Betegségek lelki oka
Mára már elfogadott, hogy a betegségek kialakulásában jelentős szerepe van a lelki okoknak.
A félelem, a lelki fájdalom, egy megrázó veszteség, a harag, az elutasítás vagy a tehetetlenség - mind-mind képesek először energetikai szinten, majd a fizikai, a test szintjén tüneteket, betegségeket produkálni.
Így tud jelezni a lelkünk, hogy valami nagyon nincs rendben belül, foglalkozni kellene vele!
Sajnos a fizikai szinten végzett kezelések nem hatnak a lelki okokra.
Ezért ha esetleg sikerül is kigyógyítani a beteget az aktuális tüneteiből, a lelki okok rövid időn belül egy másik betegség formájában ismét segítségért kiáltanak.
Igen, ez egy segélykiáltás a lélek szintjéről, ezért a tünetre, a betegségre sosem szabad haragudnunk, hanem inkább jelzésként kell figyelnünk rá a lelki okok feltárása során.
A legtöbb ember, aki megbetegszik:
- Nem figyel magára, az egészségére, mert nem tartja fontosnak magát (pl. másokhoz képest).
- Nem foglalkozik az érzéseivel, a fájdalmaival, a veszteséggel, vagy amikor azok már nagyon erős jelzéseket küldenek, akkor elnyomja azokat. - és ezzel meg is ágyazott egy jó kis betegségnek!
- Egy szerette elvesztését (szakítás, válás, vagy halál miatt) nem fájta ki, nem síratta el, nem gyászolta meg kellő mélységben - mert például "Az életnek mennie kell, nem érünk rá itt sírdogálni."
- Olyan kapcsolatban él, ahol nem szeretik, nem fogadják el, állandóan kritizálják, bántják, szívják a vérét. - ennek sosincs jó vége, idővel elfogy az életenergiája, az életkedve az embernek
- ...és még sorolhatnám a jellemző lelki okokat, amelyekből mindenféle betegségek tudnak születni.
A lelki okok feldolgozása
A feltárás után jön a megismert okok feldolgozása.
A képlet egyszerű: A rosszul működő személyiségtől => tönkremegyünk lelkileg => így megbetegszik a test is.
Ha meg akarjuk gyógyítani a lelkivilágunkat, akkor a személyiségünkben levő hiányokat, sérüléseket, hibás működési mechanizmusokat kell "rendbetenni".
A feltárás során már láttuk, hogy milyen események, érzelmi sérülések és hiányok vezettek ide.
Most, ezeket kell orvosolni, méghozzá a lehető leghamarabb, amíg a testnek és a léleknek van elég tartaléka!
A feldolgozás várhatóan egy hosszabb folyamat lesz, mivel itt olyan új lelki működéseket kell elsajátítani, amilyenek korábban nem voltak. Ha meglettek volna, akkor nem jutott volna el idáig az ember.
Mit kell elsajátítani, miben kell változni?
A leggyakoribb elmaradásaink a lelki működésben, hogy:
- Nem tudjuk elfogadni a dolgokat, másokat vagy magunkat olyannak, amilyenek.
- Nem tudjuk feldolgozni a minket ért negatív hatásokat, a bennünk keletkező negatív érzelmeket
- Olyan önsorsrontó negatív hiedelmeink és programjaink vannak, melyek megbetegítenek
- Nem tudjuk megvédeni magunkat lelki vagy fizikai bántástól, fenyegetéstől
- A stressz szó csak egy gyűjtőfogalom, valójában mögötte félelem és aggódás van, amit nem tudunk elengedni
Ezek csak a leggyakoribbak, de ahány ember, annyiféle lelki probléma, elakadás és hiány van.
Amit javaslok:
- Olvass utána, értsd meg, hogy mi lehet a betegséged lelki oka! (Nézd meg az alábbi listát is!)
- Kezdj neki az önismereti feldolgozásnak mielőbb, de a fizikai szinten is tedd meg, ami szükséges!
- A legjobb az lesz, ha egy szakember segítségét kéred!
