Mire jó az energiaérzékelés?
Kedves régi ismerősök és akikkel még nem ismerjük egymást!
A legközelebbi, kuponnal is igénybe vehető tanfolyam időpontja - Jan. 29. vas. 9:18:00, Erzsébet krt. 54.
Sanyi jóvoltából a Tudatos Energiaérzékelés program is része lett a február végéig felhasználható kuponakciónak. A december 18-i kezdő alkalom igen jól sikerült! Igény szerint januárban és februárban is tarthatunk hasonló tanfolyamot - kérlek jelezd külön nekem is, ha erre szeretnéd a kupont beváltani!
Az tréningen 1 kupon belépéssel vehetsz részt, a részletes programot a kuponakció kínálatából láthatod (Energetikai tanfolyam), vagy a honlapomon www.akivagyok.hu
Miért is jó az energiákat tudatosan érzékelni?
- Az belső pszichikai és életenergiák érzékelése, a hangulati változások megfigyelési képessége - a személyiségfejlődés végén jelentkező képesség és ekkor válik igénnyé (az érzelmi és gondolati energiák, női és férfi részeink integrálódnak)
- Az energiaérzékelés segíti az önismeret gyakorlását, testérzetekben mutatja meg az elakadásokat, és teszi lehetővé oldásukat, előkészít és alkalmassá tesz a spirituális energiák befogadására
- Az életenergia tudatos befogadása és irányítása képessé tesz önmagad és mások gyógyítására
- Képessé tesz az energiaszintű befolyásolás elhárítására és a feltöltődésre
- A tudati és az életenergiák irányításának elsajátítása csökkenti a manipulálhatóságot, segíti a saját utad felismerését és követését, a célok kreatív megvalósítását
- Az energiaszint növekedése karizmatikusabbá, szeretetteljesebbé teszi a személyiséget, csökkenti a játszmázásra való késztetést - s ezzel tartósabbá, minőségibbé varázsolhat minden emberi kapcsolatot
- Kiválóan alkalmazható stressz- és érzelmi blokkoldásra
- Összefoglalva - lehetővé teszi az energiaszint tudatos figyelését és növelését, s ezzel felgyorsítja a tudatfejlődés folyamatát.
Vagy még egyszerűbben - képessé tesz a Szeretet átérzésére, befogadására és kiáramoltatására.
Karácsony előtt érdemes kipróbálni, hol is tartunk ebben!
Szeretettel várlak a tréningen, ha megérintett a téma:
Hermess
Hozzászólások
38 hozzászólásBocsi Hermess,de muszáj megemlítenem a saját tapasztalatomat e téren.
Nos,bizonyára feltünt már Nektek hogy rá rá tudok tapintani a lényegre,
Mára már elmaradoztak azok a hozzászólások is amikben megkérdöjelezítek a mondandómat.
S nincs különös képességem,csak az energiák érzékelésével létezek.
Bár nálam ez jött,vagy volt is mindíg...nem emlékszem,szóval az energiák érzékelését nem találom különleges képességnek.Tehát tanulható.
Próbáltam itt az oldalon rávezetni másokat is hogyan müködik ez,s kívánom Hermess öszintén és tiszta szívböl hogy járj sikerrel! :)
A másik.
Persze Biztosan el fogod modani hogy mire kell odafigyelni az energiák érzékelésével,de lehet hogy a saját esetem hasznos lehet mindenkinek aki az energiák érzékelése világába téved.
Velem az történt,hogy már csak abban éltem.
A ,,navi" ahogy én nevezem mindíg elvezetett a fizikai lét minden területén precízen,és biztonságban voltam/vagyok a navim vezetésével.
Csakhogy!Annyira csak a ,,navira" figyeltem hogy már csak azt néztem és remekül el voltam vele,és a fizikai létet mint illuziót érzékeltem.
Az energiai létet éltem meg egyetlen valóságnak,hisz minden esetben beigazolódott az hogy amilyen energiákat érzek az ha eléggé intenzív töltettel bír,akkor hamarosan meg fog jelenni fizikai szinten.
Már az adott energia megmutatta számomra hogy mire számíthatok a fizikai létben,s amikor az energia megnyilvánult mint egy esemény pl. akkor az az esemény már nem volt olyan hatással rám érzelmileg mint az amit történés nélkül,de már egyszer átéltem.
Így történhetett meg hogy az ugynevezett finomvilágot éltem meg valóságnak.
Tehát ezt úgy gondolom érdemes tisztázni mielött tiszta érzékelésnek adjuk át magunkat.
Arra jöttem rá,és ez még nem biztos hogy a végsö igazság...csak a jelenlegi igazság a jelenlegi ismereteim szintjén.Szóval arra jöttem rá hogy mind két valóság valóság.
A finomvilág,és a fizikai.
S ugyanennyire illuzió is mind.
Az egy magasabb szintje a tudatosságnak(mármint az enyémnek...)ha mindkettöben egyszerre tudunk jelen lenni.
Ezt még mindíg odafigyeléssel próbálom elérni,magától nem megy még.
Nem akarok elriasztani senkit a tiszta érzékeléstöl,hiszen azok az elönyök igazak mind amiket a Hermess leírt.Csak ne menekülésnek használjuk a láthatatlan,de eseménydús érzékelés világát és közben elhanyagolva a fizikai világot.
Most én vissza lettem rántva rendesen.
Mint ha valami gumikötél rántott volna vissza és csapott a földbe engem.(ezt is érzékelem;)
De úgy hogy koppantam akkorákat hogy nem is tudom jön-e még... ;)
Ennyi ,,hideg-forró víz" biztosan azért van mert így ébredek fel a fizikai világban.
Nem fáj,mert miközben kapom öket sorban értem is hogy miért,és ahelyett hogy belemerülnék az önsajnálatba,inkább azon ügyködöm hogy hogyan maradjak fent a jégtáblán ami idönként megborulni látszik,de tudom hogy olyan helyre úszom vele ami sokkal jobb helyre visz.
Hmmm...!?
Üdv!Erika
Erika ír egészen más jelenség, mint amiről Hermess tanít a tanfolyamain.
Az oka valószínűleg részben az, hogy Erika nem vett részt ilyen tanfolyamon.
Én részt vettem kettőn is, érdemes elmenni.
Energiaérzékelésen kívül lehet tanulni Hermesstől a játszmákról is.
Nem tudom hogy lehet másképpen értelmezni mint hogy energia érzékelés.
Na most már kíváncsi vagyok hogy mit taníthat Hermess energia érzékelés néven ha nem az energiák érzékelését.
Ja,és nem vettem részt Hermess tanfolyamain valóban.
Üdv!Erika
magában foglalja a Földi energiák érzékelését.
Az alsó csakrákban található blokkok feloldása nélkül az energia háztartásunk elszakad a föld típusú energiák forrásától.
A problémák megoldása innen már önismereti feladat, milyen elzáródások vannak a Földanyával, a saját édesanyával, az anyai, tápláló, életet adó energiák forrásával.
A felfelé menekülést szerintem minden spirituális útkereső átéli, a spirituális egó kialakulását is. Ilyenkor van az hogy az átlag emberekhez képest hűde különleges vagyok. A spiri egónkat meg kell haladni, sokat segít ebben a helyes önértékelés. A Sanyi beszél erről a problémakörről az önértékelési csomagban. Az emberek a saját szintjüket a közvetlen környezetükben élő emberekhez mérik. Ismertem olyan embert, aki a hajléktalanok között élt, pedig tele volt pénzzel, de olyan kisebbrendűségi komplexusa volt, hogy a normális közösségbe képtelen volt beilleszkedni.
Nárcisztikus fixáció az oka, a személyiség kialakulásakor az egyénnek szüksége van az anyától a visszajelzésre, igen, csodálatos vagy. Amikor ez beépül, megalapozva az egészséges személyiség szerkezetet, jön a következő lépcső, vedd észre, mindenki csodálatos a maga módján. Ha valaki hiányt szenved akkor, amikor ennek be kellene épülnie, kielégíthetetlen energia hiánya lesz elismerésből. Természetesen ebből a hajtóerőből profitálni lehet, mégpedig átlagon felüli fejlődéssel. De ehhez vissza kell menni a gyökerekhez.
A kundalini energia segítségül hívható a legnehezebb tudattartamok felszínre hozatalához és a feldolgozáshoz.
Hermess a tanfolyamán a harmónia elérésének és megtapasztalásának az eszközeit tanítja, letéve az alapokat, kinek mi hiányzik az innnen-onnan összeszedett tapasztalatok és tudás dzsungelében.
Tanítja annak a szabályozását, hogyan lehet felerősíteni energetikai módszerekkel a tudatalatti tisztulási folyamatát és hogyan lehet leállítani ha veszélyes borulás következne be.
Stabil alapokra van szükség ahhoz hogy a felfelé menekülés és az elszállás helyett a problémák gyökér okaiig visszamenve véglegesen ki tudjuk oldani azokat.
Voltam ott.
S elmondhatom hogy a finom világ sem fenékig tejfel. :)
Tehát meneküléshez semmiképpen nem javasolnám.
S akinél tulzott mértékkel munkál az ego,az azt fogja megélni minden szinten.
A spirituális ego akkor mutatkozik meg ha az illetönél az önértékelés nincs a helyén.
Ha a fizikai szinten létezik az ember akkor az ego fizikai szinten jut érvényre,ha a szellemi világot tartja valóságnak akkor ott.
A másik.
A teljes elszakadás az azt jelenti hogy csak egy helyen létezek,és azt tekintem egyetlen valóságnak,és abban a valóságban figyelem magam hogy milyen vagyok másokhoz képest.
Ha szellemi világban létezem,akkor nem érdekel hogy más milyen hozzám képest a fizikai szinten.
S azt be kell látnunk azért hogy igen is vannak olyan emberek akik másképpen müködnek,amit nevezhetünk különlegesnek is akár.
Ezek az emberek olykor a magányukat akarják oldani azzal hogy meg akarják tanítani másoknak azt ami számukra természetes.
Hogy megoszthassák az élményeiket másokkal,mert egyedül egy élményekkel teli világ is sivár.
Nem minden esetben a spiri gög vezérel.
Keressük a hasolnlóságot egymásban,mert azt hisszük ha a másik is olyan,akkor jobban megért engem.
