Megvilágosodás
Volt-e már megvilágosodás gyanús élményed? Éreztél-e valaha olyat, amit előtte még soha? Ami olyan volt, mint egy belső találkozás önmagaddal és megmagyarázhatatlan boldogságérzéssel jár? Írd meg, ha történt veled ilyen és szeretnél róla többet tudni. Ha még nem történt veled ilyen, és érdekel a téma, akkor is írj bátran!
Hát igen ,nekem is egyre inkább tetszik:D
Ezt a három hasznos dolgot tettem most fel /az utolsót olvastad/
Az egyik arról szól hol van Isten? Választ is ad itt arra amit kérdeztél:)
Amit Zoeya mond/2,3,/szerintem rendben van.
A szellemünktől bizony nagyon is el vagyunk szakadva,épp hogy ezt az egyesülést kell létrehozni.
És hogy az Isten áthassa az embert,arra a másik út/keresztény misztika/ is teljesen adekvát.
Ők az mondják ,és jó páran meg is valósították,hogy a lelket meg kell szabadítani azoktól a dolgoktól,ami elválaszt minket Istentől,/kiüresítés/,és így meg lesz a helye Istennek,hogy eláraszthasson minket.Teljesen rendben van,és a végeredmény ugyanaz,mint amikor az Isteni Önvalóról beszélünk,ugyanúgy benned lesz Isten.És egyébként az Önvalóhoz is csak így lehet eljutni,hogy megszabadítjuk magunkat attól ,ami nem Isten.
http://www.bujiferenc.hu/down
http://www.bujiferenc.hu/download/buji2/buji2_01.pdf
http://www.bujiferenc.hu/download/maharsi2/maharsi2_02.pdf /ezt olvastad/
Hogy tartalmas estéd legyen:)
,,Dicsőség Istennek, aki még egy tű hegyében is fölfedi magát annak, akinek akarja,
és aki még a mennyekben és a földön is elrejti magát az elől, aki elől akarja,
úgyhogy az egyik megvallja, hogy Ő nincsen,
míg a másik megvallja, hogy Rajta kívül nincsen más.''
Huszajn ibn Manszúr al-Halládzs
Szia Éva!
A tudatszál az az út,amit megkell tennünk vissza a Teremtőnkig.A rögzülési pont ahol a szellemi létünk jelenpillanatban tart.Elnézést,ha nem vagyok érthető,de erről napokig lehetne beszélni.
Valahogy úgy képzeld el,hogy a vonal egy gömb sugarát adja,mely a teljes,Isteni tudat.
A rögzülési pont egy kissebb gömböt ad ki,jelenleg itt tartunk a teljességhez képest.
Az ember a szellemi tudatnak csak egy kis,elkülönült részét használja-földi tudat.
A szellemmel való egyesülés célja az újbóli beolvadás lenne a szellemi egészbe,vagyis a földi tudat
megszűnik,mint önálló létezés-az "egó halála".Beszélgettem egy Buddhista tanítóval,ők ezt hívják megvilágosodásnak.Az én tudásom szerint ez "csak" az egyik kitétele.
A befogadni Istent szimbólikus jelentésü,semmi köze a vallásokhoz,de nem találok rá jobb kifejezést.
Zoeya http://remeny-a-teljesseghez.hu/
Megnéztem a remény-a-teljességhez oldalt, és most már tudom hogy más malomban örlünk. Azt hiszem inkább maradok a Nagy (földi) Tanítók írásainál :)
Köszönöm..:-)
Ha nem mi akarjuk kitalálni az igazságot,ugyanabból a forrásból fakad...
A forrással semmi gond, az örök és állandó, és minden korban ugyanaz.
Csak ahogy távolodunk a forrástól, úgy lesz egyre zavarosabb a vize :)
1.A szellemünk tudatszálunkon levő rögzülési pontjának legalább a feléig elkell jutnunk-működő tudat.
Ezt nem egészen értem, mire utal? :)
2.Egyesülni kell a szellemi létünkkel.
Valójában a mostani létünk sem elsősorban fizikai, sőt egyesek szerint túlnyomórészt szellemi. Van olyan hogy bármikor is az ember kívül áll az ő szellemi lététől? Viszont az igaz, hogy a többség a testével azonosítja önmagát, de ez csak egy nézőpont, még ha korlátozott is.
3.Magunkba kell fogadnunk Istent.
