Hitel, tartozás feloldása - tréning
Még mindig sok család és egyén szenved amiatt, hogy ki tudják fizetni a devizahiteles tartozásukat. Felvették az építkezésre, autó vásárlásra, vagy egy vállalkozás beindítására a több millió forintot, most pedig irreálisan magas kamatot kell hónapról hónapra befizetniük a banknak.
Lehet sajnálni Őket, együtt érezni velük és tüntetni mellettük, ha igazságtalannak tartjuk a történteket.
Hibáztatni is lehet őket amiatt, hogy miért nem gondolták át jobban a hitelfelvételt?!
Azonban a legtudatosabban akkor járunk el, ha önismereti szempontból vizsgáljuk meg a helyzetet!
Egy önismereti útját járó - szintén devizahiteles - barátommal erről beszélgettünk és arra jutottunk, hogy ha feltesszük a megfelelő önismereti kérdéseket, akkor a válaszokból megtalálhatjuk a megoldás felé vezető utat:
- Miért kerül valaki abba a helyzetbe, hogy egy kölcsön felvétele után ilyen aránytalanul magas kamatot kell fizetnie?
- Milyen lelki tanítás állhat emögött? Mire tanítja Őt ez a helyzet?
- Hogyan lehetne ezt úgy tudatosítani, hogy a kárvallottak mielőbb kikerülhessenek szerencsétlen helyzetükből?
- Milyen lelki gyakorlatok segíthetnek a teher feloldásában?
A téma átbeszélése során több út és gyakorlatsor is kirajzolódott , amelyekkel fel lehet dolgozni, tudatosítani a hitel-teher mögötti mélyebb lelki okokat.
Az analógia törvénye szerint, ha egy külső problémának megtaláljuk a belső megfelelőjét és azt megoldjuk magunkban, akkor a külső megnyilvánulás is elmúlik. Vagyis, ha a hitel-teher lelki okait feldolgozzuk, akkor a külső teher is feloldódik, elmúlik.
Ha érdekel ez a megközelítés, és szeretnéd megtanulni azokat a meditációs gyakorlatokat, amelyekkel feloldhatod a devizahiteled, vagy egyéb földi-lelki tartozásod mögöttes okait, akkor alább jelentkezhetsz a szeptemberi egy napos tréningre.
A tréning Budapesten lesz, de az is megvásárolhatja később a hanganyagot, aki nem tud a programra eljönni.
A program ára 6000 Ft.
Várlak szeretettel!
Helyszín:
Budapest, Havas u. 2.
II. em. 12. (10-es csengő)
Térkép
Kezdődik:
2013. szep. 15. vasárnap 09:00
Vége:
2013. szep. 15. vasárnap 16:30
Helyszín:
A jelentkezés lezárva.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Naptár
Hozzászólások
53 hozzászólásSanyi nem tudom megállni, hogy ne írjam, vasárnap hatalmas dugó volt a városban, minden, mindenfelé le volt zárva, és lépésben lehetett kocsival haladni. Nemzeti Vágta vagy valami hasonló volt, meg Fradimeccs. A vidékről érkezett anyósomat vittük ki az állomásra, aki szegény riadt döbbenettel nézte a kocsiból, ahogy a jó magyar sportemberek/szurkolók egymást rugdalták a járdán :), és egy nagytáskával történő rohanás után szó szerint a legutolsó pillanatban tudott felugrani egy vagány nyugdíjas ugrással a vonatra, ami rögtön el is indult. Nem tudom, hogy mikor fogja magát rávenni legközelebb hogy jöjjön, de az utóbbi évek legstresszesebb élménye volt neki ez a vasárnap....
Na és az jutott erről eszembe, hogy még a Fradimeccs meg a Nemzetivágta is kicsit akadályozza, hogy aki netán szeretne jobban képben lenni, annak kicsit könnyebb legyen :)
Gábor vagyok és köszönöm az összefoglalást, a soraidat olvasva nekem beugrót pár gondolat.
Sanyi, egy bizonyos szemszögből azt mondanám, hogy ez a tanfolyam bizony "kudarc". Idézőjelbe tettem, mert a kudarcnak is meg van a maga tanulsága, de egy tanfolyam, amire nem mennek el, nincs rá érdeklődés, az bizony más szóval nem jellemezhető.
