ismét lesz, és ez valahogy folyamatosan benne van a tudatomban... :)))
"A 2012 van választásod című könyvben feketén-fehéren olvasható, hogy karma elengedve. A plejád tanítások között szintén olvasható."
Nos. Az említett könyvek valahogy... hogy is mondjam... nem érzek késztetést rá, hogy elolvassam őket. Viszont kapok segítséget innen-onnan, meditációban, meg persze emberektől is. Elindultam egy úton, amiről nem tudtam, hogy mi a 'neve'. Bár nem is kerestem címkét hozzá... Aztán egyszer csak valamelyik nem régi eszmecserénknél esett le, hogy mit is csinálok... Csak leginkább a magam módján... :)))
szeretettel:Bochecha
A Földön az élet-halál körfogásában a lélek fejlődésének metódusa a karmikus leckék révén történő tanulás. Ciklusváltás van és lezárták a karmikus lélekfejlődési köröket. Ehhez az energetikai változáshoz igazodom. A földi leszületéshez kötődő karmánkat engedték el 2000-től. Az egész emberiségét és benne minden egyes emberét. Ezt tisztítottam ki az energetikai rendszeremből. Már azt hittem teljesen, de még nem vagyok a végén. Ragaszkodom még néhány idejétmúlt kötelékhez.
Most mindenki megtisztulhat a földi karma kötöttségeitől, aki hajlandó elengedi a karmáját. 2000-től mindenkinek elengedték mindenkivel szembeni karmikus adósságát. Senki nem tartozik senkinek. Csak nekünk is el kell engedni a karmánkat és végigmenni a tisztításokon.
Ez nem azt jelenti, hogy a visszahatás törvénye többé nem létezik, csak azt jelenti, hogy most magunk írjuk mindennapi életünkkel a karmánkat, a visszahatás pedig azonnalivá vált, magyarán azonnal visszakapjuk, amit kibocsátunk.
Szerintem kalandra fel!
:)
...mintha azt mondanád, hogy azok a kövek, amelyeket korábban hajítottál el, nem fognak becsapódni, mert valaki ezt jóindulatúan elintézte, ezért nem jön semmilyen visszahajítás, feltéve, ha mi is úgy akarjuk?
Vagy, indítasz a fürdőkádban egy hullámot azzal hogy lejjebb csúszol, és valaki elintézi, hogy nem jön vissza a másik végéből és nem borít be, ha azt mondod, hogy hajlandó vagyok elengedni a magam részéről a beborítást? Tudod, mekkora hasznot tudtak csinálni ebből a mítoszból, akik kitalálták?
Annyi még talán hitelesnek tűnik, hogy a történések valóban felgyorsultak, így minden visszahatást korábban tapasztalunk meg. Ne haragudj, ez meghaladja az én értelmi képességeimet, bár igaz, hogy amolyan logikusra átszabott mérnöki agyam van.
Továbbra is barátsággal
Továbbra is a vonzás törvénye érvényes. Ami az energiatestedben van, az jön vissza.
A karmikus köröken a fizikai test csakráiba bepecsételt karmapecsét energetikája elsődlegesen érvényesült + a sorsgömbök, + az energiatestek kisugárzása + folyó energetikai teremtés. Ez az energiamix jött vissza hozzád. Szépen programozott élet. A karmapecsét elsődlegessége mellett arra mentél amerre kellett, ha mégsem, alternatív valóságot nyitottál.
A karmatörlés lényege, hogy a karmikus kötöttségek megszűnnek. Kikerül a teljes energetikai rendszeredből a karmikus energia. Onnantól a többi energiád működik. Arra is lehetőséged van, hogy az energiatested minden egyes rétegét megtisztítsd. Szándék és engedély, csak ennyi kell. Tudatalatti, lenyomatok, gondolatminták háttérbe szorulnak a jelenbéli teremtő energiáiddal -- gondolat, érzés, elfogadás-- szemben. Ennyi történik.
Ami kimegy, az vissza is jön. Majdnem azonnal. Hazudsz valakinek? Ma már pár órán belül vagy két napon belül be fognak csapni. Ha magadnak hazudsz, akkor is. Segítesz valakinek, előzékenységgel találkozol. Magad formázod az energiarendszered. Semmi ördöngősség.