Ez így is van egyébként,de nem muszáj hogy így legyen.
Feltünt már Nektek ha összeismerkedtek valakivel,egyböl a közös dolgok utáni kutatásokba kezdtek?
Erika Szeretettel!
"Ha a fizikai szinten létezik az ember akkor az ego fizikai szinten jut érvényre,ha a szellemi világot tartja valóságnak akkor ott."
És ha nem egyiken vagy a másikon (esetleg a harmadikon: lelki) létezik kizárólagosan, vagy dominánsan (ha jól értettem ezt érted a létezik alatt), akkor hol az ego?
Úgy értem, ha mindhárom szinten tudatosítjuk magukat?
Csak érdekel.
Ez a valóság-dolog pedig egy kicsit talán más, mint az, hogy hol tudatosítjuk és milyen módon a létezésünket, egyébként. De ez is érdekel. :) Állítólag a végső valóság az, hogy a fizikai szint nem is létezik, legalábbis úgy, ahogy azt tapasztaljuk. Csak rezgésekben. Namármost, elég nehéz jól tudatosítani a létezésünket fizikai szinten, abban az esetben, ha az előző megállapítás igaz, hiszen csak olyan tapasztalatunk van róla, amit az elme érzékel, és ezek szerint az érzékcsalódás. :)
Kérdés 2: hogyan ne legyünk spirituálisan csapdában, ha egyszer ebből csak úgy lehet kimászni hogy az érzékcsalódást leleplezzük, ahhoz pedig éppen a fizikai szint ilyetén való felfogásának és érzékelésének a kvázi megtagadásán keresztül visz az út. Azért kvázit írok, mert nyilván nem tagadhatjuk teljesen meg, de mégis, mert meg kell tanítani ez elmének, hogy nem csak az van, amit ő tapasztalt eddig, vagy gondol, mint következtetéseket erről. Különben nem nyílik meg az újra, csak magát és a zárt világát ismételgeti.
Kíváncsian várom a választ.
Namaszte
Szia Aditi!
,,Állítólag a végső valóság az, hogy a fizikai szint nem is létezik, legalábbis úgy, ahogy azt tapasztaljuk. Csak rezgésekben. "
Na igen azok a rezgések! :))
Ez lenne végsö valóság?
Persze írod hogy állítólag...talán csak annak a valóságnak a végsö valósága ez,ami a rezgések valósága,a finom világ végsö valósága.
Egyik valóság átszövi a másik valóságot.(szerintem)
Az energiái hatnak egymásra.
Pl.nem tudod emelni egy tér rezgését ha az nincs fizikailag is rendbe téve s fordítva.
Egy tárgy például vagy egy szoba lehet pozitív rezgésü,de ha egy cifra káromkodást beleordítasz abba a szobába akkor máris be van szenyezve negatív energiával.
,,És ha nem egyiken vagy a másikon (esetleg a harmadikon: lelki) létezik"
Nos szerintem ez a lelki valóság a rezgések valósága.
Nem tudom hogy van-e harmadik.
Hogy én csak két valóságot tapasztaltam meg az persze nem jelenti azt hogy csak ennyi van,de hátha most kapunk élménybeszámolót olyasvalakitöl aki tudja. ;)
Mint említettem a finom világ átszövi a fizikait.
Ezért volt az hogy követtem a ,,navit" és valahogy rendben mentek a fizikai dolgaim.
Ez a fizikai lét minden területén.Ùgy a testem,a munkám,a lakhelyem,a környezetem.
Bár nem fordítottam a fizikai dolgaimra különösebb figyelmet,onnan irányítottam mindent,a finom világból.Pl, ha éreztem hogy valami gáz lesz,akkor ha lehet ezt lerendeztem mielött az az energia a fizikai szintre lesülyedt volna.
(na erre nagyon jó egyébként az energia érzékelés)
Nem értem azokat az aszkétákat akiket állítólag annyira nem érdekli a fizikai világ hogy a testüket és a környezetüket elhanyagolják,mert én azt tapasztalom hogy ha jól érzem magam a testemben és tetszik a környezet ahol vagyok,az hat arra az Erikára is aki az érzékelés világába kapja ez az impulzust a fizikai világból.
Szerintem ha koszban és büzben élek,és én magam is úgy nézek ki hogy rossz nézni,és azt mondom hogy ez azért van mert én már nem itt vagyok,ez egy nagy hazugság szerintem.A kosz,és büz és az irtózat amit mások éreznek a látványomtól,mind negatív energia,és ez mind ott van a finom világban ahol állítólag boldog vagyok.
Èn azt tapasztaltam hogy ,,épp testben épp lélek"
Az érzékelés világában létezve éreztem az igényt hogy mozogjak.
Az már csak bónusz hogy a testemnek is jó.
A rendrakás magam körül és takarítás is energia rendezés indítatásból jött.
Nem kell ehhez különleges képesség.Csak figyeld meg hogy mennyivel jobban érzitek magatokat egy takarítás után,vagy ha mozogtok és kellemesen elfáradtok.
Ez az érzés ami átjár vonza a hozzá hasonlót,és egyre dagad,s lehet addíg növesztgetni amíg életre nem kell a fizikai világban.
S akkor ugyanezt érzed,de akkor már van fizikai oka is ennek az érzésnek.
Mert minden energia.
Üdv!Erika
ezzel:
"Egyik valóság átszövi a másik valóságot."
Az alacsonyabb dimenzió benne van a magasabban, ahogy a sík a térben, a pont a síkban, és felfelé ugyanúgy.
Az energia abszolút semleges, a rezgése alapján sűrűbb és finomabb, a legsűrűbb az anyag.
Amivel a képet ki kell egészíteni az az információ.
Az információ ad programot és minőséget az energiának. Van életet támogató és van életet elpusztító, lebontó energia. Egyik sem jó sem rossz, egymás nélkül nem létezhetnek.
Az illúzió abból adódik, hogy az átlagos képességű ember a világból a hagyományos érzékszerveivel 1 %-ot tud felfogni. Az illúzió részét képezi az elménk funkciója, hogy a meglévő tudásának a sémáival az 1 %-ot teljesen kerekké, 100 %-ossá teszi.
Amikor elkezdjük használni, megtisztítani és élesíteni azokat az érzékszerveinket, amivel a finom energiák világát érzékeljük, úgy kezd el növekedni az az 1 %.
Mivel a finom energia áthatja a durvábbat, ha az információ átrendezése a finom energia szintjén történik az elkezd azonnal megvalósulni a durvább, anyagi szinten.
A valóság érzékelése akkor növelhető, ha elengedjük a címkézési kényszerünket, vagyis hogy minden egyes megtapasztalt dologhoz automatikusan hozzákapcsoljuk az eddigi tudásunkat.
Tehát a valóság érzékeléséhez el kell engedni a ragaszkodást a világnézetünkhöz és a hiedelem rendszerünkhöz.
Akinek a hiedelemrendszere merev, kidobálja azokat a tényeket, mint érzékcsalódásokat amik ebbe a hiedelemrendszerbe nem passzolnak.
Az illúzió az, hogy én akár a testemmel, akár a személyiségemmel, akár a lelkemmel vagyok csakis azonos, tévedés, téveszmerendszer, illúzió.
De ahhoz, hogy igazi jó gazdája, irányítója, használója legyünk a lelkünknek és a testünknek ahhoz jó gondját kell viselnünk. A lélek a fejlődése során sérülékeny, szét tud esni, szüksége van a kapaszkodókra. Hitre, hiedelem rendszerre. Tehát a hiedelem rendszer sem minősíthető jónak vagy rossznak, meg lehet azonban azt határozni hogy bizonyos fejlettségi fokon segíti a fejlődést vagy már hátráltatja, bekorlátoz.
Ehhez meg kell találni az azt optimális kinyílást, ami a fejlődést, egyre tisztább érzékelést elősegíti, viszont kisebb erejű, mint ami szétrobbantaná.
Erika "navi"-nak hívja a kapcsolatát a Felsőbb Énnel, nevezhetjük így, ha felfelé keresve találunk rá. Befelé indulva a Belső Bölcsességhez találunk oda, a név igazából mindegy, ez csatorna az Isteni bölcsességhez, amitől az egónkba szűkülésünk miatt el vagyunk alap esetben zárva.
Mindig attól függ milyen tudatállapotban van az ember,mert abban az állapotban, létezésben pontosan az a valóság.
Ez mindig szubjektív szerintem,és senki nem mondhatja egy másik tudatállapotból,ahol neki más a saját valósága,hogy egy másik valóság,ami sokaknak valóság,az illúzió csupán. Igen neki,onnan nézve az ő más /szubjektív / tudatállapotából.
Hogy mi a végső valóság,és hogy van e egyáltalán,azt mi nem tudhatjuk,innen ebből a tudatállapotból,létezésből. Esetleg elhihetjük,mert voltak,/vannak/ akikről hallhattunk,és talán megtapasztalták azt,vagy már abban léteztek.
Amiről írsz,hogy nem érted egyes aszkéták,hogyan hanyagolhatják el úgy a testüket és a fizikai világot maguk körül,hát ez már megint a mi nézőpontunkból érthetetlen csak.
Azok a jógik,már egészen más /magasabb tudatállapotokban vannak,és a testük /sokkal magasabb/ energetikai szinten egzisztál már. Nem véletlen az ,hogy 3 hónapra simán eltemetik magukat,és bár volt hogy ezt ellenőrizték,gépek voltak rájuk kapcsolva,és életfunkcióknak nyoma sem volt,mégis a jógi hajszál pontosan a megadott időben ,,életre kelt''.
Tehát ,amiről írsz,hogy ennyire elhanyagolják a testüket,hát ennyire,hogy ezt is meg tudják csinálni,ennyire a tudatuk kormányzása alatt tudják tartani a testüket,és minden mást ,ami az ember. Miután egészen más valóságban tartózkodnak,egyáltalán nem érdekes,hogy mi van körülöttük,kosz ,bűz egyebek,mert azt csak mi érzékeljük,ők nem.
/Már nem ebben vannak/
A fenti dolgokat én nem tartom cirkuszi mutatványnak,hanem úgy gondolom,hogy azért is csinálják,/egyrészt,mert szerintem ez azon az úton egy beavatás féle/,másrészt pedig nekünk innen nézve,egy nagyon jó ,,tanítás",hogy megismerjük a világot,amiben még ez is lehetséges,és még mi minden:)
A példákat lehetne sorolni,a mondandóm lényege az ,hogy éppen mi a valóság azt
a szubjektum dönti el. /Én/ Mindig éppen az,ami abban a tudati/létezés/ állapotában neki éppen a valóság.
