Kié a felelősség? A gazdasági válság hatása pénzügyi helyzetünkre.
A Tanítómmal találkoztam hétvégén. Ahogy az elmúlt években mindig, most is azzal indítottunk, hogy az első fél órában összevitatkoztunk valami alapvető nézetkülönbségen. Annyira másként látunk bizonyos dolgokat és egyikünk sem hajlik véleményében a másik felé, hogy a találkozásunk ilyen kulturált, de eredménytelen vitákban nyilvánul meg.
Most például elmeséltem neki, hogy a napokban a megélhetéshez, pénzhez és gazdagsághoz való viszonyomat, hozzáállásomat tudatosítottam újra. Azt javasolta, hogy vizsgáljam meg a szüleimnek ezekhez való hozzáállását, vajon én hogyan ítéltem meg ezeket gyerekkoromban, miből vontam le téves következtetést, mely dolgokat kapcsoltam össze feleslegesen.
Ebben egyet is értettünk.
Aztán azt meséltem neki, hogy a pénzügyi helyzetem sokszor azért katasztrofális, mert alig van motivációm a pénzkeresésre, inkább dolgozok olyat, amit szeretek, amiben kedvemet lelem, mintsem hogy pénzért tegyek. A munkával kapcsolatban szerintem ez a helyes hozzáállás, de ha ez azt eredményezi, hogy a végén nincs pénzem, akkor valami még sincs a helyén!
Erre azt mondja, hogy ne magamat okoljam, ne bántsam magamat a pénzügyi helyzetem miatt, hiszen a gazdasági világválság engem is utolért, vegyem észre, hogy rám is hat!
Ő például úgy éli meg az anyagi helyzetét, hogy azért felerészben Ő a felelős, a másik felében viszont a környezete, ebben az esetben a világválság.
Kié a felelősség?
No, ebben nem értettem egyet vele. Szerintem, ha más dolgokban azt az elvet követjük, hogy mindenért 100%-ban én vagyok a felelős, akkor miért lenne kivétel ez alól a pénzügyi helyzetünk? Itt miért kellene kihárítani a felelősséget a külvilágra, miért nem találhatjuk meg a teljes felelősséget Önmagunkban?
A gazdasági válság hat mindenkire, akiben van rá nyitottság / lehetőség, hogy hasson rá. Ez a lehetőség lehet az, hogy nem tudatos az illető a pénzügyeiben, a pénzügyi veszteségekben, a környezetnek reá gyakorolt hatásában, vagy például egyenesen olyan karmája van, amely szerint neki pénzt kell veszítenie!
Ha ilyen feldolgozatlan nyitottságok - lehetőségek vannak benne a vesztésre, akkor egy külső folyamat jó körülményt biztosíthat ezek megnyilvánulásához.
Azonban aki feldolgozta ezeket, vagy legalább már elég tudatos a pénzügyeiben, a veszteség és a kölcsönhatások működésében, arra nem fog hatni a válság, mert már tudja, ismeri ezeket, ezért nem kell újra megtapasztalnia.
Az ilyen tudatos lény pont megtalálja azt az utat, ahol a hatások elkerülik Őt. Vagy ha mégis elérik, akkor azok nem hatnak rá sem negatívan, sem pozitívan, Ő csak a változást látja bennük!
Én elég messze érzem magam ettől a tudatosságtól, ezért azt gondolom, nagy felelőtlenség lenne részemről, ha nem adnék bele mindent a pénzügyeim tudatosításába, hanem annak felelősségét akár csak fele részben is, kihárítanám a világra!
Ugyanis amennyit kihárítok, másra vetítek, azt nem fogom magamra vetíteni, így abból tanulni, fejlődni sem tudok. Amiben pedig így kimaradok a tudatosításból, abban valóban védtelen, kiszolgáltatott leszek a környezet hatásaira, ezért csak elszenvedője leszek a világomnak, nem pedig az irányítója!
Nekem ez a véleményem a felelősség vállalásról és annak pénzügyi vetületéről.