Másrészt, lehet okolni az embereket, hogy miért nem éltek ezzel a lehetőséggel, de szerintem felesleges. Egy rossz forgalmú boltos is okolhatja az embereket, a vásárlók hiányát, de attól még nem lesznek nála többen. Azt érzem a soraidból, hogy valamilyen szinten haragszol az emberekre, hogy még az ingyenes lehetőséggel sem éltek és hogy nem korrektek akik nem szóltak, hogy még sem mennek el. De ezek a te elvárásaid, hát nem feleltek meg az elvárásaidnak, van ilyen az életben, de még mennyiszer.
Megmondom őszintén, én úgy látom, hogy ez a tanfolyam inkább rólad szólt és téged tanít, tanítót. Nem is értem, hogy ezt miért "nem" látod.
Látszik,hogy nem ismered Sanyit,mert különben nem jutottál volna ilyen következtetésekre.
Sanyinak látogatottak a tanfolyamai,még a táborok is,amik ugye több naposak és nyilván sokkal többe is kerülnek.
Nem hinném,hogy ez az ,,ő kudarca" lenne,inkább azoknak az embereknek a kudarca,akik bajban vannak,és mégsem vettek igénybe egy igenis hathatós és használható segítséget.
Biztos ,hogy a téma is számított,a pénz,a hitel,tartozás,mert ezek az emberek sajnos amellett, hogy bizony a bankok nagyon tisztességtelenül jártak el,mégiscsak ,ha bármelyik esetet is megvizsgáljuk,bizony kiderül ,hogy az adósok is komoly életvezetési,önismereti problémákkal küszködnek,különben nem kerülhettek volna ilyen helyzetbe.
Én személy szerint nem törnék pálcát ugyan senki felett,mert van éppen elég bajuk,és nem is szeretnék a helyükben lenni sem.
Azt is belátom,hogy a kilátástalan helyzetükben már nem bíznak senkiben és semmiben. Szerintem ez is hozzájárulhatott az okokhoz.
És azt is el tudom képzelni,amit valaki írt is,hogy 3 napra van ennyi pénze.
Ez egy nagyon speciális téma volt többnyire sajnos nagyon kifáradt ,már ebben a huzavonában sokszorosan ,,sérült" embereket érintett volna. Inkább ebben látom a kialakult helyzet okát :
Hárítás,bizalmatlanság,nem hiszünk már senkinek,mert így is becsaptak már minket,stb. /A pénzt meg ki sem lehet ejteni egy ilyen helyzetben ugye/...
Én voltam több tanfolyamán is Sanyinak,és táborában is. Mind telt házas volt és sokszorosan megérte az árát, de igazából ezeket a dolgokat nem is lehet pénzzel mérni.
/Amikor hazaértem egy önismereti táborából,úgy bőgtem mint egy szaros gyerek. Viszont elindult valami,ami szépen fokozatosan ,de gyökeres változást,változtatást hozott az életembe./
Amit most ezzel a témával kapcsolatban elmondott azzal is teljes mértékben egyetértek,mert ugyan ezeket a dolgokat megtapasztaltam a saját életemben.
Ha neked lenne igazad /amilyen következtetésekre jutottál/, akkor biztos hogy nem írta volna meg ,hogy alig jöttek el,sőt a másik tanfolyam el is maradt e miatt,merthogy hiúsági kérdést csinált volna belőle. Csakhogy neki nincs miért :-)
Az okok elemzéséből pedig kimondottan tanulni lehet.
Úgyhogy sajnos ezen okok miatt egyetlen mondattal sem érthetek egyet a következtetéseidből.
Nem kell egyetérteni, de Sándor soraiból nekem ez jött le. (ez lehet az én hibám,
erényem...akármi.)
Miért érzed úgy, hogy "védelmezned" kell Sándort, az én észrevételeimmel szemben?
Megjegyzem nem személyeskedő jellegű a fenti hozzászólásom, csupán arra akartam rá mutatni, hogy az élet néha tükröt tart elénk, pld úgy, hogy nem mennek látogatok egy meghirdetett tanfolyamra, még akkor sem ha az előadó jólelkű ember. És bizony ebből sokat tanulhat maga az előadó is.
De ha szerinted csak és kizárólag azok tanulhatnak belőle, akik nem mentek el, akkor én nem akarlak meggyőzni, de ez egy többjátékos játszma, előadó és hallgatók (meg nem jelentek is) között, ami oda vissza hat.