Tehát amikről itt beszélünk,az csak ,,innen nézve",ebből a tudatállapotból /tudati létezésből/ igaz.
Egy valódi megvilágosodott ,már nem ebben a tudatállapotban van,és biztos ,hogy jót mosolyogna a mi ,,okoskodásainkon'':)))
Ahogy mi sem tudjuk elképzelni annak a tudatállapotnak a valóságát,hiszen mindig szót emelünk ,értetlenkedünk,amikor valaki onnan ,,szól":)
És szerintem ez mindkét oldalról jogos,mert mindenkinek az a valóság,amiben van.
A saját szubjektív valósága,amit az éppen akkori tudatállapota határoz meg.
Más tudatállapotokban pedig más a valóság. De az embernek ez csak akkor válhat reálissá,igazzá,ha eléri azt a tudatállapotot.
Addig pedig az a ,,reális"/de mégis relatív/ valóság,amiben az ember éppen van.
Az abszolut valóságon kívül minden relatív,de ezt már ,,onnan mondják". Nekem itt és most ugye nem így van. Mert nekem mindig az a valóság,amiben éppen én vagyok:)
És gondolom ezzel mindenki így van:)
Amit leírtál Éva az aszkétákról nagyon figyelemre méltó eredmény avagy mutatvány..?;)
Meg nem hajolok,ám böszen tapsolok.
Én is mindvégig azt gondoltam hogy a saját reális valóságomban a helyemen vagyok,s találkoztam valakivel aki azt mondta hogy ha ezt így folytatom akkor meghalok.
Persze ez is logikus...
Tehát úgy tünik a legjobb a mértékletesség,egy kicsit mindenböl.
A spirituális vetélkedök célja hogy megmutassuk a környezetünknek hogy milyen nagy spiripojácák vagyunk.
Lehetöleg nagy népes közönség elött.
Micsoda dicsösség végigvonulni horgokkal,kardokkal,és mindenféle szúró és vágószerszámmal a testünkben vérben úszva,csontsoványan felvonulni a kíváncsi szájtátók tömegében! :)))
Ez mind az egónak fontos...akinek számít a fizikai világ véleménye annak bizony fontos hogy virítson fizikai szinten.
Persze a spirituális tudás mértéke nem mérhetö....
Azok akik ilyen olyan spirituális vetélkedökön akarják megmutatni hogy milyen nagyon ott vannak a spiritoppon,vagy spiri vitákban akarnak felülkerekedni másokon,ott még mindíg az ego munkál.
Az egónak kell a kívülröl jövö elismerés impulzus.
Ez az én szubjektív véleményem az aszkétákról....
Üdv!Erika
...két malomban őrölünk:)
Én a hiteles aszkétákról beszéltem,akiknek az útjuknak részei,lépcsői ezek a dolgok.
Te pedig azokról,akik ebből mutatványt csinálnak,közülük többen átjönnek nyugatra,és egy ideig nagyon jól keresnek ezekkel a mutatványaikkal. De rövid ideig,mert nagyon hamar lecsúsznak az ,,elért szintjükről'',és így el is veszítik a nagy nehezen megszerzett ,,képességeiket''. /Nyilván nem volt még igazán az övék,elveszíteni ugyanis csak akkor tudják/.De vannak akik megmaradnak egyfajta varázsló,mágus szinten./
Amikor a jógi törekszik, az nem az egó műve,hanem hité,világképé,tudásé, irányultságé,odaadásé.A célé,hogy megváltsa magát,vagy felébredjen,ki mi felé irányul? Pont,hogy az egó nem engedné előre a jógit:)
De nyilván nem sikerül mindenkinek elérni a kitűzött célt,és ilyen -olyan okok miatt visszacsúszik. Mint például az egó:),ha nem tudta azt idejében ,,felszámolni''/
Nemrég terjedelmes blog volt itt pl. a bukott spirituális mesterekről. Hát náluk az egóval még gond volt:)
Szóval szerintem Te azokról beszélsz,akik elbuktak,én viszont az ,,igaziakról'':)
A jóga bizonyos fokait ugyanis kísérik ezek a ,,képességek'',és az igazi jógi tudja ezeket a helyén kezelni és semmiesetre sem hivalkodik ezzel. Pont az a lényeg,hogy
nem ragadhat bele,mert akkor megreked egyfajta ,,szemfényvesztő, varázsló, mágus" szinten. /ezek fokozatok/
Ezeket hívják úgy ,hogy pszichikus képességek,és ez még nagyon messze van a totális Önmegvalósítástól. Sőt ,ha az ember itt leragad,akkor soha el sem érheti azt.
A lényeg az amit szeretnék ebből kihozni,hogy a valódi jógi/gyakorló/,az nem ezeket a képességeket fejleszti ,nem ezért gyakorol,hanem ezek az útja bizonyos állomásainál megjönnek,annak velejárói,és Istenigazából figyelembe sem veszi,ha a végső céljára fókuszál,és nem Mágus,hanem Megvalósított ,felébredett ember akar lenni.
Ez két különböző dolog:) Mert egy Mágus nem igazán lesz felébredett,de egy Felébredett az Mágus is lehet egyben:)
/Mert nem állt meg ott,integrálta (beemelte) magába és ment tovább/.
Mi ebből a tanulság?
Hogy a valódi ,,sriritualitás" az jóval meghaladja a pszichikus képességeket.
Ezzel itt nagyon egyet lehet érteni, kedves Éva:
"A lényeg az amit szeretnék ebből kihozni,hogy a valódi jógi/gyakorló/,az nem ezeket a képességeket fejleszti ,nem ezért gyakorol,hanem ezek az útja bizonyos állomásainál megjönnek,annak velejárói,és Istenigazából figyelembe sem veszi,ha a végső céljára fókuszál,és nem Mágus,hanem Megvalósított ,felébredett ember akar lenni.
Ez két különböző dolog:) Mert egy Mágus nem igazán lesz felébredett,de egy Felébredett az Mágus is lehet egyben:)"
Annyit tennék hozzá, hogy a pszichikus képességek (sziddhi-k) az anyagi önmegvalósítás után jelennek meg "terv szerint" a tudatfejlődési szintek sorrendjében, pontosan azért, hogy ne "mágusként" használjuk azokat az önmegvalósításhoz (pl. olyan szolgáltatások nyújtásában, mint a szerelmi kötés és egyéb baromságok)
Viszont vígan használhatjuk a kapcsolataink, a kommunikációnk, hatékonyságunk minőségi javítására, vagyis saját valóságunk "teremtésében", a már felismert életutunk/feladatunk beteljesítésében a szükségletek kielégítésére, és nem utolsósorban mások fejlődésének segítésére.
Az a jó, ha természetes módon, mint eszközt vesszük tudatos használatba, ami egy magasabb szintre emeli a létezésünket és fejlődésünket, és ami végső soron mindennek és mindenkinek jó. Igen, innen kezdődik, és jóval feljebb található az igazi spiritualitás, mert az egy komplex fejlődési folyamat utolsó szakasza, amiben az energiaérzékelés, és más pszichikus képességek csak egy fejlődési vonal - részterület.
Egyébként meg, teljesen öntudatlanul és primitív módon, minden nap használjuk ezeket egymás kárára, mert energiacsere folyamatok minden tudatos lény között folyamatosan zajlanak, s ezek az alsóbb szinteken nem mások, mint a játszmázás, manipuláció, vámpírkodás, stb. Hányszor szórtunk vajon átkot elégedetlenségünkben másokra, amikor azokon a szinteken működtünk?
Néha be is jön a dolog, anélkül, hogy tudná valaki, mit csinál...
Kedves Erika és Kati!
Valóban meg lehet tanulni, ezt magamon tanúsíthatom, és azok is, akik már több százan megtanulták, vagy ha velük született valamilyen szinten, tudatosult bennük, hogyan lehet még inkább használni a fizikai lét kiteljesítéséhez, és a jó döntések meghozatalához.
Ez ugyanis a személyiség fejlődésének legteteje, a női-férfi részeink, érzés-gondolati működéseink integrációja. Minden életünkben elérünk valameddig ebben a folyamatban, s onnan folytatjuk a következőben. Ebből következik, hogy valaki már hozza magával, és számára nem újdonság, természetes, jól használja, vagy nem elég tudatosan. Valaki pedig ebben az életében ér el odáig, hogy éppen beérik nála. Nagyban segíti az önmegvalósítást, mert a testérzeteken keresztül az intuitív helyes döntéseket erősíti, a Saját Út és Életfeladat felismerését teszi bizonyossá. Persze az is következik belőle, hogy ha valaki még nagyon nem tart a közelében, az nem biztos, hogy képes egyből elsajátítani, de ezek az emberek általában nem is érdeklődnek még iránta.
Vannak viszont olyanok, főleg pasik, vagy erős férfi identitású lányok, akik a torokcsakra rációs szintjén elakadnak, miután kihagyták a 2. és 4. csakra érzés és kapcsolódás orientált szakaszait. Ezért az integráció nem mehet végbe az érzések, érzékelések kiteljesítése, pótlása nélkül. Ésszel már lehet, hogy tudják is, mi a fejlődés iránya , de nem tudják megnyitni a szívcsakrájukat - neki javasolt elsősorban a tréning.
Vannak aztán, akik ebből "materialista" állapotból tagadnak mindenfajta érzést, ezotériát, mindent, ami nem bizonyítható, és rendszerint nagyon rossz, "rideg" párkapcsolatban élnek.. Na, rajtuk ez a tréning sem segíthet, csak egy jó nagy tökön rúgás az élettől. :D
Végül a másik véglet az, ha valaki túlságosan érzésorientált, és minden megismerés, megértés jellegű 5. csakrás feladattól menekül... Belőlük lesznek a nagyon misztikus beütésű spiri emberek. Nekik a működés és az irányítás megértésében, valamint az érzések és az érzelmek megkülönböztetésében hoz fejlődést, és segíti ezzel az integrációt.