Ez a megfogalmazás azt sejteti, hogy alapvetően az ember Istenen kívül van. Így van-e ez?
Persze lehet hogy csak szavakon lovaglok, ez esetben elnézést kérek :)
Nekem tetsző téma, úgyhogy megint itt vagyok. :D
Nem azért, hogy mindenki nekem essen. :D :D
Kérem betartani! :D :D :D
(Pussz Katinak és Eva-nak!!!)
Elgondolkodtatok már azon, hogy ha Isten azt szeretné, hogy mindenki megvilágosodjon, akkor miért nem történik ez? Hmmm? Egy szempillantás alatt mindenkiben megszülethetne a felismerés, hogy ki ő valójában. Isten nem akarja ezt. Mert az unalmas lenne. Visszatérni a megnyilvánulatlan tiszta tudatba dög unalom. Isten élvezni szeretné a létezést, amit teremtett.
Isten azt akarja, hogy legyen teremtett világ, legyél Te, Ő, hogy megtapasztalhassa azt a sok-sok mindent, a létezést minden oldalról.
Néha be-be csúszik egy-két rafinált egyed, aki felismeri, hogy ez az egész csak egy játék.
Ők a megvilágosodottak. Nincs hosszú pályafutások. :) Show must go on. :D
És igen. A maga képére formált. Ez azt jelenti, hogy a vágyaid képesek befolyásolni a "valóságot". Van szabad akaratod. Ez nem azt jelenti, hogy minden úgy történik, ahogy szeretnéd. Van egy szűrő. Ő. Magára vette a felelősséget, hogy az általa létrehozott valóságban rend és kiegyensúlyozottság legyen.
Ezért ne haragudj rá, ha pillanatnyilag nem az történik, amit szeretnél. Hosszú távon mindig igaza van.
Ebben biztos lehetsz. Ha meg nem hiszed, majd megtapasztalod. :D
Részemről örülök,hogy itt vagy.Már hiányoztál:)
Amiket írtál azzal semmi gond nem volt...sőt:)
Kérdeznék:
Hogyha Istennek az nem buli,hogy sokan visszatérnek,akkor miért vannak ezek az ,,utak'',
hiszen ezek alapjai Isteni kinyilatkoztatások,ahol így vagy úgy ott van,hogy Isten visszavár.
Tudom ,hogy ez vulgáris,de így valahogy...
Én nem féltem Őt ,hogy unatkozni fog,azért ez összességében keveseknek sikerül:D
Én egyetértenék a3140a-val, mert magam is hasonló következtetésre jutottam :)
Ha a3140a-nak igaza van akkor, azok nem Isteni kinyilatkoztatások. Az ha nagyon belegondolunk az isteni kinyilatkoztatás maga az élet és a világegyetem, a valóság amit mindannyian tapasztalunk. Amit a megvilágosodott beszél, prédikál... az csak az ő véleménye. Nem beszélve, ha időnként rátapint a lényegre, akkor csak lelövi vele a "film" végét, és akkor oda az életélmény :)
Ademon: "lelövi vele a "film" végét" - ez aranyos :-))
Viszont, ha minden igaz, a megvilágosodott nem a véleményét mondja, hanem a tapasztalatát.
Egész más e két dolog!
Talán az is elég. De "hálistennek" nem hisznek neki mindig, de talán ezt nem is mindig zavarja öt :D
Nagyon érdekes, hogy a megvilágosodottak sem értenek egyet mindenben.
Meggyőződésem, hogy mindegyik ugyanazt éli meg (mivel a végső valóság csak egy lehet), de ha megpróbálják kifejezni, akkor erre egyetlen lehetőségük van csak. A korábban kondicionált elméjük és az intellektusuk.
Másként mutatja be a végső valóságot Jézus, Buddha, Shankara, Ramana Maharshi, Nisargadatta Maharaj. Más az elméjük, amivel megpróbálják megfogni a megfoghatatlant.
Amikor rálelsz a végső valóságra (Önmagadra) és ki jössz belőle, valószínű te sem tudod átadni az élményt, mivel nem lehetséges.
