Mi a véleményed a Házasságról?
Mi a véleményed a Házasságról? Szerinted érdemes-e, jobb-e összeházasodni, mint "csak úgy" együtt élni? Ha igen, miért? Ha, nem, miért nem? Mi szól mellette és mi ellene?
Manapság egyre többen csak együtt élők, de nem házasodnak össze. Szerinted miért?
Illetve sokan összeházasodnak, akár 5-6 év együtt járás, együttélés után is, és aztán az esküvő után 1-2 éven belül elválnak. Szerinted ennek mi lehet az oka? Megváltozik valami a párok között az Esküvő, az Összeházasodás, a Házasság hatására? És ha igen: mi és miért?
Mire biztosíték egy Házasság, és mire nem?
Mire jó egy Házasság, és mire nem?
Van-e valami haszna, előnye Lelkileg, a Kapcsolatra nézve az Összeházasodásnak?
És valami hátránya?
Lehet holtomiglan-holtodiglan kizárólag egy embert szeretni, tisztelni, elfogadni és megbecsülni Párunkként?
Miért van annyi válás?
És ha annyi válás van, miért házasodnak mégis olyan sokan össze?
Még akár a harmadik válás után is...
Ezekre a kérdésekre keressük a választ... de természetesen minden a Házassággal kapcsolatos megosztani valódra kíváncsiak vagyunk.... Neked mik az élményeid, mik a tapasztalataid... mik a gondolataid és mik az érzéseid ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban?
;-)
- Csizike blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
69 hozzászólás"Egy halálraítéltet születendő gyermek látogatott meg a cellájában, megkérdezni tőle: megszülessen-e?
A halálraítélt sokáig ötölt-hatolt. Végre oda lyukadt ki, hogy mindenesetre próbálja meg."
A házasság "válsága" I. Karinthy Frigyes Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 12. szám
Ez az idézet nagyon tetszik Almás, köszi!!!:)))))
Mackó
hú gyerekek... bocs, hogy ide írok, nem az előző hozzászólónak szól, de ha egyszerűen csak hozzászólok, berakja a végére a mondandómat...
hát mit mondjak... elrontjátok az egész blogot... pedig örültem, mikor megtaláltam ezt az oldalt, olvasgattam a cikkeket, beraktam kedvencbe... aztán megláttam ezt a blogot, gondoltam gyűjtök egy kis bölcsességet így házasság előtt, dehát amit itt műveltek, az közel sem bölcsesség.
csizikét nyomban tiltanám ha enyém lenne az oldal, mert bomlasztja az értelmes kommunikáció halvány lehetőségét is... sőt töröltem is az oldalt a kedvencekből, nem valószínű, hogy többet megtalálom vagy egyáltalán keresem és másnak sem fogom ajánlani... gondolom, minden fórumon írkál, és emiatt telejsen elmegy a kedvem az egésztől... pedig már annyiszor megfogadtam, hogy nem reagálok ezekre, és belül szurkolok, hogy nehogy most is az legyen a vége, hogy kitörlöm az egész üzenetet a bánatba... de nem....
szóval köszönöm a lehetőséget...
de ha már itt járok, elmondhatom, hogy tökéletes kapcsolatban élek diákkori szerelmemmel, eljegyeztük egymást és most gyermeket tervezünk :) a házassággal annyival lesz gazdagabb a kapcsolatunk (habár már korábban örök hűséget fogadtunk egymásnak, tehát semmin nem fog változtatni, hogy anyakönyvvezető előtt is kimondjuk) hogy most kikiabálhatjuk a világnak azt az érzést, ami bennünk van és együtt fogjuk ünnepelni a szerelmünket a családunkkal és a barátainkkal, amire pedig alkalmat kell adni, ugyanúgy, ahogy alkalmat adunk arra is, hogy minden évben megünnepeljük azt, hogy létezünk és leteznek a barátaink és a családunk. Ugy gondolom, hogy a szerelem is ér legalább annyit, mint az élet - ha nem többet. Erre való a házasság.
No meg arra, hogy példát statuáljunk a felnövő nemzedéknek, hogy nem dugogatunk fűvel-fával felelőtlenül, mert felelősséggel tartozol azért, akit megszelidítettél (vagy megszerettél?).
Ugye, hogy így van?
Na lehet acsarkodni és vallatni, én leléptem kapcsolatot ápolni és gazdagítani.
Remélem tovább adtam valamit :)
Kívánok mindenkinek szebb világlátást és több optimizmust! ...és olyan kapcsolatot, amivel egy házban akar élni! ...házasságban ;)
Üdv,
Ágnes
Kedves Ági!
Én most csak olvasgatok, de ne haragudj, ehhez muszáj hozzászólnom. A bomlasztás.... Nem acsarkodni akarok, de itt nem Csizike a bomlasztó, hanem a Te hozzászólásod lenne az, de nem félek, mert ez a közösség nem az, ahol csak úgy egymásnak lehet ugrasztani az embereket. Én láttam közösséget, amit szánt szándékkal bomlasztottak valakik: a módszer: kirekeszteni valakit a véleményéért, vagy bármiért, amivel egyébként a kirekesztett nem is árt a közösségnek. De hála az égnek ez nem az a hely, Ági. Előfordulnak kisebb viták, félreértések, az normális, de ahogy figyelem, itt empátiával, megértéssel fordulnak egymáshoz az emberek, akkor is. Kizárás? Milyen jogon? Az csak akkor van egy jó közösségnél szerintem, ha valaki árt a társainak, többször is, és először figyelmeztetik, megpróbálják megbeszélni vele, és ha nagyon nem érti meg, akkor már korrekt a kizárása. De csak azért, mert valakinek más a véleménye, mint Neked...