A transzcendencia, a spiritualitás - igazából csak innen, az integráció kiteljesedésétől kezdődik, és tartható meg, mint fejlettségi állapot. Bár vannak sokan, akik a spirituális képességeikben "leelőzik önmagukat". Vagyis nem egészen kiteljesedett személyiségben jutnak el rövid spirituális élményekig. Ami nem baj, de nem is jó cél mielőbb elérni, mert a problémás egóműködést nem szünteti meg, hiába tűnik olyan megváltó és kívánatos állapotnak.
Sok érdekeset lehetne még erről írni, most ennyire futotta. Gyertek kóstoljatok bele vasárnap!
"Most én vissza lettem rántva rendesen.
Mint ha valami gumikötél rántott volna vissza és csapott a földbe engem.(ezt is érzékelem;)
De úgy hogy koppantam akkorákat hogy nem is tudom jön-e még... ;)
Ennyi ,,hideg-forró víz" biztosan azért van mert így ébredek fel a fizikai világban.
Nem fáj,mert miközben kapom öket sorban értem is hogy miért,és ahelyett hogy belemerülnék az önsajnálatba,inkább azon ügyködöm hogy hogyan maradjak fent a jégtáblán ami idönként megborulni látszik,de tudom hogy olyan helyre úszom vele ami sokkal jobb helyre visz.
Hmmm...!?"
Ezt az élményt nagyon ismerem és olvasva soraid, eltűnődtem, akkor nem-e valamiféle kollektív áramlat részeseiként tapasztaljuk ezt, ugyanis másoknál is láttam hasonlót a környezetemben. Tavasszal, azzal egy időben, amikor a műtétem volt, drasztikus változások történtek több ismerősöm életében is, és ezzel együtt egy szintemelkedés, amit azok, akik érzékenyek, vagy valamennyire tudatosak erre hasonló "fent" élménynek éltek meg, mint mi.
Nekem ez természetesen a műtét kapcsán az az időszak volt, amikor döntöttem, és a műtét előállt, és ami utána követte. Sokáig tartott a Mennyország, és nem én indukáltam valamiféle tudatos állapot-váltóztatással, vagy droggal (bár a kórházban ez utóbbiból jutott elég :), mindenesetre sokáig igyekeztem "fenntartani" , magam, mert azt hittem, az a dolgom.
Most már látom, hogy nem, és nem is tudtam volna, ez csak amolyan "beavatás" volt, amit tudatossá kell tenni, fokozatosan kitisztítva az alsóbb szinteket, és így lehetővé téve hogy integráltan működjünk a földön járás közben a felső világainkkal.
Az élményem, a földre-szállás nekem is félelmetes volt néha, ma is éppen, de ma is volt egy olyan felismerésem, ami mérföldkő lehet a párkapcsolataimat tekintve. Én is remélem, amit írtál, hogy a "visszatérés" már nem ugyanazt a tehetetlen benne levést jelenti ezekben az egós tudatállapotokban, hanem én azt tapasztalom sokszor, hogy inkább a beavatás segítségével, ami valahogy a tudatalattiban állandóan és felejthetetlenül ott van, egyfajta tisztogatás, újra-élés és megértés céljából történnek, és gyorsabb továbblépést eredményeznek. Ezért valószínűleg nem baj, hogy a "földbe csapódtunk", sőt, törvényszerű volt.
Ettől függetlenül olykor teljesen elvesztem a talajt újra, illetve ez a megélésem, a kétely megdönti, és újra élem a poklokból valamennyit, de aztán, ahogy te írtad, (az nagyon tetszik) én is kimászok a jégtábla szélére.
Érdekes. Amikor nem vagyunk sehol, akkor is vagyunk valahol. Mintha az egészet kívülről is lehetne látni. Az eget, a vizet, a jégtáblákat. Még korántsem vagyok elég tapasztalt a tudatállapotok szintjeiben, pedig már nagyon sok alkalommal volt módomban megfigyelni a legkülönbözőbbeket. Fogalmam sincs, ezen ki tud segíteni, szerintem senki, mert hiába olvasol el száz könyvet, nem lehet ezeket a nagyon személyes rezgéstartományokat beazonosítani írások alapján, legfeljebb csak néhány nagy kategóriát.
Furcsa ez a zuhanás, de mintha most máshogy zuhannék. Egyáltalán nem tartom illuzórikusnak a felső világokat, és elérhetetlennek sem, mivelhogy benne voltam jó-párban jó-néhányszor, tartósan is. De abszolút egyetértek veled abban, hogy integrálnunk kell ezeket a földiekkel, és hogy anélkül se jó élet, se megvilágosodás nincs.
Namaszte
Voltam Hermess energia érzékelő tanfolyamán.
De már jóval előtte érzékeltem az energiákat, csak nem tudtam róla, hogy azt csinálom:)
Az energiaérzékelés gyakorlásához viszont nem kell tanfolyam és a borulásaink sem függnek attól, hogy jártunk-e tanfolyamra, vagy sem, hanem egészen más, egyéni okai vannak.
Jó a Hermess energiaérzékelő tanfolyama, különösen a gondolatorientált embereknek, mert rengeteg infót ad és jól megtanítja azt, hogy mi a különbség a földi és az égi energiák áramoltatása között. Jók a jegyzetei, mert többszörösen rámutatnak a lényegre. Nagyon jók és hasznosak a gyakorlatok, amit a tanfolyam alatt általa bemutatásra kerülnek.
Én cselekvésorientált és érzékelő tipus vagyok, ezért nekem túl sok volt az info és kevés volt a lehetőség az önálló, szabad megélésre a tanfolyamon, de ez az én sajátos egyéniségemből (is) következik.
Azóta sok idő telt el, már a Hermess is változtathatott a módszerein, az átadás mikéntjein.
Ami szerintem a legfontosabb, hogy mindenkinek azt kellene tisztáznia, hogy mi a motivációja, miért megy energiaérzékelő v. bármilyen tanfolyamra? Mert ha az önbecsülésünk fejlesztése, az önigazolás, a földi dolgok előli elmenekülés, a befolyásolás, a ráhatás gyakorlása, vagy egyéb hasonló okok egy kicsit is benne van a képben, akkor az eredmény is teljesen más lesz, mintha egy mentálisan megtisztult, semleges álláspontból venne részt rajta valaki.
"Minden út, ha szándékunk jó hozzá, bennünket az Istenhez vezérel. Járja ezért híven ki-ki a maga útját!" (Zarathustra: Zend Avesta, 43. jasna)
...ha érzékeli az ember az energiát,ha nem,mindenképpen hasznos egy megbízható ismereteket adó tanfolyam.
Ha már az embernél adott az érzékelés,akkor azért,hogy megismerje az energiák természetét, pontosan felismerni, kezelni,irányítani tudja azokat.
Aki még nem érzékeli,azoknak meg azért,mert ez egy nagyon hasznos út ahhoz ,hogy az ember mindhárom síkon rendben tartsa magát,sőt folyamatos ,,emelkedésre legyen képes".
Ez lehetséges,pontosan az energia minőségétől, rezgésszámától függően,mert ha az ember folyamatosan egyre magasabb frekvenciájú energiát tud ,,magán áramoltatni'',akkor az ő rezgésszintje is ennek megfelelően emelkedhet. Ennek persze sok feltétele van, /alaplépésként a tisztítások,blokkok oldása/ és éppen ezért érdemes ezzel foglalkozni,és biztonsággal megtanulni az energiával való ,,munkát''.
Ehhez mindenképpen ismeretekre,sok gyakorlásra,tapasztalatokra van szükség.
Viszont mindenképpen megéri,mert ha csak alapdolgokat nézünk,pl. egy makacs blokk oldása,milyen komoly változásokat képes előidézni az emberben és ez azonnal meg is indul,míg pl. egy pszichoanalízisre az ember hosszú évekig járhat,míg eredményt mondhat magáénak.
/És akkor egy külön blogot megérdemelne,-de biztos van is ilyen- ,hogy még mi mindenre jó,ha az ember tud bánni az energiákkal./
Nem azt mondom,hogy ez az egyetlen lehetősége az embernek,de azt mondom,hogy nagyon jó lehetőség. Viszont erre is érvényes,mint minden másra,hogy az ember komolyan vegye,és ne csak kíváncsiságból kísérletezgessen tanulás,irányítás nélkül.
Ha pedig már biztonsággal használja az energetika adta lehetőségeket,akkor pedig nem szabad átesni a ló túlsó oldalára,hogy az ember ebbe beleragad,hanem jó itt is megtartani az arany középutat.
És még valami. Nem mindenkinek ez az útja,vannak más nagyon jó lehetőségek is. Ez mindig az adott személytől függ,hogy neki éppen mi a legalkalmasabb. Ez az irányultságából előbb utóbb felszínre is kerül.
Aki viszont e felé hajlik,akár van már kifejlődve képessége ,akár nincs /csak indíttatása/,az szerintem mindenképpen tanuljon ezen a téren,ha ezt tudatosan és biztonsággal akarja használni.
Aki ismeretek ,vagy vezetés nélkül akar belekóstolni ebbe,nagyon hamar rá fog jönni,hogy ez nem ,,játék":)
Erről megint lehetne regélni,de akik beleestek ebbe a hibába,meséltek erről bőven ezen az oldalon is.
Engem az zavar az "energiaérzékelés" ilyetén megfogalmazása kapcsán, hogy energiából annyiféle van, és Hermess felsorolásából pl. nekem nem volt egyértelmű, mikor, melyikre utal, és egyáltalán ezt a szót, hogy "energia" mire használja. (Minden tiszteletem, Hermess.)
Saját tapasztalatom az, hogy rengeteg féle energiát vagyok képes érzékelni, és nagyon nehéz tanulnom, melyik, hová tartozik, és csak a saját tapasztalatok tudnak, a sok ismétlés, és a szenvedés, amíg meg nem lelem a választ eljuttatni az ismeretig. Aztán jönnek újak, és kevés, ami megmarad, tudatosnak, és esetleg újra és újra elővehetőnek.
Tapasztalatom szerint nagyon sok szintje van az energiáknak, már csak ezért is nagyon könnyű keverni őket, nem beszélve arról, hogy a fejlődésünkkel újabb dimenziók nyílnak meg, és rádöbbenünk, egy egy energiafajta, amit érzékeltünk, nem is abba a kategóriába tartozik, amit gondoltunk.