Gábor
Teljesen természetes,hogy mindenkinek ugyanarról kicsit más a véleménye,mert csakis szubjektíven tudjuk megítélni a dolgokat.
Nincs ebben semmi különleges :-)
Elmondtad amit Te gondolsz,meg én is amit én gondolok.
Ennyi... Nem kell ebbe belemagyarázni semmit :-)
Természetesen egész életünkben tapasztalunk,és a tapasztalataink konklúzióiból tanulunk.
Ez visz minket előre,így tudunk folyamatosan fejlődni.
Így ennek a dolognak is voltak tapasztalatai és le lett vonva a tanulság is,ahogy azt föntebb pontokba szedve olvashattuk is.
Tehát ilyen értelemben igaz az ,hogy mindig tanul az ember az adott probléma megtapasztalása által levont tanulságokból.
De az is előfordulhat ,hogy már korábbi tapasztalatok alapján tudja azt az ember,és nincs mit tanulnia a dologból. Illetve egy megerősítést kap,hogy helyesen gondolt valamit. Szerintem ez történt most is...
Gábor, tudod mikor ragad bele valaki egy kudarc helyzetbe? Honnan lehet látni, hogy nem tanul belőle?
Keressük az utunkat, megpróbálunk sok dolgot, van hogy az élet visszajelzi, ne erre. Ha az illető, újra és újra belefeszül, veri a fejét a falba, de igen, én ezt aztán mindenképpen megcsinálom! Vagy ha befordul, elzárja magát a világtól és sajnáltatja magát, másokra mutogat. Az egyik aktív megrekedés, a másik passzív.
A tanítónak, segítőnek nem egyszerű a dolga.
Saját magam is tapasztalom, ott szeretnék segíteni, ahol a legnagyobb a baj. Ez alapvetően két dologból fakad, egyrészt együttérzésből, hiszen nagyon sok ember szenved. Másrészt abból, hogy amiben tudatosabb vagyok és tudom, hogy segíthet a másik embernek kijutni a gödörből, nagyon szívesen megosztanám, hiszen ez a vállalt életfeladatom része. Viszont már unalomig ismételgetjük itt az oldalon, ha valaki a belső változásra nem nyitott, azon segíteni nem lehet, mert be van zárva egy önsorsrontó mintába és ott futja az ismétlődő köreit.
Mivel én sokkal sikerorientáltabb ember vagyok mint a Sanyi, ezennel visszavonom azt a felajánlásomat, hogy energiával megsegítselek. A Sanyit sokkal inkább motiválja a segíteni vágyás, mint a siker besöprése, a taps learatása :-)
Van olyan tapasztalatom például, hogy egy srácnak tönkre ment a térde, kosaras sztár akart lenni, de térdre kényszerítette az élet. Megpróbáltam adni energiát rá, személyesen, nem távban. Nem ment be. Mondtam neki, el kell engedned ezt a vágyat, hogy sztár legyél, mert nem fog a térded meggyógyulni, nagyon komoly fájdalmai vannak. Erre azt válaszolta, nem akarom. Ennyi.
Ezért nem adhatok neked energiát olyan minta megerősítéséhez, amihez Te ragaszkodsz. Voltak kétségeim, de ebben a blogban megjelenő hozzászólásaid megerősítettek, felesleges lenne megtenni.
Az ok pedig a befelé fordulás, a belső változás teljes elutasítása. A tanulságok levonásának a képtelensége.
Javaslom tanuld meg az energia felvételét, ahogy mi is megtettük. Van belőle bőven.
Sok sikert :-)
Véletlenek nincsenek, hogy ide kerültem és kontaktusba léptem veled, (másokka) és
így kerültél velem kölcsönhatásba.
A "te" elvárásaid azok, hogy "változzam", de a változás mértéke, a személy fejlődése egyénenként változik, ahogy annak az üteme is.
Ha siker orientált vagy, akkor úgy is gondolhatsz rám, mint az élet adta kihívásra, amibe belemész, vagy amit elhárítasz, te döntesz. (megj: soha, semmi sem felesleges)
Folyamatosan változom, az életemben is épp most álltak be jelentős változások, és amióta itt írók, olvasok, azóta is rengeteg belső érzelem, gondolat, került bennem a helyére, amiből sokat tanultam önmagamról, spiritualitásról és ezáltal elkerülhetetlenül változtam.