Szerintem az az élmény a tudat határtalanságának élménye. Abban az ember úgy érzi mindenre képes, bármit elérhet. Kifejezni meg nehéz... talán jobb azt mondani, hogy az ember úgy érzi a világ fölé "nőtt", és amaz a lábai előtt hever, csak el kell indulni és minden kapu tárva nyitva :)
Azt inkább úgy hívják "öröm" esetleg "sikerélmény" vagy "győzelem-élmény" vagy "én-vagyok-a-legjobb-élmény" esetleg egyeseknél az "én-nyertem-mind-bek...tok-lúzerek-élmény".
:D
(sóhajt)
Nem ez nem olyan, de természetesen ez is benne van :)
"Amikor rálelsz a végső valóságra (Önmagadra) és ki jössz belőle, valószínű te sem tudod átadni az élményt, mivel nem lehetséges."
A művészet és alkotás talán... egyébként te most benne vagy vagy nem?
Én is nagyon örülök Neked Eva! :D
Te is hiányoztál nagyon! Meg mindenki.
Kicsit el voltam foglalva az életem átszervezésével, de már túl vagyok rajta. :)
Úgyhogy lehet, megint itt foglak idegesíteni és megbotránkoztatni titeket. :)
Bár tanultam az előzőekből, úgy döntöttem visszafogottabb leszek. :)
Igyekszem válaszolni a kérdésedre.
Ha sokan felismernék egyszerre, hogy ez az egész csak játék, akkor a játék lényege veszne el.
Viszont ha nem lennének szellemi vezetők, akik tanítására még évszázadok múlva is emlékezünk, akkor meg a remény veszne el.
Isten "dörzsölt játékos". :)
Egyetlen cél vezérli. Az egyensúly fenntartása.
Hogy az álom, melyet álmod, ne érjen véget.
Magyarul: ha nagy a szar, teremt egy-két avatárt.
Ha minden rendben, akkor meg csinál egy kis káoszt. :)
Tulajdonképpen lássuk be: irtó uncsi végtelen tudatosságként (Brahmanként) létezni, miközben nem történik semmi.
Mindannyian felébredünk minden nap néhány órai alvás után, mert az unalmas.
Isten az unatkozó Brahmanból létrejövő "Én vagyok".
Ebből az "Én vagyok"-ból jöttél létre te is.
Az isteni álomba beintegrálódik a milliárdnyi egyéni álom. Az egyéni azt jelenti, hogy Isten tudatának egy szikrája (tévedésből) azonosul egy egyéni létezővel.
Istennek egy töredéke pedig (mint egy szuper tudat) gondoskodik a rendről.
A Hindu filozófiában Ő Ishvara.
Ebből a sok-sok teremtő elméből lesz a nagy teremtés.
De igaz marad Patanjali nagy mester kijelentése: "Egyetlen elme hozza létre az összes elmét, máskülönben előállhatna az egymást néző elmék sokasága, mely káoszhoz vezetne."
Az a szép ebben a spiritualitásban, hogy amikor felismered az igazságot, akkor a látszólag egymástól különböző tanításokban is felismered az azonosságot.
,,Az a szép ebben a spiritualitásban, hogy amikor felismered az igazságot, akkor a látszólag egymástól különböző tanításokban is felismered az azonosságot.''
Ez nem nagy durranás,erre még én is rájöttem./már régen:)/
Viszont te változást hoztál az életembe.
Kedvet csináltál nekem a megvilágosodáshoz,mert addig kishitű voltam,azt gondoltam, hogy már az is nagyon nagy dolog lehetne,ha üdvözülhetnék.
És meggondoltam magamat,mert egyre jobban vonz ez a dolog.Szinte már csak ezzel foglalkozom:DDD Ez most viccesen hangzik,de halál komoly:D
Akkor nem hiába vertem a billentyűzetet! :)
Ha így döntöttél, akkor semmi mást nem kell tenned, mint megismerni Önmagad.
Semmilyen technikára nincs erre szükség. Az enyémre sem.
Csak keresd meg Önmagad, ahogy az intuíciód vezérel.
Senki sem tudja megmutatni neked Önmagad, egyedül Te találhatod meg!
Puszi! :)
Én csak visszatértem valahova egy hosszú kitérő után.
És Te hívtad fel rá újra a figyelmemet.Azóta nem lazsálok:)
Lassan már úgy ,,térítek'',mint anno Te:D
Ami az önmagam megtalálását illeti,azt nem kell keresni,hiszen ,ha az ember magára gondol,hogy én,vagy amit érez minden pillanatban ,hogy vagyok,az nem lehet más csak én.Nem a személyem ,egóm,elmém,hanem én.Mást nem tudok ,,róla'',csak azt hogy mindig ugyanazt tapasztalom.Azt sem mondhatom ,hogy nem élem át,mert egyfolytában átélem azzal,hogy vagyok.
