Gondolod, hogy az ösztönös tudatosság jobb mint az értelmi tudatosság?

spontánabb,helyénvalóbb,és jobban is működik.De a súgására figyelni,ráhagyatkozni,szabadjára engedni az értelmi tudatosságnak kell.Üdvözlettel : felacso

De egyébként miért bontod két részre a tudatosságot?

Se ösztönös se értelmi tudatosság nem létezik. Van ösztön, értelem, ÉS tudatosság. Az értelem túl van az ösztönön, hiszen értelemmel tudod megérteni az ösztönöket, a tudatosság pedig túl van az értelmen (ezáltal az ösztönön is), hisz ezzel tudod felismerni az értelmedet.

állat, ember, isten

test, szellem, lélek

Számtalan módon meg lehet fogalmazni ezt a 3-as alappilért.. Hogy a témához is szóljak, nem kizárt, hogy megvilágosodhat egy állat, de túl nagy esély azért nincs rá. A fejlődésnek megvan az iránya (az ellenkező irányba haladva hiába teszel meg ugyanakkora utat, az hanyatlás lesz, nem fejlődés), így csak az ösztönnel nem valószínű, hogy eljutsz a tudatosságig, míg csak az értelemmel is csekély rá az esély. Persze semmi sem lehetetlen, én csak mondom, hogy egy bizonyos szinten meghatározott irányban haladunk, igen nehéz átugrálni lépcsőfokokat.

Olyan ez mint az időutazás. Biztos nem lehetetlen, de ha lehet is, akkor is csak előrefelé valószínű. Ha lehetne visszafelé, már találkoztunk volna lényekkel, akik a jövőből jöttek.

De megjegyzem, ahhoz hogy egy állaton észrevedd, hogy meg van világosodva, ugyanúgy meg kell világosodnod előbb neked, szóval sokat nem oszt nem szoroz, hogy tudnak-e öntudatra ébredni az állatok. :)

Szóval egy mondatban összefoglalva, az állatok ösztönből élve is az emberek többségénél tisztességesebb és a valódi élethez közelebb elhelyezkedő életet élnek, de ettől még a tudatossá fejlődéshez, az Igazság megismeréséhez majdnem biztos vagyok benne, hogy nem elegendő ha csak állati létformában vagy.

Egyetértek spiro!
Én például szívesen lennék delfin.
Szabadság, intelligencia.
Szerintem, sok őrült emberi elmét felülmúlnak.
(Meg a kevésbé őrülteket is.)

Arról nem beszélve, hogy gondolkodás nélkül kiment a cápák közül, ha úgy adódik. Ember emberen ritkán segít... :/

Na, ezzel vitába szállnék. Van elég sok igazán segítőkész ember, sőt, minél nagyobb bajban vagy, annál inkább egyre többen segítenek a semmiből érkezve akár.
Én nemnagyon bírom ezt az emberi létet, lennék inkább marha, lelki érzések nélkül, de ezt azért örömmel írom most le itt, hogy vannak nagyonis elegen ilyen emberek.
Persze nincs bajom a delfinekkel sem.

Hát én azt tapasztalom, hogy attól, hogy valakiben a segítő szándék dolgozik (bár ez is gyakran kétes, és van mögötte önös érdek), még nem biztos, hogy segít is. Rajtam annyian annyiféleképp akartak már segíteni, de legtöbbször annyit ért, mint pofon a nemmondomminek. Jól esik, és meg is köszönöm minden esetben, pláne, hogy ritkán kérek segítséget, mégis mindig mindenki megpróbálja a saját kedve szerint formálni a tetteimet "csak jót akarok"-kal indokolva, de valós segítséget az életemhez talán ha 2 ember tud nyujtani, de leginkább én szoktam magamnak.

De ettől én még nem szállnék vitába, ha nem baj, mert ez most olyan dolog, hogy a Te életedre nyilván a Te álláspontod igaz, az enyémre meg az enyém :)

Barátaim, világunk jellemzője a sokféleség. Mindkét embertípus létezik, ez személyiség függő. Ilyen is van, meg olyan is.

