Felemelkedés
Kíváncsi lennék a véleményetekre a következőkkel kapcsolatban: Az ember szeretne visszajutni az eredethez, a forráshoz. Tudjuk, hogy az univerzumot, melynek mi is részesei vagyunk, Isten törvényei szabályozzák.
Mi megalkottuk a saját törvényeinket, amik enyhén szólva nem igazán passzolnak össze vele. Ahhoz, hogy esélyünk legyen az emelkedésre meg kellene ismernünk az Isteni tervet és magunkévá tenni, mert csak így válhatunk részeivé.
Én ezt hívom valóságnak, az emberét látszatnak. Most azt az időt éljük, hogy el kellene engedni a látszatot. Vannak olyan törvények melyek definiálása ugyanaz, de fizikai szinten más értelmezést kapott. Pl:energiamegmaradás törv.
Viszont ezekre legalább lehet(ne) építeni, lévén valamiből el kellene indulni.
A tanítok legtöbbje(tiszt. a kiv. ) lelkesen tanítja a látszatot és belemerevedik a saját tudásába, kizárva magát a tovább fejlődés lehetőségéből.
Mindig minden változik, ha felsőbb osztályba akarok kerülni nekem is váltani kell.
Nagyobbak a lehetőségek, viszont a követelmények is. Egy teljesen más nézőpontot kellene felvennünk. Az ember Én-központu világot hozott létre és ehhez ragaszkodik. Mindent ezen keresztül vizsgál és ítél meg.
De kérdés, mikor döntesz jól? Mai álláspont szerint:ha az a magad és mások javát szolgálja. Bár legtöbben csak a magamat alkalmazzák. Az égiek szerint:ha az a másik javát szolgálja. Ezzel a példával csak megvilágítani akartam mire gondolok. Mindenhol azt hallom, hogy hagyd el az egót(ént).
De mi marad helyette ha a valóságra süketek és vakok vagyunk.
Kaptunk egy autót, melyet úgy akarunk vezetni, hogy a működéséről semmit nem tudunk.
Ha kapunk egy képet mely szimpatikus számunkra simán magunkévá tesszük még akkor is ha érezzük hogy hamis. Felülírjuk a gondolatot. Ha a valósággal szembesülünk azt többnyire csuklóból elutasítjuk, mert az esetleg fájdalommal járna és persze ha elfogadnánk kénytelenek lennénk mindent felülvizsgálni amiben eddig hittünk. Pedig Isten mindig azt kéri:GONDOLKODJ !!
Itt beleütközünk a régi tanításokba:fogadj el mindent olyannak amilyen.
De ez már tovább íródott.
Fogadj el mindent olyannak amilyen, de add meg az esélyét a változásnak, hogy a következő pillanatban minden jobb lehet, azaz törekedj mindig a jóra.
Nos ezzel kapcsolatban szeretném a segítségeteket kérni, Ti hogy látjátok.
Azt is köszönöm ha elolvassátok.
szeretettel Zoeya
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Szia, Zoeya!
Tök jó a téma, én is ekörül keringek már több napja, mint.....na azt azért mégsem írom ide.
Saját meglátásaim:
1. "mikor döntesz jól? Az égiek szerint:ha az a másik javát szolgálja."
Az én véleményem erről: ha azzal a magad javát szolgálod , és másoknak nem ártasz vele tudatosan.
Ha döntéseinkben mindig csak az lenne a fő mozgatórugó, hogy másoknak mi a jó, akkor az szerintem azt jelenti, hogy a bennünk lévő istenséget nem szeretjük annyira, mint amekkora a másoknak megfeleni vágyás késztetése bennünk. Úgy gondolom, hogy az égiek annak örülnek, ha meglátod mindenben és mindenkiben Istent. Első lépésként önmagadban kell meglátnod és megszeretned, mert csak ez hozza el azt a felismerést, hogy mindenben benne lakozik.
(Azért megjegyzem: én is csak elméletben vagyok ilyen okos, gyakorlatban még nem sikerült ezt tökéletesen átéreznem.)
2. "Fogadj el mindent olyannak amilyen,de add meg az esélyét a változásnak,
hogy a következő pillanatban minden jobb lehet,azaz törekedj mindig a jóra."
Pont erre jöttem rá, hogy ha mindent elfogadok úgy ahogy van, akkor képtelen vagyok törekedni a még jobbra! Az elfogadás azt jelenti, hogy minden úgy jó, ahogy van, és már nem vágysz a jobbra. Szóval a fene se akar mindent mindig elfogadni! Hogy van, amikor az elfogadásnak van helye, és van, amikor a lázadásnak! Tőlem még sokszor távol áll a szelíd elfogadás minősége, de nagyon imádom a lázadó énemet is, és pont tegnap döntöttem úgy, hogy azt nem adom! Ha kell, inkább még leszületek a Földre százszor, de nem akarok mindig szelíd meg elfogadó lenni! Ez egy egyéni vélemény, de benne van a pakliban, hogy ezáltal elindultam visszafelé a megvilágosodás útján... Bár igazából újabban eléggé tojok a megvilágosodásra...
Hát ez aztán szívből jött!!! :) Azt hiszem ez a fontos igazán.
