DRH - sorsfordító krízisek
"...Nemegyszer kerültem kritikus élethelyzetekbe úgy, hogy visszautasítottam olyan mentőöveket amiket lehetőségem lett volna elfogadni, mert addigra megtanultam értékelni ezen helyzetek maradéktalan átélését. A mentőövek gátolják az úgynevezett "legmélyebb pontra jutás" megtapasztalását. A legmélyebb pontra jutás fogalma a teljes elengedést jelenti, és jól ismert egyes súlyos problémák pl. az alkoholizmus kezelésében.
Egy akut végzetes szituációban az elme próbál ahhoz ragaszkodni ami számára már megszokott. Légvárépítéssel, eltereléssel, nyugtatókkal, droggal és alkohollal, és megannyi más módszerel próbálja jóra fordítani a szituációt ahelyett hogy szembenézne vele és átküzdené magát rajta.
Forrás: David R. Hawkins: Healing and Recovery 255-258. old.
- koverellenor blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
2 hozzászólásaz itt blogolók közül az aki nem élt át hasonlót ! Szerintem a legtöbb báb burkán így nyit az élet ablakot , hogy azután már tudatosan kezdjen a pillangóságra készülni . Üdvözlettel : felacso
Köszönjük az újabb közzétételt, ezt megint nagyon jó olvasni.
Igaz, hogy átéltem már ilyet, de csak pár alkalommal.
Igaz, ami igaz, hogy így kellene/jó lenne az élethelyzeteink nagy részében reagálni.
Én viszont azt tapasztaltam meg, hogy csak ritkán tudok a legmélyebb pontig eljutni.
Van olyan amikor mintha a legmélyebb ponton lennék és működne egyfajta megadás és elfogadás bennem, s mintha őszintén el is fogadnám egy nálam hatalmasabb erő működését, de hogy a lelkem mélyéig mégsem voltam teljesen őszinte az elfogadás ez csak utána derül ki, amikor később visszanézve az tapasztalom, hogy még sokkal mélyebbre jutottam az adott helyzetben.
Szóval nem tudom, hogy ki hogyan van vele, de az én elmém már ebben is megtanult engem kijátszani... (merthogy nem tudom másként értelmezni az ilyen szituációkat).