De ettől még nem lettem okosabb,mert ez mindig is így volt,mindig is ezt tapasztaltam.Keresnem nem kell.Tudom,hogy vagyok.Talán azt nem tudom ki vagyok.Erre a kérdésre nem tudok még válaszolni: ki ,vagy mi vagyok én ?
Azt tudom ,ami nem vagyok.Nem a nevem,nem a foglalkozásom,nem a nemem,
és így tovább.
Ki tud válaszolni közületek erre a kérdésre? ,,Ki vagyok én?''
Magam is hasonlóképp gondolom helyesnek e definiciókat, az "utak" nem más mint Isteni megnyilvánulások darabkái, része egy egésznek és a megnyilvánulásnak energetikai szabályok szerint kölcsönhatása van az univerzumra. Gondolj bele: ha pl. örök létezésedben egy hófehér óriás gömbbe lebegnél, hófehér fényként, nem is láthatnád magad, nem volna egy tükör, melyben viszonyíthatnád magad bármihez is, nem volna mihez képest megnyilvánulnod. Ehhez kell egy vetítővászon, melyen megjelenhet a fény, mint kép. Ez a háromdimenziós " teremtett világ, mely hasonlatos a virtuális világhoz, ám Te-Mi igen valóságosnak érezzük ezt.
Bármit teszel, gondolsz, az univerzumot gazdagítod magával a megnyilvánulásoddal.
Istennek épp úgy az univerzum gyermeke a rabló, gyilkos, betörő, a cigány, a magyar, vagy akár az arab. Bármit tesznek, társadalmilag a közösségi szabályok szerint elitélendő. ám Isten látószögéből, mindez csupán eszköz a megnyilvánulások sokaságában. Aki pl. rabol vkitől, eszköze az alany számára megtapasztalás szinten. A rablónak pedig a rablás következményei, stb. Ez egy hatalmas virtuális társadalmi társasjátékhoz hasonlatos. Érdemes megismerni a szabályokat.
Jujj, ez azért súlyos. Szerintem túl sokat elmélkedtél ezen. Kicsit paranoid a képzeleted. "Rafinált egyed"? "Nincs hosszú pályafutásuk"? Jajjj! Kár, hogy nem tudod átadni magad az élménynek. Ennyi gondolattal elzárod magad csak előle.
Szia Ramanovics!
Saját gondolataink teremtik meg a tapasztalásaink körülményeit és Isten ezekből merít önmaga megismeréséhez, mert a tudás attól válik létezővé, hogy megtapasztalják annak eredményeit.
Ha általunk tapasztalja meg Isten az Ő tudásának egy részét, akkor mi ezzel megteremtettük Őt magunkban és az Ő részévé válunk. A lélek nem véletlenül ütközik az élet kihívásaiba, mert a cél a megtapasztalás. A többi kérdésedre válaszoltam az előző hozzászólásomban.
Zoeya
http://remeny-a-teljesseghez.hu/
Az, ami Minden ami Van, miért keresné önmaga megismerését?
Isten aki Teremt, nem pedig én, vagy (Maharshi után szabadon) nem én vagyok aki teremt, hanem az "Én Vagyok" teremt (persze ez még így sem teljes). Istennek nincs szüksége társ-teremtőre, nincs szüksége bárkire aki által Ő "megteremtődik", lévén hogy Ő a Mindenség Teljessége. Ha pedig Ő Minden ami Van, akkor lehetetlen hogy valaha is Őrajta kívül lettünk volna, valaha is lett volna pillanat hogy nem az Ő része vagyunk. A lélek önmagát különállóként tapasztalja, és ezért az élet "kihívásai", de attól hogy az ő szemszögéből az elválasztottság valóságosnak tűnik, valójában ez sosem állt fenn.
Ramanovics ,,szentuccse'',nem vagy elveszett ember :)))
remélem nem bántottam meg senkit :)
:DDD Dicsértelek.
Olyan volt a hozzászólásod,hogy késztetést éreztem az elragadtatásom kifejezésére.Te meg mire gondoltál ???:DDD
Tényleg két malomban őrlünk...nem baj,ettől szép az élet...:-)
Ez így van :)