Hozzászólásaim vannak, lesznek és bizonyos dolgokkal kapcsolatban segítséget is kérek, mert merek kérni és mert foglalkoztat, ill érdekel mások látásmódja és aki akar, az pedig reagál rá, vagy nem.
Talán némelyeket sért az, hogy Sanyival kapcsolatban mertem szólni. Pedig ő is egy személy, ember, ahogy te, én, a többiek, és nem értem miért baj, ha valaki más szemszögből látja azt a munkát amit végez, jelen esetben a fenti tanfolyammal kapcsolatban kialakult helyzetet.
de van elegendő kihívás az életemben :-)
Kedves Gábor!
1.
Valóban tanított engem is a tanfolyam, de csak lassan esett le. Kiakadtam azon, hogy megígérték eljönnek, aztán még egy bakfitty se! Aztán írtad te ezt a csalódás-elvárást, gyanús volt, de még mindig nem értettem. Majd múlt hétvégén az egyik szintén "kudarcos" előadáson én magam adtam egy tanítást a felesleges elvárásról a két résztvevőnek, másnap pedig ismét megesett, hogy csalódnom kellett egy ismerős ígéretében.
No ekkor már magamba néztem, hogy mi a fene az, amit ebből tanulnom kell?
A sok düh és csalódottság mögül aztán két irány is felsejlett.
Az egyik az volt, hogy bizony én mennyiszer okoztam már csalódást másoknak hanyagságomból, lustaságomból fakadóan.
A másik egy felismerés volt arról, hogy én magamat csapom be, amikor megbízok a másik ember ígéretében, hiszen jól tudom, hogy az ígéret csak abban a pillanatban áll, a betarthatósága valójában nem megjósolható!
Nagyot koppant ami ekkor leesett, egész nap ezen méláztam.
2.
"haragszol az emberekre, hogy még az ingyenes lehetőséggel sem éltek..."
Azért az túlzás, hogy ezért haragudnék! Inkább csak nem értettem, hogy amekkora felzúdulás volt itt a hozzászólásokban, meg a magán levelezésben, ahhoz képest senki meg se próbálta.
De végül is megértettem, nem az "ingyen" kellett volna, hanem az alibi, hogy miért ne próbáljanak segíteni magukon. Elvégre panaszkodni mindig könnyebb.
3.
Hogy egy tanfolyam mikor kudarc, vagy siker, az sok mindentől függ. Számomra nem elsősorban a résztvevők száma adja a kudarc élményt, habár a nagyon kevés az le szokott lombozni. Azonban ha belőlem jól jön ki a tanítás, akkor akár így is lehet roppant sikeres a program. Ez speciel nem számított a legjobbak közé, de azért kudarcnak sem nevezném.
Köszönöm a gondolat ébresztő mondataidat!
Sanyi
Sándor, köszönöm a viszont soraidat.
Nem ellenségeskedni állt szándékomban, csak épp azt éreztem, amit most te nálam jobban sokkal jobban összefoglaltál.
Én köszönöm,
Gábor
Ahogy ezt olvastam, lefordítottam a magam kicsit hasonló jellegű dilemmájára.
Ezer éve ott díszeleg az oldalamon egy ingyenes konzultációs lehetőség.
http://asztrodimenziok.weebly.com/ingyenes-konzultaacutecioacute-eacuter...
Viszonylag látogatott a honlapom, mivel szoktam feltenni mindig ingyenes havi előrejelzést és szeretik az emberek, már azok akiket érdekel az asztrológia téma, ezt tudom is hogy szeretik és használják, külön kérik, ha csúszok vele pár napot.
Nagyon nem reklámozom ezt az ingyenes lehetőséget, mert tényleg elég feltűnően ott van, de mégis mit tippeltek, hányan jelentkeztek rá úgy az évek alatt? Magam sem tudom, de szerint a szám 5 alatt van. Mondjuk tudatosan sugallom, hogy nem tudom "ingyen" megoldani senki életét, de egy lépést a megoldás felé egészen biztosan tudok mutatni.
Ez hasonlóan nem nyerő, mint meghallgatni egy előadást, mert hiszen akkor még sok-sok lépés van hátra, amihez nincs ingyen segítség, mankó nélkül kellene megtenni, inkább biztonságos ki sem próbálni a dolgokat, hajrá, fejet a homokba..!
