MIÉRT és milyen FÉRFIAK akarják, hogy URALKODJANAK rajtuk a Nők?
A múltkor volt egy blog: Miért AKARNAK URALKODNI a Nők a Férfiakon? Én ezt most megfordítom a Teljesség kedvéért: Miért AKARJÁK a FÉRFIAK, hogy URALKODJANAK rajtuk a Nők? Ki akar behódolni és miért? Ki vágyik alárendelt szerepre és miért van erre szüksége? Miért jó ez neki? Milyen Lelki-beállítottság kell hozzá? Ki és miért akarja azt, hogy szenvedjen, megalázzák, megbántsák, megszégyenítsék, hogy elnyomják, uralkodjanak fölötte, kontrollálják, irányítsák és parancsolgassanak neki? Kinek és miért jó ez? Miért van rá Lelkileg szüksége? Szerinted?
- Csizike blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
58 hozzászólás... amikor a másik blogban elég meggondolatlanul azt írtam, hogy "Nyertél".
Már akkor ki akartam szállni, és kár hogy nem tettem meg. Ha csak valaki más is nem lett gazdagabb némi tanulsággal a hozzászólásokból.
Ha úgy érzed, hogy ez neked így jó, akkor tényleg így van jól.
Barátsággal: Zoli
Kedves Hermess !
Leragadnék az " erőnél ".
Kb sejtettem , hogy onnan indultál , amit itt most leírsz.
Büszke lehetsz magadra , hogy ilyen szép utat jársz.
Tehát onnan kezdeném , hogy ami nálad csupán "önelégséges "
az az a pont , ami minden ember esetében Istennél már nagyon sok.
Isten minden embert saját magához mér , nincs az emberi viszonyítási
pontokban Neki szempont...más mértékkel mér...! ! !
mindenkit személy szerint az ő adott életében , elszakadásaiban...
( - Szent Magától -).
Tehát az " erő " nagyon relatív , s te csak egy szempontból nézed ,
tudod jelenleg nézni , ami nem baj.
Valóban a földi, emberi viszonyok közt van úgy, az erőt tekintve,
ahogyan írod. A " hiba " ott van ebben a megközelítésben,
hogy MINDÍG van erősebb..., s ha ezt beiktatjuk akkor már
dől az egész állítás...
...azért dől , hogy merjünk elvonatkoztatni csupán az emberi
játszmáktól.Mert az erő bármilyen viszonyítása ezen a szinten
az embert teszi , tartja a középpontban + a többi ember fölé helyezi .
Ez az erő pedig sokáig nem áll meg...még akkor sem , ha az
illető "nappá " válik...
Az ember SOHA nem lehet csak úgy magától VALAMI , mivel
nem tökéletes ( nem bűntelen ),nem lehet mérce sem magának ,
sem a másik embernek.
Lehet , hogy most nem tudod még hinni , de Istennek pont
elég az "önelégséges ", főleg ha az Ő erejét látjuk és a mi
kicsinységünket hozzá merjük mérni...
Tiszta szívemből kívánom neked , hogy merd megélni egyszer
az önelégségest így is !
Baráti szeretettel :ÚÁ
Kedves Hermess !
A 2. pontot kiegészíteném, hogy könnyebben tudjunk följebb lépni.
Az a bizonyos utolsó szó MINDÍG Isten Szeretetetéé.
Ebben biztosak lehetünk,mert ha nem így lenne, reményünk
sem lehetne SEMMIRE.
3.-hoz azt szeretném hozzáfűzni :
senki nem születik erősnek,de egy ideig úgy gondoljuk,ha erősnek
mutatkozunk ( megkeményítjük a szívünket ) akkor tutira
túlélünk MINDENT.
Ez leginkább Istennel szemben Igaz.
Ezért adja saját magát Jézus teljesen és tökéletes áldozatul
sokakért a bűnök bocsánatára.
Ember SOHA nem lehet nap és csakúgy önként sem képes
a jóra a semmiből...
...csak Isten Szeretete sugározhat belőle,
amikor már ÚGY AKAR SZERETNI , mint Isten.
Onnan valóban már nics más út , mint adakozni , adni abból
a szeretetből, amiből neki már Isten kegyelme által VAN.
Nem kell megtartania , mert nem azért kapta...
EZ a feladata ha már Isten mellettt döntött az akaratával,
megértve: nem ő erős, hanem aki által adakozhat, AKIÉ
MINDEN égen és födön.
Végső konfúzió: igen az ember mindíg gyenge,de ezt nem akarja
beismerni és főleg nem akarja megélni...ezért bálványozza
az emberi ERŐT...vonzza ez az erőfitoktatás
Isten" gyengesége "helyett inkább.
...pedig a gyengeségünkben van a mi erőnk....
amikor valójában meglátjuk hány dekák vagyunk...a.. a...
...mindenség Urával szemben...
Ezeket csak azért mertem leírni, mert az ezoteria is hivatkozik
mindíg v a l a m i r e, ami az embernél NAGYOBB . Vagy nem ?
Baráti Szeretettel : ÚÁ
kedves Hermess!
Teljesen egyetértek veled.
"Ha valaki erősnek született, és nem tudja visszafogni, kontrollálni az erejét - legyen képes Nappá válni (mindegy, hogy férfi vagy nő ), és melegítse mások szívét-lelkét válogatás nélkül."
Ez nagyon szép. Csak annyit tennék hozzá, hogy ez az átalakulás az a spirituális folyamat, amiben mindannyian részt veszünk akarva-akaratlanul.
Az a feladatunk, hogy a Nap melegévé, a víz áradásává, a föld ölelésévé, a szél szárnyalásává transzformáljuk a megkötött energiáinkat.
A nyáron írtam erről egy kis Sámán-dalt. :)
"Tűzből vétettem,
Vízzel oltattam,
Széllel születtem,
Földdel gyúrattam.
Tűzből Nap lettem,
Folyammá áradtam,
Termő medremből
Léggé válhattam:"
Ez a szeretetté-transzformálás dala, az öt elemmel. Próbáljátok ki.
A mesterem inspirált rá, szavak nélkül, egy csodálatos meditációban.
Mondjuk dallammal és dobbal még jobb, de talán mantra-ként is működik.
Szeretettel!
:)
Namaszte
Még valamit szeretnék hozzáfűzni ehhez az egész történethez, aztán részemről mákostészta...
1. Szóval: a mi levelezésünk Hédivel már átívelt egy-két blogon... úgyhogy pontosan tudom, hogy miről írok vele és a stílusával kapcsolatban.
Ha Te ezeket nem követted figyelemmel, akkor nem is tudhatod miről van szó.
Remélem Ő tudja, érti és érzi...
De ha nem, az sem baj.
Mert ezzel nem az én életemet rongálja, hanem a környezetében élőkét, és végső soson önmagáét...
És ez az Ő dolga, az Ő élete...
Meg azoké, akik kapcsolatba kerültnek vele...
Dehát semmi sem véletlen...
Így végső soron senki sem hibás.
Mindenki csak magáért FELELŐS.
2. Én alapvetően egy Béke-Szerető ember vagyok.