Az energiaszint-emelésről: ha megnézek egy jó filmet, emelheti az energia szintemet. De milyet és hova? Lehet, hogy jó romantikus volt és vágyakozással telve, "boldogan" állok fel a mozi-fotelből a film után, amely lelkesedésemet az első ember, aki kifelé menet rálép a lábamra véletlenül, abszolút villámgyors sikerrel töri le. Akkor ez szintemelkedés volt? Igen. Hasznomra volt? Nem nagyon.
Szerintem nagyon fontos tudni szétválasztani alapban az asztrális energiákat a szellemitől (persze a legalsó, a fizikai is helyet kíván itt, de az a legkönnyebb eset), ez az alap, ami önmagában is állati nehéz, de akkor még a milliárdnyi asztrális energián túl, ráadásul a szellemiben is fokozatok vannak.
Hát, csak gratulálni tudok annak, aki mindezt tudja, és tanítja.
Magam részéről, kissé szkeptikussá és megcsömörlötté válva, azt az utat választottam, hogy igyekszem minél több piszkot eltakarítani az asztráltestemből, és ezzel emelni az energia-szintemet. A többit csak átmenetinek tekinteni. (Ez is elég nehéz, mert az ego könnyen szokja az energia-drogot, és ebben a az asztrális világban minden az. :)
Lemondtam az energia-tisztogatásról, FengShui-ról és társairól, ha eszek egy jót, vagy találok egy jó filmet, zenét, vagy beszélgetek egy jót, hálát adok, és ezzel tovább is lépek. Igyekszem inkább azzal foglalkozni, hogy minél több ízében tudjam elfogadni, amit elém és körém rak az élet, különösebb lelkesedés, vágyakozás, vagy ezek ellentettje nélkül.
A tutira megyek. :)
Namaszte
a saját tapasztalatai alapján akarja a rendet meglátni a világban, akkor a saját tudatossági szintjének, ezen belül is az adott érzelmi és gondolkozási állapotának, hangulatának megfelelően egyéni módon értelmez.
A zavar oka mindig belső zavar.
Tanítani érthetően lehet pl földrajzot úgy, hogy még nem jártál a Föld nevű bolygó minden kontinensén. Az emberiség összegyűjtött és letisztult tudása és tapasztalata az, amit tanítani lehet. Meg kell ismerni és érthetően át lehet adni. Itt megemlíteném az emberiség tudásának gyarapítójaként Buddhát, Jézust, Freudot, Jungot és így tovább.
De ha valakinek a világnézete lineáris, nem fogja tudni felfogni és befogadni a valóságról szóló tanításokat, ugyanis a valóság nem lineáris, a valóság non duális természetű.
Az integrál szemléletben található a legmagasabb szintű írott forrás a világról, az ebben lévő szintekről, az ember fejlődéséről.
Itt olvashattok róla
http://www.integralvilag.hu/fileadmin/tudastar/irodalom/minden_rovid_tor...
A Szellem energiája áthatja, átszövi az összes többit, nem lineáris módon. Bővebben a belinkelt írásban Ken Wilbertől :-)
Buddhát, Jézust, Freudot, Jungot....
Érdekesnek tartom, hogy épp azokat említetted példának, akik a saját megéléseikkel, életükkel támasztották alá a tudást, amit átadtak.
Szerintem kétféle tanár létezik: az egyik az, aki csinálja, de nem feltétlenül tudja, a másik az, aki megéli és következményképp csinálja. Jung azért lett olyan jó szakember, mert meghalt volna valószínűleg, ha nem csinálja azt, amit, akár anélkül is hogy tudná, mire fordítja az energiáit, amikor kutat, elemez, segít. Magán segített, azzal, hogy másokat kutatott és másoknak is segítette ezzel. Ez a jó helyen lévő tudás, tanítás.
A"megtanultam az iskolában, és kiegészítve átadom" csak az, amit itt leírtam. Még ha az emberiség tudásáról is van szó. Különösen, ha arról. Semmi, és semmilyen tudás nem lelhet érvényre sem a tanárban, sem a tanulóban a megélés nélkül, a személyes vonatkozás, sőt, személyes alapok nélkül.
És ez nem egyenlő azzal, hogy mindent meg kell tapasztalni. De valójában mégis, azt kell mondanom, csak azt tudjuk igazán, amihez valamilyen fajta, félé megélés, tapasztalat fűz. Valószínűleg hozzáférünk általa a kollektívához, de a Föld földrészeiről pl. nem tud az tanítani, aki nem járta be a Föld számos pontját, magyarul, aki nem ezzel tölti a fél életét legalább.
Vagy csak elméletet, vagyis ürességet.
Nem hiszem hogy a világot meg lehetne látni bármi máson keresztül mint önmagunkon keresztül. És a rendet pedig a saját rendrakásunkon keresztül. Ahol rend van bennünk, ott a világban is az van. Ahol zűrzavar, ott tudjuk, hogy rendet kell keresni.
Mit értesz lineáris alatt?
Én a földi működést, amit szintúgy tiszteletben kell tartani és ápolni, mert nem tudjuk itt a Földön eljátszani, hogy lelkek, meg szellemek vagyunk. Mert nem csak azok vagyunk, de épp ezért jó nekünk, meg a világegyetemnek, mert elvégzünk egy jó nagy adag rendrakást. Ugyanis a test azonnal kiakad, ha valami odafent nincs rendben és nem szálldoshatunk továbbra is tündéri szárnyakon, gonoszkodón a másik tündérrel, észre sem véve önmagunkat. Valószínűleg ezért a legkegyeletteljesebb állapot embernek lenni ebben az Univerzumban. De ezért is a legnehezebb.
A non-duálist persze értem, de ez csak annyit ér, mint azt hallani egy virágról, hogy szép. Épp most egy beszélgetésemben hangzott el, hogy a harmóniát, ami a non-dualitás, ugyebár, legalább két dologgal kell aktívan keresni itt a Földön: 1. jól szeretni igyekezni, 2. a földi dolgokban szigorú rendet tartani (erre tanítanak a vallások, a hagyományok, jórészt) - és amikor ez a kettő találkozik (de egyik kell a másikhoz is, mert akinek nincsenek rendben a földi dolgai, vagy legalább a rend útján, az nem talál bele a jól szeretésbe, és aki nem igyekszik jól szeretni az elszáll és nem veszik észre a koszt maga körül), nos amikor találkoznak: ott a harmónia.
Az, hogy "értsd", vagy "tudd", nem szerepel ebben a felsorolásban.
A harmónia, amit nem gondolattal, nem elmélettel és még csak nem is tudással értél el: hanem cselekedettel, lelki aktivitással, hittel, bizalommal, kitartással, kereséssel, Élettel.
Ezért nem érdekel már annyira a tudás, bocsánat, ha bárkinek is szemet szúrok ezzel.
És teljesen tökmindegynek tartom, h lineáris, vagy nem duális vagy nem, már nem gondolkozom, és nem próbálkozom, és nem érteni akarok, legfeljebb amit a földi dolgaimban meg kell, mert különben nem tudok tenni valamit (pl. tudni melyik boltban lehet Beybladet, jót vásárolni, ami nem mindegy, milyen),
...mert ezt a nem poláris dolgot sem felfogni, sem megérteni, sem tudni nem fogom soha ebben az életben, úgysem, mert természetét tekintve ilyen. Csak csinálni lehet. Benne lenni, kiesni belőle, megint benne lenni, megint kiesni, és dolgozni rajta, hogy benne legyünk.
Persze sok mindennel el is lehet ütni az időt, amikor nem akarunk élni. Erre számtalan kísértést teremtett a világ. Intellektuálisok is vannak, sok. Spirituálisok is. Számtalan elmélet, filozófia, spirituális gyakorlat, könyv, film, gondolat, érzés, megtapasztalás, hit és hiedelemrendszer, tanácsadó intézet, önismereti klub, rezgésvizsgáló készülék, aurafotózó masina, energiaszint-mérő és agykontroll tanfolyam, csodatevő guruk, szeretet-és rezgésszint-emelő gyűlések és világmegváltó ötletek. Addig vagyunk ezekben tartósan és levakarhatatlanul, amíg szükségünk van rá: mert még nem teljesen ÉLÜNK.
Namaszte
Na jó, írok egy választ "magamnak", mert úgy tűnik, félreérthető voltam, nagyon.
Az, hogy jórészt, és hangsúlyozom, hogy jórészt, és egy ideje letettem azon típusú kutakodási szándékom, amit hosszú időn át műveltem a világ és önmagam megértése, feltérképezése céljából és tettem ezt azon felismeréseim alapján, amelyet a fenti hozzászólásomban leírtam, nem jelenti azt, hogy lenézem a tudást, vagy racionalitás vonalát, a tudományokat, vagy azokat, akik magas szinten művelik ezeket.
Mint mindenben, természetesen ebben is tévedhetek. Most azt élem amit, és abból a szemszögből így látom, amit látok. Örülnék, ha még racionális is tudnék lenni az életvitelemben, ha úgy működnék, mint az anyám, meg a volt pasim, akik először mindig elolvassák a használati utasítást, mielőtt egy új készüléket bekapcsolnak. :) Akkor valószínűleg egész máshogy épült volna be az a rengeteg információ, amelyet egy egy előadáson hallottam, könyvben olvastam. De még ez sem igaz, különben, mert az ember sohasem lineárisan tanul igazán, hanem úgy, ahogy a spirál megy, körbe. Az igazán alatt azt értem, amikor nem egy rész-tudást tanulunk (mint pl. amikor a zongorázás művészetét tanultam, hogy ne legyek félreérthető megint, nem csak másokra és nem elítélően gondolok itt), vagy ahogy egyes tudományokat.
Ha már itt tartunk, nekem nem is ezzel van fenntartásom, inkább azzal, ahogy ezt a tudást az életre próbáljuk alkalmazni. Az élet nem lineáris, egy cseppet sem. A Mátrix persze az. De az Élet mindig arra tanít, hogy a következtetéseink csak részben igazak, hogy a terveink valójában minden és bármely ponton megkérdőjelezhetőek. Ezért bármilyen tudás, persze nem haszontalan, de készen kell állni, hogy akár bármelyik pillanatban semmissé válhat egy egy életbeli megélésünkben, egyetlen tört-másodperc alatt, és akkor el kell tudni engedni.