Na ja. de amit spiri ír, azt nem is nevezem segítésnek, és nem is engedném...
A delfinek közt akkor ez utóbbifélék viszont tuti nincsenek.
Csak a jobbfélék.
Mindegy, ennek nem tudom mi köze a tudatossághoz.

aludni.Mindig üzemkészek és játékosak.A delfinlányok alaposan el lehetnek kényeztetve.Üdvözlettel :felacso

Én úgy gondolom, hogy a megvilágosodás nem válogat. Ellentmondásos lenne ha mégis, hiszen egyetemes természetű a dolog. Az ember szeret sok mindent magáénak tudni, de szerintem erre a világegyetem a maga önzetlenségében magasról tesz. Nem látok logikát abban, hogy bármi is megtiltaná a megvilágosodást az állatoknak. Egyébként meg az ember is egy állatfaj szóval... ezt már be kéne látni; félre már a faji egoizmussal...

Meg a tengeri szivacs is, mégsem hiszem, hogy megvilágosodna. Egyébként leegyszerűsítem neked a dolgot. Az állat azért nem fog megvilágosodni, mert "elsötétülve" sincs az emberrel ellentétben. Pont azért, mert ösztönösen cselekszik, nem mérlegel. Az ember a szabad akarattal, és az értelemmel, amivel megérti az ösztöneit, sötétíti is el magát, erre van a megvilágosodás, és a tudatosság, hogy az értelmen is túlhaladj, ami elsötétít annak ellenére, hogy előtte meg ez hozott le a fáról.

És az ember máris kisajátította magának azokat a dolgokat, amelyeknek még ő maga sincsen teljesen tudatában, működésüket sem teljesen érti... nem beszélve Istent is.

Ki mondta neked, hogy csak az embernek van szabad akarata, értelme? :) Honnan veszed te ezeket az információkat és vajon melyik részed az, amelyik ennyire hinni akar ebben?

Miért akarunk mi jobbak lenni?

Figyelj lerakom a kutyakaját a kutyám elé, nem úgy tűnik, mint aki elgondolkodik rajta, hogy hm ezt most megegyem, vagy ne? Ergo nincs szabad akarata. Értleme persze nyilván van, különben életképtelen lenne. Akkor úgymondom Ádám, egoja nincs.

Egyébként épp ezt mondom, hogy sok szempontból meg sem közelítjük azt a színvonalat, ahogy az állatok élnek egymás közt, szóval akkor most én kérdezek: Honnan vetted Te, hogy én jobb akarok lenni egy állatnál, melyik részed az, amelyik ennyire ezt majmolja folyton? A majom? :)

Lerakok 10000 forintot egy ember elé és vajon mennyien hagyják majd ott? :)
De ebből, hogy jön le a szabad akarat nem léte? Nem látom az összefüggést.

Talán nem figyelsz elég jól. Az én kutyám szemmel láthatóan elgondolkodik sokszor, amikor valami számára egzotikus kaját rakok elé, és nem érti miért kapott ilyen kivételeset. Sokszor rám néz kérdően, hogy akkor most ezt tényleg megeheti? :)

"Honnan vetted Te, hogy én jobb akarok lenni egy állatnál, melyik részed az, amelyik ennyire ezt majmolja folyton? A majom?"

Az a részed amelyik azt hiszi kivételesebb, mint az állat.

És az a részem mondja, mely már felismerte, hogy nincs többje az embernek mint az állatnak. A különbségek csak formaiak.

Én például simán ott hagynám a tízezresed, nem igazán hoz lázba a pénz, de most ez mindegy. Úgy jön a szabad akarathoz, hogy az ösztönei vezérlik a kutyát, amikor rácsap a vacsira. Hogy olyankor mit kérdez a nézésével a kutyád, arról neked honnan van infód? Mert Te ezt látod bele, vagy valamelyik tudományos kutya-ember szótár támasztotta alá neked? Lehet azt mondja csak "Te hülye vagy, hogy ezt adod? Mindegy azért megeszem." Mennek a testük és az ingereik után.