Ha Te is elszánt vagy és szeretnél meggyógyulni, akkor bizony tenned is kell érte!
Csak úgy "magától", még senki nem gyógyult meg!
Viszont ha megérted a lelked jelzéseit és megteszed a szükséges lépéseket, akkor azzal, a gyökerénél oldod fel a problémádat.
Ahogy a Tanítóm is mondta:
"A csodát nem várni kell, hanem megvalósítani!"
Betegségek lelki okai
- Lelki betegség
- 6 Alap-Tankönyv a betegségek lelki okairól
- Testi egészség
- Lelki okok feltárása
- Táplálkozás és öngyógyítás
- Mit jelez a betegség?
- Betegségek lelki okai
- Mi a gyermekbetegségek lelki oka? 2
Betegségek, tünetek
(2012. áprilisig kigyűjtve)
A kérdőjel azt jelzi, hogy a kérdés nem lett megválaszolva.
Keresés a listában: CTRL+F ...a keresett szó ...ENTER
Ha nem találtad meg a listában...
...akkor hozzászólásban írd meg, hogy melyik betegség lelki okára vagy kíváncsi, és mi segítünk megfejteni azt!
Ha lehet, akkor ne csak a betegség nevét add meg, hanem azt is írd meg, hogy:
Milyen tüneteid vannak?
Hogyan hatott az életedre?
Milyen életesemény történt a kialakulása előtt - körül?
Ezek mind segítenek abban, hogy megfejtsük a betegséged jelentését és megtaláljuk a gyógyuláshoz vezető lelki utat, a szükséges önismereti gyakorlatokat!
Nem tudom, rám illenek-e ezek. De elkezdem a kutatást és nem várok el tőle eredményt.
Köszönöm.
Máté... ifj. Jedi
Szia Sanyi!
Én szintén emésztési problémákkal küszködöm(régóta).Mindig akkor, amikor el kell mennem itthonról,emberek közé kell mennem,utazáskor stb.Csak nálam nem igazán múlik el, akkor sem amikor "megszokom" az adott környezetet.Már egy ideje foglalkozom a lelki oldalával,az már tudatosult bennem,hogy az emberek közeledésétől,közelségétől és véleményeiktől "félek",de nem tudom hogyan is tudom feltárni és feldolgozni azt ami okozza.Ebben kérném a tanácsodat,milyen technikával tudom ezt megtenni.
Köszönettel:course
Az emberek véleményétől félve nyilván attól tartasz, hogy megszólnak, leminősítenek. Ennek legjobb ellenszere az, ha helyén van az önértékelésed, pontosan tudod, hogy miben mennyit érsz!
Lehetne a félelmek oldásával is kezdeni, de onnan is az önértékeléshez lyukadnál ki ebben az esetben!
A környezetünk rendkívül sok ingert ad nekünk, amelyek tulajdonképpen mind valamilyen lelki tanulnivalóra, változtatásra vezetnének rá, ha észrevennénk azokat.
Ezért érdemes lenne azt megfigyelned, hogy amitől félsz, az mely életterületedre ad jelzést, figyelmeztetést, hol inspirál / kényszerít, hogy változzál!
Szia!
Köszönöm válaszod!
Igazából soha nem is volt helyén az önértékelésem,sem az önbizalmam.A mai napig kevesebbnek érzem magam,dehogy miért arra még nem "jöttem rá".
Kiskorom óta megvannak a félelmeim,dehogy mely életterületre ad figyelmeztetést... azt egyszerűen nem tudom, hiába is próbálok rá választ találni.
Mire adhat jelzést az ha valaki fél az emberek közeledésétől,közelségétől és véleményeiktől?
Tudnál irányt mutatni?
Köszönettel:course
Sziasztok!
Igazán meglepő számomra, hogy a kövérséget, mint lelki okok által keletkezett betegséget nem említette még senki.