Így nagyon távol áll tőlem, hogy bárkit is kritizáljak, vagy bárkiről rosszat mondjak...
Ha van is valami negatív élményem valakivel kapcsolatban (munkatárs, családtag, ügyfelek, stb...), akkor azt is általában inkább magamban tartom, és magamban dolgozok az ügyön (hogy nekem ez mit mond, mint tükör), hogy még csak véletlenül sem sértsek meg senkit se, még csak egy picit se...
Aztán persze mindennek van egy EGÉSZSÉGES HATÁRA.
És ha Valaki ezt átlépi (ami nálam azért sokkal magasabban helyezkedik el, mint a legtöbb embernél úgy általában), akkor viszont már tényleg kinyitom a számat és szembesítem azt a Másik embert a Hülyeségeivel, és hogy most már inkább fogja már be a száját, duguljon el, és NÉZZEN MÁR VÉGRE MAGÁBA... mielőtt továbbra is onatná 'az észt' magából...
Ha engem bekóstol valaki, vagy velem bunkózik, szadizik, szenyózik... én is fel tudok lépni keményebben...
És szét tudok alázni én is bárkit egy pillanat alatt...
Ha akarok.
De általában nem akarok senkit sem, mert jobb a Szeretet és a Béke, mint a Harc.
De aki 'rám támad', annak én is visszaválaszolgatok, hogy vegye már észre magát...
Csak általában, aki 'támad', az a figyelmeztetés hatására sem tudja észrevenni magát... mert érezné, hogy mi a gáz, nem is támadna..., nem is kritizálna, nem is kötegetne, és nem szólogatna be állandóan, minden egyes megnyílvánulásodba...
Vagyis: nem rajtad fenné a nyelvét...
Az persze elég negatív és visszatetsző lehet, hogy valakiről kitálal az ember, lehuzza a leplet, ami mögé az eddig szeretett elbújni... mert azt hitte, hogy bármit csak úgy szabadon megtehet, mindenki más hülye, és nem veszi észre, hogy mit is művel, és hogyan játszik... mint pl. Hédi-viselkedésével kapcsolatban én.
Azzal, hogy bár nem szeretek ilyenfajta leveleket írni, és elmarasztaló véleményeket, negatív kritikát írni/ mondani bárkivel kapcsolatban is... de ezt megtettem Hédivel kapcsolatban, mert Ő már egy kicsit kezdett túllőni a célon...
És persze hagyhattam volna figyelmen kívül, és nem kellett volna, hogy reagáljak rá... de ha nem mondja meg Neki soha senki, hogy milyen gáz, amit Ő és ahogyan csinál, viselkedik, reagál és működik az Életben... vagyis, ha ezzel nem szembesíti soha senki... akkor soha nem fogja ezt észrevenni, felismerni, felfedezni... és nem tud változtatni az életén, ha akar és rendbetenni azt...
Akkor ugyanezt a Játszmát űzi a férjével, a gyerekeivel, a munkatársaival, a szomszédaival, a barátaival, meg a rokonaival... ami esetleg mindenki mást kuvára idegesít... csak Ő ezt nem veszi észre... és Ő meg halál jól érzi magát a bőrében... és azt hiszi, hogy Ő mennyire frankó, és mennyire Happy és Pozitív.
Szóval: le lehet nyelni minden békát, pl. egy párkapcsolatban is, vagy a munkahelyen is, csak nem mindet érdemes...
Mert az ember álljon ki önmagáért, és védje meg magát, ha kell...
Én önmagamtól kezdeményezőként soha senkit sem támadnék meg... mert ez távol áll tőlem...
De ha valaki velem kikezd, és támad... akkor megvédem magamat.
Szoktam volt mondani, hogy
"Velem lehet bunkózni (stb.), csak nem érdemes."
Mert álltalában mindig az fázik rá, aki elkezdte...
"Amilyen az Adjon Isten!, olyan a Fogadj Isten!"
És ha valaki kóstolgat és beszól, meg le próbál járatni mások előtt a nyílt színen hátulról mellbe, annak én is be tudok kóstolgatni egy kicsit, és be tudok szólni, és rá tudok pirítani egy kicsit mihez tartás végett, csak hogy észre vegye magát...
Mert ha kell, én is fel tudok lépni bárkivel szemben... akármilyen keményen is (persze vannak fokozatok), ki tudok állni magamért, és fel tudom venni a kesztyűt...
Még arról egy kicsit, hogy általában az emberek csak a Kellemeset és a Szépet szeretik hallani, és fogadják el... miközben a 'Negatív', 'Rossz', 'Elmarasztaló' 'Kritikáktól' és véleményektől menekülnek... és ezeket elutasítják, kikérik maguknak és felháborodnak rajta...
És a 'barátok' ilyenkor jönnek és segítenek... megvédeni azt a kis 'Szegényt' és 'Szerencsétlent'... és rátámadnak arra, aki mondta... még ha esetleg az Igazság is...
Az Igazság néha fáj, de szabaddá tesz.
Mert Felébreszt.
Tudatára ébreszt valaminek...
Ahonnan azt már nem lehet tovább hazudni...
És ahonnan ezáltal már tisztán tovább lehet lépni a Fénybe... egy Fényesebb és Szebb Jövő felé...
Néha a "rosszat" is, a kevésbé pozitívat és szépet is meg kell és érdemes mondani a Másik embernek... mert abból tud tanulni.
Ez is az Önismeret fontos segítsége lehet.
A legtöbb barátság is azon csúszik el, és attól álságos és hamis, hogy a 'barátok' csak a szépet és a jót merik elmondani egymás szemébe, a 'negatív véleményt' már nem... de bennük ez továbbra is ott van...
Ez egyfajta kétszínűség a Másikkal kapcsolatban... amiből sohasem fog tanulni...
ha pl. az egyik barátnő 140 kg, és úgy öltözik, mint egy cicababa, de a barátnője ezt nem mondja meg neki, hogy gáz, hanem inkább még nyugtatgatja is, hogy milyen csinos, és milyen jól áll neki... közben magában belül érzi, hogy ez gáz... csak "NEM AKARJA MEGSÉRTENI", ÉS ÍGY PRÓBÁL HOZZÁ JÓ LENNI...
Miközben lehet, hogy így árt Neki a legnagyobbat...
Szóval KELL AZ ŐSZINTESÉG.
Néha ki kell mondani a Frankót is. A Csúnyát is, amit az ember nem szívesen hall...
Mert ebből lehet tovább építkezni, fejlődni, haladni, változni, "JOBBULNI", JAVULNI", boldogabb, elégede4ttebb, sikeresebb Életet élni...
ha dr. Csernus is mindenkinek csak a Szépet, a Jót és a Frankót mondaná meg a Pácienseinek... vajon történne változás???
Persze, aki ott van és hallja, és kapja az érzést, annak néha fáj, belehal és összeomlik tőle... de ezáltal kap egy Újabb Esélyt az Életre...
Ha Ő hazudik magának és nem hajlandó meglátni, felismerni és beismerni a Saját Hazugságait, még az Önmaga számára sem, akkor kell Neki valaki, aki ezt megteszi... felébreszti és felnyitja a Szemét...