Persze nem biztos hogy ez az, ami miatt én most nem annyira vagyok fogékony az elméletekre, de ez itt már nem érdekes. Én csak a hiányérzeteimmel kapcsolatban szerettem volna tájékozódni, amire válaszolt is Hermess, remélem, nem kollektív a félreértés a megfogalmazásom miatt, nem ítéleteknek szántam a meglátásaim, csupán így látom a dolgokat most.
Abszolút helyet adok bármilyen másik meglátásnak, és tiszteletben tartom, tudom, hogy MINDEN jó valamire, és mindennek megvan a helye. Még csak azt sem gondolom, hogy valamiféle módon magasabb rendű lenne az én álláspontom, mert mindig mindenki onnan lát, ahol áll, csak ennyi az egész, de egy talajon állunk. Az én szemszögemből nézve, nem lépcsőfokokon. :) (Az én szemszögemből nézve! :) A lépcsőfokokat csak ideiglenesen tudom elképzelni, mint egy mozgó színpadon: olykor kiemelkedünk egy egy pillantásra, olykor más emelkedik ki. De a nézőpontjainkat jó esetben mindig váltogatjuk: hogy mindent jól láthassunk, és meg is élhessünk egyszerre.
Amúgy, amint a mellékelt ábra mutatja, én is itt-itt ragadok újra, tehát, megint információ-éhes vagyok, tehát megint nem tudok még elég jól ÉLNI - legalábbis a jelenlegi feladatköreimet tekintve. Nem kizárólagosan és csak másokra értettem a meglátásaimat, hanem globálisan, saját magamat is beleértve, ezt szándékomban állt tisztázni, remélem, sikerült.
Amúgy a lineáris és a globális, vagy spirális is egyszerre van bennünk, de a spirál az, ami összefoglalja a többit. Olyan ez, mintha egy nagy korongot, egy tortát szeletekben látunk: egy egy szelet középpontja a zéró, a nulla tudás, a kezdés, a kiindulópont. Onnan a kör széle felé haladva egyre tágul a tudásunk önmagunkról, a világról, és/vagy arról a tárgyról, amit tanulunk, míg végül bevégezzük az egész szeletet, és tudjuk, mondjuk az energetika minden csínját bínját, vagy a zongorázásét. :) De a szellembe nem így épül be a tudás, hanem úgy, mintha a középpontból kiindulva egyre nagyobb körökben falnánk a torát, átszelve a "lineáris" szeleteket. Az életet így tanuljuk.
Erről még írhatok, ha valakit érdekel, már nem szorosan tartozik ide, csak a szemlélet-modellje.
Namaszte
A láthatatlan világ energiák kavalkádja.
Olyan nincs hogy csak a magasabb energiákat érzékelem vagy csak a negativakat.
Ezért nem értem hogy miért is menekülnénk oda szándékosan...
Ha elfogadom hogy minden minöség bennem van,akkor minden energiaminöség széles skálája fog megmutatkozni a számomra.
Ha ki vagyok hegyezve bizonyos témákra,akkor azok az energiák is könyebben észlelhetövé válnak.
Az energiatisztogatás nem hülyeség szerintem...Kiszellözetetk a helységben,gyertyát gyujtok,s kiszelöztetem saját magamat is egy futással az erdöben.
Sokan takarítanak amikor idegesek.
Ez jó,mert tisztítják a teret a negatív energiától,de egyuttal ezzel a saját negatív energiáikat ,,kenik bele mindenbe".S mint tudjuk a vonzás törvénye...ha mindent áttapiztunk magunk körül idegbeteg energiával,az amíg ,,él" amig van töltetése addig vonza magához a többieket. ;)
Mi meg csak nézünk értetlenül hogy mivel érdemeltük ki ezt..!?
Szerintem takarítani úgy érdemes ha élvezed.
Vagy zenét hallgatsz közben és a zenét élvezed.
De a lényeg hogy Te Magad olyan energiával tedd mindezt amivel szívesen veszed körül Magad.
A rezgések világa éppolyan színes mint a fizikai világ,hiszen elöször minden onnan ered.
S ennek a finom világnak mindanyian aktiv szereplöi vagyunk,és nem különleges képesség a saját világunk érzékelésének képessége.
Inkább az a különleges képesség szerintem hogy hogyan bírjuk ennyire elzárva tartani magunkat az energiák érzékelésétöl. :))
Erika Szeretettel!
Üdv!Erika
"a saját tudatossági szintjének, ezen belül is az adott érzelmi és gondolkozási állapotának, hangulatának megfelelően egyéni módon értelmez.
A zavar oka mindig belső zavar."
Továbbra is azt mondom, hogy a Hermess tanfolyama jó és sok mindent megtanít hallgatóságának.
De nem hinném, hogyha mi még mást is szeretnénk tudni az energiákról, mint amit a Hermess tanít, akkor az zavart jelentene.
Az természetes, hogy a mai világban, a kvantumfizikai felfedezések korában sok minden változik és új felfedezések vannak. Meg az is természetes, hogy annak, aki most kezdi az energiaérzékelést, annak a Hermess tanítása nagy segítség lehet, de nagy kérdés, hogy mi mit várunk el ebben a témakörben.
Hasonlóan vélekedem az Aditi által leírtakhoz.
Oké, érzékeljük az energiát, de én is azt mondom, hogy több féle energiát érzékelek és használok.
És annál már sokkal többet szeretnék tudni az energiák működéséről meg a saját gondolataim és az energiák kölcsönhatásáról, mint ami - úgy gondolom tanfolyami keretek között - megtanulható. Ugyanis ezek működés közben vizsgálandók, úgy gondolom.
Nagyon jó lenne tudni pl. azt, hogy miért van, hogy egyszer tiszta energiahiányos vagyok és képletesen "kisegér módjára elbújnék egy lyukba", ha lehetne. Más alkalommal (akár ugyanazon napon belül is) pedig annyira fel vagyok töltődve energiával, hogy túlpörgöm magam (meg a környezetem), vagy épp a túltöltöttségtől nem tudok éjszaka elaludni, csak táncolnék, vagy csinálnék valami örömteli dolgot.
Vagy egyik élethelyzetben úgy érzem, hogy lefáradtam és már nem tudok felmenni a hegytetőre, a másik alkalommal meg annyira túlcsorduló az energiaszintem, hogy nem tudom magam lefárasztani.
Jó lenne tudni, hogy a saját gondolataimon kívül még mitől függ a saját energiaszintem, illetve függ-e bármi mástól, vagy csak a saját gondolataimtól, a saját belső hozzáállásomtól.
Aztán arról is nagyon jó lenne többet tudni, hogy mi a helyzet a manapság egyre gyakoribbá váló "igazság-érzékeléssel"? Ugyanis nagyon sokszor azt tapasztalom, hogy a fiatalabb korosztály számára valahogy egyre inkább elérhető az igazság érzékelése, s nem csak a spirituálisan nyitottabb fiataloknál, hanem már az érzékenyebbeknél is van ilyen (még ha nem is tudatosan használják, de láthatóan érzékelik!)
Aditi! "Szerintem nagyon fontos tudni szétválasztani alapban az asztrális energiákat a szellemitől"
Te meg tudod különböztetni a kettőt egymástól? (Ha igen, le tudnád írni, hogy honnan ismerem fel őket?)
A mostani és a korábbi hozzászólásaimban abból indultam ki, hogy a blog nem csak marketing célú írás, hanem nekünk blogolóknak, a szokásos blogfelületünk:)
hullámzása a bioritmus miatt is lehet.
Négy féle bioritmusunk van, fizikai, emocionális, intellektuális és intuitív.
Véleményem szerint a bioritmus kalkulátorok nem adnak pontos útmutatást, viszont mindenki megfigyelheti, mikor van fizikailag jól töltve, ki mikor tud tanulni, olvasni, a lelke mikor nyitott és mikor működik a legerősebben az intuíciója.
Az életritmusunk eltér a bioritmusunktól ezért fáradunk ki. Dolgozunk, tanulni próbálunk az un. mélypontokon is. Ideális az lenne, ha a munkát, tanulást, szórakozást és pihenést igazítanánk a bioritmusunkhoz. Van aki megteheti, többség azonban nem. El kell fogadni hogy a mélypontok természetesek és az adott típusú tevékenységet minimalizálnunk kellene a mélypontokon.
Nekem például a legnagyobb lelki nyitottságom reggel van, este tudok tanulni, a fizikai minimum dél és kettő között van, az intuitív csúcs pedig éjjel van, ha felébredek ki is használom.
A zavar belső mivoltát úgy értettem, hogy egy ajánlásban lehetetlen egy tanfolyam teljes anyagát leadni, hiszen pont az lenne a cél, hogy kedvcsináló legyen. Ken Wilber írását pedig azért linkeltem be, mert jól emlékszem mennyi olvasnivalót küldött át a Zoli, hogy csupán az alapokkal legyünk képben.
Ehhez egy blog elég kevés terjedelmet nyújt, nem beszélve egy olvasható hosszúságú kommentről :-)
Gondolkoztam már például elég sokat, hogy a tudatszintekből írok egy kivonatot fórumtémának, de letettem róla, mert akit érdekel, el fogja olvasni eredetiben, a kivonat pedig egyszerűen és érthetően leírva meghaladná egy fórumtéma kereteit.
"Szerintem nagyon fontos tudni szétválasztani alapban az asztrális energiákat a szellemitől"
Te meg tudod különböztetni a kettőt egymástól? (Ha igen, le tudnád írni, hogy honnan ismerem fel őket?)
Asztrális. érzelmi, gondolati (lelki), fizikai. Adok-kapok típusú. Ha leszívnak érzelmileg, érzed a hiányát. Amikor asztrálisan pótolod, mást szívsz le. (vagy a csokiboltot :)Drámák szintje.
Szellemi: szeretetből, ilyen értelemben szívből, vagy szellemből, az áramlásban önként és ingyen adott vagy kapott energia, bármi is az, szóban, tettben, akármiben. A drámákon éppen felülemelkedve, a helyeztet kívülről látva, empátiával fordulva önmagunkhoz és a világhoz való részvétel az alsóbb (lelki, testi) világokban. Együttérzés, szeretet, türelem, bölcsesség, látás, kegyelem, szemlélő figyelem, önzetlen odaadás, de a határok ugyanígy való megszabása is ide tartozik, és azok az energiák, amikkel (és szeretet-motiváltan)ezt tesszük. Határozottság, önbecsülés, tisztelet..stb.