Na és akkor végiggondoltam most :
Vajon miért nem jelentkeznek? Nem hisznek benne, hogy értelme lenne. Bizalmatlanok.
Mi az, ha nem hiszünk valamiben? Az is bizalmatlanság valami iránt, amit nem ismerek.
Ki és mi iránt vagyok ÉN MAGAM bizalmatlan? RENGETEG MINDEN IRÁNT, szinte abszolút hitetlen bármilyen újdonságban, azonkívül pedig eléggé zárt az emberek nagy-nagy százaléka felé.
Tudok ebben változni? Fogalmam sincs, de talán néha majd eszembe jut :) Ez jó kis felismerés..
Kívánok hasonló eszmefuttatásokat, mindenkinek, nem csak ebben a témában!
:)
Véleményem szerint pedig ez a következő: miért nem a lényeggel foglalkozol?
A lényege a történetnek pedig az érzelmi reakciók hevessége és a Te értetlenséged ezzel kapcsolatban.
A legfontosabb tényező a belevetített érzés, maga a belevetítés.
A saját problémádat ha belevetíted, mégpedig azt, hogy a megoldatlan problémák oka a lustaságom és a be nem tartott ígéreteim, akkor azt az energiát teszed bele, hogy az adósságcsapdába beleeső embereket arra kell késztetni, tegyenek végre önmagukért, tegyenek az eddigieknél többet, menjenek el fizetős tanfolyamra, adjanak, teljesítsenek jobban, nőjenek fel a feladathoz.
A fő probléma véleményem szerint, ami az adósságcsapdába esést kiváltotta a legtöbb embernél az, hogy szélsőséges érzelmi állapotokban hoztak minden logikát mellőző döntéseket. Félelemből, csalódottságból, becsapottságból, sorolhatnám. Belevetítve olyan érzéseket, amik mély gyerekkori sebekből, nagy traumákból fakadnak, ebből egész játszma rendszert felépítve.
A belevetítés szerint a következő a szimbolika. Aki táplál, aki ad, az az anya, esetünkben a Bank. Aki számon kér, aki követel és aki büntet, az pedig az Apa, itt az adósságbehajtó rendszer. A Tanítóra minden ember, aki a saját játszmáira nem tudatos, rávetíti a saját Apaképét.
Hibát követ el az ember, ha az adósságcsapdába belecsúszik. Hogy ebből a hibából hogyan tud tanulni és milyen büntetést vonz be, az arra a mintára épül fel, hogy a gyerekkorban mennyire értékelték, mennyit követeltek tőle, hogyan jutalmazták és hogyan büntették. Ezen a területen lévő feldolgozatlan érzelmi sebek, mint például a düh a teljesíthetetlenül követelőző maximalista szülővel szemben, a mély bánat az elmaradt együttérzés és a vigasztalás miatt, a darabokra szétesett önértékelés miatt kialakuló programok át vannak vetítve az anyagi életterületre. Már régen nem a pénzről szól a történet.
Tehát az érzelmi reakció hevessége a kulcs. Ha nem érted, hogy egy másik embert hogyan zilál szét a tudatalattiból a felszínre törő negatív érzések kusza tömege, akkor elő kell venni azt a meditációt, ami a Párkapcsolat Sirályban van, ez pedig a partner nézőpontjának megismerése. Bele kell menni abba a érzelmi állapotba, ami a felháborodást generálta. Akkor megérted, miért történik és tudsz segíteni abban, hogy azok az emberek, akik szeretnének változtatni és az érzéseik kuszaságából kikeveredni, ezt hogyan tegyék.
Ez a lényeg.
Még néhány gondolat. A Tanító fel kell mérje, hogy a Tanítvány a képességei szerint milyen szinten van és mekkora szintet tud megfejlődni és ezt mennyi idő alatt.
Akik még azt sem képesek elismerni, nekik belül kellene a hozzáállásukon változtatni, azokkal az emberekkel annyi a dolgunk, hogy a hiábavalóságot kell elfogadni. Ők minden tükröt vissza fognak fordítani.
Akik szeretnének változtatni, de félnek, azokat meg kell tanítani, hogy újra higgyenek magukban, önbizalmat kell építeni és tudatosítani azt, hogyan oldják fel a félelmeiket.