Szóval néha a 'Negatív', a 'Csúnya' és a 'Kellemetlen' információkat is ki kell mondani...
A Másikért.
És nem a Másik ellen...
Csizike ;-)
Kedves Hermess!
Hédi már válaszolt, a szó szoros értelmében nem vagyunk barátnők, és nem gondolom, hogy azon múlik a véleményem, hogy valaki a barátnőm-e vagy sem.:)
Hédit nagyon értékes embernek tartom, mert eddig azt tapasztaltam, hogy vállalja önmagát. Én pl. nem merek annyira konfrontálódni mindig, minden helyzetben, ahogy ő igen, pedig érzem, hogy kéne.
Csizike is azt írja, hogy az a baj, ha valaki nem mondja meg a bartájának a tutit. Nem értem, hogy akkor miért baj az, hogy Ő kinyilvánítja a véleményét.
Én nem érzem továbbra sem, hogy Hédi bántana bárkit is.
Egybként is senki nem tud megbántani senkit, a "hiba annak a készülékében van" aki megbántódik, ugyanis vagy nem tudja, hogy igaz-e vagy sem amit állítanak, vagy tudja hogy igaz, csak nem akarja bevállalni.
Szia, Edit!
Amiről a végén írsz, az talán már egy félig ego-meghaladott állapot... amikor csak mosolyog valaki, ha erősködnek rajta. Erre törekszünk...
A mellékelt ábra szerint nem nagyon tartunk még itt, kivéve talán pl. Pajkost, akitől nem olvastam még semmilyen kioktató, vagy felháborodó megjegyzést, de biztos vannak még páran, akik képesek megmaradni a középpontjukban... Én sem tudok még. Karmatörlővel én is belecsúsztam, és szégyellem. Pedig milyen érdekes dolgokat tudtunk volna kibeszélni...
Az viszont, aki nem képes szelíden, kedvesen, nem támadva a másik egoját (hiszen tudja, hogy neki is van és viszont fogják támadni) megfogalmazni a mondanivalóját - pláne spirituális témáról - az szerintem biztos nincs a középpontjában. Valami baja van magával, és a másikra keni. Szeret hergelődni... ilyen üzemanyaggal működik. Egyszerűen érthetetlen, miért nem lehet tárgyilagosan, gondosan ügyelve a szavakra leírni egy ellenvéleményt... miért kell konfliktust csinálni belőle. Azt meg végképp nem értem, hogy ha valakinek baja támadt bárkivel, és éppen kibukott belőle a legrosszabb. miért kell mellé állni, segíteni lehúzni a másikat...
Az igazi konfliktus az, amikor valamilyen szükségletem nem elégülhet ki, mert a másik a személyében akadályozza azt. A levelezésben ez nem áll fenn, vagyis csak egy igen piciny részére kellene figyelni - a másik önbecsülésére (Maslow piramis 4. szint) Nincs értelme a kommunikáció által mesterséges konfliktust előállítani, nincs értelme a szavak szintjén konfrontálódni, mert elvész a mondanivaló! A levelezésben még energiát se nagyon szerezhetünk vele, mert a másik nincs testközelben.
Olyan mint az önkielégítés...
Nem mindegy, hogy könyvszagúnak tűnik-e valakinek a tudása, ha szép és jó dolgokról ír, ha azokat vallja és igyekszik megvalósítani? Mire jó ez a háborúskodás, pártoskodás? Kit visz előre? Egyáltalán, mire jó a konfrontálódás ezen a szinten, hacsak nem azért csinálja valaki, mert jól esik neki???
Ha sértegetjük egymást, belül feltámad az ellenállás, még kevésbé képes bármit befogadni a másik. Hol van a türelem belőlünk? Ezen a szinten már illene, hogy ott legyen. Nem is ismerjük egymást, hogyan lehet így ítélkezni a másikról?
Mindettől függetlenül én is nagyon értékes embernek tartom Hédit, és kíváncsi vagyok a véleményére mindenben, annak ellenére, hogy ő nem kíváncsi az enyémre. Csak találgatom, hogy mivel vívhattam ki az ellenszenvét, remélem, hogy nem a pontatlan fogalmazásommal...:))
Szívesen beszélgetnék is vele, meg mindenkivel majd egyszer...:)))
Kedves Csizike!
Meghívlak egy teára, gyere beszélgessük meg miben értünk egyet!
Üdv!
Hédi
Szia Kedves Hédi!
Ez az!
Örömmel elfogadom. ;-)
Képzeld! Én is azon morfondíroztam magamban tegnap délután óta... hogy ez így csak nem jó...
Oké, hogy odamondogatunk egymásnak, hogy Te is nekem, és én is Neked... és talán a saját szemszögünkből nézve mind a kettőnknek igazunk van... de ez így mégsem jó...
Nem szeretek Veled (senkivel sem) haragban lenni... és veszekedni... meg ilyenek...
Jobb a Békesség... ;-)
Az szüli a Boldogságot.
(Vagyis a Békesség maga a Boldogság, és az Öröm... a Szeretet Ragyogása.
Abszolút igaz Darnel Christian-nak az az alapvetése (ami egyben a Kedvenc Mondásom is már évek óta... és a világ egyik legnagyobb bölcsessége... ami mellesleg egy kedves barátomnak megváltoztatta az Életét... ), miszerint:
"VAGY IGAZAD VAN, VAGY BOLDOG VAGY."
Az hogy "Igazad van", önmagában még nem okoz örömet és nem tesz elégedetté és boldoggá...
Hiába van igazad, és hiába TUDOD azt, hogy az amit mondasz, az megáll a helyén... mégsem ÉRZED jól magadat a bőrödben ettől...
Csak a BÉKÉTŐL.
Ahhoz viszont nem mindig kell, hogy Igazad legyen...
Sőt, ha Te azt már tudod, hogy a BÉKÉTŐL LESZEL BOLDOG... akkor ez a Te Igazságod... és már nem kell meggyőznöd a Másikat arról, hogy Neked amúgy is Igazad van... amitől esetleg elveszted a Boldogságot...
Ha a Te Igazságod a BÉKÉD, akkor Neked Mindig Igazad Lesz, akár 'Igazad van', akár nem... de JÓL ÉRZED MAGAD A BŐRÖDBEN.
OSHO mondja egy helyen (az Egyetlen orvosság, vagy a Nem-cselekvés művészete dvd-n), hogy ha harcolsz: már eleve vesztes vagy...
Szóval képzeld!
Azon morfondíroztam magamban, hogy valahogy csak el kellene venni ennek a mi kis szóváltásunknak az élét... és jó lenne kibékülni, összesimulni Lélekben Veled... mert számomra az az Ideális Állapot... a Béke.
Gondolkoztam rajta, hogy mit is írjak Neked, hogyan kérjek elnézést és bocsánatot... hogy helyére tegyük ezt az egészet miköztünk...
És aztán egyszer csak bevillant, hogy írjam azt, hogy:
"Kedves Hédi!
Miután jól kicivakodtuk magunkat, jöhet egy gyertyafényes pezsgős vacsora...;-)))"
És ennyi...
Tisztára, mint egy (házas)pár...
Nagy heves és intenzív lángoló összeveszés után egy szép (esetleg szenvedélyes) kibékülés.