Nekem nagyon tetszik ez a közösség, és ennek egyik oka az egymás iránti türelem, empátia, amit itt szerintem jól megvan... Na, megyek én is intézni a dolgaim tovább, de a szívemmel itt maradok.
Szia KatiPotter!
Én még új vagyok itt, de hirtelenkedve majdnem válaszoltam Ágnesnak, és nem lett volna olyan visszafogott, mint a te válaszod.
Köszi, hogy megelőztél.
Kevés dolog bőszít fel úgy, mint a szűklátókörűség, az okoskodás vagy az ítélkezés mások felett.
Ennek a háromnak a keveréke meg aztán csúcs.
Szép napot mindenkinek!
Zsu
Gyere vissza egy-két-három vagy öt év múlva, és számolj be kérlek, statuálódott-e a példa?
Csak hogy láthassuk (Te is) a saját szemünkkel, mit is adtál tovább...:))
Ui: Házasságban is lehet dugogatni fűvel-fával felelőtlenül. Nem papírfüggő a dolog. ha jól emlékszem a korabeli elbeszélésekre...:)
Szerintem, lehet az is, hogy Ágnesnak való a házasság és legyen nagyon boldog, de komolyan.
Csak ne vessen meg másokat, amiért másképp gondolják.
Annyira nagyon hevesen érvelt saját boldogsága mellett, mintha meg kéne azt védenie.
Ágnes, szívből kívánom, hogy legyél nagyon boldog a házasságodban!
Én sosem voltam házas, valószínűsítem, hogy nem is leszek, ha csak nem hajtanak rajtam végre agyátültetést, de nem támadom a házasodókat, nem érvelek az igazam mellett, nem izgat, hogy ki házasodik, ki nem. A húgom pl fog és lesz is 3-4 gyereke is tuti, és boldog is lesz nagyon remélem.
Van ilyen. Van akinek való, van akinek nem. Nem vagyunk egyformák. De ezért nem kell a verbális bunyó.
Zsu
"Mégis - hogy csináljam?
Nézd annak, ami - fából vaskarikának, a legértelmetlenebb dolognak a világon.
Játéknak nézd, ne vedd komolyan, csak úgy lehet fenntartani. Mihelyt komolyan veszed, kiderül, hogy képtelenség. Játéknak ha veszed, elmulathatsz vele halálodig.
Játéknak persze nagyon komoly dolog - több figyelmet, tehetséget, éberséget, bátorságot, ösztönt, beidegzést, szellemet és fortélyt követel, mint az, amire készültél: életfenntartó munkád. De ez már a játék természete. Soha nem láttam még embert úgy elmerülni, olyan koncentrált figyelemmel, élete művének alkotásában (talán csak a művészt kivéve!), mint a kártyást az ő lapjai közt. Egy ország sorsát intéző politikussal sakkoztam egyszer - a Tanácsból jött, évszázadokra szóló fontosságú határozatok megszerkesztése után. Szép játszma volt - meg is nyerte, ugyanannak a napnak délutánján, amikor elvesztette az országot és a tulajdon életét, mert szórakozott volt, nem figyelt oda. Zrínyi Miklós, aki a törökkel akart végezni, egy vaddisznóval való párviadalban esett el.
Szép példány lehetett: megérte a tétet.
Nem komoly dolog a házasság. Játék. Izgató és változatos. Nem kell az élethez, de minden pillanatban veszélyezteti az életet.
Ennek a játéknak jól kell ismerni a szabályait. Meg kell tanulni - tíz, tizenöt év meg se kottyan azon az egyetemen, amin tanítják. De ne felejtsd el - ennyi kell ahhoz is, hogy tűrhetően hegedülj vagy teniszezz, vagy bokszolj.
Ha azonkívül tehetség is vagy még - több lesz, mint játék, amit csinálsz. Majdnem művészet. "
Idézet/véleményem
A házasság "válsága" I. Karinthy Frigyes Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 12. szám
A dátum is érdekes :-)
Az én tapasztalatom, hogy a házasságban a nő csak veszít!!! Állítom ezt 15 év házasság, és barátnőim életének ismerete alapján.
Persze nem bántam meg, hiszen két csodálatos gyermekkel lettünk megáldva, amit házasság nélkül nem biztos hogy bevállaltam volna. Régimódi voltam, gyereket csak házasságban tudtam elképzelni.
Jó, hogy mostmár nem ciki házasságon kívül szülni! A lányaimat már arra fogom bíztatni, hogy soha ne tegyék az életüket egy férfi kezébe, legyenek önállóak.
A házasságban a nő a stabilitást, biztonságot keresi, amit egy férfi adhat meg-- hittem ezt 15 éve, mivel tudatlan voltam (most se tudok sokat, csak tapasztalataim vannak).
Sajnos a házasság, család, gyereknevelés, munka stb közben elvesztettem "magamat". Azt, aki 20 évesen voltam! Mindenre időt kellett szakítanom, csak magamra nem maradt semmi. Ez pedig előbb-utóbb megbosszulja magát.
40 körül az ember visszanéz, mit tett le addig az asztalra. És vagy megelégedik, megdicséri magát, vagy kétségbeesik. Velem az utóbbi történt. Persze nem csupán a férjem a hibás, én voltam az, aki "áldozat" akart lenni, feladtam mindent, hogy a családnak, gyerekeimnek éljek. Azt hittem, hogy család, ház, kocsi, munka az élet. Most meg keresgélek, mi a fene hiányzik mégis, és hogy mit is szerettem csinálni fiatalon, mi volt a hobbim, a célom, hogyan akartam megváltani a világot. Mert rémlik, hogy voltak ilyen irányú terveim....