És mégegyszer mondom, nem tartom magam kivételesebbnek, de teljesen más lehetőségeim vannak, mint egy állatnak.

De nem hajtogatnám tovább ugyanazt, mert nem kapod el a fonalat, ahogy látom. De akkor ezek szerint ha egy fonalgombolyagot gurigatnék itt előtted, Te rávetnéd magad, mint egy kismacska, hisz nem vagy "kivételesebb" egy macskánál.

"...hogy az ösztönei vezérlik a kutyát, amikor rácsap a vacsira."

És ez valamiért minden esetben igaz? Mitől lenne ez így? Ne tagadom, hogy van ösztön, bennem is, benne is, de nem értem mitől lenne csak ez? És kivétel nélkül igaz mindre egyformán?

"Mert Te ezt látod bele, vagy valamelyik tudományos kutya-ember szótár támasztotta alá neked?"

Hogy honnan gondolom? Ehhez beléjük kell látni, és akármilyen fura, ehhez is kell az önismeret. Tapasztalni egy állat tudatosságát, érzéseit, látni benne ugyanazt a tudatot, mint egy emberben. Ezt nem én találtam ki, ez önmagától megjelenik, ha el tudjuk engedni állat-ember különbözőségbe vetett hitünket. De ha ezt nem látod, akkor nyilván hiába beszélek. A saját szememnek tapasztalatomnak jobban hiszek :)

Jajanyám...

Az előbb még Te beszéltél ösztönös meg értelmi tudatosságról, most meg el tudod engedni az állat-ember különbözőségbe vetett hitedet, de ugyanakkor egy állat tudatosságát tapasztalod meg...

Összevissza beszélsz Ádám...

Nincs olyan, hogy állat vagy ember tudatossága. Tudatosság egy van. Nem birtokolja se ember, se állat, de még Isten se.

Mi emberek, amikor megvilágosodunk, az egonkat kell megvilágosítani, mert az ego a sötétség. Ebben különbözünk az állatoktól, bármit is mondasz, nem fogsz találni politkai célokra törő polipot a tenger mélyén, akármennyire intelligens, nincs meg hozzá az egoja, ami erre motiválja. Ha éhes, eszik, ha kíváncsi, közelebb megy, rejtőzködik, kitalál a labirintusból, ezek mind valóban igazolják, hogy inteligens, de inteligencia és tudatosság nem ugyanaz ám. Ettől még ugyanúgy az ösztönei határozzák meg hogy mit tesz. Fejlettebbek az ösztönei, mint törzsének többi tagjáé, de ennyi.

A tudat igazad van, ugyanúgy minden élőlény mozgatórugója, ebben nincs különbség. De a tudatból tudatosság akkor lesz, ha tudatosítod. Tudatosítani pedig úgy tudod, hogy megtapasztalod először az elkülönültséget, majd az egységet.

Az állatok nem lépnek ki maguk egységéből, így nem tudnak oda visszatalálni sem, tehát nem tudnak tudatosodni. Ezen nem tudom mit nem értesz, színtiszta logika. Azért vagyunk képesek a megvilágosodásra, mert az egónk először elsötétít minket. Az ego feltétele a megvilágosodásnak. A megvilágosodás azt jelenti, hogy megszűnik az egod. Ha nincs egod, akkor nincs mi megszűnjön, akkor nincs megvilágosodás. Van egy világosság, ami nem tudatos. A világosság a tudat, amit mondasz, hogy bennük is ott ragyog, mint bennünk. De tudatossá ez a tudat akkor válik, ha először megtapasztalod a sötétet, mert akkor már látod a különbséget, TUDATOSUL benned, hogy melyik melyik. Nem tudom, hogy magyarázzam el még, hogy megértsd, amit mondok...