Az elsőben az Ego dominál... míg a másodikban a Szív... a Szeretet nyer magának Fényt... ;-)
A Harcot mindig az Ego okozza... míg a Békét mindig a Szív.
Ez nekem teljesen spontánul villant be... és nekem tetszett... ;-)
És azon mosolyogtam magamban, hogy Te vajon mit szólnál ehhez, ha ezt meglátnád?
Mit gondolnál?
Hogyan reagálnád le?
Akarnál velem találkozni, és tisztába tenni a dolgot, és megbocsájtanál nekem? Kibékülnél velem?
Vagy kikérnéd magadnak, és felháborodnál, hogy mit képzelek én... még ezek után...
De én ezt mindenképpen egy jó poénnak gondoltam, és én nagyon szeretek sok mindent csak úgy POÉNBÓL megcsinálni... ami szórakoztató, ami különös, ami extrém... ami kizökkent a megszokások szürke tömegéből... ami más, mint a többi... ami meghökkentő... DE JÓÓÓÓÓ!!! ;-)
Persze a gyertyafényes pezsgős vacsorát nem feltétlen gondoltam komolyan, inkább csak a feltételezés 'elvi síkú' gesztusát... de a képzeletemben azért megjelent, hogy azért még akár ebben is benne lennék valami meghitt módon...
És ha találkoznék Veled, kiengesztelésem jeléül biztos vinnék Neked egy Vörös Rózsát... ;-)
Remélem elfogadnád, és megbocsájtanál...
Meg tudnál bocsájtani... ;-)
Bár tudom már: nem haragszol rám (mert talán Te is szeretsz és kedvelsz a Szíved legmélyén...)
Arra gondoltam, milyen igaz, hogy Ellenségekből lesznek a Legjobb Barátok...
És hogy az Ellentétek Vonzzák Egymást...
Mert ha mi is találkozunk... akkor ezt is a köztünk lévő Ellentét hozta össze... és Vonzott Magunkhoz Egymást... ;-)
Szóval ilyen Csalafinták ezek a kis Ellentétek...
Így játszanak velünk... ;-)
Ahogy mi önmagunkkal és egymással... ;-)
Félve néztem meg, hogy vajon milyen reakciót írtál... (és a többiek), mert azt gondoltam ez a legutóbbi levelem sem maradhat megválaszolás nélkül...
Felkészültem a legrosszabbakra...
De Nagyot Nőttél a Szememben.
A Reakciód abszolút váratlanul érintett, de rendkívül Pozitív volt...
Azt éreztem, hogy BINGÓ! ;-)
Ez az! Beütött a Főnyeremény.
Nagyon Nagy Lelkű ajánlat részedről velem találkozni, és hogy meghívsz egy teára... (Hozzád?)
Ez rendkívüli Nyitottságra, Megbékélésre és Pozitív Hozzáállásra vall...
És én Örömmel Elfogadom...
Érzem, hogy nekünk találkoznunk kell.
Ha már így hozta a Sors.
Hogy miből lesz a Cserebogár?
Ha nem akasztjuk össze az agancsainkat, talán sohasem akarunk majd találkozni egymással...
De így, egyenesen Kaland, Élvezet és öröm-Ünnep.
Szárnyalás a Lelkemnek.
Ez már önmagában véve is egy POÉN. A Szó legnemesebb Értelmében.
Ezek a Pillanatok és Élmények a Létezés Legszebb Örömei és Csodái...
Mondhatni Ezekért Érdemes Élni...
Örömmel elmegyek...
És köszönöm a Meghívást, és hogy tettél egy Lépést felém...
Hajlandó és képes voltál, tudtál hozzám leereszkedni (az esetleges sértettség bástyájából leereszkedve lepedőből font 'kötél'-hágcsón a 'Tündér-Palotádból') és a Lehető Legpozitívabban és Legmegfelelőbben hozzám viszonyulni, hozzám közelíteni és hozzám állni... ;-)
És ehhez kapcsolódóan hadd osszak meg Veled és Ajándékozzak Neked egy dalt Pintér Bélától kétféle verzióban is... ami abszolút a közös témánkhoz is illik... ;-)
Pintér Béla - Homokba írva
http://www.youtube.com/watch?v=v-fozo2vGGM
http://www.youtube.com/watch?v=5frCCWYgevI&feature=related
Egyébként hadd említsem meg, hogy nekem ma Magyarországon (és talán az Egész Világon) Pintér Béla www.pinterbela.hu az egyik Egyes Számú Kedvencem, Előadóm... Van olyan albuma (Érted Élek Minden Nap), amit több, mint ezerszer hallgattam meg 1 hónap alatt... a Véremmé vált...
és A Szeretet nem fogy el... című dala az egyik Legnagyobb Kedvencem... ez a telefonon a csengőhangom is... ;-)
És az Abszolút Dal Tőle... a Világ Legszebb és Legmélyebb Himnusza, Imája:
Pintér Béla - Jézus, Te vagy Minden Álmom (figyeld a Gyerekkórust 5:20-tól! ;-)
http://www.youtube.com/watch?v=kQzq2_HIkH4&feature=related
És akkor jöjjön az a Bizonyos A Szeretet Nem Fogy El Sosem...
http://www.youtube.com/watch?v=AOQoXvfs-u4
És Valami Más a Szeretetről még... de ez is a Nagy Kedvencem... ;-)
http://www.youtube.com/watch?v=nK9JIBhCy0A&feature=related
Na és még egy Bónusz-Plusz:
Pintér Béla - Hús-Vér Templom
Ez valami Fantasztikus és Csodálatos Dal!
Hosszan Elkísér!!! ;-)))
http://www.youtube.com/watch?v=eQoWTtgpnEQ
(Nem vagyok tagja egy gyülinek sem... csak tetszenek ezek a Dalok... Értékes Üzenetet Közvetítenek... és a Belőlük Kiáradó Pozitív Energia is Megérint és Átjárja a Szívemet.)
És hogy legyen egy Pörgősebb Vidám Dal is a Számok Végére:
Pintér Béla - Te Vagy a Mindenem
http://www.youtube.com/watch?v=sYCeoXtTiSs&feature=related
Innen Szép Nyerni... (Együtt, Közösen.)
Itt kezdődik az Élet (a Lélek).
"Te Vagy a Fény."
Akkor hát: ha Te is úgy gondolod...
Lépjünk ki az Internetes Világból... és
Menjünk oda Egymáshoz,
Öleljük meg Egymást,
Írjuk a Homokba,
Hadd vigye a Szél...
És engedjünk el Egymásnak Minden Tartozást... ;-)
"Szeressük Egymást Gyerekek!" ;-)
A Szeretet és a Béke a LEGJOBB!
Szeretetben Élve, Békében, Hitben, Tiszta Szívvel, örömmel, Nyugodtan... Boldogan... ;-)
Szeretettel:
Csizike ;-)
Igy bevallom nem bírtalak végig olvasni. De ne csak dumáljuk, lépjünk a tettek mezejére. Mikor és hol?
Jössz táborba?
Üdv!
Hédi
Szia Hédi!
Nem megyek a táborba.