A dühöseket arra, hogyan vezessék le a dühüket, hogy kire dühösek ott belül, igazából.
Akiknél a fő seb az együttérzés és a vigasztalás hiánya, azokat meg kell tanítani arra, hogyan tudják önmagukat szeretni és megvigasztalni.
A pszichológiában elismert tény, hogy egy gyerek, bármilyen traumát képes feldolgozni, ha az egyik szülőre fixen támaszkodni tud. Hatalmas a törés abban az esetben ha egyik szülőre sem, mert az Ősbizalom elvesztése fog megtörténni. Ha ez a helyzet, az Ősbizalom visszaállítása a kulcs. Az Ősbizalom hiánya tünetként a "Tanítóban sem tudok bízni" jelenségben nyilvánul meg. Az Ősbizalom helyreállítása spirituális érettséget és nyitottságot kíván, onnan helyreállítható. Ha mind a két szülő anno gyerek ellen fordult, akkor esetünkben a Bank mint anya, nem táplál és a Behajtó rendszer, mint Apa pedig teljesen kisemmiz.
Nos ilyen részletességgel és mélységben nem csak ezt a dolgot nem látom, de ez a fajta Tanító - Tanítvány kapcsolat rendszer is új számomra. Eddig én leegyszerűsítettem oda, hogy vagy akar fejlődni önszántából, vagy nem érett még meg rá!
Persze ez valószínűleg az én lustaságomból fakadt, ugyanis nem akartam küzdeni azokért, akik még nem vállalják teljes mellszélességgel a fejlődést. Úgy voltam vele, az Ő érdekük, nehogy már én sakkozzak azon, vajon miként lehet rávenni, hogy megnyíljon, akarjon?
Ebből is látszik, hogy Benned sokkal nagyobb a vágy, elhivatottság a tanításra, segítésre!
Még átolvasom párszor amiket írtál, hátha ragad rám valami belőle! :)
Köszönöm!
a levegő domináns embereket elég inspirálni :-)
A dominánsan tűz típusú emberek hibája, hogy ha "rossz szél" szítja a tüzüket, felégetnek bármit...
Ez zajlik ma Magyarországon, ahol a gyűlölet keltés tudatos manipulációja zajlik. Oszd meg és uralkodj, régóta bevált recept.
És ezért foglalkoztat, hogy a Te "szeled" ami tudatos információ, tanítási rendszer, ami emelhetne, taníthatna - azt aki tényleg megérett rá - van-e lehetőség arra, hogy kellene csinálni, hogy a lehető legtöbb, tűz típusú embert is sikerüljön a jó irányba fordítani...
Kérdés persze, szélesebb körben lehet-e, azt tapasztalom, a düh, a gyűlölet energiája a tömegekben nő, ha a rosszabbik verziónak van helye, kénytelenek leszünk azt elfogadni...
Saját megkínlódott tapasztalatom után mondom ezt,hogy az embernek bizony valamilyen ellenszolgáltatást kell kérnie a munkájáért.
A mai segítőket ,tanítókat,terapeutákat pedig nem lehet Jézushoz,meg semmiféle szent emberhez hasonlítani,mert őket eltartották a követőik,tanítványaik. Érdekes módon még ők sem tudtak a levegőből élni.
Manapság ráadásul minden ilyen tevékenységhez vállalkozás kell,ahol az állam komoly anyagi terheket ró az emberre,a különböző más költségekről ami ezzel jár ,nem is beszélve.
/Azt tudja esetleg valaki,hogy egy ilyen weblap üzemeltetése,fent tartása mennyibe kerülhet???/
Ezt azoknak mondom,akik fel voltak háborodva azon,hogyan lehet elkérni egy tanfolyamért egy egész napra 6000 ezer Ft-ot?
Hát így:
Állambácsi ,teremdíj,utazás,enni is kell valamit egész nap,és egyebek/pl. valamiből élni is kell az embernek,gáz villany,fűtés ,ruha. Ahol gyerekek is vannak ott meg ez sokszorozódik/.
És ennyi pénzből kutya füle sem marad,ha az ember levonja a költségeit,úgyhogy pl. egy ilyen tanfolyam díjjal / 6000 Ft /, már részben karitatív a dolog.
