Szerintem ez az egész kérdéskör attól függ,hogy ki mivel azonosítja magát.Hogy mennyit ismer fel a lényéből és mennyi az amivel azonosítani is tudja magát.

Aki ott tart ,hogy a teste és semmi több,annak mondhatod a mondókádat.
És szerintem ,amíg az ember nem ismeri fel a saját isteni lényét,addig igen is ,hogy el van szakadva tőle.Nem térben időben,de ez csak akkor nyilvánulhat meg az emberben,ha tudja ezt, és ezzel azonosítja magát,és nem mondjuk a testével,vagy az érzéseivel,vagy gondolataival,elméjével.

Egyébként bizonyos beállítottságú embereknél,nem is járható ez az út,hogy én önmagam és az Isten az egy és ugyanaz.Mert megrettennének,mert Istent valami hatalmas misztikus lénynek képzelik el,és ez a feltételezés eleve kizár náluk mindenféle fejlődést ez irányban.

Tehát nagyon sok embernél az a járható út,hogy,,befogadja'' Istent,mert a vége ugyanaz lesz,csak egy másik módon jön rá.

Persze ,hogy sosem volt külön tőle,de ezt bizonyos karakterű,hitvilágú,tudatú embereknek nem lehet megmagyarázni,mert megrettennek,és elhajtanak.Tehát náluk más megközelítés kell.
Szerintem nem kell ebben a kérdésben kötni az ebet a karótól,és nem kell elvetni a nyugati utakat sem,
mert bár másként,de ugyanoda vezet.

Én korábban sok középkori szentnek olvastam a misztikus tapasztalatait Istenről,erről az úgynevezett unio mistica-ról és szóról szóra azt írják,tapasztalták meg,amit a nagy megvilágosodottak mondanak nekünk,Maharshi és még egy páran.
Olvasni kell Eckhard mestert Taulert, Susot,meg a többieket és ugyanazt írják,mint a XX. -század nagy megvilágosodottai,csak pár 100 évvel korábban:)

Most olvasok éppen egy ismeretlen középkori szerzőt,egy frankfurti lovagrend tagja,és olyanokat ír,hogy kifekszem .Teljesen érthető modern nyelven.
Keresztény,de jól figyelj!!!:D

,,Nos ,tudnunk kell ,hogy senki sem világosodhat meg,amíg meg nem tisztult és ki nem üresítette önmagát.És senki sem egyesülhet Istennel,amíg meg nem világosodott.És ezért három út vezet Istenhez:Az első a megtisztulás,a második a megvilágosodás,a harmadik az egyesülés.''

Hát ez az! Hiszen több embernek volt egy megvilágosodáshoz hasonló élménye,de csak volt,és csak emlékszik rá.És várja a sült galambot ,hogy újra megtörténjen:D
Maharshi megcsinálta ezt az ,,egyesülést'',mert vagy 20 évig szinte folyamatosan ebben az Önvalóban ,,szemlélődött'',és nem a külvilágban,hanem az Önvalóban ,Istenben. És amikor ,,abbahagyta ezt'',akkor ugye felébredt erre a világra.Innen nézve felébredt az Isteni Önvalóra,aztán onnan nézve már felébredt erre a világra.

Szóval az a gond ezzel a megvilágosodással,hogy nincs végigvíve,hogy valakinek meg van a felismerés,és azt hiszi akkor ennyi volt,megvilágosodott.Ami igaz is,csak éppen a felismerésig jutott csak ,és nem realizálta,valósította meg a dolgot.Csak tudja.Az is valami persze.

Na ,szóval ez kevés,ott kell tartózkodni az Önvalóban,,,egyesülni'',lehet bárhogy hívni.Kevés csak ráébredni,abban kell lakozni,,,szemlélődni'' az Isteni mivoltomban.
Szóval nincs ez a folyamat befejezve,és szerintem azért is nem jut el az ember idáig,mert ,már a kezdés sem jó! Túl korai,nincsenek meg azok a folyamatok,amik kellenének ahhoz ,hogy ez az egész létrejöhessen.
Azt írja ez a fazon:

,,Az egyesülés a tökéletes embert illeti,és ez is háromféle módon megy végbe:
-a szív makulátlan tisztaságában /hahaha,nézzünk már magunkba/
-az isteni szeretetben /megint csak kacagok,nézzünk már magunkba,isteni szeretet,ki tud így szeretni?
,beszélni róla azt igen:)/
-és Istennek /minden dolgok teremtőjének/ a szemlélésében /hát pont ez marad el mindig is,mert ki az aki ebben a világban tartósan meg tudja azt csinálni,amit mondjuk Maharshi,hogy elvonul,és 20 évig
az önvalóban ,,dagonyázik''?
Persze lehetne igazítani a korhoz,és mondjuk minden nap egy két óra?:D,de erre is képes valaki?,hogy tartósan ott legyen? nem ,egyszer volt egy felismerés,egy élmény és annyi,nincs tovább víve,és ez édes kevés ,sajnos az üdvösséghez:)))
A másik bibi meg az ,hogyha az ember ezt már egyszer megízlelte,akkor már nem is képes máshol lakozni,ahogy ezt az igazi megvilágosodottak,és ezek a szent emberek is leírták,elmondták később.
Eszembe jutott most Alfa ,,örömelv'' elmélete.Tényleg ezt hajszoljuk mindig.Itt ebben a világban a kis örömöket,amik nem tartósak,és OTT meg az állandó tartós örömöt.
Ha ironikus akarnék lenni,hááát...,ez is egy ,,függőség''.Maharshi írta,hogy olyan édes volt ott tartózkodni,hogy már nem is akart mást...
Tehát ez is a vágyunk az igazi boldogságra?
Persze mondhatja valaki,hogy ő nem azért törekszik erre,csak magáért a megvilágosodásért.
Hát jó...én mindent elhiszek:)

Az a helyzet,hogy nagyon egyetértek Sanyival.
Egészen más világot élünk,már réges régen megszűntek azok a lehetőségek,amikről mi itt beszélünk.
A mai embernek ez az egyetlen lehetősége,amit Sanyi mond,
és ha valaki,akkor én a fél életemet azzal töltöttem,hogy a
tradicionális doktrínákat tanulmányoztam,és mindegyik ugyanezt mondja,amit Sanyi.
Eleve ,,igazi nagy mester'' közelébe sem kerülhet az ember,amíg valamit ,,saját''erőből el nem ért.
/Igazi nagy mester lehet a saját belső guru is,de azt is fel kell ébreszteni./

Az igaz,hogy egy valódi megvilágosodott mester,mint PL.Maharshi ,,nagyot dob'' a tanítványon,de odáig is el kell jutni,és meg lehet nézni,hogy milyen emberek vannak már ezekben az ashramokban. /láttam erről elég felvételt/

Szóval nem tudom,ki mennyire ismeri Sanyi rendszerét, gyakorlatait?
Én tanulmányoztam,és állítom,hogy ugyanazt mondja,mint a legnagyobb tradicionális tanítások,és pontosan azokra a dolgokra épül,és azokat a szempontokat veszi figyelembe, szinte ugyanazok a módszerei.
A párom hindu-buddhista úton van,és ugyanazt csinálja pepitában amiről Sanyi rendszere is szól.Ugyanaz az a filozófiája a praxisa,az álom szimbolikától kezdve... sorolhatnám.

Én maximalista vagyok,a végtalanségig elemző,értékelő, szóval egy hajszálon is el lehet csúszni nálam,de Sanyinak sehogy sem sikerült:DDDD

Nem akarom őt ismételni,és nem nyalni akarok neki,de szóról szóra úgy van ,ahogy ezt most itt leírta.
Ha valaki komolyan gondolja,e nélkül nem megy. Max.megmarad kis felvillanások élmény szintjén.
Egyébként nem akarom sztárolni Sanyi módszerét,de amikor áttekintettem,és néhány tanfolyamán is ez volt a tapasztalatom,szóval ezt nem egészen egy ember találta ki,
hanem erősen ,,ihletett'' a dolog. Ezt én részemről bizton állítom,aztán gondoljon mindenki ,amit akar.
Szerintem okoskodás helyett inkább csinálni kéne:DDD

Na most ,hogy ne csak áradozzak róla,egyetlen kritikai megjegyzésem van.Az az egy ,amit hiányolok,hogy nagyobb teret kéne kapnia a filozófiai hátterének,mert akik pl.nem ismerik ezt már eleve,azok ,úgy vettem észre sok mindent félre érthetnek,és nem helyesen gyakorolnak.És ez is pont azt bizonyítja,hogy kell a saját erő is,mert sajnos már ez a rendszer is feltételez egy bizonyos előrehaladott állapotot a gyakorlótól.
Tehát én még ehhez adnék segítséget,hogy meglegyen a biztos alap,és úgy kezdjék el gyakorolni a módszert.
/Csakhogy kritizáljak is:DDD,de ebből is tulajdonképpen az jön ki,hogy túl jó a dolog:)/