Teljesen egyetértek veled, hogy igen magas régiókba kellett eljutnia annak, aki mindig tisztán csak a mások javát szolgálja. Aki pedig még nem oda váltott bérletet, az bizony sokszor álszent és csak burkoltan mások kontójára maga javát szolgálja. Bírom, amikor valaki csinál valamit és a képembe vágja, hogy de én neked akartam jót és a te javadat akartam. Persze, akkor miért ő megy tőle előre én meg csak bakot tartok neki. De ezt nem merik sokan igy kimondani, köszönet Neked!
Na ez a "mindent elfogadás, vagy lázadás" téma nálam is fennakadt a szűrőn. Mivel az utóbbi egy-két évben annyi gáncs, hazugság és csalárdság ért, ami ellen lázadtam harcoltam, hogy pont a napokban gondoltam erre a bizonyos fogadd el ahogy van megoldásra. "Kis " temperamentumomat ismerve persze biztos nem fog sokáig tartani, de addig is próbálom a múlt hétvégén felkavart iszapot szűrögetni az igy megtakarított energiámmal. Amúgy is energiafeltöltésre lettem beutalva, amihez ez a felállás most tán jobban is jön. Szóval, valószínű amikor az embernek belső rendrakni valója van és annak neki is fekszik, kevésbé harcol kifelé és fordítva. Biztos az egyik "helyen" szerzett tapasztalatokat a másik oldali állapotban dolgozzuk fel. Vagy ki tudja.....
További jó lázadást, annak akinek ép erre van szüksége és sok elfogadást a többieknek!
Hédi
De ha úgy érzed, hogy belső rendraknivalód van, akkor az azt jelenti, hogy Te sem fogadsz el mindent magadban úgy, ahogy jelenleg van, nem? :-) Tudod, mit? Lázadjunk együtt! :)
Persze, hogy belül megy a műsor és igazad van, hogy nem fogadom el. Csak most valahogy nem lázadok. Még csak a kutató fázisban vagyok. Meg fogom próbálni most nem lázadni a találtak ellen, hanem befogadni őket.
Jó hétvégi elmélkedést
Mert így akkor én hétvégi elmélkedéseimben át fogom gondolni, hogy valójában mi a különbség a lázadás és az el nem fogadás között. Tényleg lehet valami!
Valami olyasmire jutottam, hogy a lázadás arra jó, hogy egyáltalán felmerüljön, beazonosuljon egy belső "nézeteltérés". Enélkül a folyamat nélkül valószínű ülnék továbbra is a posványosban, vagy a depresszió mélyén.
Ha azonban a kérdéses "renitens" nem jár át engem, nem tudom befogadni, de legalább megérteni miért van, akkor az félelmekké és aggodalommá váhat. Mint valami láncreakció. Na, de ezen még mélyednem kell egy párat.
Üdv!
Hédi
Tetszik a hozzáállásod Csaesz!
Az 1-hez hozzátenném, hogy, ha az az Egész javát szolgálja. Lehet ugyanis úgy szolgálni valakit, hogy az látszólag valóban a javát szolgálja (de ki tudja), valójában vagy a félelem, vagy az egoizmus (itt magamutogatás) vezeti a tettet. Ez nem szolgálja az Egészet, így valójában senkit, csak hiú vágyakat: egyikét, vagy a másikét. A Tao egyik tanácsa így hangzik: "Ne azt add a népnek, amit kér, hanem, amit kérnie kellene". - Érdekes, ugye?
Valójában a karmádnak megfelelően mindig jól döntesz, ha ártasz vele, ha nem Ez csak látszat. Ami egyik oldalról ártalomnak tűnik, másfelől áldás lehet. A lényeg, hogy igyekezz a lelkiismeretedet egyre jobban kimunkálni az isteni ismeret segítségével, s ha erre törekszel, hallgass a szívedre. Így biztos, hogy tudatosan nem ártasz senkinek. S ha tudattalanul mégis, annak meg fog fordulni a szerencséje, s áldássá lesz. Tudod: "Ha jót cselekszel, emelt fővel járhatsz, ha nem, a bűn az ajtó előtt leselkedik: de te uralkod-jál rajta".
2. Pont ez a megvilágosodás, kedves Csaesz. Legfeljebb még finomítani kell rajta, de ezt az utat fel ne add, Jól csinálod!
"Énekelj együtt minden jószándékú emberrel a Felemelkedés Koncerten!
Gongok, dobok, éneklő kristálytálak, táltosdobok, delfinek tánca, a hangdala kórus és mindez a gyógyító szeretet jelenlétében.
Ideje: 2009 Május 31 , 19:00
Helye: Budai vár, oroszlános udvar
Kedves Embertársam!
Egy felhívást szeretnék intézni minden kedves embertársamhoz, és minden jószándékú csoporthoz, akiknek célja az, hogy jobb életet, emberhez méltó körülményeket, és az ember legmagasabb és legigazabb céljainak megvalósulását segítsék elő.