Az a baj, hogy ha belelátnál egy állat tudatába, akkor belelátnál az enyémbe is, hisz szerinted én is állat vagyok. Mégse látsz bele, hogy mit próbálok magyarázni, szóval mégse csak formai különbségek vannak még két ember közt sem, nemhogy állat és ember közt. Onnantól, hogy az ego felüti fejét, az állításod érvényét veszti. Én értem, amit mondasz, és nem is az ellenkezőjét mondom, hanem csak továbbmegyek rajta. De azt is csak eddig tettem, mert Te nagyon állat akarsz maradni, ahogy elnézem :) Szíved ügye. Büszke vagyok rád, hogy belelátsz a kutyádba, de én azért mégiscsak úgy fogalmaznék, hogy olyankor magadba látsz bele, csak az ő szemén keresztül.

Ádám,el is lehetne magyaráznod talán,hogy ,,mit miért csinálsz'' itt?
Akkor talán jobban értenénk:)

Az ,hogy belelátok a kutyámba,nem biztos,hogy mindenkinek érv.
Te most nagyon ,,komoly '' dolgot állítasz,
adj épkézláb indokot,ha minden áron be akarod bizonyítani az elképzelésedet.

Belelátok a kutyámba...én meg beléd látok és látom a gondolataidat is, tudok rólad mindent...:))) Te ezt elhiszed ??? Érv ez?
Bizonyíték ez bármire is???

Ez van, sajnálom.

Egyébként a blognak több oka is van. Az egyik az, hogy kíváncsi vagyok, hogy ki hogyan látja az embernél különbözőbb létformákat. Megfigyeltem, hogy az ember szereti magát megkülönböztetni a többi élőlénytől a legalapvetőbb lényegiségekben is, és ragaszkodik olyan nézőpontokhoz, amiknek valóságáról sokszor nem is győződött meg kellőképpen. Mint ahogy már leírtam, látni vélek egy igen erős faji egoizmust az emberekben, és ezt is figyelem most :)

És nyilván nem bizonyíték más számára saját tapasztalatom. Viszont elég biztos vagyok benne, hogy tudjam, nem-e csak képzelgés vagy kivetítés.

,,Megfigyeltem, hogy az ember szereti magát megkülönböztetni a többi élőlénytől''

Szerintem bizonyos értelemben lehet különbség ,bizonyos értelemben pedig nem.
Hogyha egyáltalán nem lennének- bizony ! -alapvető különbségek,akkor ugyan miért alakultak ki a fajok? Nyilván azért,mert az egyik már túl mutat a másikon ,sok mindenben meghaladta azt. Talán ezért vannak különböző fajok,mert mégiscsak ott vannak azok a különbségek.
Különben ugyan mi értelme lenne ennek a színes élővilágnak? Akkor lenne egy valamilyen élőlény,jó nagy katyvasz valami üstben,minden egy kalap alatt,hiszen az égadta világon nincs semmi különbség:)

Pont erre jó az evolúció,meg a tudomány,hogy lássuk a különbséget,a spiritualítás meg arra jó,hogy bizonyos értelemben meg, ne láss különbséget.
Szerintem ezt szépen össze lehet egyeztetni.

Vegyünk például egy amőbát és egy növényt.Ezeket a létformákat ugye a fizikai szinten való szerveződésemben meghaladtam,nyilván több vagyok náluk.
Lelki síkon pedig az amőbánál mindenképp,a növénynél vannak közös ,,zöngék''.
Szellemi síkon úgy gondolom,hogy nincs azonosság,erősen másság van.