A többit ezzel -a találkozással- kapcsolatban már e-mailben beszéljük meg...
Oké?
Ahol elérsz:
csizike1@gmail.com
;-)
Csizike ;-)
Azt még hadd mondjam el, hogy ma napközben, amikor elolvastam a Válaszodat... utána olyan Öröm járta át a Lényemet... hogy Madarat lehetett volna fogni velem... ;-)
Örültem Neki, hogy Nagy vagy, és Jó-felé haladunk a Jó Irányba... ;-)
És ez Boldoggá tett...
Jobb tudni, hogy Szeretnek valahol a 'Világ-Végén'...
Mert ez Értelmet ad az Életednek, a Létednek, és örömet a Szívednek, a lelkednek, a Lényednek... és az Virágzásba kezd... ;-)))
Ezt MOST Te is Megérezheted.
MOST.
;-)
Csizike ;-)
1. Úgy látszik itt csak valami félre értés van, amit most tisztázhatunk -bár már egyikünknek sem fontos igazán, azt hiszem-: szóval én ezzel nem azt akartam írni, hogy minden nő uralkodik, hanem azt, hogy aki uralkodik, az miért akr, annak ez miért fontos, annak erre miért van szüksége...
Csak hát a rövid cím mezőbe ezt így ilyen kacifántosan és körmönfontan nem írtam be... meg hát nekem tök egyértelmű volt, hogy én miről írok, és mit akarok kérdezni...
Ez csak egy félreértés volt...
2. Nem csak a nőkben fedezem fel a negativitásokat.
Az hogy a nőkkel kapcsolatban, a nőkről teszek fel egy kérdést, az még nem ezt jelenti.
Inkább csak annyit, hogy ott, abban a kérdéskörben, blogban, stb. ennek a dolognak erre a vetületére vagyok kíváncsi éppen... de messze a Teljesség igénye nélkül az egész témára nézve... így tűnhet akár féloldalasnak is, vagy sántíónak is, ha valaki nem a megfelelő végén kapja el a feelinget...
3. Ahogy írtam is: pontosan tudom, hogy nem minden nő egyforma, és nem minden nő akar ural/kod/ni... De amikor Velük kapcsolatban kérdezek, akkor Őrájuk vagyuk kíváncsi, hogy Ők miért...
4. Tolle Új Föld című könyvét még nem volt szerencsém elolvasni, pedig nagy Tisztelője vagyok... Tavaly Karácsonyra majdnem megkaptam, de mégsem... Talán idén... ;-)
Úgyhogy ezért nem vagyok képbe azzal kapcsolatban, amit ebben Tolle ír, és amire már a múltkor is hivatkoztál... Úgyhogy nem kint ragadt a szűrőmön, ahogy írtad, hanem még kapcsolatba sem került velem a benne lévő információ... (na jó, egyszer már volt a kezemben ;-)
Pedig alap-mű lenne számomra...
na de hány ilyen van! ;-)
Egyébként sem sok időm van olvasni... és kb. 20 könyv különböző témakörökben most is érdekel... és arra vár, hogy (el)olvassam... de valahogy sohasem kerülök oda... csak ritkán jutok oda, hogy könyv kerüljön a kezembe... MOST ez van.
Tolle: A MOST hatalmát elég gyakran hallgatgatom hangoskönyvben... Nekem ez az Abszolút.
5. Nagyon tetszik az írási stílusod. Ez is azt mutatja, hogy van stílusod-egyéniséged.
Pl. az ilyen szófordulatok:
"Ezen nemértem mit nemértesz."
6. Számra informatív is volt a leveled...
Tanultam belőle(d) valamit.
Köszönöm szépen.
7. hidd el ez a téma "Nagyon Nagy"... Több embert érint, és többen szenvednek tőle, mint azt Te vagy a legtöbben gondolnák... Csak nézz körül!
Ezért érdemes, és fontos róla beszélni egy kicsit... ezért próbálomtam meg annyira körüljárni, és ízekre szedni, megvilágítani innen is-onnan is... külön a két oldalát... a Férfiúi és a Női oldalról... mert elég nagy téma...
Hidd el: többeket érint, mint gondolnád.
Egyre tökösebbek a nők, és egyre motroszexuálisabbak a férfiak...
Erről Mesterkurzus előadások is szólnak, Pooper Péter, Müller Péter, csernus és még sokan mások is beszélnek róla...
Régen is megvolt ez a dolog..."Nagy természetű", akaratos, irányítani és uralkodni akaró nők mindig is voltak... de most valahogy egyre több az ilyen nő... ahogy a háború utáni munkába állásukkal jött az anyagi stabilitásuk saját megteremtése, és ezáltal a férfiaktól való "elfüggetlenedés"...
Egyre több a "tökös" menedszer, és vállalkozó nő, aki kenterbe veri a férfiakat is...
És nagyon sokuk kívül is elférfiasodott...
És talán a Nő mégiscsak inkább úgy jó, ha Nő.
Ízig-vérig...
Minden rezdülésében, minden porcikájában...
A. J. Christian is erről tartott 1-2 éve egy nagyon jó kis előadást a Mesterkurzuson...
Hogy oké, hogy a Nők érvényesülni akarnak... de Nőként tegyék ezt meg... és ne Férfiként.
Ne akarjon egy Nő Férfi(as) lenni...
Mert Ő csak Nőként tud teljes értékű lenni... ha Önmaga Szerepét játsza... és nem torzul el, nem hasonlik meg... hanem FELVÁLLALJA ÖNMAGÁT.
Szóval köszönöm a Hozzászólásodat.
Tetszett és adott is...
Sokszor az ember ha valamit nem ír bele a válaszába, annak lehet kismillió oka, akár a legprózaibbak is...
Éppen nincs rá ideje. Számára az most nem fontos. Nem olvasta még el azt a könyvet. meg ilyenek...
És ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, vagy valamit ezekkel kapcsolatban bele/elgondolunk... ebből adódhatnak a félreértések...
De nem baj...
Azért vagyunk, hogy ha kell a helyre tegyük őket...
Szia!
Szeretettel:
Csizike ;-)
Muszáj azt mondanom, hogy amit kérdeztél arra mindenre válaszoltál is.
Nos aminek nincs tárgya az nem is létezik. Az életnek is kell meg a hozzáállásnak is kell , hogy tárgya legyen. Ennyire egyszerű ez az egész. Ha édességre vágyom, akkor a citromos kristálycukor is megteszi, ha éppen nincs otthon más. Persze én imádom az édességet ezért mindig betárazok magamnak és persze abból amit a legjobban szeretek. Az uralkodás is természetesen ennyire egyszerű eszköze az egóéhségének. Arról van szó, hogy valaki kell a villámhárító szerepére mindenki életében. Van is mindenkinek erre tárgya, majd alanya. Nem győzhetünk mindenben és ezáltal (kudarcok) kisebbségi komplexusok sorozata alakul ki bennünk. Sokaknak ezt nehéz feldolgozniuk és kivetítéssel élnek másokra. Ezek általában a legközelebbi hozzátartozók. A kriminálpszichológia igen sok esetben ezekre a gyökerekre vezet vissza.