Nincs nagyobb kincsünk, mint a bennünk élő kreativitás, nincs semmi, ami közelebb állna hozzánk, mint a saját alkotóerőnk, és alkotó képzeletünk. Ez az erő az, ami által életenergiánk megvalósul, utat tör magának, és létrehozza mindazt, amiért szép és jó élni, amiért érdemes tenni és küzdeni, amiért érdemes kiállni minden próbatételt, nehézséget. Ez teszi az életet emberhez méltóvá.
Jól tudjuk, hogy a bennünk lévő életerőt sokféle irányból próbálják visszafojtani, akadályozni, alkotásunkat ellehetetleníteni. De azt is jól tudjuk, hogy erre a legjobb válasz az, ha még igazabban, még rendíthetetlenebbül kiállunk a bennünk élő szellemiség és kreativitás mellett. A legjobb, amit tehetünk, ha szabadjára engedjük alkotó energiánkat és hagyjuk, hogy a felszabaduló életerőnk mindent, beleérve magunkat is felemeljen, átlelkesítsen, és még tökéletesebbé formáljon.
Ennek a jegyében hív fel most a HangDala Kórus arra, hogy 2009. Pünkösdjének estéjén együttes erővel hozzuk létre a Felemelkedés Koncertjét!
Képzeld el, hogy milyen lenne, ha az együtténeklés hatalmas erejét nem csak 10-15 ember éli át, hanem 50, 100, 500, vagy akár 1000, vagy még több! Vajon mi történik akkor, ha egy koncerten egyszer csak minden jelenlévő megtanulja az épp énekelt dalt, és végül mindenkinek a torkából feltör az ének? Vajon mi lesz akkor, ha az együtténeklésből fakadó szellemi energiák kiszabadulnak, és erejükkel elkezdik átformálni a világot, az életet, a utat törve magának az Életnek?
Ha ez az erő elér egy kritikus tömeget, az megváltoztathatja az egész világot! Egyénileg, de akár nemzeti, vagy emberiség szinten is elindulhat egy megállíthatatlan folyamat, ami egy új, kiteljesedettebb élethez vezet. A több száz, vagy akár több ezer ember torkából feltörő, zúgó, hömpölygő dal lesz a folyam, ami utat tör az Életnek, Szeretetnek, Szenvedélynek, Hitnek, mindennek, ami emberré tesz minket! gvalósítására hív most Téged a HangDala Kórus! Énekelj velünk tiszta szívvel Pünkösd estéjén a budai Várban, az Oroszlános Udvarban! Kérlek, ne tartson vissza az a tudat, miszerint Te nem tudsz énekelni, nincs szép hangod, és különben sem tudod a dalokat, amiket hallani fogsz. Hagyd, hogy a csoda megtörténjen! A HangDala Kórus, a többi énekes és dobos csoport, a közösen felzúgó dal, a kivetítés mind abban fog segíteni, hogy a belső kételyt legyőzze a benned élő Életenergia feltörő áradata. Ha ez megvalósul, akkor ez a koncert tényleg a Felemelkedés Koncertje lesz!
Egy olyan láncreakciót indítunk el így az Univerzumban, aminek kihatásai minden égtáj felé kiterjednek, és ez az áradat megállíthatatlan lesz. Hozzunk létre egy „Életenergia Cunamit”! Ez a világ a miénk, sorsa a mi kezünkbe van téve. Tegyünk meg mindent, hogy ez egy boldogabb, emberhez méltóbb világ legyen! Egyenként kevesek vagyunk ehhez, de ha összeadjuk erőnket, legyőzhetetlenek vagyunk!
A HangDala Kórus felhívásához máris csatlakoztak az emberek felemelkedésén munkálkodó csoportok. A Felemelkedés koncerten együtt fognak énekelni velünk az Aranyfénypont, a Tűzmadár Táltos Dobkör, a Belső Barlang, az Istennő Templom, a Fénytemplom és az Asztrálutazás.hu is!
De még nem a teljes névsor. Most jössz Te!Your browser may not support display of this image. Énekelj velünk! És ha te is az emberek felemelkedéséért tevékenykedő csoport tagja, vagy vezetője vagy, csatlakozz a Felemelkedés Koncerthez, hozd el hangszereidet, dalaidat, és együtt énekelve tegyük a világot jobbá! Kérlek, szólj mindenkinek, küldd tovább ezt a levelet minél több helyre, minél több barátodnak, internetes portáloknak, újságoknak, sajtóorgánumoknak, hogy minél többen együtt énekeljünk Pünkösd este, és hogy a tiszta szellemi erő minden akadályt elsöprő áradata létrehozza bennünk és körülöttünk a várva várt Felemelkedést!
Szeretettel vár a HangDala Kórus, a Felemelkedés Kórusa
Figyelem! A Felemelkedés Koncertről profi stáb fog videót készíteni, amit a helyszínen meg lehet rendelni tőlük (2500 Ft), és rövid határidővel otthon is nézheted a Felemelkedés Koncert DVD-t.
További információk:
Igen! A nagy esemény megvalósul! Ami Pünkösd vasárnap este 7 és 10 óra között történni fog, arról még álmodni sem nagyon tudok. De ahogy múlt szombaton összejöttünk a szervezők maroknyi csapatával, hogy megbeszéljük a Felemelkedés Koncert részleteit, engem egy felemelő, és egyben ujjongó érzés fogott el. Íme, most bizonyítékot kaptunk! Ha a jó emberek összejönnek a jó időpontban és a jó helyen, hogy a jót tegyék - a csoda nem marad el.
