Te (hogyan) tudsz bánni az Időddel?
Mai felgyorsult világunkban Te hogyan tudsz bánni az IDŐ-ddel? Mindig, mindenhová odaérsz pontosan, időben? Mindig, minden munkádat, kötelezettségedet és feladatodat elvégzed, elintézed és megoldod időben?
Sosem kapkodsz, nem vagy késésben, nem vagy feszült, ideges és frusztrált, nem vagy stresszben, mindig nyugodt vagy, kiegyensúlyozott és nem ismered az elhavazottság érzését?
Vagy: Állandóan mindenhonnan elkésel? Mindent halogatsz és csúszol minden határidővel? Ezt a pár sort sincs időd elolvasni...kapkodsz-rohansz-loholsz..testben még itt vagy, de agyban már rég messze jársz és szét vagy csúszva? Még a saját halálodról és temetésedről is el fogsz késni és le fogsz maradni? És az Életedről??? Mi az oka?
Szerinted mi a pozitív, célravezető, helyes és hatékony idő-gazdálkodás titka? Mi a lényege?
- Ha még tanulnod kell az Idővel jól bánni, akkor tedd fel a kérdésedet!
- Ha már ügyes vagy és jól gazdálkodsz az idővel, akkor válaszold meg a kérdéseket, adj tanácsot! ... hátha segíthetsz... ;-)))
- Csizike blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
14 hozzászólásEgyszer egy kedves barátommal beszélgettünk, aki elmondta, hogy állandóan ideges, hogy odaér-e időre, pontosan, ahova akar. Azt mondtam neki, hogy fogadd el, mindig, mindenhova épp a legjobbkor érsz. Sosem tudsz elkésni, még akkor sem, amikor késel. Nem sokkal később találkoztunk, és elmondta, hogy a Zsuzsi azt mondta, mindig mindenhova megérkezem pontosan, hát biztosan van benne valami. Azt mondta, azt vette észre, hogy amióta a gondolatom a magáévá tette, azóta mindig a legjobbkor érkezik, ha látszólag elkésett, akkor a bolt később nyitott, akivel megbeszélése volt, valamiért később ért rá. Azt mondta, azóta nem görcsöl, ha késik. Sosem érzi rosszul magát, ha nem ér oda valahova percre pontosan. nyugodtabbá vált az élete. Azóta a családjával is megváltozott a kapcsolata, hisz nyugodttá vált.
Szeretettel Zsuzsa
Ez az a bizonyos:
"Mindig a jó időben vagyok a jó helyen, és az történik, aminek éppen történnie kell"... (aminek éppen eljött és itt van az ideje) hozzáállás.
Egy Labant Csaba CD-n hallottam egyszer egy számot, aminek szintén valami hasonlóról szól a bevezetője...
Hogy régen siettem, futottam, rohantam, loholtam, mégis mindenhonnan elkéstem... és emiatt szörnyen ideges voltam és feszült... bántott és bosszantott a dolog... Aztán egyszer csak történt valami váratlan, és megértettem, hogy mindig a jó időben vagyok a jó helyen és az történik, aminek éppen történnie kell... És azóta nem rohanok, nem sietek, nem kapkodok... és ideges sem vagyok, és feszült sem vagyok... Megváltozott az életem.
Csizike ;-)
Itt és Most Minden a Legnagyobb Renben Van.
Pont Az Van és Úgy Van, Aminek és Ahogyan ITT ÉS MOST Lennie Kell...
Hogy Azt Éld Meg, Amit Meg Akartál Élni (sokszor csak tudat alatt... ami a fejlődéshez, a változáshoz, és a változtatáshoz hozzásegít... egy kilométerkő az Utadon... az Utad része... Minden Egyes Pillanat... Egy Apró Kis Mozaik... ezen a Nagy Kirakós Képen...), és Amit Meg Kell Élned...
Ne Feszülj!
Ne állj ellen (a változásnak sem)!
Csak figyelj és éld meg a Jelent és fogadd el a MOST-ot, Azt Ami Éppen Itt és Most Van.