De mi így nevelkedtünk: a nőnek össze kell tartani a családot, otthon a helye stb. Hülyeség, ne hagyjátok magatokat lányok! A családért minden benne élő felelős, nem csak az anya dolga azt "a hátán cipelni".
Csak akkor szabad házasodni, ha valóban egymásnak vagytok teremtve. Ha el tudjátok fogadni egymást, és nem kell kompromisszumokat kötnötök, ha nem kell magatokat feladni a kapcsolatban.
Ez nehéz, hiszen tombolnak a hormonok, és az ember meg van győződve róla, hogy szerelmes, pedig dehogy. Ilyenkor a józanság kizárt. Ezért célszerű az idősebbek, tapasztaltak véleményét megfontolni, akik kívülről látják a kapcsolatot. A szülők, barátok sokat tudnak segíteni!
Ráadásul akkor kötünk házasságot, amikor a legboldogabbak vagyunk: szóval a helyzet csak rosszabb lesz.
(Hú, de pesszimista lettem!)
Na, lényeg: lányok, legyetek résen!!! És ha már házasodtok, később legyen erőtök elválni!
Házasságban, együttélésben, szingliként, mingliként(de idétlen szó!),bárhogy is:az ember EGYEDÜL megy az úton.
Persze meg lehet osztani sokmindent azzal, aki éjjelente mellettünk szuszog, de akkor is, mindig : EGYEDÜL vagyunk.
BÁgi
u.i: bocs a fiúktól, de mivel nőként élek/éltem egy házasságban, ezt a szempontot tudom képviselni
Teljesen igazat adok!! Bár vannak férfiak is akik megbánják hogy ezt az ;életformát" választották ! Lehet hogy ez nem nemi kérdés? Bár én nem voltam még férjnél de manapság semmi nem korlátozza hogy az emberek csak ugy együttéljenek. Tudom hogy élettársi kapcsolatban is jöhetnek azok a problémák amik a házasság vele járói, söt innen is nehéz kitörni. De nem tudjuk mindentöl megvédeni magunkat és nem is kell! Csak fel kell ismerni hogy mi a saját sorsunk nem kell és nem is tudunk mindig mindenkinek megfelelni! Èn is hátam mögött tudok egy olyan kapcsolatot ahol én voltam az elnyomott, de volt bátorságom hogy változtassak! Rájöttem hogy sokkal többet érek annál hogy ugy éljek amit egy másik ember jónak lát. Nincs gyerekem mert felismertem hogy nem minden nö feladata a gyerekszülés,ami változhat ha itt az ideje. 32éves vagyok de azért nem vágyom gyerekre mert másnak is van! Söt azt gondolom sokkal több idöm van saját magamra! Föleg hogy most egyedül vagyok! Üzenem mindenkinek aki ,,magányos" :) Ez nagyon jó idöszak a tudatos fejlödéshez! Üdv:Erika
Nos akkor a házasságról????? Nem akarnék patetikus lenni, nagy szavakkal a saját házasságomat méltatni, de nekünk működik. (Csak őszintén remélni tudom, hogy a férjem is ezt mondaná.) Miért, mert nem akartuk megváltoztatni egymást, de képesek voltunk változni, amikor a mélypontok erőteljesen figyelmeztettek bennünket. Nagyon jó humorunk van mindkettőnknek és ez jól jön, ha a feszültség a tetőfokára hág. Néhány szám, 22 éve vagyunk házasok, három szuper gyerekünk van. és nem tudom elképzelni, hogy más férfit is így el tudjak fogadni. Szerintem egyedül unalmas, de úgyis jól érzem magam, ha eldöntöm.
És ez alatt a 22 év alatt volt-e félrelépésed?
És Neki?
Szerinted lehet-e Holtomiglan Holtodiglan Hűségben élni együtt egy életen át?
És ha nem, akkor az esetleges kilengéseket hogyan lehet betudni és tolerálni... a Másiknak és "jár-e", "kell-e" Neked az unott megszokás helyett egy kis "változatosság" és "vérfrissítés" néha, hogy feldobd a hangulatodat?
Szokták azt mondani, hogy 12 (vagy több...) év házasság után már... unalmas a szex, a partner, stb... és kell egy kis változatosság (néha)...
Neked erről mi a véleményed?
És Te ezt hogyan éled meg a Házasságodban?
Fontos-e Szerinted a Házasság, az Összeházasodás egy jól működő Szerelmen és Szereteten alapuló kiegyensúlyozott párkapcsolatban?
És ha igen, mire jó? Miért "kell"? Mi a "haszna"?
Szeretettel várom a válaszaidat.
Csizike ;-)
Ime a VALLATÓ tipus
Tévedsz.
Ez nem a VALLATÓ típus.
Ez itt nem VALLATÁS, hanem KÉRDEZÉS.
És ez ÉG és FÖLD.
Itt a Kérdések nem azért vannak feltéve, hogy a Másik szét legyen cincálva, az Önbizalmát elveszítse és a Porba Hulljon... "legyőzve"...
Mint ahogyan itt a Kötözködő Kritika is "hiányzik"...
Ez tehát nem erről szól...
Tévesen vontad le a következtetésedet.
Valamit félreértettél, azt hiszem...