Íme egy pár részlet a közelgő Ünnepről.
A Fénytemplom a gongok és a dob megszentelt hangjaival hangolja sejtjeinket a fény befogadására.
Veres Kriszta az Éneklő Kristálytálak hangajival köti össze az eget a földdel.
Papp György szavai a szívhez szólnak.
Tűzmadártáltos Dobköre a sámándobok hangjaival szenteli meg a négy égtájat.
A Belső Barlang a Szeretet Gyógyító Jelenlétét hozza el.
Lőcsey Andrea Fanni a Delfinek táncát tanítja meg nekünk.
És a Felemelkedés Koncert életbe hívója, a HangDala Kórus pedig mi mást hozna el, mint megannyi megható, vidám, vagy épp ünnepélyes, szerelmes és gyöngéd, kacagtató, vagy épp misztikus dalait a világ minden tájáról, sőt, még az univerzumon túlról is.
És nem csak mi fogunk énekelni, hanem mindenki, aki ott lesz az Oroszlános Udvarban. Mert tudod: "Legyen a Zene mindenkié!" (Kodály Zoltán). "De most már tényleg!" (Fekete-Kiss Sándor)
És akkor még sorolhatnám a rengeteg emailt, amit kapok, amiben szellemi közösségek jelzik örömmel, hogy jönnek, szinte felsorolni is lehetetlen őket. De van egy ötletem, egyszerűen gyere el az Ünnepségre, és ismerkedj meg ezekkel a remek emberekkel magad! Együtt fogunk énekelni, táncolni.
Amit megvalósítunk, az egy új civilizáció, egy új korszak, egy új életérzés, ami nem a veszteségtől való félelmen alapszik, hanem a szeretet szabadságán.
Egy kis ízelítőt kapsz ebből az új életérzésből, ha megnézed ezt a kis videót: Where the Hell is Matt?
A jövő, (vagyis a jelen) társadalma már nem az elnyomáson alapszik, hanem a kölcsönös, szereteten alapuló együttműködésen, ahol minél többet segítek másoknak, annál több segítséget kapok.
És épp ezt valósítja meg a Felemelkedés Koncert. Akik mi most összejöttünk, nem legyűrni akarjuk egymást, hogy magunkat a másik fölé nyomjuk, hanem egymást emelve emelkedünk magunk is. Erről szól a Felemelkedés Koncert, erre hívunk el most Téged is!
Sőt, nem csak téged, hanem azokat is, akiket szeretsz, akiket Te magad is emelni akarsz. Emeljük egymást, hogy felemelkedjünk!
Fogadd ezt a kórusművet, mint a koncertet megelőző ajándékot! <<<Úrnőnk>>>
Mit is mondhatnék még?
Találkozunk május 31-én, pünkösd vasárnap este 7-kor az Budai Várban, az Oroszlános Udvarban, a Felemelkedés Koncerten!
Kérdések és válaszok:
Hol van az Oroszlános Udvar?
A Várban a Szent György térből nyílik egy út a királyi palota belseje felé. Az Oroszlánon udvarban van a bejárata a Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, és a Nemzeti Galéria egyik szárnyának.
Meddig tart a Felemelkedés Koncert?
Este 10 óráig. De még utána is maradhatunk egy picit eszegetni, beszélgetni. Sőt, jó lenne, ha így lenne. Ismerkedjünk meg egymással.
Mit hozzak magammal?
Hozzál polifoamot, vagy kinyitható széket, hogy le tudj pihenni, ha akarsz a koncert közben.
Ha úgy érzed, hozz egy szál virágot, amit az oltárra rakhatsz. A virággal ünneplőbe öltözteted nem csak az oltárt, de a szívedet is.
Ha pedig úgy gondolod, hozz magaddal sütit, falatokat, frissítőt, amit akár másokkal is megoszthatsz. Így az Ünnep még szebb lesz, és ráadásul ez igen praktikus is, hiszen meg fogunk éhezni, ez biztos. Az ünnepség végén ősi szokás szerint egymást megvendégelhetjük, ezt görög szóval Agapénak hívták a régiek.
"Az élet egy pillanat, amit ünnepelni és élvezni kell. Tedd mulatsággá, ünnepeld, és akkor beléphetsz az igazi templomba. A templom nem a lógó orrúaknak való; soha nem is volt az. Figyeld meg az életet: látsz valahol szomorúságot? Láttál már valaha depressziós fát? Vagy láttál már valaha szorongó madarat? Vagy idegbeteg állatot? Ugye nem? Az élet egyáltalán nem ilyen. Csak az ember tévedt el valahol... Mégpedig azért tévedt el, mert rendkívül bölcsnek és okosnak hiszi magát. A te betegséged az okosságod. Ne légy olyan bölcs. Mindig tudd, hogy hol a határ, ne ess végletekbe. Ha egy kicsit bolond vagy és egy kicsit bölcs, az jó - mert e kettő megfelelő arányú kombinációjából lesz a buddha..." (Papp Gyury)
Találkozunk a Várban Pünkösd este.