Én 39 éves vagyok, két gyermekem szülése után nem tudok 80 kg alá menni. A csúcs három évvel ezelőtt a 73 kg-os testsúly volt. 164cm-es magasságomhoz ( alacsonyságomhoz) mérten ez igencsak csúnyácska testtömegindexet mutat. Most már nyugodtan állíthatom, hogy minden létező fogyókúrát kipróbáltam és ezeknek hála eljutottam odáig, hogy az éhezés puszta gondolatától is rosszul vagyok. Így a koplalás, mint fogyókúrás eszköz nálam nem bevethető. A 3 évvel ezelőtti csodasúlyom 8 hónapon keresztül heti 3x egy órás edzés eredménye volt. Ezt azóta is csinálom, de a hasam nem képes eltünni. Mindig is azt gondoltam, hogy a fogyás fejben dől el, de a megfelelő módszert még nem találtam meg. ( ismerem Edita Sipeki módszerét és a Testsúlykontroll című meditációs cd-t is hallgattam 1 hónapon keresztül.) Ha van valami használható ötletetek, megköszönöm a segítséget.
Te boldog vagy? Meg van a biztos háttered?
Boldog? Ki meri ma kimondani, hogy boldog?
Biztos hátterem van, férjem, munkahely mindkettőnknek. Igen.
Az első gyerek születése óta kínlódom.
22 éves koromig vékonynak számítottam, gyermekként rossz evő voltam, mindig kórházzal fenyegettek.
Ma pedig túlsúlyos nőnek számítok. Immáron 15 éve:-(
"Boldog? Ki meri ma kimondani, hogy boldog?" - ne haragudj, de ez közhely. Érzelmileg is stabil a háttered? Az egy dolog, h pénz van, de belül?
Mikortól jöttek fel rád a kilók? Mi változott akkor? Mivel nem akarsz szembenézni? :)
Nyugi, én is túlsúlyos vagyok, nálam a lustaság is dominál, h ilyen alkattal bírok.. :) Én még nem álltam rá mélyen erre témára, de mivel mindennel összefügg, ezért nem tudom kikerülni és vmilyen szinten foglalkozom vele... :) Szóval, együtt tudok veled érezni, mármint ami a kövérséget illeti! :)
nekem az jön le a leveledből, hogy valami "hiányzik" az életedből.
mindened megvan -legalábbis anyagi szinten-, de valami mégiscsak hiányzik...
mondjuk egyensúly, harmónia, belső béke?!
szeretettel: Bochecha
Boldog vagyok! Csak mert így döntöttem.
Ennek köszönhetően aztán nem mindig kedvelnek az emberek, volt aki már rá is kérdezett, hogy én valóban ilyen mosolygós vagyok, vagy ez csak álarc?
Pedig ez a valóságom, én így szeretek lenni, így élvezem az életet, még akkor is, ha ezernyi problémát próbálnak a nyakunkba zúdítani. Már régóta nem foglalkozom a hírekkel, nem olvasok újságot, mert unom, hogy csak a rossz hír az érdekes, mint ahogyan csak a depis emberekre fordítanak figyelmet. A jó híreket, a boldog embert nem szeretik általában, mert ha ilyet hallanak, látnak, akkor ettől nem tudják segítőkész, fontos embernek, vagy jobbnak érezni magukat. :-)
A túlsúlyról és a fogyókúrákról az a véleményem, hogy utóbbi csak ideig-óráig segít. De ezt már megtapasztaltad. A legfontosabb, ha változtatni akarsz, hogy először is szeresd magad így is, amilyen éppen vagy. Hiszen amíg ellenkezel, sosem fog javulni a helyzet. Bár szerintem ez is egy őrület, hogy a soványság a menő. Mindenkinek megvan a maga karaktere, az a lényeg, hogy egész-séges legyen, s nem az, hogy mennyi a testtömegindexe. Világéletemben túlsúlyos, de egészséges ember voltam. A fiam épp ma mesélte, hogy a munkahelyi orvosi vizsgálaton szinte minden kollégáját elküldték további vizsgálatokra, (hiába nincs rajtuk egy deka felesleg sem,) ő volt az egyetlen, akinek sehova sem kell mennie, pedig az a bizonyos index nála jóval a kívánatos felett van. :-)
Tehát, fogadd el magad, és ha ez után is változni akarsz, ne másét hallgasd, hanem csinálj magadnak egy saját kazettát, amiben olyan szavakat használsz, ami neked bejön. Így biztosan használni is fog!