Itt a KÉRDÉSEK azért vannak feltéve, hogy Őszintén válaszoljanak rá, Szívből, Azok, Akik AKARNAK...
És azért, hogy a Válaszaikat
1. Önmagukban megfogalmazzák és TUDATOSÍTSÁK Önmaguk Számára is
2. Köz-Kincsé tegyék...
Tehát ezek a KÉRDÉSEK Értük vannak és
Nem Ellenük...
Itt a KÉRDEZÉS Felépíteni és "Megvilágosítani" akarja Őket és nem Tönkrezúzni és Szétbombázni...
Itt a KÉRDEZÉS AD és NEM ELVESZ...
Ez a Különbség...
Remélem észreveszed és érzékeled.
Ne keverjük össze a Szezont a Fazonnal...
Oké?
Csizike ;-)
Bocs, hogy beleszólok az évődésetekbe, de már nekem is feltűnt, hogy téged állandóan félreértenek és a kérdéseid időnként tényleg a vallatás kategóriába illenek. A minap is nekiestél valakinek - bocs már nem követem kinek - aki segiteni akart valakinek és lehurrogtad, hogy hogyan meri ezt tenni, amikor még nem "kész" addig pedig ne merje.
És akkor te mit csinálsz. Nap mint nap osztod az észt és kifejted, hogy a köz javát szolgálod. Miért? Te már "kész" vagy?
Vagy már megint félreértettek? Azért ennek is biztos van oka.....
Szeretlek.
A Dolgokat ÉRTENI (ÉREZNI) kell...
És nem megérteni,
vagy Félre Érte(tlenked)ni...
Ha kíváncsi vagy az Igazi Válaszomra... olvasd végig, amit erről a dologról írtam...
és rá fogsz jönni a Válaszaidra...
Mert Kristálytisztábbak, mint a Nap...
Én nem osztom az észt senkinek... mert az nekem sincs...
Írom, ami jön belőlem...
Reagálok...
Néha vannak Csendes jelenléttel átitatott Ihletett Pillanataim is írás közben...
Ami akkor jön... az jó lehet valamire...
Valakinek... ;-)
De ha nem Te vagy ez a Valaki, az sem baj.
Ha Neked mond valamit amit abban az adott pillanatban érzek és gondolok és leírok... Neked szólt...
Ha nem... menj tovább, és ne törődj vele mit (nem) olvastál...
Aki Érti ÉRZI/ÉLI...
Aki nem... hát Istenem...
Nem vagyunk egyformák...
Na de milyen unalmas is lenne... ;-)
Csizike ;-)
furcsa, hogy amit a vallató tipusnál leirsz az akkor mitől illik rá arra amit csinálsz. No nem az általános világmegváltó kérdéseidre gondolok, hanem amikor átmész személyesbe.
Hol van az átmenet a kérdezés és a vallatás - mint energialeszivási mód - között?
Valahol egyébként azt irtad, hogy amit tagadsz azt állítotd. Ez egy régi igazság!
Üdv!
Hédi
Kedves Hédi!
Úgy látom, hogy Te kóstolgatsz engem.
Tudod mit!:
Ne kopogtass! Nyiss be!
Észrevettem, hogy az utóbbi időben előszeretettel rajtam fened és élezed a nyelvedet... remélem már jó éles és kenyeret is lehet szelni vele.
Engem kritizálsz állandóan, minden egyes szavamba, és beírásomba belekötsz és kötekedsz velem.
Miközben talán elfelejted, hogy ha akarnám, én is minden egyes betűdbe beleköthetnék, és szétkritizálhatnám az összes írásodat...
De én ezt nem teszem, mert mi értelme lenne?
Itt nem ez a Lényeg.
Ez a Hatalmi-Drámás téma mellesleg nem ide tartozik (bár hány Házasságot megkeserít és tönkre tesz, és hány pont emiatt fut zátonyra és kerül a tönk szélére...), de ha már itt merült fel a tolladból, (mert ez itt most annyira fontos volt és kikívánkozott Belőled), akkor én is hadd reagáljak itt rá:
Eddig finom voltam és nőies... mert
1. nem akartam harcolni és nem akartalak megsérteni sem a keményebb és nyíl egyenes szavaimmal,
2. gondoltam a finom utalásaimból is észreveszed magadat, hogy talán ezt így nem kéne folytatni és veszed a lapot... de úgy tűnik mégsem...
Úgyhogy akkor most egy kicsit szókimondóbb és célirányosabb leszek, a puszta közérthetőség kedvéért:
(csak, hogy az is értse, aki esetleg nem akarja)
"Az Igazság (néha) fáj. De megszabadít." Ha belátod és beismered. És akarsz változtatni rajta.
Tudod: ha keménynek és durvának kell lenni, tudok ám én is bunkó lenni, és beszólogatni, meg odamondogatni... mindenbe belekötni és szétalázni, szétkritizálni bárkit egy perc alatt...
De általában szerencsére nem szoktam élni ezzel az utolsó előtti fegyvertárral... csak ha nagyon muszáj... akkor szoktam keményen fellépni és bunkóra váltani, mert ez mindig csúnya dolgokat szül... (bár félreérthetetlenül egyértelmű és hatásos...)csak Te ezt még lehet, hogy nem ismerted fel és még nem érzed... és ezért próbálgatod ebben az irányban a szárnyaidat... a hajlamaidat kiélni...
Rossz lóra tettél...
Ez nem a Felhőtlen Repülés Légtere...