Elég logikus?
Elfogadással
:)
...mintha úgy tennék, hogy kiszállok a fürdőkádból, miután a hullámot elindítottam, de közben mégis ottmaradok...:) Na, jó, a kvantumfiziában van valami ilyesmi.
Lefordítanád magyarra? Köszi! :)
"A karmikus körökben a fizikai test csakráiba bepecsételt karmapecsét energetikája elsődlegesen érvényesült + a sorsgömbök, + az energiatestek kisugárzása + folyó energetikai teremtés. "
szeretettel:Bochecha
Továbbra is a vonzás törvénye érvényes. Ami az energiatestedben van, az jön vissza.
A karmikus köröken a fizikai test csakráiba bepecsételt karmapecsét energetikája elsődlegesen érvényesült + a sorsgömbök, + az energiatestek kisugárzása + folyó energetikai teremtés. Ez az energiamix jött vissza hozzád. Szépen programozott élet. A karmapecsét elsődlegessége mellett arra mentél amerre kellett, ha mégsem, alternatív valóságot nyitottál.
A karmatörlés lényege, hogy a karmikus kötöttségek megszűnnek. Kikerül a teljes energetikai rendszeredből a karmikus energia. Onnantól a többi energiád működik. Arra is lehetőséged van, hogy az energiatested minden egyes rétegét megtisztítsd. Szándék és engedély, csak ennyi kell. Tudatalatti, lenyomatok, gondolatminták háttérbe szorulnak a jelenbéli teremtő energiáiddal -- gondolat, érzés, elfogadás-- szemben. Ennyi történik.
Ami kimegy, az vissza is jön. Majdnem azonnal. Hazudsz valakinek? Ma már pár órán belül vagy két napon belül be fognak csapni. Ha magadnak hazudsz, akkor is. Segítesz valakinek, előzékenységgel találkozol. Magad formázod az energiarendszered. Semmi ördöngősség.
Elég logikus?
Elfogadással
:)
... hogy a karmikus kötés két teljesen különböző részből áll:
1. Egyrészt van maga az egyszer tudatlanságból elkövetett és valami stressz folytán beégett "program", aminek a következtében ugyanolyan hülyén (konzekvensen hasonló módon) reagálunk, viszonyulunk bizonyos döntéshelyzetekben. A feladat felismerni ezt akár a kiváltó ok nélkül is, és megváltoztatni a reagálást. Ez jöhet az előző életből, de az összes tudatalattiba begyűjtött, pl. gyermekkori sérülés, kondicionáltság ugyanígy működik.
2. Másrészt van az ellenhatás, a következmény, mégpedig ahányszor a hibás programot lejátszottuk, annyiszor. A kettő a karma emlegetésekor összemosódik. És akkor még nem beszéltünk a csoportos karmáról. Azt hiszi valaki, hogy a klimaváltozás hatását megússza, mert elengedték a karmáját?
Azt még el tudom képzelni, hogy az elsőt, a felismerést segítenek végbevinni és a programot elengedni, de hogy a visszahatást elengednék... A programot ki lehet szerelni, de az ellenhatás akkor is utolér. Miből fog a sok emberke okulni? Mi fogja őket fejlődésre késztetni ha a visszahatás megtapasztalása megszűnik? Amikor a látens karma elkezd megnyilvánulni, annak a hatását már nem lehet elkerülni. Addig meg nincs miből felismerni.
Azt mondod, hogy ha továbbra is elköveti, akkor azonnal meglesz a visszahatás. De hát akkor meg ugyanott tartunk, ahol annak előtte, míg fel nem ismerte a programot, csak felgyorsult az egész.
Szerintem nagy csalódások fognak érni... az életben.
"A földi leszületéshez kötődő karmánkat engedték el 2000-től."
Tehát, aki utána született az már karmamentes?
A lélek fejlődése évszámhoz lenne kötve?
"2000-től mindenkinek elengedték mindenkivel szembeni karmikus adósságát."
Értem-értem, de ki engedte el? Ill. kik...engedték el?
Ilyenre nem csak Isten lenne képes? Az egy.
Segíts kérlek :)......