És tudd, hogy az Valamiért éppen így a Legjobb... még ha ezt most nem is érted, hogy miért...
Mivelhogy véletlenek nincsenek... így minden úgy van, ahogyan lennie kell... és PONT AKKOR.
Csizike ;-)
Mostanában néha úgy érzem nem érek rá, nem elég az idő... aztán egyszer csak abbahagyok mindent, és újragondolom...
Vannak olyan dolgok, amik csak azért sűrítik az életem, mert azt hiszem fontosak, el/kihagyhatatlanok...
aztán amikor megpihenek és összemosolygok párommal, rájövök, hogy ez a békés " jól érzem magam most, itt" , fontosabb mint bármi amit ez alatt az idő alatt még tehetnék.
S ilyenkor tudom, nem kell nekem az egész világ, én csak pici jóérzésekre vágyom, amit könnyen, bármikor megteremthetek magamnak, magam körül.
S ilyenkor nem érdekel hogy más ezt semmittevésnek értékeli, vagy ezalatt felforgathatnám a kisvilágom magam körül, ilyenkor csak jó... jó élni... és ez a legfontosabbb...
Mert talán már itt is írtam valahol, hogy amikor az ember elégedetlen magával vagy az életével, olyankor azt kritizálja, akinek a jóvoltából léztezik.... hisz az élet ajándék...
Igyekszem minél több ilyen kis megállót építgeni a napjaimba... s úgy érzem, ilyankor a folytatás mindig kicsit újra könnyebb...
Kedves megáklókat, mosolyokat mindenkinek!
Neked is Csíz... ! :-)
(Te tudsz ilyeneket, ugye ? ;-) )
"Nem azért rohanunk, mert kevés az Időnk.
Hanem azért kevés az Időnk, mert rohanunk."
Mint ahogyan
Nem azért kevés a pénzünk, mert sokat költünk...
Azért költünk sokat, mert kevés a pénzünk.
Ilyen az emberek nagyobbik része...
aki még nem eléggé tudatos...
és aki még nem ismerte fel saját csapdáit, hazugságait, önbecsapásait, önszivatásait, önelgáncsolásait, útvesztőit és buktatóit...
A Látszat csal.
Itt szinte minden fordítva működik...
Ne hagyd magadat megvezetni és becsapni...
Pláne ne Önmagad által...
Csizike ;-)
Mindenhova odaérek.Nem ismerem az elhavazottság érzését.
De tanácsot nem nagyon tudok adni,így alakult...
El gondolkoztam ezen a topicon és érdekes dolgokra jutottam.
Át gondoltam,hogy miért nem kések,miért fontos,hogy időben ill idő előtt ott legyek a megbeszélt helyen.
Még sosem gondolkoztam el ezen,de most arra jutottam előző élethez kötődik.
"Hoztam"
Mindenhol ott vagyok korábban,és most tudatosult bennem,hogy a világra is korábban jöttem.
Mivel koraszülött vagyok.Siettem,nehogy le késsek a születésemről:-)
Találtam némi félelmet ami a késéssel függött össze.
Valószínűnek tartom előző életben késtem és késésemmel bajt okoztam.
Így megtanultam annyit vállalni amennyit teljesíteni tudok.....
Érdekes, hogy felemlegetted a születést, mert én pedig később jöttem a világra és notórius késő vagyok... Mindenhonnan... időpontok és határidők vajon mi? :) Csak a számomra fontos dolgokra érek oda időben(erőltetve) :) Huzamosabb ideig nem megy... (pl munkahelyek - amiatt már voltam kirúgva :) )
Szóval, erre még nem gondoltam, hogy a születéssel (is) összefügg! Köszi szépen, hogy rávilágítottál!!!
Meg még sokminden másra is más más hozzászólásokban, de ez most nem ide tartozik... de valamiért le kellett írnom azt éreztem! :) Csendesben de, azért ismeretlenül is azért itt a "fórumon" nagy tanitóm vagy Te is Nekem! Majd ha érdekel kifejtem! :)
Én köszönöm,amit írtál:-) Természetesen érdekel.