Ez mindig erőszak jelleggel bíró megoldás. A fokozata és minősége most mindegy. Aki él ezekkel a dolgokkal az tudja hogy a kapcsolódás nem őszinte, függőségben él mert ha a tárgyát (akár a megalázható férjet pl.)elveszítené, összeomolna. Ezért legmegfelelőbb eszköz a megtartásra a megfélemlítés ill. a zsarolás.
Hát erről ennyit.
Én nem így élek .
És remélem, hogy sohasem kell egyik szerepkört sem betöltenem.
pussssz
Van egy film: 'Végjáték - a Globális Leigázás Forgatókönyve'
Ez az Emberiség jövőjéről szól... 10-20 év múlva...
Nagyon DÚRVA és BRUTÁLIS VALÓSÁG!!!
NÉZD MEG!
A Spirituális Filmajánló című blogom vége felé megtalálod a leírását is és a linkjét, ahonnan le lehet tölteni is...
A film, amiért ez most Témába vág: a HATALOM kérdésköréről szól: hogy
MICSODA PUSZTÍTÁST TUD OKOZNI és VÉGHEZVINNI AZ URALKODNI AKARÁS, A HATALOM VÁGY...
KONKRÉT PUSZTÍTÁST és ROMBA-, NYOMORBA-DÖNTÉST...
Globális szinten...
Na és a Párkapcsolatban egy Domina kicsiben, az Ő mikro-szintjükön ugyanígy, ugyanezt a PUSZTÍTÁST tudja okozni és VISZI VÉGHEZ, csak kicsibe...
Jól nézd meg ezt a Filmet... és döntsd el:
Szerinted szimpatikus dolog-e egy (esetleg buta, tudatlan, elvakult, beteg elméjű) embernek URALKODNI EGY MÁSIK SZABAD és SZUVERIN EMBERI LÉNYEN???
A DÖNTÉSED és a VÁLASZOD, a HOZZÁÁLLÁSOD a TIÉD.
Szóval nézd meg és szembesülj bele, hogy mit okoz a HATALOM-VÁGY, és az URALKODÁSI HAJLAM.
Az mindig le akar valakit igázni...
És ott nincs meg a Szeretet, a Tisztelet, a Megértés és az Elfogadás...
Akkor meg miféle Párkapcsolat az egész?
Mi az alapja?
Mit akar az bizonyítani, aki uralkodni akar a Másik Emberen?
Hogy Ő az Erősebb, Ő a hatalmasabb?
De ha ezt bizonygatnia kell... akkor az milyen Erő és Hatalom???
És ha Valakit elnyomnak... az tisztelni és szeretni fogja az Elnyomóját?
Én azt gondolom, hogy egy ilyen kapcsolatba senki nem tisztel, és senki nem szeret igazán senkit... az egész csak egy nagy Álca, egy Nagy Megjátszás, egy Nagy Önbecsapás, avagy:
EGY NAGY HAZUGSÁG.
Akit a Másik nem Szeret, az nem Szereti ezért azt a Másikat (még ha ideig-óráig együtt is van vele)...
És ezért az a Másik sem Szereti, Becsüli és Tiszteli Önmagát... hogy együtt van egy ilyen emberrel, akit lenéz... és hogy benne van egy ilyen Kapcsolatban... és elvesztegeti a Drága és Értékes Idejét... ha nem félne 1. Szeretni és Jó-lenni; 2. Lépni... Kilépni ebből a Szeretet-ellenes Kapcsolatból... HAZUGSÁGBÓL, ÖNBECSAPÁSBÓL...
És ha az Egyiket nem szereti a Másik (mondjuk a Domina), akkor valószínűleg az Egyik sem szereti Önmagát... és ebből indul ki ez az egész 'Problematika'...
És itt már magyarul senki nem szeret senkit...
Nincs (Ön)Elfogadás, (Ön)Ismeret, és (Ön)Szeretet...
Vagyis:
"Aki másnak vermet ás..."
"Aki másnak hazudik..."
"Aki mást becsap..."
És így tovább...
Tehát a Kulcs, mint mindig az Önszeretetben, az Önelfogadásban, az Önismeretben, az Önbizalomban, az Önmegbecsülésben és az Önmegvalósításban keresendő... és találandó meg...
És ezek Kialakulásában avagy Kialakulatlanságában nagyon fontos és erőteljes szerepet játszanak a SZÜLŐK, és az Otthoni Minták, az Otthoni Szerepek és Játszmák... az Otthoni Szeretet(nélküliség és hiány) és Elfogadás(talanság)...
De ami elmúlt... elmúlt.
MOST MOST van... és a Változás és a Változtatás ITT és MOST történhet meg...
ITT és MOST.
Csak AMIT TE ADSZ MAGADNAK (AZT TUDOD ADNI MÁSOKNAK IS), AZT KAPOD VISSZA MÁSOKTÓL IS...
HA SZERETSZ: SZERETETET és ELFOGADÁST, MEGBECSÜLÉST és TISZTELETET...
TE VAGY A KULCS.
BENNED VAN A FORRÁS.
Csizike ;-)
Szia Csíz és akit érdekel amit írok! :-)
Egyik este, a napzáró beszélgetésünkben Párom azt mondta: " ezt te tudod, hisz Te vagy a fónökasszony... " Nagyon megíjjedtem. Mondtam is neki, ha ezt komolyan mondtad, akkor valamit nagyon rosszul csinálhatok. :-( Nem értette az ijjedségemet, számára ez talán csak egy meggondolatlanul megfogalmazott, "dönts Te" kifjezés volt. De mint tudjuk , a meggondolatlan kimondásokban néha ott lapul az igazság. Úgyhogy kezdhetek elmélkedni, hogy kéne változtatnom. Mondtam Páromnak, én Társ szeretnék lenni, semmiképpen sem Főnökasszony, ha arra kanyarodok, szóljon rám, ha én nem veszem észre magam.
De elég nehéz észrevenni ezt...
Pláne ha a másik fél pl. kényelemből kitér a döntések alól...
Van hogy valaki lustaságból hagyja magát, s így nő fölé a nő ?
S így nem csak egy eleve választott szerep lehet a dominaság, hanem valami, ami kiialakul ?
Ebbe is figyelni kell a másikra, s hagyni őt is dönteni. (?)
Ha meg valaki eleve olyan társat választ, aki valószínű hogy uralkodni fog felette, hát lehet hogy jobb is úgy, mert magától esetleg csak szétfolyna... nem ?
Én mindenesetre az egyenlőség, vagy a kiegyenlítettség híve vagyok... egy kis diktálás innen, egy kis döntés onnan... Aztán egy adag az egyenlőség megéléséből is... ez az én párkapcsolati receptem, amiben a változás/változatosság jogát fenntartom... remélem soha nem fogunk kőbevésett szereplőkké szilárdulni... de ehhez állandó kevergetésre, frissentartásra van szükség... ez pedig mindennapos feladat...
Az egyetértőknek jó munkát! :-)
A máshogygondolkodóknak békés szerepvállalást!
Lényeg hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben...
Nem ?
Üdv: A.
"A tökéletes hallgatás nem annyira a mások hallgatása, mint inkább a magunké. A tökéletes látás nem annyira a mások meglátása, mint inkább a magunké.