Szóval: gondolom, ha olyan okos vagy, akkor az sem kerülte el a figyelmedet a VALLATÓ típus leírásánál, hogy:
"Direkt keresi a Hibákat. Mások Hibáira és a Gyengeségeire utazik... hogy Ő ezzel Erősebbnek és Tökéletesebbnek tűnjön... Mindig mindent kritizál, soha semmi nem elég jó neki... Ez tipikusan az a típus, akinek "még a szar sem elég büdös." Próbálja meggyengíteni a Másik Önbizalmát... hogy ha el tudja ezt érni az Félszeggé váljon... és ha a Másik fél tőle, a Haragjától és a Kritikájától, és megpróbál a kedvében járni (ami szinte lehetetlen) és kínosan ügyelni rá, hogy mindent a lehető legjobban csináljon... máris belement lelkileg az Alárendeltségi Játszmába... és máris tolja át a Vallatónak az Energiát... aki így Őt teljes mértékben uralja és "kihasználja", leszívja energetikailag... A Negativitásával Uralkodik fölötte... Ilyen a legtöbb házsártos feleség és anyós... ;-)" akikről aztán az ilyen viccek szólnak, hogy "A legjobb anyós a porhanyós."
És ez az itteni kis passzív-agresszív, hátulról mellbe stílusú partizánháborús ténykedéseid alapján egy az egyben Rád igaz... (bár Te nem kérdezel... csak kritizálsz, áskálódsz és kekeckedsz... de azt módszeresen...). Ez egy passzív aktív akna-munka... a Másik ellen...
És nem a Másikért...
De tudod:
"Aki másnak vermet ás, maga tekeri a kötélt a saját nyaka köré."
Persze nem biztos amúgy, hogy Te az Életben tényleg VALLATÓ típus vagy... csak az itteni kis kritikus szurka-piszkálódásaid és belekötéseid, kötözködéseid alapján abszolút ül Rád ez a dolog...
Gondolkodj csak el rajta és vizsgáld meg Magadat ebből a szempontból!
Őszintén.
És sokat profitálhatsz belőle, ha erre most nyílik fel a Szemed és most tudatosodik Benned, és most esik le a Tantusz ott Benned... hogy hogy működsz és mit művelsz és hogy milyen kárt okozol... önmagadnak is...
Hiszen:
"Amilyen az Adjon Isten... olyan lesz a Fogadj Isten is"
Ha otthon és a munkahelyeden is ilyen vagy és így viselkedsz, alapból így működsz, akkor ezzel erőteljesen rongálod a Családodat és a Munkahelyi Légkörödet... és a stílusoddal igencsak kinyírod a közeledben élőket... és ez nem kevés utálatot vált ki belőlük, irántad...
Ez a stílus a Boldogságot sohasem fogja elhozni Neked... tehát alapjaiban önsorsrontó, önpusztító mentalitás és viselkedési stílus... Többet árt, mint használ...
Mert akit a közvetlen közelében is mindenki utál és inkább elkerül messzire... (mert állandóan kekeckedik és mindenbe beleköt) az hogy élhetne boldogan és harmóniában, mikor a boldogsággal és a harmóniával még csak köszönőviszonyban sincs...
Ha szembejönnének vele az utcán, akkor is elmenne mellettük, mert fel sem ismerné Őket...
Visszatérve: szóval talán Neked nem is kell olyan messzire menni azzal a VALLATÓ típussal kapcsolatban... Talán közelebb is találhatsz egy ilyen típust, mint gondolnád...
A kérdés az, hogy:
Magadra ismersz-e?
Mellesleg: "Ahogy bent, úgy kint."
Úgyhogy ha kívül, másokban állandóan a hibákat akarok megkeresni, meglátni és megtalálni, és még a kákán is a csomót keresed... akkor valószínűleg
1. meg is találod... mert "Aki keres, az talál."
2. magadban kéne a problémát megtalálnod és felismerned... és bevállalnod... és nem kifelé vetíteni, és bemocskolni mindent és mindenkit a saját esetleges magatehetetlenséged miatt...
Az Élet Tükör.
A Szent állítólag mindenkit Szentnek lát...
A Hibás Hibásnak?
A Bűnös Bűnösnek?
Ha Másban Hibát akarsz látni... esetleg lehet, hogy magadban nem tudsz megbékélni valamivel?
Magadban nem tetszik valami?
Magadban nem tudsz elfogadni valamit?
Magadnak nem tudsz elnézni és megbocsájtani valamit?
És okvetlen kell, hogy legyen valaki hibás és bűnös a közvetlen közeledbe, akire kivetítheted a negativitásodat, amit elfojtasz, ahelyett, hogy tudatosítanád magadban és megélnéd, utat engednél neki, hogy LEGYEN?
Sőt: lehet, hogy még csak szembesülni sem akarsz és vagy hajlandó vele... inkább hárítod...?
Lehet, hogy érdemes lenne benézni a Szőnyeged alá... és Mélyen magadba látni... és Rendet tenni odabent?!
"Más faszával könnyű a csalánt verni." szokta mondogatni Édesapám.
Ez az Ő egyik Nagy Mondása... És milyen Igaz... ;-)
Mint a "Nehogy már a szar húzza le a wc-t!"
Mást baszogatni, hibáztatni és kritizálni mindig sokkal könnyebb és egyszerűbb dolog, mint önmagunkba nézni és személyesen felvállalni a Felelőséget, azért ha valami gáz van.
Feltűnt, hogy velem kapcsolatban az utóbbi időben szinte kivétel nélkül minden írásod és hozzászólásod/reakciód egy negatív fricska a Részedről...
Ott próbálsz meg alám vágni, illetve rám pirítani, ahol csak tudsz...