A Zene és a Szeretet legyen Veled! Emeljük egymást, és felemelkedünk!
Sándor
Fekete-Kiss Sándor - www.hangdala.hu"
Csizike ;-)
Fogadj el mindent olyannak amilyen, de add meg az esélyét a változásnak, hogy a következő pillanatban minden jobb lehet, azaz törekedj mindig a jóra.
" Fogadj el minden olyannak amilyen " :
Véleményem szerint ez azt jelenti , ne próbáld megváltoztatni a körülötted lévő világot , és benne az embereket . Ha valami nem tetszik ne a másikat próbáld átalakítani a saját ízlésedre , persze megpróbálhatod előidézni a változást , de ne erőltesd rá a magad hitét és az általad helyesnek tartott utat . Ha valaki igazán fontos neked vagy elfogadod olyannak amilyen és helyette inkább te változol meg , vagy elváltok egymástól ( "Megszoksz , vagy megszöksz." ) .
És ami még fontos , sokan megilyednek a változástól , félnek tőle , félnek kockáztatni . Ez rézben érthető , hiszen nem biztos , hogy jobb lesz , de lehet és ha NEM NEVEZÜNK BE EGY VERSENYRE , AKKOR NEM FOGUNK GYŐZNI SEM .
Valóban jó gondolat, hogy a változáshoz nem másokat kell megváltoztatni, hanem önmagunkat. Felhívnám a figyelmet egy alapelvre, amely azt mondja,: hogy ha rámosolyogsz a világra, a világ visszamosolyog rád. Ha elgondolkozunk ezen, akkor látjuk belőle, hogy másokból úgy "csikarhatunk ki" változást, ha mi magunk mutatjuk meg, mivé szeretnénk változtatni. Vagyis mi magunk járunk elől példával, s ha az neki is tetszik, követni fogja. Nem csak egy-egy ember, de akár tömegek is. Nem ezt teszik a "sztárok? Csak természetesen ők visszaélnek ennek a tudásnak a hatalmával. Egy másik alapelv azt mondja, hogy: ha egy jó uralkodó tesz valamit, a népe természetességgel követi őt (és itt most ne a szavakon lovagoljunk, hanem a mögöttes gondolaton).
Az Anonim Alkoholistáknak van egy szlogenjük, vagy, ha úgy tetszik egy imájuk. Így hangzik egy részlete: "Segíts Uram, hogy el tudjam viselni azt, amin változtatni nem tudok, de add, hogy változtassak azon, amin tudok".
A változás, változtatás mindig félelmetes, hisz nem csak azok a változók lépnek fel benne, amiket én idézek elő. Ezzel kapcsolatban bátorítok mindenkit a következőre. Isten, amikor megmutatta angyalainak látomásban mindazt, amit ők daloltak bele, meglátszott benne az is, amit a Sötétség angyala bele dübörgött állandóan ismétlődő harsány akkordjaival. S meglátszott, hogy ettől az egész, nem hogy rosszabb lett volna (bár feszültséggel teli), de sokkal változatosabb is lett, s ezek a diszharmóniát okozó akkordok olyan dolgokat mutattak meg az angyalok dalaiból szőtt világban, amilyeneket a nélkül észre sem vettek volna.
A versenyre tehát bátran nevezzünk be, de győzni csak önmagunk felett érdemes. "Az győz igazán, aki önmaga felett győzedelmeskedik."
Való igaz, hogy az eredetileg létrehozott (definiált) fogalmaknak a materializált környezetben torz je-lentése van. Nagyon jó meglátás, hogy nekünk ebből kell kiindulnunk - hisz nincs más a megértési kész-letünkben. Ha azonban már egyet-mást megértettünk ezekből az eredeti fogalmakból, vagy legalább is közelebb kerültünk a megértéséhez, akkor el kell döntenünk, hogy egy-egy segítés alkalmával melyik szintű meghatározást alkalmazzuk. Figyelembe kell vennünk a következő alapelvet, melyet Pál apostol fogalmazott meg kitűnően. Nevezetesen: Mindenkinek mindenekké lettem. Vagyis mindenkihez a saját szintjén kell leereszkedni, méghozzá úgy, hogy azt ne vegye észre. Nehéz, de érdemes törekedni rá, mert lényegesen könnyebb megértetni vele magunkat, s apránként lehet segíteni egy magasabb megértés irá-nyába is.
Mindig jól döntesz! A kérdés az, hogy az téged merre visz. A mi számunkra még nem különült el a magam és a mások szolgálata. A megvilágosodás felé tartva nyilván az a helyes döntés, amely a mások életét segíti. Itt nem kell kontrollálni azt, hogy az nekünk is jó-e. A másoknak tett önzetlen szolgálat, segí-tés automatikusan jót tesz a mi személyiségünk emelkedésének is. Ezt mi nem tudjuk eldönteni, közvet-lenül, ezért nem is kell rágódnunk rajta. Helyette arra kell törekedni, hogy minél többet tudjunk meg az isteni alapelvek helyes alkalmazásáról, azok lényegéről, okáról, céljáról. Minél többet tudunk, és tapasz-talunk meg ezekből, és használjuk fel őket mások javára, annál jobb és jobb döntéseket leszünk képesek meghozni az életünkben. Nem mérlegelni kell elsősorban, hanem tanulni, és a tanultakat mások javára felhasználni.