/ Ha nem teljesen világos számodra a felelősség vállalása, akkor javaslom, hallgasd meg az erről szóló ingyenes előadást és meditációt /
Te hogy látod ezt a kérdést?
Szerinted kin múlik a Te anyagi helyzeted? Hogyan kezeled az anyagi problémáidat?
Hozzászólások
74 hozzászólásÉn nem voltam ott akkoriban, ezért bármit el tudok fogadni a történelmünkkel kapcsolatban, és bizonnyal jó és fontos tudni honnan jöttünk, de én nem látom, hogy ha nincs megfelelő kezdeményező-kreatív-innovatív és hosszú távra gondolkodó, tehetség- és fejlesztéstámogató emberállomány az országban, akkor vajon jelen állapotunkat miben segítené ha kiderülne akár az, hogy félistenek voltak az őseink...
Az őseink nem félistenek voltak nyilván, de teljes hazugság történelmünkkel, gyökereinkkel kapcsolatban, az mentálisan nagyon egészségtelen. Mind konkrét családra, mind a nemzetre nézve. Ennek van szerepe a jelenre és jövőre nézve tehát. Nehéz ezt leírni, egyszerűen érezni is lehet. Pl most saját családban is tapasztaltam, mekkora erőt ad, ha példaértékű nagyszüleimre gondolok...
az izomválaszteszttel hozzávetőleg megítélhető az igazsága , de az egyre másra előkerülő régészeti leletek és az örökléstani vizsgálatok ezeket az bizonyosságokat erősítik . Rengeteg lehetőséget hagytak ránk környezetünkben és öröklöttségünkben is . Üdvözlettel : felacsó
Persze, de vajon van-e haszna ebben látni a felemelkedés akadályát, abba ölni rengeteg energiát hogy ezeket a mi meglátásaink szerinti multbéli eseményeket minél többen ugyanígy fogadják el? Vagy ez is csak egy gumicsont amivel a konkrét fizikai-szellemi-spirituális munka, önfejlesztés helyett strukturálhatjuk az időnket, ingathatjuk a fejünket hogy "hát milyen borzalmas, bezzeg ha mindenki tudná hogy így és így volt, mi lennénk európa legfejlettebb állama".
Megragad a karma újra és újra , amíg túl nem lépünk rajta ,a benne rejlő választ megtalálva . Eldobjuk az ősök erényeit , és még a hibáikat is öntudatlanul másoljuk . De Európa is ezt csinálja : csak ő egy sikeresebb , aljasabb stratégiát ismételget velünk szembe . A magyar nyelvbe és lélekbe közvetlenebbül rejtett az ősegység , mint a többszörös áttétekkel terhelt , és hamarabb rabszolgává betört nyugat európaiakban és nyelveikben . Emiatt a magyarok gondolkodása kisebb utat kell , hogy bejárjon a személyesen is bennük levő gyógyító szeretet felé . Ez a nem tudatos kapcsolat még ma is megmozgatja az embereket . Nem véletlenül röhögött rajtunk amerika , hogy egy böszme beszéd után lázadtunk fel , holott ők jól tudják , hogy egy politikusnak az a dolga , hogy hazudjon . Mi a múlt tökéletességére vagyunk kódolva , mert már őseink megélték azt , és minket csak ezer éve sikerült vérrel - vassal , könyvégetéssel civilizálni egy magasabb , fenntartható erkölcsi szintről a robbanásszerű fejlődés összeomlást maga előtt görgető mindentfelélő sáskaszemléletéhez . A földön az ötödik elem egyik hordozója a magyarság . A magyar kereszténység sosem volt üzleti vállalkozások előzetes mákonya . Üdvözlettel : felacsó
Kinek mit jelent az "ébredés és honfitársi együvétartozás"? Nekem a Ho'oponopono-tól a "tiltakozz a rendszer ellen"-ig, az igaz hazafiságtól a "világ proletárjai csak láncaidat veszthetitek"-ig bármilyen mögöttes jelentéstartalmat felvehet. Szépen hangzik, de nekem csak egy Rorschach-ábra, amibe mindenki az épp aktuális tudatszintje igazolását láthata bele, így nem sok hasznát látom...