Egyetlen ziccerhelyzetet sem hagynál ki...
Pedig ahogy már írtam fentebb: Neked is minden egyes BETŰDBE is bele lehetne kötni... ha valaki ezt akarná, erre utazna, ezt élvezné, és erre lenne "szakosodva" és kihegyezve...
A Hozzászólásaid az éppen aktuális témához való ÉRDEMI hozzászólások helyett már szinte csak kizárólagosan az ellenem irányuló kritikákra korlátozódnak.
Tudom, hogy egyszer "megkritizáltalak"/"beszóltam" Neked... és ez akkor és ott rosszul eshetett.
Ezért ezúton is ELNÉZÉST KÉREK TŐLED. Ne haragudj rám. Nem úgy gondoltam. Nem akartalak megbántani. ;-)
Te ezt akkor és ott valószínűleg nagyon rossz néven vetted tőlem.. és talán még mind a mai napig sem bocsájtottad meg nekem és inkább cipeled ezt a sértődöttségedet... és így próbálsz meg "törleszteni", "bosszút állni" és "nagy lenni"... hogy mindenbe belekötsz és kritizálsz, csipkelődsz, szurka-piszkálódsz és beszólogatsz..., próbálsz égetni és lejáratni a Többiek előtt... pedig hidd el ezt nem kell... ez nekem is tökéletesen megy... ;-)
Szerintem ezzel a kis parttalan Szó-Párbaj és Macska-Egér-Harc sorozattal ideje lenne FELHAGYNIi végre...
Nem gondolod?
Persze, ha Neked ez jó így... én semmi jónak nem vagyok az elrontója...
Ha élvezed...
Mellesleg lehet, hogy a sok kérdés miatt a 4 csoportból a Vallató illik rám szerinted a legjobban (Enneagramm szempontjából ez a Kérdező)... de ennél jóval jellemzőbb rám egy másik csoport...
de ha Te ilyen nagy szakértője vagy a témának, akkor már biztosan kitaláltad, hogy melyik ez a típus... ezért nem árulom el...
Te mindazonáltal szerintem inkább foglalkozz SAJÁT MAGADDAL és a SAJÁT DOLGODDAL!!!
Hogy Te melyik csoportba tartozol... meg ilyenek...
Annak nagyobb hasznát veszed...
Minden kakas sepregessen a saját szemétdombján...
És először ott találja meg a Saját Gyémánt-Félkrajcárját...
Mindenki sepregessen össze először a Saját Háza előtt... és ha ott már Rendbe tett mindent, akkor nézzen oldalra és csak és kizárólag akkor foglalkozzon a Másikkal... és akkor üsse bele az orrát a másik seggébe...
Persze akkor senki sem venné a Story Magazint és nem néznék a Barátok Köztet sem...
és akkor egy pár embernek máson kellene meggazdagodnia, nem a mások szennyén... és nem az Egyesek mások szennye iránt érzett leküzdhetetlen csillapíthatatlan étvágyán, és csócsálhatási vágyán és ingerenciáján...
Természetesen lehet Véleményed rólam... hiszen jogod van hozzá...
És ez lehet akár negatív és elmarasztaló is...
Hiszen nem kell, hogy mindenki szeressen...
Ehhez is jogod van...
És ennek akár hangot is adhatsz lépten-nyomon... (ehhez is jogod van)...
De talán most már fel kéne hagyni ezzel a játszmázással...
Nem gondolod?
És mivel ez egy Önismereti oldal: ha van kedved: vizsgáld meg, hogy az Életedben kivel Játszmázol még hasonlóképpen: Kinek és mit, mióta nem tudsz/akarsz és vagy hajlandó/képes megbocsájtani és miért (nem)?
Kit, miért szívatsz, kritizálsz, bántasz és "gyilkolsz"?
Mi hasznod van Neked ebből a "Sértettségből"?
Miért jó ez Neked, hogy foggal-körömmel ragaszkodsz hozzá? Mit profitálsz belőle?
Miért szekálod állandóan a Másikat (esetleg a családtagjaidat, rokonaidat, kollégáidat, stb.) és próbálsz meg ott rúgni a Másikba, ahol csak tudsz, a háta mögött?
És ez a magatartás és hozzáállás milyen hatással van az Életedre és a (pár)kapcsolataidra?
Tudod: a színházban a kritikusok is csak ahhoz értenek, hogy aki kitalál, megalkot, megcsinál, létrehoz, MEGCSINÁL és megteremt valamit, azt a sötétből gátlástalanul kritizálják és szétszekálják... mint a hiénák és a dögkeselyűk... széttépik.
Mert azt a legkönnyebb és a legegyszerűbb...
Más faszával verni a csalánt...
(Az nem fáj... legalábbis nem nekik.)
De érdekes módon létrehozni, megalkotni és betanulni még egyetlen egy kritikus sem tudott és akart soha semmit...
Mert LUSTÁK és TEHETségteLENEK.
Hát nem furcsa?
Vajon miért?
Mert az már melós...
Azért már TENNI és DOLGOZNI is kell...
Abba bele kell fektetni egy CSOMÓ MUNKÁT.
És az még akár FÁRASZTÓ is lehet...
És lehet, hogy kiderülne, hogy Ő sem tud jobbat, szebbet alkotni, felmutatni és letenni az asztalra...
És fennáll a veszélye annak... hogy egy hasonlóan jó szándékú és éles nyelvű kritikus, majd a nyelve hegyére veszi... és szétaprítja...
Szétalázza...
Számomra ez a harc-modor kevésbe stílusos és szimpatikus...
