Szeretném,ha tisztába tennétek ezt a karma dolgot
Én most nagyon buta vagyok,hogy nem ismerem a karmám?
Ugyan,mit változtat a mai életemben a régmult karmái?...jön a válasz,hogy jobban megértem kudarcaim,betegségeim.De mit érek a megértéssel,ha tökéletesen elfogadom amit a sors kiszabott rám,és azt büszkén viselem?
De az minden lényege,hogy egyre tökéletesítsem magam-életem.Akkor meg nem mindeggy a karma,ha így is úgy is megteszek minden tőlem telhetőt,hogy egyre tökéletesítsem az életem.
Nem az ITT-és MOST-ban kell élnem?Nem a multban s nem a jövőben.
Tudom,hogy a LÉLEK halhatatlan és hogy vannak előző életeink.
De most ne menjek DISCO-ba mert valami bolondságot elkövettem ezelőtt 1000évvel?
Én most ne éljek hanem vonuljak kolostorba és meditációval és imádságokkal töltsem a napot mert megcsaltam a feleségem még Fáraó koromban?
Lehet,hogy ez nagyon buta kérdés részemről.......de ez az én kérdésem.
Legyetek szívesek szegény,esdeklő szolgátokat megvilágosítani.
Minden karmával kapcsolatos dolgot szívesen fogadok.
Nem vagyok a karma ellen egyáltalán,de a pici agyam valahogy nem fogja fel az egész dolog lényegét.
Tudom,hogy Buddha azt mondta,hogy mindenkinek ismernie kéne a karmáját.
De ezt,hogyan tegyem,hogyan ismerhetem fel előző életeim tapasztalatait-hogyan tanulhatok belőle?
Hozzászólások
5 hozzászólásMajd éjjel válaszolok, most vendégeink jöttek. Addig is: http://www.onmegvalositas.hu/cikk/sors_eletut_karma_es_szabad_akarat
Most értem csak ide. Biztos a karma így akarta!
Ez csak vicc volt, nem a karma tehet róla!
Szóval, elég sok dolgot bepréseltél a karma szó alá, ráadásul egyik sem a karma.
A karma, az a visszahatásokról szól, hogy amit megtettél korábban (beletartozik az is, amit gondoltál, éreztél, mondtál!), az mind visszahat rád, hogy megtapasztald a kapását is és abból is tanulj!
Te inkább a dharmára gondolhattál a kérdéseidben, ami ugye az egyéni spirituális utat, az életfeladatot, de az egyetemes törvényt is jelentheti.
Hogy ne keverjük ezeket össze, javaslom, hogy maradjunk a magyar elnevezéseknél!
Tehát...
Mit tegyél, ha az életutadat akarod követni?
(Remélem legalábbis, hogy jól értettem a kérdésedet.)
Szerintem ne foglalkozz egyelőre Buddha felhívásával, ne akard közvetlenül megismerni előző életeid tapasztalatát, amíg az nem jön eléd konkrétan!
Foglalkozz a jelen problémáival, azokat oldd meg, és ha valamelyik feltárása során úgy találod, hogy ezélettől korábbra nyúlik vissza a gyökere, akkor végezz előző életes utazást!
Ha ilyet nem tudsz önállóan végezni, akkor kérj meg rá valakit, hogy vezesse le neked, vagy még akartam javasolni a Sirály csomagokat, de most nem találom, hogy melyikbe került ez a fejezet!
Egyébként meg minden probléma megoldható a múltjának ismerete nélkül is, csak úgy egy kicsit nehezebb, mert a jelenben kell pontosabban bemérni az okokat.
Az életutad megélésére sem kell nagyon koncentrálni, mert ha önmagadat éled, önmagadat adod, nem erőlködsz, nem tervezel egóból túlzottan, akkor szinte biztos, hogy pontosan az utadat járod!
Van, aki azt mondja, hogy nincs előre megírt út, az az út, amit már bejártál.
Én azt vallom, hogy van ugyan, akinek nincs előre megírva, a többségnek azonban vannak dolgai, kötelezettségei, például az önmegismerés terén! Ezeket elkerülni azonban elég nehéz, hiszen ezek szembejönnek, ha kell, többször is, így csak a szemünket tudjuk becsukni, de azt meg nem ajánlom! : ))
Összefoglalva: Élj, legyél őszinte, tudatosítsd, ami a jelenben van, a múlt és a jövő pedig úgyis megnyílvánul, amikor kell!
Ezen a csonton asszem elrágódom még egy picit.
Köszönöm!
Bochecha és aamate hozzászólásaira reagálnék itt: "...addig van karma, amíg félelem van..."
Szerintem ez nem így van. Karma van, akár félünk tőle, akár nem!
A karma egy működési törvény, hat mindenkire, arra is, aki nem fél már semmitől sem!
Ha valaki megvilágosodik, arra is hat, amikor olyat tesz, ami visszahatást kelt. Persze egy megvilágosodott nem sűrűn tesz olyat, és ha mégis, akkor sem azonosítja már magát a cselekvővel, ezért a visszahatás nem Őt ér, hanem csak a látszattestét.
Ezt úgy értheted meg, ha például átgondolod, hogy az álmodban elszenvedett fájdalmakat nem is Te szenvedted el, hanem az álmodba álmodott énképed. Az álomalakod szenvedett, de a Te valódi éned egy pillanatig sem!
Namost egy megvilágosodott az tulajdonképpen egy olyan álomalak, aki tudja, hogy Ő az álmodó és nem az álmodott. Így bármi, ami az álmodottat éri, az nem Őt érinti!
Ezért mondják a megvilágosodottra, hogy Ő rá nem hat a karma.
Visszatérve a félelemmentesség nem fogja eltüntetni a karmát, legfeljebb a karmikus visszahatás elszenvedője nem fog már félni a hatástól, csupán befogadja, vagy ellenáll neki.
Persze, ha már nem fél, akkor valószínűbb, hogy hajlandó befogadni, de előfordulhat az is, hogy az események, hatások irányításának szándékából, kontrollálja a karmikus hatások befogadását is.
Vagyis a karma hat rá, csak Ő már nem félelemmel reagál rá!
Olyan ez, mint egy tűzoltó, aki már nem fél a tűztől, de egy balesetben azért még megéghet!
Most bukkantam rá az írásodra, köszönöm szépen!
Na, így sok minden a helyére került. :)
szeretettel:Bochecha