Legyen szép napod!
Azt hiszem sokan - hibásan - nem tartják betegségnek ezt az állapotot, vagy azt hiszik, hogy az igazi fogyót még nem prbóbálták ki. Nos szerintem a tulsúly a magunkra vett, nem bennünket illető feladattól, nyűgtől van. Sokszor élünk olyan környezetben ami "nem a miénk" és ez teher, amit magunkra veszünk. Van úgy hogy ez egy partner és észre se vesszük, hogy helyette is élünk. Vagy mondjuk megoldjuk gyerekünk gondját. Mindezek persze amúgy is lehetetlenek, mert mindenki a saját gondjáért "felelős". Nekem a tapasztalatom onnan származik, hogy amig a férjemtől el nem váltam folyamatosan hiztam. Jobban mondva attól a pillanattól, amikor már ki kellett volna szállnom az egészből. Igy aztán 6 év alatt felszedtem 15 kilót. Mikor elváltam fél év alatt minden kúra nélkül ujra a régi voltam.
A fogyókurákban egyébként én sem hiszek, viszont az egészséges táplálkozásban igen. Érdemes kipróbálni Müller-Burzler módszerét (mit-mivel-nem-eszünk) , már Magyaroszágon is kapható könyve. Ja és még egy! Akinek lelki baja van sokszor észrvétlenül is nassol. Ha ezt este teszi duplán hat. Tán érdemes először ezzel próbálkozni.
Sok szeretettel
Hédi
Közhely, de mégis igaz.
Mostanra jöttem rá, hogy az egyéniségemet teljesen feladtam a házasságomban. Lehet, hogy ez lesz a megoldás, mivel a testsúlyproblémák a házasságom, illetve gyermekszüléssel egyidőben kezdődtek.
Boldog akarok lenni! Mindent megteszek azért, hogy az legyek és keresem az élet adta lehetőségeket, amelyekkel még tudok élni. ( nagyon félős, aggodalmaskodó és beszari is lettem- ami nem volt rám jellemző) Mostanra azonban ezeket legalább felismertem...
Keresed a stabilitást és így jön ez ki! Te döntesz mihez kezdesz!:)
Arula-nak pedig igaza van... Arula köszi a véleményed, nekem is sok mindent mondott, adott... :)
de azt is meg kéne látnod, hogy nem akarni kell a boldogságot, s nem kell semmi mást sem tenni érte, mint úgy dönteni, hogy az vagy. A boldogságod ne függjön semmitől, mert akkor könnyen elveszítheted, s ez aggodalmat okozhat. Csak határozz úgy, hogy boldog vagy, bármilyen is legyen épp az életed. Az ember lehet boldog akkor is, amikor minden elromlik, ha szereti és becsüli magát az életet. :-)
A félelmeidet pedig egyenként vizsgáld meg, majd engedd el. Soha ne küzdj ellenük, s ne próbáld meg elfojtani őket. Használd Frank Herbert: A Dűne című könyvében írt "varázsmondatokat": "A félelem az elme gyilkosa. A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet. Szembenézek félelmemmel. Hagyom, hogy áthaladjon rajtam, fölöttem. És amikor mögöttem van, utánafordítom belső tekintetemet, követem az útját. Amikor a félelem elment, nem marad semmi, csak én magam."
Gondold végig, hogy csak két alapérzelem van: a félelem és a szeretet, melyek egymásnak ellentétei. Ha szeretsz, nem félsz!
Minden jót!