Mert azok nem tudják a másikat sem megérteni, akik önmagukat nem hallják meg; és akik még önmagukat sem vizsgálták meg, azok vakok maradnak a többiek valóságával szemben is. A tökéletesen figyelő hall téged akkor is, ha te semmit sem szólsz.
Asszony az újságába temetkezett férjéhez:
- Nem kell már mondogatnod, hogy "aha". Már tíz perce abbahagytam a beszédet."
Anthony DeMello: A szív ébredése c. könyvéből... és részemről téma lezárva.
Hello Csizike,
szerintem azok a férfiak akarják, hogy a nők úgymond uralkodjanak rajtuk, vagyis legyenek határozottak, irányítók, esetleg durvák, (nem feltétlenül csak szexuálisan, hanem bármi más helyzetben is)
akik
első verzió: nem tudnak ilyenek lenni, vagy nem akarnak, és egyébként is nehezen rendezik a nőkkel való kapcsolatukat, számukra a egy nővel való kapcsolat alárendeltséget jelent, mivel a NŐ-t maguknál felsőbb rendűnek tartják, (azért is mert sokat vágyakoznak rá) és ezt így fejezik ki. Lehetséges hogy korábban, pl. anyukájukkal is hasonló kapcsolatuk volt, és ez itt tükröződik vissza, vagy valamilyen elkövetett, fejben még rendezetlen tettükért így szeretnének vezekelni.
második verzió: azok a férfiak, akik határozottak, a szó általános értelmében véve "férfiasak" durvák, kemények tudnak lenni, ilyen a köznapi viselkedésmódjuk, (pl főnökök valahol, és a munkahelyi viselkedésük, álarcuk lassan a valódi arcukká válik) Ők a tudatosan, vagy tudat alatt érzik, hogy ez egyoldalú, és egyensúlytalan, ezért igénylik hogy néha forduljon a helyzet, és ők lehessenek a másik oldalon. Pl. léteznek olyan szolgáltatások kifejezetten felső vezetőknek, ahol jól lealázzák, lecseszik, kihasználják őket, (jó pénzért persze), így hozva egyensúlyba a kis lelküket.
harmadik verzió: Egyes férfiaknak ez csak sima változatosság, játék, vagy szerepcsere, vagy a partnernővel szembeni bizalom kifejezése, hogy ilyet is megenged, belemegy, főleg ha a hölgy ezt igényli. PL. olyan hölgyre gondolok, aki valami miatt elnyomást szenved, és ezt így igyekszik kompenzálni. Vagyis olyan mint a főnök esete a 2. verzióban, csak fordítva. Eszembe jutott mint kép, hogy az igazgató játszhat ilyet pl. az egyik beosztott, bevállalós titkárnővel, akár saját, akár más cégből, és másnap mind a ketten boldogabban mennek újra melóba.
negyedik verzió: a teljes emberi tudatban benn van ez a fajta viselkedés, így minden ember rendelkezik belőle kisebb-nagyobb mennyiséggel, egyszerűen azért mert ember, valaki elfojtja, vagy nem is tudatosodik, mert az alapviselkedésétől annyira idegen, ugyanakkor bizonyos helyzetben felszínre törhet, másnál egyszerűen megjelenik és kipróbálásra vár. Kicsit más szemszögből azt is mondhatnám, hogy nem az ember akarja a tudati minőséget, hanem pont a tudati minőség az embert, hogy élhessen, megjelenhessen és erősödhessen.
első blikkre ennyi,
ciaoo, szép napot!
l.
Szerintem senki sem akar tudatosan alárendelődni. A második pontban a férfibizonytalanság esetét írod, aki belefáradt férfiasságának folyamatos bizonygatásába, s ezért keres egy szolgáltatást (de szerintem nem tud róla miért), ahol a női oldalát megélheti. A dominák is szenvednek hasonlóban - megelégelik az uralkodást, és végre igazi nők szeretnének lenni egy igazi férfi oldalán... Csakhogy ilyenkor meg az egojuk szenved csorbát a férfi erősebb érdekérvényesítésétől, ezért így sem jó...
Különböztessünk meg két szintet. Olyan lehet a kezdeti tudatossági szinteken, hogy nincs belső motiváció semmire, kívülről lehet csak mozgatni a pasit, megmondani neki mit kell most csinálnia saját maga, vagy az előállt kötelessége megoldása érdekében. Ez automatikusan az ellenkezőjére hajlamos személyiséget fog bevonzani, függetlenül a nemétől, de biztos, hogy a nője is ilyen lesz. Zsák a foltját, vagy folt a zsákját.
De nem ez a jellemző azon a szinten, ahol mi blogozók tartunk. Azt hiszem nálunk az a feladat van napirenden, hogy a női minőségeket beintegráljuk magunkba, például a befogadást, a szelídséget, a ráhagyást (nem biztos, hogy ez teljesen tudatosan történik, mert különben nem zavarna...:). Ez a folyamat együtt jár az ego feloldódásával, gyengülő érdekérvényesítésével - már nem olyan egetverően fontos, hogy mindig neki legyen igaza. Vagyis a férfiember átmenetileg "meggyengül", vagy annak tűnik. Két tudatossági fok között van, kapaszkodók nélkül, belső átállás történik benne az ambiciókról valami felső vezérlésre. Belső munkára megy el az energiája - kifelé kevesebb marad. Felső irányításra vár, de kívülről kapja meg.
Ez az állapot éppúgy be fogja vonzani a dominánsabb nőt, mint a valóban gyenge személyiségű férfi. És ha ez a nő (aki éppen a férfienergiák megismerésén dolgozik magában) nem eléggé tudatos, akkor bizony ezt kíméletlenül ki fogja használni, amikor úgy érzi hogy maga alatt van. Mert az erős energiájú akárki is lehet energiahiányos saját magához képest, ami nem más, mint az egoja kisebbedésének érzetete, és ilyenkor aktív visszaállító játszmába kezd. Ami náluk a kéretlen tanácsadás, kritizálás, utasítgatás, lehúzás, indulatkitörés, üvöltözés, verekedés, stb...
Tehát nem biztos, hogy a férfi az uralkodást akarja, csak egyszerűen ilyen helyzetben találja magát. Kivétel, ha működik benne az erős anya minta, és öntudatlanul ilyen partnert keres, dehát ez sem tudatos. Egy ilyen fordított felállású partnerkapcsolat jó lehetőség a fejlődésre, ha mindkét részről kellően tudatos. Mert éppen hogy a tudatosságot kényszeríti ki...
Kedves Hermess szerintem ilyen nincs. Azt ő vonzotta be, saját maga mászott abba a helyzetbe. És attól, hogy többedszerre hozza ide a témát valaki, attól az még a saját életében nem fog megoldódni.
Üdv!
Hédi
ott a pont!
Ugyanazt mondjuk. Öntudatlanul bevonzza a szituációt - vagyis benne találja magát.
Pont ezt akartam mondani. Általában senki sem olyan félrecsúszott , hogy saját maga tudatosan keresse az alárendelődést. Kimászni belőle pedig a működés megértése - a tudatosba emelése segít. Onnan kezdve már döntés, tudatos választás kérdése.
