Barátaim!

Múltheti élményeim:

Kedden "véletlenül" ez jutott az eszembe: lefordulok a hazvezető útról, megnézem milyen a vasadi állatmenhely, hátha tudok segíteni.

Hétfőn hoztam egy döntést, az egyik kolleginám el akarta ajándékozni Basset Hand Kutyáját, mert állandóan vonyít, már a szomszédok is feljelentették állatkinzásért, pedig nem bántják.

Engem kérdezet meg, akarom-e Tódort.

Hazajöttem, Ji Kinget vetettem a harmónia, virágzás (11) jött ki, arra a kérdésemre, magamho vegyem-e. Mégis "agyaltam", van már 2 Kutyum, mindkettő lány, ő meg fiú, nem kellene..., meg vasárnap Egér (az egyik macsekom) megajándékozott 5 kis cicával, jelenlegi macsek létszámom 7-re növekedett.

Ezért hétfőn közöltem a rossz hírt: Tódor nem jöhet. Ancsa mondta, jó, megérti, szerinte is jobb így.

Aztán kedden jött ez a sugallat. Elmentem a gibe-görbe homokos úton az erdőbe a Menhelyre. Évek óta terveztem, majd megyek, de nem vitt rá a lelkem. Fura is volt, mert nem volt se tervezve, rohannom kellett volna a Bankból dolgozni, de már megtanultam, ha ilyen sugallat jön, menni kell.

Láttam a kutyákat. Láttam a szemükben sóvárognak a szeretetért. Ugrándoztak, Engem vigyél el, engem simogas meg, engem SZERESS!!
Szembesültem: tudják hol és miért vannak, és azt is, az az IDEGEN a "megmentőnk".
Voltak félénkek, vadak is. De a vadakról is látszott, csak a félelem miatt van. Ki tudja min mentek keresztül.
Kérdeztem mit segíthetek? Kell-e autóval szállítani valamit? Érdeklőttek-e már a vágóhidakon, van-e ingyen/olcsóbban valami leeső falat, ami legalább egy szájat betömhet.

Megadtam a számom, ha kell hívjanak. Fájt a lelkem.
Aztán hazamentem tusolás, rohanás dolgozni.

Eltelt egy hét, ma is dolgozunk, a megszokott kollégák. Odaléptem Ancsához, ajánlottam neki kutyakiképzőt, aki "leszoktatja" a vonyításról (hogy ne féljen egyedül, mert vissza/hazajönnek) Tódort.

Ancsa rám nézet, és elmesélte: úgy döntöttek Tódor Menhelyre kerül!!!! Azt hittem mellbevágtak!! Akkor már agyalás nélkül: szó sem lehet róla, ELVISZEM!!

Jövőhéten bővül a "családom". Egyenlőre ideiglenesen lesz a gyermekem. Újabb megálló, de valamivel több, mint a Menhely. Aztán lehet itt ragad, a többiek is csak jöttek hozzám, most már azt se bánnám.

Ha valaki azon gondolkozik, jó lenne egy kutya a Barátjának, menjen és hozzon (szabadítson) ki egyet a Menhelyről!! Nagyon meghálálják, azt tudom. Vagy ha csak annyit tud, hogy az aznapi maradék ételét nem a kukában landoltatja, hanem összegyűjti egy valamibe, és elviszi egy menhelyre, ahol tudja, szivesen fogadják, tegye meg bátran.

Tömjünk be egy éhes szájat!