Szerbusz!!Hat amit itt leirtal az nagyon tanulsagos es en ugy erzem hogy tøled megkaptam a valaszt amit en mar regota keresek.Ugy ereztem hogy ezzel a bajjal egyedul vagyok.Sajnos meg mindig tanulnom kell ahozz hogy egyedul is boldognak erzzem magam es ertekeljem magam positiv es jonak.En is sokat felek mikor egyedul vagyok kapaszkodok emberekhez hogy szeresenek es en akkor erzem csak magam boldognak,tudom ez nem jo mert nekem meg kell talalni sajat boldogsagomat a boldog eletett amit regota elveszitettem.Nagyon øruløk egy ijen olvasashoz ami vegul is megraz felebreszt.udv ilona
Köszönöm Nektek!
Valami ilyesmire gondoltam, mert hiszem, hogy minden csupán rajtam múlik.
Elfogadom magam és kimondom, hogy boldog vagyok. Ma. És holnap és mindig.
Ma megtanultam szaltót ugrani ( a súlyom ellenére ) mert úgy döntöttem ( amíg Ti nekem írtatok).
Még egyszer köszönöm , és továbbra is olvaslak Benneteket!
Nekem azzal kapcsolatban lenne kérdésem,hogy a boridáim nem úgy fejlődtek ahogy az normálisan szokott elöl bevannak esve.Mivel eléggé zavart egész életemben biztos valami fontos dologhoz kapcsolodhat de igazán nem tudom megállapitani hogy mihez.Ha esetleg halott már valaki ilyenről válaszát előre is köszönöm.
A bordák, mint a többi váztartó csontunk, valami módon a tartásra utalhat. Ha esetleg azokkal a bordákkal tudnád "kidülleszteni a melledet", büszkének mutatkozni, de így nem tudod, akkor a büszkeség - "kicsi vagyok" kisugárzás témájánál lehetne keresni az okot!
Szia Sanyi!
Én is teszek egy próbát, kiváncsi vagyok mit mondasz.
Nekem nagyon gyakran van, ill. inkább csak volt nőgyógyászati fertőzésem. Gyakorlatilag azóta mióta elkezdtem szexuális életet élni, tehát kb. 10 éve. Sőt a baloldali petefészkemben cisztám is megjelent, amit meg kellett műteni, ez kb 4 éve volt, nem sokkal az egyetem befejezése után. Azóta nem volt vele gond, de a nőgyógyászati fertőzések még vissza-vissza térnek.
Előre is köszi a választ!
"moonshine"
Nem rég találtam rá erre az oldalra és szeretnék gratulálni hozzá Sanyinak és mindenkinek aki itt próbál segítséget adni az útkeresőknek. Olvastam egy könyvet ami szerintem nagy segítséget jelenthet mindenkinek ebben a témában. Thorwald Dethlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez .
érdemes elolvasni! Ingyen letölthető:http://ezoterikasopron.uw.hu/index2.php?id=letolt_irodalom.html
Mariann
Történt valami számodra "szégyenletes"? Elnyomod a nőiességed, nemiséged? Kötödik valam negatív az első szexuális együttlétedhez? Szégyelled a szexet?
Igen, ez úgy tűnik, hogy a nőiségedet nyomod el, illetve hogy a belső éned nem akar szexuális életet élni! Talán valamilyen korábbi trauma hatására, vagy egy rossz ideológia a fejedben a szexről, férfiakról vezethetett ide.
Ez a válasz a cisztás kérdésre? Ez számomra mindjárt nagy ostobaságnak tűnik, túl egyszerű magyarázat. Nekem is vannak cisztáim, itt meg ott- nőgyógyászatiak. Semmit soha nem nyomtam el, kitűnő a szexuális életem, a ciszták mégis jönnek- meg peteérés után mennek is...
nem is a Te problémádra adott válasz volt és ha valóban akarod, ha készen állsz rá megtalálhatod a saját reakciódban a tükrödet.
Segítek.
Leegyszerűsített?
Valóban leegyszerűsítés és nyilvánvaló ostobaság a nőiséged megélését pusztán a szexre redukálni.
Ciszta megrekedt vizet jelent. Érzéseket. A szexet meg lehet élni ösztönszinten, meg lehet élni szerelmesen és meg lehet élni tantrikusan.