A szellemi világ, vagyis az isteni gondolatok manifesztátumai valóban igazi valóság, mi az árnyékai vagyunk. Itt, az árnyékvilágban viszont mindaz rendelkezésünkre áll, ami felnyithatja a szemünket a fel-ső világ igazi szépségének meglátása felé.
Amikor megalkotott bennünket az Őstudat (Isten) természetesen adott mellé egy használati utasítást is. Az autót meg kell tanulni vezetni, a képet meg kell tanulni élvezni, érteni. Ezekhez is jár használati utasítás, csak az sokakat nem érdekel, nem vesznek tudomást róla. Ezért nem tudják, hogyan, mire kell használni. Ezért nem értjük magunkat sem, az Istent, a valóságos világot sem. Azok fogják mindezeket megérteni, akik végre hajlandóak lesznek elolvasni, áttanulmányozni mindezeknek a használati utasítá-sát. Rengeteg módon bocsátotta ezt a rendelkezésünkre Az, aki mindezeket megalkotta. Mi most ezt ta-nulmányozzuk, s erről beszélgetünk.
"Fogadj el, mindent olyannak, amilyen" - írod. S hozzáteszed, hogy ezt felülírták. Nem, nem írta felül senki, még csak szükség sem volt rá, hogy kiegészítsék. Ugyanis a minden elfogadása együtt jár azzal, hogy úgy fogadjuk el, amilyen. És milyen? VÁLTOZÓ! Tehát azt a bizonyos kiegészítést már csak azért írták, hogy rávezessenek minket arra, hogy valójában mit is, és hogyan kell elfogadni. Minden változik. Ezt a folyamatos változást kell elfogadni, s valóban, ha lehet, ehhez hozzá lehet dalolni a saját gondolata-inkat is, hogy ez a változás változatosabb legyen. Ez gyönyörködtet benne.
Felemelkedés
Való igaz, hogy az eredetileg létrehozott (definiált) fogalmaknak a materializált környezetben torz je-lentése van. Nagyon jó meglátás, hogy nekünk ebből kell kiindulnunk - hisz nincs más a megértési kész-letünkben. Ha azonban már egyet-mást megértettünk ezekből az eredeti fogalmakból, vagy legalább is közelebb kerültünk a megértéséhez, akkor el kell döntenünk, hogy egy-egy segítés alkalmával melyik szintű meghatározást alkalmazzuk. Figyelembe kell vennünk a következő alapelvet, melyet Pál apostol fogalmazott meg kitűnően. Nevezetesen: Mindenkinek mindenekké lettem. Vagyis mindenkihez a saját szintjén kell leereszkedni, méghozzá úgy, hogy azt ne vegye észre. Nehéz, de érdemes törekedni rá, mert lényegesen könnyebb megértetni vele magunkat, s apránként lehet segíteni egy magasabb megértés irá-nyába is.
Mindig jól döntesz! A kérdés az, hogy az téged merre visz. A mi számunkra még nem különült el a magam és a mások szolgálata. A megvilágosodás felé tartva nyilván az a helyes döntés, amely a mások életét segíti. Itt nem kell kontrollálni azt, hogy az nekünk is jó-e. A másoknak tett önzetlen szolgálat, segí-tés automatikusan jót tesz a mi személyiségünk emelkedésének is. Ezt mi nem tudjuk eldönteni, közvet-lenül, ezért nem is kell rágódnunk rajta. Helyette arra kell törekedni, hogy minél többet tudjunk meg az isteni alapelvek helyes alkalmazásáról, azok lényegéről, okáról, céljáról. Minél többet tudunk, és tapasz-talunk meg ezekből, és használjuk fel őket mások javára, annál jobb és jobb döntéseket leszünk képesek meghozni az életünkben. Nem mérlegelni kell elsősorban, hanem tanulni, és a tanultakat mások javára felhasználni.
A szellemi világ, vagyis az isteni gondolatok manifesztátumai valóban igazi valóság, mi az árnyékai vagyunk. Itt, az árnyékvilágban viszont mindaz rendelkezésünkre áll, ami felnyithatja a szemünket a fel-ső világ igazi szépségének meglátása felé.
Amikor megalkotott bennünket az Őstudat (Isten) természetesen adott mellé egy használati utasítást is. Az autót meg kell tanulni vezetni, a képet meg kell tanulni élvezni, érteni. Ezekhez is jár használati utasítás, csak az sokakat nem érdekel, nem vesznek tudomást róla. Ezért nem tudják, hogyan, mire kell használni. Ezért nem értjük magunkat sem, az Istent, a valóságos világot sem. Azok fogják mindezeket megérteni, akik végre hajlandóak lesznek elolvasni, áttanulmányozni mindezeknek a használati utasítá-sát. Rengeteg módon bocsátotta ezt a rendelkezésünkre Az, aki mindezeket megalkotta. Mi most ezt ta-nulmányozzuk, s erről beszélgetünk.