Ez nem a fair-play kategória.
Ez inkább a hiénáké és az orv-vadászoké, és nem az oroszlánoké.
És még egyszer újra, csak hogy tudatosodjon:
A sok kérdést én általában
1. Őszinte kíváncsiságból szoktam feltenni és nem azért, hogy megrendítsem a Másik Önbizalmát...
Ez nem elszámoltatás és ellentmondást nem tűrő faggatás/vallatás, hanem Szeretet-Teljes Kérdés-Sor...
2. Azért szoktam feltenni Kérdéseket sokszor csak mintegy költői kérdés jelleggel) hogy ÖNMAGADNAK VÁLASZOLJ... hogy Önmagadban TUDATOSODJON Valami... hogy EGYSZER VÉGRE MÁR AZ ÉLETEDBEN GONDOLKODJ EL A FELTETT KÉRDÉSEN, LÉGY ŐSZINTE ÖNMAGADHOZ... és VÁLASZOLJ...
HALLD MEG A SZÍVED SZAVÁT, a BELSŐ HANGOD VÁLASZÁT...
És hogy mit kezdjél ezzel a Válasszal?
Amit Akarsz...
Hisz ez a Tiéd.
Azt csinálsz vele, amit csak akarsz.
Hisz Neked Szól.
Rólad.
Érted.
Ha érted...
A Cél: hogy ÖNMAGADNAK VÁLASZOLJ.
hogy ÖNMAGHADHOZ LEGYÉL HŰ és ŐSZINTE.
Hiszen itt a Te Saját Szempontodból
CSAK TE VAGY FONTOS
egyedül
és senki más.
A legtöbb ember ugyanis ebben a Mókuskerék-Hajszában még egy pillanatra sem lassít, vagy áll meg és saját magától sem kérdez meg alapvető fontosságú dolgokat, éveken vagy évtizedeken át... csak rohan... rohan mint a Fél-Őrült (aki a Saját Őrületétől Fél) és korbácsolja, hajszolja, kergeti bele önmagát még jobban a Hülyeségbe és a Zsákutcák Útvesztőjébe...
Ezért kellene Neked is szerintem inkább ÖNMAGADDAL foglalkozni most egy kicsit, és nem Másokat kritizálni-szekírozni...
És nem a Kákán keresni és megtalálni a Csomókat...
Az talán nagyobb hasznodra lesz...
(Az ilyen kritizálós, szívatgatós, Kákán is a csomót keresős és találós embereknek egyébként kifejezetten testhezállók az ellenőri melók... pl. APEH (az Pech), ÁNTSZ, BKV-ellenőr, parkolóőr, stb... ahol minden hibát és tévedést észrevehet, kisarkíthat, mindenkit porig alázhat, mindenkinek betarthat, mindenkit szétszivathat és megbüntethet... ahol kiélheti a kéjes SZADISTA vágyait és szenvedélyét...
Ez tipikusan a Legutolsó Senkiknek való, akik kapnak egy Kis Hatalmat... és megélhetik a Saját Nagyságukat... vagyis az Ego Fightereknek... lásd: A kísérlet című film... De az ilyeneket MINDENKI UTÁLJA. Mert Ők nem élnek a hatalmukkal... hanem VISSZAÉLNEK VELE...
Aztán egyszer csak az ilyen kis Szemétkedő Szemétláda is Emberére akad... és valaki őt is kőkeményen beszívatja és szétalázza... mert amikor a f.sz másik oldalán van, akkor Ő is ugyanolyan kis Kiszolgáltatott Pont... egy Utolsó Senki... egy kis Pondró... és mint tudjuk, mindenkinél van Nagyobb és Erősebb... és minden kutyára jön teherautó...
"Zsák a Foltját."
Itt most a Te Zsákod megtalálta az Én Foltomat...
Szóval: Egymásra Találtunk...
Csak van közöttünk valami kapocs... mert nincsenek Véletlenek...
Sosem tévedhet a Vonzás-Törvénye...
A Villám nem csap be csak úgy valahová véletlenül...
Annak mindig oka van és értelme...
Úgyhogy: köszönöm szépen a Villámaidat...
Lehet, hogy pont erre a válaszra volt szükséged, hogy felismerjél fontosat, ami a további életedben SEGÍTHET?
Én is vizsgálom, hogy "Miért épp Alaszka?"
Felőlem egyébként ezt a kritizálós, beszólogatós, szekírozós stílust a jövőben is folytathatod és megélheted... (míg meg nem elégeled). Nekem mindegy... Én már nem foglalkozok vele...
Engem már nem érdekel.
Mindezt csak azért írtam le ide... hogy tudd: észrevettem a ténykedésedet... és tudatosult bennem, hogy nagyon a Bögyödben vagyok.
Jobb lenne inkább a Szívedben...
De tudom, hogy akit gyűlölünk, azt szeretjük, tiszteljük, becsüljük és el is ismerjük valahol.
Csak még magunk előtt sem vállaljuk fel, magunk számára is tagadjuk...
Ezt mindet nem azért írtam le, hogy megsértődj.
Hanem azért, hogy FELÉBREDJ.
Hogy a TUDATÁRA ÉBREDJ ANNAK, HOGY MIT CSINÁLSZ valójában, ha magadtól nem vetted volna még észre és elkerülte volna a figyelmedet esetleg...
Hogy vedd észre a Saját Játszmázgatásaidat.
És lásd meg, hogy MIÉRT CSINÁLOD?
Mi szükséged van rá?
És mit kompenzálsz vele?