Koraszülött vagyok, és elkésős :D erre varrjunk gombot! :)
A születésemmel kapcsolatban arra jutottam, hogy azért jöttem túl korán, sőt még az inkubátorban csináltam magamnak egy jóindulatú daganatot is, hogy akarjanak, szeressenek, mert nem tervezett baba voltam... Persze lehet hogy ez tévedés... (nem ástam le a magzati tudatomig, csak egy megérzés...) de mintha ezáltal teremtettem volna magam köré egy olyan légkört, hogy igenis akarjanak :) szépen megteremtettem a feltételeket amire szükségem volt... ez akkor tudatosult bennem, mikor a nagyszüleim meséltek erről az időszakról, meg látom hogy a kistesóimhoz hogy viszonyulnak...
A késés: ahova nagyon akarok, oda rendesen megérkezem... (illetve ha "muszáj") tehát ez valami fontossági sorrenden múlik nálam. Különben nemszeretem a határidőket, és az ezáltal keltett "stresszeltetést". Szeretem magát a folyamatokat ahogy a dolgok születnek, készülnek... a hullámzást, ahogy egyszer belevetem magam a feladatba, aztán hagyom ülni, érni...
Én valahogy olyan körülményesen tudok készülődni, hogy általában rohanásba torkollik az egész indulás. De mikor észrevettem, hogy a barátnőm még nálam is lassabban készül el, és őrá kell várni, akkor megnyugodtam, hogy velem tulajdonképpen nincs is baj. Csak én éreztem úgy, hogy el vagyok késve.
Egyébként a születéssel való összekapcsolása nekem is nagyon tetszik. Állítólag anyukám már egy hónappal tovább hordott (szerintem lehet, hogy elszámolták a dátumot) , mikor úgy döntött az orvos, hogy megindítja a szülést. Három egymást követő nap indították, mire végre hajlandó voltam megszületni.
Az eddigi életemre jellemző volt, hogy mindent az utolsó pillanatban csináltam meg. Addig halogattam a dolgokat, amíg csak lehetett. Próbáltam küzdeni ellene, hogy megváltozzak. De visszagondolva alapjában minden jó volt úgy, ahogy végül is sikerült.
hamupipöke
Az egy dolog, hogy a vérmérsékletem higgadt, nyugodt és nagyon lassú. A vérnyomásom alacsony. De amikor csinálok valamit, általában olyan lassan készülök el vele, hogy mások addigra már régen a legjobb könyvet olvassák, stb.
Ma pedig kimondottan szétszórt voltam, egyszerűen kínszenvedés volt a dolgomat megcsinálni. Ilyenkor pl több kört megyek fölöslegesen, mire egy-egy szükséges dolgot sikerül megcsinálnom.Ráfoghattam a nagy melegre, vagy a kialvatlanságra, de velem ez rendszeresen előfordul. Alapjában nem tudom, mi az oka a problémámnak, és hogyan tudnék segíteni rajta. Ha tud valaki segíteni, nagyon megköszönném.
hamupipöke
Szia Hamupipőke !
Nem hiszem, hogy kellene rajtad segíteni!. Ha ilyen vagy hát ilyen vagy. Nem véletlen ez sem.
Inkább azt a területet kell megtalálni, ahol ennek hasznát veszed.
Feleslegesen nem kapunk semmilyen tulajdonságot sem.
Szeretettel :Noa
Szia Noa!
Köszönöm, szerintem már segítettél is. Elgondolkodtam rajta, hogy miért is zavar engem, hogy ilyen vagyok. Az ugrott be, hogy nem is igazán engem zavar, hanem úgy gondoltam, hogy másokat zavar.
Mindig volt bennem egy megfelelni akarás, amit csak az utóbbi évben kezdtem el leépíteni. Előtte nem jöttem rá, hogy nem vagyok önmagam, ha mindig mások elvárásainak akarok megfelelni.
Köszönöm,
hamupipöke