Azt hiszem érdemes volt a megélhetés kapcsán a halál befogadásával foglalkoznom - szerintem érdemes befogadni mindenféle dolgot -, mert este 6 órakor csöngetett a kaputelefonomon Heidi, hogy van e kedvem és időm kitakarítani egy apartmant.

Hát persze, hogy van!

Ez volt a második alakalom, hogy munkát kaptam és fizetést.

Miután végeztem a takarítással, folytattam a meditációt életről - halálról. Rájöttem, hogy bennem az sincs elfogadva, hogy élek illetve ez a mostani létformám. Az a részem, amelyik ezt választotta nincsen visszafogadva.

Olyan volt az egész, mintha lennék én, a létező, aki szinte számtalan formában nyilvánulhat meg és egy ilyen létforma ez az emberi lényem, amelyik ebben az anyagvilágban él.

Ez ugyanolyan, mint amikor egy-egy érzés befogadását gyakoroljuk pl.: szépség, gazdagság stb. Tulajdonképpen itt is minőségekről van szó, csak most nem érzésekhez, hanem létformákhoz kapcsolódnak.