Egy magasabb rendű gerinces négylábútól /kutya,macska/,úgy gondolom,fizikai-lelki szinten nem nagyon különíteném el magamat. Szellemi szinten mindenképpen van valamilyen másság,és azt mondanám azért némi ,,többlet'' az ember javára,és pont a lényeget illetően,a lényeget ,ami a blog témája is.
Nem véletlenül mondják,hogy az állatoknak csoport szellemük van,és nem olyan mértékben egyéni tudatuk,mint az embereknek.
Valamikor egyébként lehetett sokkal szorosabb egyezőség ez ügyben is,például még az
előember fázisban.
/Ami mondjuk szerintem csak egy ,,zsákutca'',és nem az homo sapiens őse,de ez most nem a blog témája.:)/

Az ember állatai átveszik a gazda lelkületét. Rendkívül alkalmazkodók, és semmiféle egyénieskedést nem vesznek magukra. Szerintem egójuk is van a maguk érájában. Tehát egy kutya egy másikkal szemben viselkedhet egósan ahogyan nagyon alázatosan is vagy barátkozóan. Városokban szocializált kutyák egészen jól megvannak egymás mellett, nincsenek olyan territoriális harcok, amik mondjuk falusi kutyáknál automatizmus...

Az ösztönlény kijelentés tehát nem igaz amikor emberi környezetbe kerül egy állat. Ahogyan egy ember is egy kutya is szocializálható, tehát nevelés és környezeti hatások rájuk ugyanúgy vonatkoznak, mint egy emberre.

"Az állatok nem lépnek ki maguk egységéből, így nem tudnak oda visszatalálni sem, tehát nem tudnak tudatosodni."

Miért gondolod, hogy nem lépnek ki az egységből? Ezt a részét nem értem az érvelésednek, mert bizonyos dolgokat eldöntetettnek veszel ebben a kérdésben.
Erre kérdeztem, hogy hol van az leírva, hogy egy állat nem tud ebből kilépni?

Én értem amit mondasz, csak mást tapasztalok és így elég nehéz igazat adni :)

Az előbb még az általad megtapasztalt dolgoknak hittél, most már írott bizonyíték kell. Mondom, hogy összevissza beszélsz :D

Én megtapasztaltam azt, amit mondok, Te megtapasztald azt, amit Te mondasz, nálam itt vége, nem fogok neked bizonygatni semmit. Nem vettem semmit eldöntöttnek, az első hozzászólásomban szó szerint leírtam, hogy nem tartom kizártnak, hogy egy állat meg tudjon világosodni, de túl nagy esélyt nem látok rá, leírtam, hogy miért. Te kiválasztottad mindig a legmegfoghatóbb mondatomat, ami alapján elkönyvelhetted, hogy többre tartom magam egy állatnál, és bele is ragadtál ebbe a gondolatodba. Na ez különböztet meg minket az állatoktól... Ha még mindig nem látod a különbséget a közt, hogy ők ébren folyamatosan a jelenben élnek, mi meg folyamatosan nem (lásd még mindig ugyanarról vitázunk), akkor sajnálom. Keress egy ambiciózus polipot, és beszéld meg vele a témát, vagy irasd le vele lexikonba, hogy mivan, mert én nem tudok többet mondani. Igaza volt Erikának, Te vagy aki előre eldöntötted a blogod végeredményét, és úgy kötöd magad hozzá, hogy az hihetetlen. Sokkal inkább kötekedsz Te, mint Ő...

inkább magasabbrendű? szóval a mi értékelésünkben feljebb helyezkedő áthatja a primítivebb megnyilvánulási lehetőségeket is.Ugyanúgy bennük zeng a teljesség.A mi számunkra lényeges dolgokban való kibontakozása viszont csökkent lehetőségű.Azt mi emberek teljesítjük ki.De a macskaságnak mások a követelményei.A kőnek,macskának ember módon való megnyilvánulási lehetősége korlátozottabb,de nem merem általában tekinteni a macskaságot lehetőségeiben és létében korlátozottnak ,csak a kapcsolódási lehetőségeink szűkössége miatt.Testük ugyanúgy alkalmas az intelligencia hordozására,csak elvettük előlük a helyet?Számunkra nem érzékelhető képességek is lehetnek kifejlődve bennük.(Az egyiptomiak sejtettek valamit).Elméletileg így gondolom..Gyakorlatilag viszont egy mellénkkorcsosult házimacskával meg sem kísérlem a logikus agyféltekés kommunikációt.Üdvözlettel : felacso