"Fogadj el, mindent olyannak, amilyen" - írod. S hozzáteszed, hogy ezt felülírták. Nem, nem írta felül senki, még csak szükség sem volt rá, hogy kiegészítsék. Ugyanis a minden elfogadása együtt jár azzal, hogy úgy fogadjuk el, amilyen. És milyen? VÁLTOZÓ! Tehát azt a bizonyos kiegészítést már csak azért írták, hogy rávezessenek minket arra, hogy valójában mit is, és hogyan kell elfogadni. Minden változik. Ezt a folyamatos változást kell elfogadni, s valóban, ha lehet, ehhez hozzá lehet dalolni a saját gondolata-inkat is, hogy ez a változás változatosabb legyen. Ez gyönyörködtet benne.
Szia!
Köszönöm,hogy írtál.Örülök,hogy hasonlóan látjuk a helyzetet.Az egyik gondolatot pontosítanám
mert úgy hiszem,hogy félreértettél.A szellemi léted a tudatodba helyezi a válaszokat,az ember pedig
választ,lehozza fizikai szintre vagy sem.Amikor kapunk egy gondolatot(megérzés) hajlamosak vagyunk
elvetni.Erre írtam,hogy felülírjuk.
A döntéssel kapcsolatban más véleményen vagyok,tudunk rosszul dönteni!
A lélek a mi döntéseink által tapasztal.Az Ő célja a mielöbbi emelkedés,szeretne mielöbb kikerülni
a karmikus életek hatása alól.Ezt pedig a jó döntéseinkkel tudjuk támogatni.Addig helyez újra és újra
ugyanabba a helyzetbe amíg kinem javitjuk a hibát.Az egész életünk ismétlődő helyzetek sokasága.
A karmáink is a rossz döntéseink erdményei.Ennyit szerettem volna hozzátenni. :-)
szeretettel Zoeya
Köszöntelek és tisztellek a válaszodért.
Természetesen a te helyzetedben mindaz igaz, amit írsz. Nem von le az értékéből az, hogy én más szemszögből látok dolgokat. Az én perspektívámból már egyáltalán nincs akkora jelentősége annak, hogy a dialektikus világban kinek mi a jó, és mi a rossz döntés. Én bárhogy is döntök (tetszik, vagy nem tetszik), mindenképpen a tanításomat szolgálja. Én nem törekszem minden áron arra, hogy emelkedjek. Nem ez a fő célom. Ezt valószínűleg csak ti látjátok így, mert nem érzitek jól magatokat abban a helyzetben, amiben vagytok. Én is rengeteg olyan dolgon mentem keresztül, amiben akkor még nem éreztem jól magam. (Több öngyilkossági kísérlet; három olyan házasság, amit az ellenségemnek se kívánok - de ha a barátom tanulni akar, akkor neki igen -; egy neonáci gyermek; egy intelligens, de végtelenül lusta másik gyermek; gondolkodásom miatti megvetés; megalázás; vallási szervezetből való kiközösítés; és sorolhatnám még.)
Azt mondhatnánk ezekre, hogy mind-mind bizonyos rossz döntések következménye. És a te szemszögedből igazad van, hisz nem vittem előre senkinek sem az útját vele. De valóban így van? Mindezeken túl vagyok (másokon persze még nem, megint mások csak most következnek, és egyre keményebb leckék). Egy idő után nem hogy elegem nem lett belőle, de rá kellett jönnöm, hogy mindez az én tanításomat szolgálta. Ne téveszd ezt össze az önostorozással. Mit gondolsz, hogy tudnék nektek ilyen optimistán írni a gondolataimról (olvass bele más írásaimba is, vagy a weblapjaimba, könyveimbe - az adatlapomon találsz linket hozzájuk), ha továbbra is folyamatosan rossz döntéseket hoznék. A rosszat jó követi, a jót persze ismét rossz. Ez a dialektika törvénye. Aki azonban már tudatosan képes a múltját kielemezni, és felhasználni azt a az élete további vezetésében, az már általában olyan döntéseket hoz, amelyek segítik mások hasonlóan jó döntéseit. Ha nem közvetlenül, akkor közvetve, próbákon, megoldásra váró problémákon keresztül.
Vagyis, ha te még úgy látod, hogy vannak jó döntések, és vannak rosszak, akkor neked valószínűleg még meg kell élned ezeket, mire rájössz, hogy valójában minden eddigi döntésed jó volt, hisz mindegyik abba az irányba segített (így vagy úgy), hogy kilépj a dialektikus látásmódból, s tudatosan törekedj arra, hogy megismerd önmagad. Ez pedig mindenképp hatalmas lépés ahhoz, hogy megismerd az Istent, s úgy dönts, Ő neki kívánsz megfelelni, az Ő tanácsait (egyetemes alapelveit) kívánod követni, vagyis a megvilágosodás útjára lépsz. Abban a pillanatban, amikor a gondolkodásod megfordult, már sejtheted, hogy valójában ezért volt minden döntésed - ha jónak, ha rossznak gondoltad is azt korábban.