Ez RÓLAD SZÓL.
Neked.
Figyeld meg! és
Vedd észre benne, mögötte Önmagadat.
Szavaim A Benned Élő Léleknek és Istennek íródtak és születtek.
Szeretettel és Tisztelettel ölel:
Csizike ;-)
Nagyon sok örömet okoztál a válaszoddal. Jókat derültem rajta. Most már tudom, hogy ki van a megannyi - mástól származó - sziporkázó, "szeretetteljes" kérdés mögött. Pont erre voltam kiváncsi!
Üdv!
Hédi
Oké.
Gondoltam, hogy visszadobod a Labdát, nem tudod magadnál tartani...
És azt tudod-e már, hogy a Te Kérdéseid és Válaszaid mögött Ki van? Ki rejtőzik?
Mert a Te Számodra:
Az a Lényeg (a Lélek).
Csizike ;-)
Nem az a fontos, hogy tudom e, hanem hogy élem e!
Az ebben az esetben Egy és Ugyanaz: Elválaszthatatlan.
Mert ha Te egyszer Megtapasztalod (vagy már meg is tapasztaltad talán) azt Aki Igazából Vagy... azt nem tudod nem ÉLNI.
Az az ÉL-mény megváltoztatja az Egész Életedet.
A Gondolataidat, Érzéseidet és Cselekedeteidet.
Az után már semmi nem marad ugyanaz...
Illetve kívül minden ugyanaz marad(hat)... de másképp tapasztalod az Életet.
Csizike ;-)
Bocs azt hittem te már megtapasztaltad....
:)
Remélem, ezt nem folytatjátok tovább!
Inkább csináljatok valami hasznosat! (például dolgozzatok, vagy meditáljatok a saját természeteteken)
Nyílván akkor dr. Csernus is egy VALLATÓ típus...
Ami részben akár lehet igaz is...
De egy valamit LÁTNI KELL!!!
KÉRDÉSEK NÉLKÜL NINCSENEK VÁLASZOK...
KÉRDÉSEK NÉLKÜL NINCS FELISMERÉS.
Tehát ezek a Kérdések olyan típusú Kérdések szándékaik szerint: amik Érted vannak..., amik Neked Segítenek... felismerni, Belátni és Beismerni dolgokat...
Megfogalmazni...
és
TUDATOSÍTANI...
Én, ha vallatlak, nem magamért vallatlak...
hanem MAGADÉRT.
Mert a Kérdéseimre a Választ Önmagadnak adod...
ha adod...
Csizike ;-)
Csernus egy drogos, agresszív, hímsoviniszta, lusta disznó.
Attól még a könyvei zseniálisak!! (Bár nekem csak A nő tetszett. A többi ismétlés)
Hú, most megkapom a tükör-effektust: Biztos ÉN vagyok drogos, agresszív, hímsoviniszta, lusta disznó.
Az agresszív és a lusta talán igaz.....(ha nagyon őszinte akarok lenni.)
Ági
Ez itt a Beszólás-Szabadsága... ;-)
Olyannyira, hogy ha így haladunk és így folytatjuk tovább, lassan mondani kell Huszti Sanyinak, hogy módosítson a weblapon...
Hogy a Blogoknál, amikor nézem a saját blogjaimat, és kiírja egyiknél-másiknál új beérkezett hozzászólás esetén, hogy pl. "3 új hozzászólás érkezett", akkor ezt változtassa át úgy, hogy a következő legyen olvasható:
3 új beszólás érkezett... ;-)))
Na de remélem, hogy Idővel eltűnnek majd ezek a kis egymás elleni Harcocskák és a helyüket átveszi a Mindent és Mindenkit átható és átÖLELŐ Szeretet és a Béke Boldogsága...
Szeretettel:
Csizike ;-)
Ember ! ! ! Csízike ! ! !
Csernus is " CSAK " ember ! !
Járja a földi köröket . Még nem tud följebb
lépni .
A földi adok kapok az ő játszótere.
Ennyi.
Névtelen úton levő (- álló)
Találkoztam Csernussal.
Nekem megmutatta önmagát...
és bemutatkozott...
És mondhatni: le is szerepelt...
Ha valaki, akkor Ő sem különb senkinél... mint akiket "kezel" és kioktat...
Mások egoját próbálja meg (elég sikeresen) szétzúzni...
holott lehet, hogy Nála Nagyobb Egoja nincs is senkinek...
Mindazonáltal tudom, hogy tud valamit...
És egy Nagy Tanító Mester.
Valami olyanra irányítja rá a Szemünket, amire csak kevesen:
HOGY TE VAGY A FELELŐS AZ ÉLETEDBEN MINDENÉRT.
ÉS EZT VÁLLALD FEL,
ÉS NE AKARJ KIBÚJNI ALÓLA...
MINDENFÉLE PÓT-CSELEKVÉSEKKEL ÉS HAZUGSÁGOKKAL...
ÉS MÉG EGYSZER A LÉNYEG, MERT EZ ANNYIRA LÉNYEG-ES:
TE VAGY A FELELŐS!
ÉS HA ELKEZDED VÁLLALNI MINDENÉRT:
ITT INDUL AZ ÉLETED...
ADDIG CSAK LÉTEZTÉL... DE NEM ÉLTÉL...
Csizike ;-)
Mikor az ember megérik az igaz párkapcsolatra, már teljes felelősséggel bír.
Ha kedvese, párja, szerelme, fontos számára, felelősséggel dönt a kapcsolatukról.
Tudja akit választott, neki az a legjobb.
Már nem érdekli a vadászat.