Sőt, nőnek lenni nem csak azt jelenti, kitűnő a szexuális életem.
Vannak ehhez a területhez kapcsolódó más minőségek is. Mint például anyává válni. Aztán innen fakad az ápolás, az öngyógyítás, az életerő, a megújulás képessége.
A nőgyógyászati ciszta jelzés, nem vagy tökéletes...
Ha valaki azonnal előránt tényt, hogy valami kiválóan működik az életében, teszi ezt azért, mert ezzel kompenzálja, hogy valami viszont fájóan nem... Ha a bizonygatásba energiát teszünk, leginkább saját magunkat akarjuk meggyőzni...
Tény, hogy nem nyomod el az érzéseidet. Amit csinálsz ugyanis nem ez az elhárító mechanizmus. Az elhárító mechanizmus, amit használsz az a tagadás "velem aztán nincs probléma, olyan nagyon rendben vagyok" és a szomatizáció, vagyis lelki szinten jelentkező probléma áttétele testi szintre.
sziasztok!
Elgondolkodtató, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi betegség tűnt fel ebben a topicban...
Viszont azt hiszem, hogy kezd egyre több ember nyitni a holisztikus gyógymódok felé, és nem csak a tüneti kezelés szintjén "leragadni", ami mindenképpen egy jó irány. :)
szeretettel:Bochecha
Szerintem nem olyan bonyolult. Mivel nincs meg bennünk a Tökéletes Harmónia, mindenki beteg. Bizonyos szempontból szükséges rossz. Pl. a gyermekkori vírusokon túl kell esni, meg kell tapasztalni, figyelni kell, hogy mi borult és miért.
A holisztikus gyógymódok felé fordulás valóban pozitívum, de az is közrejátszik, hogy milyen a "normál" egészségügyi ellátás. Saját bőrömön tapasztaltam, fiatal vagyok, csak egyszer kerültem kórházba, mióta kitettem onnan a lábam, kizárólag keleti gyógymóddal vagyok hajlandó gyógyíttatni (gyógyítani) magam. Minden rosszban van valami jóóó:)
én is így gondolom, és inkább az szomorított el, hogy nem sokan mondhatják el magukról, hogy harmóniában vannak.
De nem kellene 'türelmetlenkednem', hiszen afelé haladunk... :)
Szeretettel: Bochecha
Harmóniában én sem vagyok, hiszen nap mint nap kiborulok valamin, amit felhozok a tudatalattimból, de a rengeteg oldásnak köszönhetően szinte tünetmentes vagyok! Évek óta alig vagyok beteg, sőt olyan igazi ágynak esős betegségem már több mint tizenöt éve nem volt!
Utoljára akkor estem le a lábamról, amikor nem akartam már azt dolgozni, amit addig, de ezt nem vállaltam fel, mert féltem tőle, hogy mit szólnak hozzá a szüleim.
Észre kellett vegyem, hogy a munka váltás az egyik gyengém, sokkal nehezebben változtatok, mint ahogyan azt a lelkem jelzi. Ezért azóta erre jobban figyelek és ha csak egy pici jelét is érzem, hogy valami nincs rendjén a munkakedvemmel, azonnal abbahagyom a munkát! ; ))
Szia!
Én jelenleg 27 éves vagyok érdekelne,mi áll a hepatitis c fertőzés lelki háterében.
Már 7 éve kaptam el,s nem tudok tőle szabadulni.
Mit olvastam róla,azon lelki problémákat próbáltam elengedni, változtatni ,de nem hozott javulást.
Köszönöm!
Üdv: Szaxa
A máj számomra egyfajta belső lelki tartást és a világképet jelenti. Vannak, akik inkább valamilyen indulattal, mint a harag, kapcsolják össze.
Érdemes lenne megvizsgálnod, hogy milyen világnézeti kérdéseid vannak, voltak, amelyeket esetleg elnyomtál. Helyén van-e benned a világ rendszeréről alkotott kép, és hol helyezkedsz el benne Te?