Tanulság: nincs jó, vagy rossz döntés, az teszi azzá, ahogy gondolkodsz róla. Olyan ez, mint amikor egyszer Harry Potter egyszer azon sopánkodott, hogy mióta a Sötét Nagyúr elméje összekapcsolódott vele, ő is épp úgy érzi annak haragját, sőt gyűlöletét. Kétségbeesetten azt kérdezte a keresztapjától, hogy mi történt velem, valami elromlott bennem? Én is rossz ember lettem? Erre Szíriusz Black a következőkkel nyugtatta: Harry! Belőled rossz ember sose lesz. A világot nem lehet felosztani jó emberekre, és halálfalókra. Mindenkiben van jó is és rossz is. Azonban az határozza meg a jellemünket, hogy melyikre hallgatunk. Nos, így van ez a döntéseinkkel is. Nem lehet a döntéseinket felosztani jó vagy rossz döntéseinkre. Ha valaki a szívében már eldöntötte, hogy emelkedni akar, akkor az már rossz döntést nem hozhat. A legnehezebb jó döntést már meghoztuk. Innen kezdve már bárhogy is döntünk, az csak jó lehet, még akkor is, ha nem is látjuk mindjárt annak. A távlati következménye azonban biztos, hogy jó lesz. A gyümölcs mutatja meg, milyen a fa. Az pedig az alapvetően helyes döntés után már csak jó lehet. Ezt pedig már meghoztuk. Honnan tudom ezt? Onnan, hogy tudatosan beszélgetni tudunk erről. Te már rosszul nem dönthetsz, csupán a még labilis nézőpontod miatt vélekedsz így, majd kitisztul az is.
Tovább, előre!
OIO!
Hitem szerint Isten a görbe vonallal is tud egyenesen írni.
Vagyis... lehet rossz döntésünk, de Isten bármit a javunkra képes fordítani.
De ez nem azt jelenti, hogy akkor tehetek akármit, az jó döntés, majd az Isten igazít rajta ha akar...
Ahogy írsz, kicsit úgy érzem, felmented magad minden felelősség alól...
Te tudod... Te gondolkodás módod....
Én meg az enyémről írtam pár szót... :-)
Üdv: Almás
?
Kérlek, ne degradáld le, amit írtam, a saját érdekedben. Az nem más vélemény, mint a tied, hanem ugyanaz, egy más aspektusból. Én a tiedet már ismerem, mert valaha én is voltam ott. Egyszerűen csak mélyebben kutatom ugyanazt, amit te. Éppen ezért a felelősség kérdése épp úgy érint engem is, mint bárkit, aki az emelkedésnek bármely palettájára lépett.
Inkább arról van szó, hogy hirtelen olvastad. Semmi olyat nem írtam, hogy mindegy lenne, mit teszel, vagy, hogy ez nem jár felelősséggel. Egy alapelvre hívnám fel a figyelmedet, amely segít ezt jobban megérteni. Így fogalmaznám: mindent szabad nekünk, de nem minden használ. És ebben óriási felelősség van, csak jobban el kell gondolkodni rajta, pontosabban ráhangolódni úgy, hogy közben a gondolataimat ne az ellenkezési vágy uralja. Kettőnk véleménye közt semmi különbség nincs. Én látom a tiédet, és köszönöm, hogy megosztottad velem.
Bocs, hogy ide írok, nem találtam megfelelő témát, csak szeretnék "közhírré tétetni" egy fórumot. Üzenetem a következő:
Üdv mindenkinek! Elindítottam egy Fehér Tanács nevű fórumot (a névről csak annyit: A Gyűrűk Ura után szabadon), ahová épp tagokat keresek. A következőről lenne kb szó:
"A Fehér Tanács olyan emberek fóruma, akik fontosnak tartják az emberi értékeket (szeretet, igazság, béke), szeretnének egy békés(ebb) világban élni, és esetleg érdekli őket az ezoterika, a spiritualitás - utóbbi nem kötelező, igaz ajánlott.
Mindenki lehet tag nemtől, kortól, vallástól függetlenül, a Tanács demokratikus, felvilágosult szellemiségű."
Még nem kiforrott a dolog, de szerintem a fő irányvonal már látszik. Minden kedves érdeklődőt szívesen vár a fórum!
A link: http://sgforum.hu/forum.php3?azonosito=FeherTanacs
Igazából csak azon akadt meg a szemem, h Isten .... és mindez a rövid írásodban 3szor is ott volt. Az én olvasatomban Ő nem avatkozik bele a dolgainkba!!! De minden szülöttjére nagy szeretettel gondol, és segíti, ha teheti, csak a mi szabad akaratunk a gátja ennek. Úgy elég régen, amikor megkaptuk a szabad akaratot, és létrehoztuk a földet, és környezetét, azóta figyel minket, és segít a létezésünkben, tovább álmodja a világunkat. Csak akkor segít, ha kérünk, és mindenki más számára is hasznos, és...és ... Még sok "és" van itt. Tehát, nagyon kevés a lehetősége....Sajnos. És várja, h eltévelyedett gyermekei megérkezzenek hozzá, még akkor is, ha már kétszer is "vétettünk" ellene és ide jutottunk. :-(
SziaSzia Kobold