Namaszte
az asztrális és a szellemit, az pontosan megegyezik Dr. Hawkins felosztásával.
Alulról felfelé
-kirekesztettség, gonoszság, kétségbeesés, félelem, sóvárgás, gyűlölet, lekicsinylés energiája.
Az egó szintjét meghaladó, általad szelleminek nevezett energiák, szintén növekvő sorrendben
- a képessé válás, a bizalom, a derű, a megbocsátás, a megértés, a feltétel nélküli szeretet, a megdicsőülés, megvilágosodás, tiszta tudatosság.
Forrás Dr Hawkins A valódi én hatalma című könyvből. Hermesstől hallottam róla először :-)
Kedves Lányok és Mindenki!
Amit itt most leírok az energiafajtákról (és átadni próbálok a tréningeken elméletben, valamint a gyakorlatok is erre a megkülönböztetésre épülnek fel) - az a legősibb védikus ill. teozófiai + a legmodernebb orosz parapszichológiai és integrálpszichológiai forrásokból összeválogatott és egybevágó tudásanyag.
Egyébként, jelentem, megvolt a vasárnapi tréning, jól sikerült, és a végén nagyszerű energiaállapotban váltunk el egymástól. De erről talán azok írjanak inkább, akik ott voltak...:)
Nos, akkor az energiakavalkádról egy kicsit pontosabban. Minden fentebb felsorolt forrás háromféle tiszta finomenergiát említ:
1. Égi, Kozmikus, Szellemi, vagy Atyai energia, szanszkritül Fohat - a koronacsakrán keresztül lép be a testünkbe és a Föld felé halad a szusumnában, a mentáltestet táplálja, az elmeműködés gondolati részét biztosítja, és csak a tudatos lények használják (pl állatok nem), gyógyító és karmikus információt hordoz, a tudatfelettihez segít kapcsolódni.
2. Föld energia, vagy Lelki energia, Szentlélek energia - a gyökércsakrán keresztül vesszük fel és az Ég felé halad, életre kelti a Kundalinit (betölt a Szentlélek valakit), az asztráltestet táplálja, az elmeműködés érzelmi részét adja, az állatok is használják, a cselekvőerőt/motivációt ad, ösztönöket, szenvedélyt táplál, stb., a tudatalattihoz segít kapcsolódni.
3. Vitalitásenergia, Éterikus enegia - Életerő (rokon a szexuális energiával), vagy Fiúi energia, szanszkritül Prana - az alhasban a kettes csakrával (a védikusok szerint a lépcsakrával, kínaiak szerint a tantien a helye) vesszük fel, tudatosságot nem hordoz, olyan mint az üzemanyag, az étertestet téplálja, ami a fizikai sík része a teozófia szerint (mások az asztrálsíkhoz sorolják, de mindenképpen a kettő között van). Minden fizikai síkon megnyilvánult tárgy és lény, így az ásványok, növények, állatok és emberek finomtestének is alapvető, "legdurvább", életképességet biztosító része.
A sorrend - fizikai test és étertest, majd asztráltest és alsó mentál (formai logikai gondolattest) eddig tart az egó, az psziché, az elme. A felső mentáltest (absztrakt gondolkodás, szimbólumok, archetipusok, eszmék) és a következő buddhikus, vagy intuíciótest adják a Lelket (Önvaló, Felsőbb Én), és csak ezután következik a Szellemtest (Atma). Van még tovább is, de ez most nem tartozik ide. A megvilágosodás akkor következik be, amikor a Lélek (ami inkább női jellegű princípium) egyesül urával a Szellemmel.
A lényeg, hogy az asztrális és mentális energiákat mi, tudatos lények állítjuk elő az elmeműködésünkkel, ezek a mi "teremtő energiáink". Ezekből áll össze a kollektív tudattalan mező. Az előbb felsorolt tiszta energiák viszont valódi isteni energiák, amelyekkel töltekezni lehet, s amelyekből az előbbiek előállnak. De még a pránát sem tudjuk tisztán felvenni, csak egyedül és a természetben, mert mindig keveredik hozzá emberi és állati eredetű asztrális-mentális összetevő, ami tudattalanul befolyásolhat, programozhat... A személyiség fejlődése akkor fejeződik be, amikor az asztráltest és a mentáltest egyesülnek, integrálódik az érzelmi és a gondolati működésünk, női férfi részeink találkoznak. Ezt a folyamatot segíti nagyban a tudatos energiaérzékelés, ami tulajdonképpen a saját asztrális/mentális folyamataink megfigyelése és irányítása, ami aztán hozzásegít a tudatalatti kitisztításához és a tudatfelettihez való kapcsolódáshoz. Még egyszerűbben - az egó meghaladásához, a Lelki Énnel való egyesüléshez/azonosuláshoz
Az Égi és a Földi energiát alapvetően hasznos megtanulni tudatosan befogadni. "Alattad a Föld, fölötted az Ég, s benned a Létra!" A Földenergia felerősít bármilyen benned lévé érzést, a Kozmikus energia lecsendesít. Az előbbi felvételét a belégzéssel tudod inkább erősíteni, az utóbbit a kilégzéssel. Minden terápiás folyamat, relaxáció, oldás alapvető része. Külön ennyit lehetne írni, mikor milyen energiával gyógyítunk és az mit idéz elő... és valóban, sok éves analitikus terápiát lehet energetikai oldással lényegesen lerövidíteni.
Kati, nagyszerű, hogy rákaptál az Integrálszemléletre! Mindenkinek szívből ajánlom (különösen a gondolatorientáltaknak, akik a megértés mentén fejlődnek), igazi szellemi csemege! Nálam kognitív orgazmust idéz elő... :) A Hawkins tudattérkép inkább tudatállapotokról szól, amelyek mögött persze a megfelelő rezgésszintű energiák működnek.
Köszi Hermess!
Sok olyan gondolat volt benne, amivel már találkoztam, olyan is, amivel még nem. Nagyon logikus és el is hiszem, hogy működik. Én, mint legutóbbi találkozásunkkor (két éve??) mondtad, valószínűleg nem racionális tanuló és világ-tapasztaló vagyok, talán ezért nem tudok még az ilyen rendezett és magas szintű tudással sem mit kezdeni hatékonyan. Egy egy elem esetleg megmarad, hozzáadódik az eddigiekhez (amik már működnek), de bármennyit izzadok, képtelen vagyok így tanulni. (Amúgy meg három diploma után úgy döntöttem, hogy érezhetem úgy, hogy bebizonyítottam a világnak, tudok logikusan is gondolkodni, ha nagyon muszáj. de nem szeretek :))
A Lélek fogalma nem volt tiszta nekem: egyszer azt írtad, a "2. Föld energia, vagy Lelki energia", aztán meg, hogy: "buddhikus, vagy intuíciótest adják a Lelket". Ezt nem bírom összerakni, és én is keresem a kapcsolódási pontjaim ahhoz képest, amit tanultam: én pedig azt tanultam, hogy a Lélektest egy üres burok, amelynek sok rétege van (szintjei is), és mint a színeket és piszkokat tárolja a töltéseket, az asztráltestet. Ezért mondják, hogy "tiszta lelkű" arra, aki mentes a reakcióktól, mert abban nincsen töltés, vagy csak nagyon rövid ideig, és csak olyanok, amiket akar, hogy legyen, ha még tudatos is. Ez a burok a kapocs a test és a szellem között, amely kapcsolódik a Kozmikus egységbe. Ebben a képben nem tudom elhelyezni sem a földi lelket, sem az intuitív lelket. nekem egyik sem lélek. A földnek csak annyi köze van a lélekhez, hogy következménye, eggyel sűrűbb anyag, és mindent leképez, ami a lélekben van, az intuíció pedig tisztán mentális képesség, nem látom egységben a lélekkel, csak kapcsolódni hozzá. Az intuíciót inkább szellemi képességnek tudom be, oda sorolom. A lélekben megint csak mint következmény jelenhet meg az intuíció: általában tisztítja a lelket (mert szellemi, vagyis magasabb képességünk.)
Bocsánat, nem vitatkozni akarok, csak már annyira zavar, hogy ahányféle elméletet meg leírást olvasta, annyiféle szórendszert, meg elmélet rendszert használnak, és már tök képtelen vagyok egyhez hozzájutni, ami tutira nem téves. (Ezért hagyatkozom főleg magamra, de ez nyilvánvalóan lassúbb folyamat.)
Légyszi segíts egy kicsit ki!
A Földi és Égi energiák csatornázásánál nagy örömmel konstatáltam, hogy gond nélkül azonnal meg tudom csinálni, tudatosan, ahányszor csak akarom. :)és hogy amikor fekve olykor gyógyítottam magam az ágyamon, sokszor tettem ezt, úgy, hogy nem tudtam, mit csinálok. csak jólesett, és próbáltam figyelni a következményeit. de most a hosszútávúakra is jobban oda fogok figyelni, hogy tudom, milyen jellegű információkkal telít meg egyik és másik! Ezt is köszönöm! :)
Azért "a Lélek (ami inkább női jellegű princípium) egyesül urával a Szellemmel." rész kicsit erős megfogalmazás volt a 74-es születésemnek.... persze értem én a dolgot, mégis szeretem a szellemet nemtelennek, az agyat férfiasnak, az érzelmeket nőiesnek tartani, de ezek is csak klísék. Ezek minőségek, és nem szerencsés a vélt nemi szerepeinket kivetítve megnevezni őket, tudom, tudom, hogy amióta tudunk róla, ezt tett az emberiség. Vagyis az emberiség "férfi princípiumú" fele. : Mert ők írták a történelmet, sőt, főleg ők csinálták, és ők nevezték el a világ fogaskerekeit princípiumnak, meg ennek, meg annak....
Nem baj, egyszer majd írunk mi is egy világegyetemet. :)
Namaszte
Kedves Aditi! Ez utóbbi bekezdésedben említett dolgot vedd inkább szimbolikusnak (ügyelek rá, nehogy azt írjam, hogy értsd! :)) (Bocs, csak szeretetteljes poénkodás, és nem cikizés akar lenni...)