Arról meg nem is beszélve,hogy sokszor egyetlen elhangzott mondat is olyan változásokra késztetheti az embert,hogy gyökeresen megváltozhat az élete. Egy egész napos tréning meg mindenképpen.
Én ismerek olyan ,,segítőt" akinek 36 ezer forint az óradíja,és eléggé kétséges az ,hogy egy óra alatt mire mehet ott az ember? Csak az összehasonlítás kedvéért írom :-)
Úgy gondolom,hogy pontosan azoknak lett volna nagyon hasznos ez a tanfolyam,akik ,,zúgolódtak" azon ,hogy hogyan lehet ezért pénzt kérni? Mert valószínűleg nem látják át ezeket a dolgokat,és nem véletlenül kerültek ilyen helyzetbe sajnos. És igen ennek mindig elsősorban belső okai vannak.
A felháborodás pedig az azonnali hárítása annak,hogy esetleg ha segítséggel is,de megoldják a problémájukat.
Igen van aki valóban még ennyit sem tud kifizetni. De ezért semmi esetre sem arra az emberre kell haragudni,aki éppen neki szeretne segíteni,és természetes módon a becsületes munkájáért némi ellenszolgáltatást is kér. És itt nem is kimondottan Sanyi a téma,mert ez általános jelenség.
Akik ingyen várnák el a legtöbb dolgot azok miért veszik fel a saját fizetésüket? Miért nem adják azonnal karitatív célokra?... Mert hát akkor miből élnének ugye?
Hát a segítő,terapeuta,tanító is bizony ugyanígy van ezzel.
Én 10 évig éltem ilyen álomvilágban,hogy boldog boldogtalannak ingyen segítettem,a munkám legalább felét karitatíve végeztem. A rózsaszín ködből katasztrofális volt az ébredés,mert egy virágzó vállalkozást a teljes csődbe vittem ezzel. /És még sajnos ez volt a legkevesebb,merthogy a saját életemet is,és nem volt olyan egyszerű újra megtalálnia helyes utat. /
Ráadásul az ember ilyenkor póttevékenységet végez,valamit kompenzál,jóvá akar tenni.
Arról nem is beszélve,hogy nagyon kevés esetet leszámítva teljesen értelmetlen úgymond az egész ,,áldozata".
Hogy miért? Ezt Sanyi az 1-es 2-es pontjában tökéletesen megfogalmazta...
.
"1. Nem kell megsajnáljak senkit se, oka van a szenvedésének és ezen a külső segítség nem segít. Az első hatékony lépést a megoldás felé csak Ő teheti meg, ez pedig a hibáinak felvállalása és igaz elköteleződés a belső változás felé."
ehhez hozzátenném: bárkit sajnálni annyit tesz? szegényke, nem tudja megoldani, mert...és hoppá, máris ÁLDOZAT
és igen, első kőrben a felnőtté válás tanfolyam mindenféleképpen szükséges ehhez :)
Puszilom Szívedet!
Buddhanita
Csak így tovább!!!
Én annak idején magánórákat tartottam. De hasonló a tapasztalatom. Kész csalódás volt az egész. Előfordult, hogy nem jöttek el, és nem is szóltak. Vagy hetekig rám se bagóztak. Visszajelzést sosem kaptam, a végén pedig ott tartottunk, hogy kész ráfizetés lett az egész. Az óradíjam az alapvető szükségleteket sem fedezte (kijárás, fénymásolás, stb), így abbahagytam.
És hiába a magas képzettségem, szellemi munkából a mai napig nem tudok megélni.
Szóval szerintem sincs értelme mindenkit sajnálgatni, megmondom őszintén, az én óradíjam 500 Ft volt, és ezért teljes órát (60 percet) tartottam, amit sokallottak! Ez azért már tényleg a karitatív határt súrolja.
http://kivultagasabb.blog.hu/2013/09/02/hogyan_gondolkodnak_a_szegenyek
Ezért jók ezek a tanfolyamok, mert segítenek változtatni a gondolkodásmódon.
http://vilagvege.net/tudattagitas/irasok/drunvalo-melchizedek-ellenszolg...
mert letiltották a linket, legalábbis nálam úgy tűnik... Hát, hogy mik vannak! Már az ártatlan filozofálgatás sem szabad...?
Szeretném megosztani Veletek, ami történik velem, talán lesz akinek hitet ad közben sikerült elolvasnom a cikket is, nagyon tetszett benne a közmunkás verzió.