Ismeritek a viccet, amikor azt mondja a mazochista a szadistának:
- Üss meg!... A szadista ütésre emeli a kezét, majd kis gondolkodás után leereszti.
- Nem ütlek!
Mi történt? Tudatosodott a szadista? Vagy még perverzebb lett? :)))
De kérlek beszéljük meg, mi az hogy öntudatlanul. Nekem ez annyit jelent, hogy az egyed egyáltalán nem tud magáról. Ha belegondolsz ilyen állapotban egyikünk sincs (kivéve akik betegek).
Valahol mindenki tudja, hogy mit művel. Erre egy jó példa az én édesapám. Jó pár évbe tellett mire megértettem, hogy ő mindig úgy intézi, hogy alárendeli magát, amitől megmenekül az élet egy rakás feladata alól. Ezzel persze halálba bosszantja a környezetét, hogy még egy kis energiát is tudjon lopni. Ma már csak fel kell húzzam a szemöldökömet és már vigyorog is mint egy kisgyerek aki lebukott. Pontosan tudja mit csinál, de neki az jó. Mert nem kell döntenie, csak a végén sir, ha valami nem úgy történt ahogy elképzelte, nem kell szinte semmiért felvállania a felelősséget és ő a "kicsi" akit pátyolgatni kell. Hű, te nem tudod elképzelni milyen jól csinálja. És tudja, az átokfajzat és élvezi. Én persze ma már röhögök rajta, de még ez is tetszik neki, mert addig is foglalkoztathat. Na persze kifelé ő a kedves, az olvasott, a tájékozott, merő udvariasság.
Azzal persze semmi baj, ha valaki ilyen, de nem árt ha vannak akik huzogatják a szemöldöküket....... Klári, csak csatlakozni tudok ahhoz amit a címadóval kapcsolatban írtál :):)
Üdv!
Hédi
.... mondjuk így.
Nem tud róla, nem látja át, hogy azt csinálja, így azt sem tudja, hogy önmagát hozta ilyen helyzetbe, DE azt tudja hogy ez jó neki, ezért csinálja rendszeresen. Ez a játszmázásra jellemző - mindenkinél.
Egy kicsit más az, ha a befelé figyelő, önmaga keresésével elfoglalt bárki, aki kevésbé törődik pillanatnyilag az érdekérvényesítésével - bevonz maga mellé egy olyan valakit, aki ezt nagy előszeretettel kihasználja. Az ellentétek mindig vonzzák egymást a fizikai síkon. Ne értsd félre, nem akarom felmenteni, mert ehhez ő is kell, hogy megtörténjen, de ebben az esetben nem feltétlenül az "ilyen gyengébb" férfi a játszmázó.
Ebben nem értünk egyet. Egyrészt az "ilyen gyengébb" férfi egyáltalán nem biztos, hogy gyengébb, sőt sokuk nagyon is erős, csak nem vállalja fel a felelősséget a dolgaiért, ezért úgy csinál mint aki véletlenül alárendelődött. Amelyik valóban gyengébb - már ha az ilyen összevetés valós - akkor igen is tudja miért csinálja. Te is írod: Tudja, hogy ez jó neki, ezért rendszeresen csinálja. Tehát nem igaz, hogy féltudatlanul, vagy önkéntelenül, vagy ahogy szeretik írni önhibájukon kívül egyszrűen csak alárendelődnek. Ez igen is egy játszma része. Annak a játszmának, amikor valaki nem vállalja fel magát.
Aki önmaga keresésével van elfoglalva, az pusztán véletlenül bevonz egy lelki parazitát? Hogy van ez?
Az ellentétek vonzzák egymást. Hát ha ellentét vagyok! Puszán attól, hogy el vagyok merülve momentán magamban ez nem muszáj, hgoy beálljon.
Üdv!
Hédi
... hogy még jobban tudatosítja egyik is, meg a másik is, hogy mit játszik, mit csinál és hogy működik az egész. Az a fájó benne, hogy játszmázni egyedül nem lehet - kell hozzá a partner is. De valamelyik kezdeményezi, önmagától nem indul el...
Már megint egyetértünk...:)))
...ezt a kérdést,hogy valódi választ kapjunk,tôbb szemszögbôl is érdemes lenne megvizsgálni.Pl.kérdésre kérdésel válaszolni.Miért vállalja a nô a domináns szerepet egy kapcsolatba?De maradva az eredeti kér-désnél a választ ott kerestem ki “eszmei atya”ennek az érzelemnek:Leopold von Sacher-Masoch.
(1836-1895)(A mazochista a lexikon szerint az ki örömét leli abban,hogy kínozzák,és mindkét nemben megtalálható.)Sacher-Masoch naplóját olvasva hol kitér a Bundás Vénusz vázlatára a következô gondola-tokat fogalmaza meg:1,Én Severin a regény hôse megismerlek téged Wanda és lelkembôl foglak szeretni.
Akarom,hogy társam legyél,pontosabban úrnôm ki kedve szerint bármikor megkorbácsolhat és én élve-zettel elfogadok részedrôl bármilyen fenyitést,mindaddig mig hüségel ragaszkodól hozzám...
2,Én Leopold von Sacher-Masoch A Bundás Vénusz írója azért írtam meg regényem mert lenyügöz az erôs,úralkodó alkatú szép nô az olyanok mint amilyenek az orosz cárnôk voltak pl II Katalin.A napló figye-lemre méltó része a következô bejegyzés:
Hagytam,hogy úraljanak a nôk.Eleinte azért mert szerettem ôket.Szerettem ezt a játékot.Lenyügözôtt a hatatalom utáni vágyuk.Szerzödéseket kötöttem velûk melyekben vállalták,hogy elfogadnak szolgának.
De tudtam azt,hogy azt a kitételt nem tudják teljesiteni,hogy hûségesek is lesznek.Az erô hatalmának va-rázsában egy nô sem állhatatós.Épp ezért tisztelem az ortodox zsidó bölcsek hagyományát,kik szellemi életûk alapját és a Kabbala olvasását nem engedik a nôknek épp ingatag jellemûk miatt...Meglepô épp Masoch-tól olvasni azt a végkövetkeztetést a nôkrôl:”Gyülölôm a nôket,mivel hûtlenségûk miatt nem lehet-nek a férfi egyenlô társai,csak zsarnokai vagy szolgái.....
Sebzet személyiségrôl tesznek-e bizonyságot ezek a napló bejegyzé-sek?Sebzet a férfi ki alárendeli magát a nô zsarnokságának,vagy keres valamit?Például Masoch egy fajta nirvanát akart(játszmát akart).Mirôl is szólt a”játék”?Az isteninek idealizált szép nô,kegyetlenkedése álltal elveszi(feláldoza mert az istenek áldozatra szomjasak)férfi énjét.Csak az istennô akaratja mozgatja és motiválja a férfi életét.
Egy aduja azért van a férfinek is.A hûség.Csak az,hogy NE érezze magányát.Az nem gond ha a korbács-szíj hátába tép és zsarnokot szolgál csak legyen valaki BIZTOS kire felnézhet.Tényleg a XXI-ik században ki is a példakép?