Bár sok nyelvben, ahol a főnevek nemekre osztódnak, így pl. az oroszban is a Lélek (Dusa) nőnemű, a Szellem (Duh) pedig férfinemű.
A Szellem az Egy, a Minden... ehhez képest a Lélek már egy "szűkebb", egyéniesült töredéke csak (számmisztikában a Kettő), része a Mindennek. Ezért inkább integrációt lett volna szerencsés írni, amikor a Lélek is visszakapcsolódik a Szellembe, miután a földi síkon kapott különböző testekben végigjárta a fejlődése útját.
Úgy lehet elképzelni a finomenergia testeket, mint matrjoska babákat, amelyeknek közepében van a fizikai test, majd az étertest, asztráltest, mentáltest, amely két részre oszlik - alsó mentálra (gondolattest), ami még az egóhoz/elméhez tartozik, és felső mentálra, ami már a Lélek része. A felső mentál és a következő buddhikus test együttesen képezik a lélektestet (vagy burkot, ahogyan Te mondtad), majd legvégül a Szellemtest következik, amely mindegyik előzőt magába foglalja, de egyben át is hatja és kitölti azokat. A Szellem működtet mindent, Ő manifesztálódik mindenben.
Nagyon jól kiszúrtad, ami nem világos, és összekeverhető... :) Nehéz dolgom van így ábra nélkül elmondani, ami ott könnyen látható.
Először is, a három említett Isteni Energia (Szentháromsághoz hasonlítható a mi kultúránkban) az Élet és az életformák fenntartója az egész Univerzumban. Ne menjünk most bele az eredetükbe, mert ezt még szerteágazóbban vallják a különböző spirituális rendszerek. Az energiatestekhez úgy viszonyulnak, hogy táplálják, építik, fenntartják, fejlesztik azokat, de nem azonosak velük. Az Égi, vagy szellemi energia inkább a gondolattestet, míg a Földenergia inkább az érzelemtestet élteti, és hát az érzelmeket társítjuk inkább a női minőséghez (ettől lesz "lelki" jellemzője a Földenergiának).
A két energia együttesen valamiféle belső motivációt állít elő, szándékot, akaratot, ami aztán a cselekvésbe visz. Az alsó energiával, ami végül is a tudatalattival kapcsolatos inkább, már gyerekkorunktól megvan a kapcsolat, és amíg csak az elszigetelődött egóban működünk, addig az akarat az ösztönökből, önös vágyakból, félelmekből táplálkozik. Amint létrejön a tudatos kapcsolat a felső energiával, a tudatfelettivel, a Felsőbb Én-nel, innen kezdve működik a valódi Szellemi Akarat bennünk - "Legyen meg a Te akaratod!" - de a Felsőbb Én közvetítésével. És belép az Intuíció a buddhikus síkról, amit inkább a szívcsakrában, érzésekben, holografikus képekben érzékelünk, nem a gondolatokban. (Jobb agyfélteke vezérli a bal oldalunkat, és kicsit balra van a szív helye is, vagy bekeverhetnénk ide még az Ida-Pingala energiavezetékeket is, de ne bonyolítsuk...)
Szóval azért írtam az intuíciót a buddhikus testből jövőnek, mert a Felsőbb Én a Lélek-burok legalsó (felső mentál) szintjétől nem tud lejjebb, sűrűbb burokba ereszkedni, megmarad a megnyilvánulatlanban, azaz onnan csak letükröződik az egóba. És ez olyan furi módon történik, hogy a felső mentáltest tükröződése az alsómentál lesz, a buddhikus test pedig az asztrál testre vetül rá szimmetrikusan. Így az intuíció, az igazság érzete, a "valahogy tudom, hogy mi a jó döntés éppen" érzete az érzésekben, az asztráltestben, nevezetesen a szívcsakrában észlelhető, mint egy kellemes kitágulás.
Az alsó energia pedig épphogy az érzéseket erősíti fel, ezért írtam, hogy köze van az intuícióhoz és valahogy a lelki minőségeket is segít kiemelni. Persze, csak miután az ember elfogadta a Felsőbb Énjét és elkezd vele azonosulni újra, mert addig csak a vágyakat erősíti. Ekkorra az érzések és gondolatok egyesülnek, integrálódnak, az egó lekerekedik, már kiélte magát, megtapasztalta az egyediségét/önmegvalósítását, és ellazul - rájön, hogy sokkal jobb energiákat kap, helyesebb döntéseket hoz, ha nem zárja el magát a Felsőbb Éntől. Ettől kezdve a Szellemi Akarat is teret kap a megnyilvánulásban (a szellemtest egyébként a fizikai síkra tükröződik, aminek a sajátja a mozgás, a cselekvés), és beindul a fejlődés transzperszonális, spirituális szakasza - az állandó áramlásban (flow) való cselekvés, ami a Teremtő akaratát, a Szellem munkáját segítő teremtő állapot.
Nos, valahogy megpróbáltam leírni a teozófus modellt, ami ábra nélkül elég nehéz... Jobban, csak egy tanfolyamon tudnám átadni. Ami talán a leglényegesebb a tréningeken, hogy mindig gyakoroljuk a szívcsakrás kapcsolódást egymáshoz, és a fölfelé kapcsolódást is a Felsőbb Énhez. Ennél fontosabb gyakorlat nem is lehet.
Remélem, egy kicsit megfoghatóbb lett...
Namaszte!
Hermess ,de jó ,hogy beszélsz a tükröződésekről,mert ez lenne az energetikai dolgok és egyben a spirituális fejlődésünk alfája és ómegája.
Mert a jelenlegi állapotunkban nagyon is torzítva vesszük az információt. Ezért mondják, hogy ez a világ ,,illuzórikus'',de nem a világ az,hanem amíg mi nem tisztulunk meg kellőképpen,addig csak így ,a formák és viszonyok állapotában érzékelhetjük azt.
Az ember az emócióival,és sok mással torzít a világon,és tulajdonképpen a saját torzított információit kapja vissza. Ha mindentől megtisztult, megszabadult,akkor képes csak torzítás mentesen a világot olyannak látni amilyen.
Sokan elvetik az energetikai dolgokat,pedig ők is egy energia gömbben vannak/a saját kis mikrokozmoszukban/,és egy energia spirál mentén mozognak,ahogy mindenki más:),
és ezen keresztül vannak kapcsolatban egymással,a világgal,a kozmosszal.
Tehát egy kereső-törekvő embernek szerintem mindenképpen ismernie kellene ezeket az energetikai rendszereket/ami ő maga is/, a kölcsönhatásokat,a működési mechanizmusokat, az információ kezelését,stb...
Az ember a mindenség része és nem árt ,ha tudja hogyan. Ki és mi ő ebben a rendszerben,és hogy tudja legoptimálisabban bonyolítani az információcserét vele?
De az ez irányú ismeretszerzésen túl,a gyakorlati megvalósítás/praxis/ is lehetetlen ,,energetikai munka'' nélkül. Ha megnézzük bármely megvalósítási utat,a szellemi tanítást mindig is a praxis kíséri,ami nem más mint ez az ,,energetikai munka''. Enélkül lehetetlen bármi nemű komolyabb önmegvalósítás. És hát a ,,hőn áhított'', spirituális világba is csak ezen az úton nyerhetünk bebocsátást:)
Én most kihasználnám,hogy itt vagy,és jó néven venném,ha még beszélnél egy kicsit erről
a témáról.
Üdv: Éva
Kedves kupon tulajdonosok, akik már jelentkeztek és akik még jelentkezni gondolnak!
Szeretném még egyszer figyelmetekbe ajánlani ezt a jövő heti programot - Tudatos Energiaérzékelés tréning, jan. 29-én, vasárnap, 9:00-18:00, Erzsébet krt. 54. sz. alatt.
A programról már elég sok blogbejegyzés született fentebb, annyit tennék még hozzá, hogy februárban szándékomban áll folytatni a témát az Energiaszerző játszmák tréninggel, ahol a tranzakció analízis/kommunikáció és az energetikai folyamatok oldaláról is megtanuljuk tetten érni a társas kapcsolatainkat megkeserítő játszmázást. Erre a tréningre javasolt az Energiaérzékelés tréning elvégzése után jönni, mert a gyakorlati része csak így lesz követhető.
Újdonság lesz még, hogy először foglalkozunk a jövő vasárnapi tréningen egy nagyon aktuális témával - részletesen átvesszük, hogy milyen jelenségekkel, belső észlelésekkel, és milyen formában szokott beköszönteni a spirituális ébredés... Általában mikor, milyen fejlettségi szinten következik be, és mi van akkor, ha kicsit korábban jön, vagy valaki hárítja azt?
Sokszor megesik ugyanis, hogy a transzcendens energiák váratlan betörése olyan szokatlan pszichikus élményeket idéz elő, amitől megváltozik az egész értékrendünk és világnézetünk, s amit az életvitelben spirituális krízisként élünk meg...
A kundalini energia hirtelen aktiválódása pl. komoly testi fájdalmakkal járhat együtt. Tapasztalataim szerint, akik előtte már rendszeresen foglalkoztak energiagyakorlatokkal és meditációval, s ezzel átjárhatóbbá tették csakráikat és megtanulták valamelyest irányítani a saját energiákat - számukra sokkal könnyebb lefolyású szokott lenni a spirituális energiák befogadása. Inkább a kellemes csúcsélmények dominálnak a folyamatban, nem feszülnek annyira a csakrák és meridiánok.
Ezért is érdemes belekóstolni a tudatos energiaérzékelésbe, ha közeleg számodra ez a pillanat, vagy vágyódsz utána... Készülj fel a találkozásra!
Szeretettel várlak tehát a vasárnapi (jan. 29.) tréningen, ha úgy érzed, hogy ott a helyed! Nagyon érdekes és remélhetően csúcsélményekben gazdag napunk lesz!
Részvételi díj - 1 kupon + 2000 Ft/fő (amit a helyszínen be kell mutatni, vagy kupon nélkül a honlapomon feltüntetett feltételekkel jelentkezhetsz: www.akivagyok.hu)
Ismétlőknek kedvezményes a részvétel - 5000 Ft/fő
(Kérlek, jelezd azt is a bejelentkezésnél, hogy a karácsonyi Önmegvalósítás kupon birtokában jelentkeztél-e?)
Megnyílást, örömöt, békét mindenkinek! - Hermess