Inkább azoknak szól ez az írás, akiktől az emberek ingyen munkát várnak, de biztos a másik oldalnak is érdekes. Volt Egy Pénztudatosság tanfolyam Sanyinál, amire elmenni ugyan nem tudtam, de utána megvettem a hanganyagát. Hónapokkal ezelőtt volt, (akkor is írtam róla, mert nagyon tetszett) de még mindig teljesen rendben vagyok azóta is pénzügyileg, sőt kifejezett javulás mutatkozik. Olyan erős, átlendítő változás volt, amivel akkor rögtön eljutottam oda, hogy nem aggódom igazán az anyagiak miatt, tudom erősen hinni, hogy minden rendben lesz és rendben is van. Ez már többnek tűnik valami pár hetes pozitív feltöltődésnél. 2 konkrét dolog is történt velem, ami előre vitt mind a pénztudatosságban, mind pedig pénzkeresésben.
A férjemmel ketten próbáljuk összekalapálni a kellő pénzt, és a többet ő tudja általában hazahozni, egyikünk sem fix, ezért eleve ingatag a helyzet. A mi legfőbb „luxus” kiadásunk a gyerekek iskolája, általában ezen szokott a házi vita kibontakozni. A viták és a bennem lezajlott változások nyomán egyszer csak olyan elhatározásra jutottam, hogy ezentúl ezt az összeget én meg fogom keresni és kész, ő ne is foglalkozzon vele. Bármilyen elérhetetlennek tűnt azelőtt, mégis sikerül (!!!!) már több hónapja. Nem csináltam semmiféle hókuszpókuszt, bevonzást vagy hasonlót, csak legfeljebb némi kis meditációfélét, de nem is kifejezetten erre a témára. A lényeg, szerintem annyi volt, hogy el tudtam hinni hogy én képes leszek rá, vagy ha más nem majd a Jóisten intézi… Ettől a férjemet is nagy nyugalom öntötte el és remekül működik is ez a verzió.
A második dolog, hogy már 10 éve asztrológusként dolgozom, a válság óta nagyon kevés bevétellel. Eddig nagyon-nagyon-nagyon kétségbeejtőnek éreztem volna, ha más munkát kell választanom, olyat, amivel fix összeget lehet keresni és főleg hogy emiatt abba kell hagynom azt, amit annyira szeretek és amit értelmes és más számára is hasznos elfoglaltságnak éreztem. Többször felmerült már a dolog, a Sors valahogy akkor mindig úgy intézte, hogy a mélypontokon gyorsan kapjak pár normális megbízást és mégse hagyjam abba. Most már több mint 1 hónapja egyszerűen lett egy másik munkám. Nem volt semmi tragikus elengedése az asztrológiának, csak hirtelen egyik napról a másikra, muszáj volt bevállalni a másik munkát. Első héten még gondolkodtam, hogy akkor kellene valami kör-emailt küldenem, hogy a decemberi fix negyedéves előzeteseket már nem fogom tudni megcsinálni, mert átálltam.. De aztán nem írtam. Képzeljétek azóta az történik, hogy jönnek ugyanúgy a megbízások, csak éppen olyan emberek jönnek hozzám, akik a normális értékén kezelik a munkámat, tudnak és akarnak érte fizetni. Ami még furcsább, tudom a kettőt együtt csinálni, be tudom osztani az időmet és az erőmet, ráadásul úgy hogy még másra is jut. És ez nagyon jó érzés, ami folytonosan erősít és feltölt.
Azért írtam csak ezt le, mert így utólag azt gondolom, hogy a saját kis nyűgjeim és tökéletlenségeim okozták a legfőbb gondokat. Az én kis életemben számomra ez a kettő, amit megléptem nagyon fontos lépés volt. Belső változás, változtatás, ami szerintem az egyetlen dolog ami képes megváltoztatni a külső dolgokat, eseményeket.
... ... nekem az jött le, hogy ez az ember ugyanúgy működik, mint a politikusok. Az elején szépeket mondanak, gondolnak, aztán belép az életükbe a pénz. És ha már felkérték, mit tehetett volna szegény. Bár arról nem beszélt, hogy ő fizetett-e valamit a szerzett tudásért, de gondolom, ha fizetnie kellett volna, akkor nincs a tanító korszaka elején a dilemmája... :)