Egyébként teljesen egyetértek az írásod második felével, a világ minden pillanatban tökéletes, mert minden pillanatban evolúciójának a körülmények összhatásaként jelentkező egyetlen lehetséges lenyomatát közvetíti. Ha lehetne másképp egy adott pillanatban, másképp lenne.
Ramanovics, nyilván ez még kevés a fejlődéshez. De fontos dolog az igazság ismerete, én úgy gondolom. Amikor történelmet tanul valaki, és tudja, annak egy része hazugság, de mégis meg kell tanulnia, az nem furcsa egy kicsit? De... Az összetartás megint egy dolog és a fejlődés. Nyilván az összetartás nem azt jelenti, hogy állandóan történelem órákat adunk egymásnak. De ki szeret hazugságban élni? Van, akinek igen is fontos lelkileg, hogy ismerje a gyökereit, szerintem ez normális.
Hozzá tartozik a fejlődéshez. Ki szeret hazugségban élni, főleg ekkorában?
Hazugság, vagy tévedés? Hazugságnak azt nevezzük, hogy "tudom mi az igazság (!), de direkt nem azt mondom, mert ebből valami vélt vagy valós előnyöm származik". Tévedés pedig az, mikor ragaszkodunk valamilyen állásponthoz ami szerintünk igaz, de igazából nem felem meg a valóságnak. A történelem hasonlóképp a tudományokhoz folyamatosan újabb és újabb információkkal bővül, és a tévedések belátása és átültetése nagyon lassú folyamat, ahogy tapasztaljuk. Könnyebb ragaszkodni valamihez ami egyszer már a köztudatba került (lásd szegény Semmelweis esete). Ráadásul, mivel nem voltunk ott, csak leletek, bizonytalan feljegyzések vannak, sokkal nehezebb bármit bizonyítani, mint azon tudományok esetében amik jelen időben kutathatók.
Én gazdaságilag értettem természetesen, legalábbis úgy látom a gazdasági oldalról szól az eredeti témafelvetés :) ilyen tekintetben pedig úgy látom, hogy rengeteg olyan ország van, amelyiknek nincs is saját nagymultú történelme és mégis mintha előrébb tartanának gazdasági, boldogulási, fejlődési szempontból. Ezért kérdőjelezném meg azt, hogy ez egy olyan sarkallatos pont lenne, amit prioritásként kellene kezelni a boldogulás és felemelkedés szempontjából.
Abban igazad van, hogy gazdasági a blog, szóval ennek külön blog kellene. :) De már mindegy. Egyébként ha elolvasod a Medve által bemásolt szöveget, kiderül, hogy itt nem tévedésről van szó, ezt a dolgot szándékosan terjesztették a Habsburg időkben. Tehát hosszú távon nézve nem is olyan régóta terjed... Aztán persze a tanárok is elhiszik, így részükről már nem hazugság, hanem tévedés. De abban az időben a Habsburgok direkt olyan kutatókat támogattak, akik ezt segítettek előhozni, hogy finnugorok vagyunk... És ezt már nem először olvasom. Ez is bizonyított.
De: az igazi fejlődést szerintem nem is gazdasági oldalról kell közelíteni.... Fontos ezzel is foglalkozni, a gazdasági rendszerrel, hiszen sokak megélhetése van veszélyben. De ha azt mondják, fejlődés, akkor ez már mást takar szerintem... Bár kinek mi az. A blog viszont tényleg gazdasági, szóval lehet nem itt kellene ezt a témát tárgyalni. Meg is érdemelne egy külön blogot az egész.
" rengeteg olyan ország van, amelyiknek nincs is saját nagymultú történelme és mégis mintha előrébb tartanának gazdasági, boldogulási, fejlődési szempontból " A gyerek , a kamasz mindig gyorsabban és látványosabban fejlődik , mint egy fenőtt , akinek a növekedése már a szellemi lelki síkra tevődött át . Üdvözlettel : felacsó
A valóságot szemed elől eltakaró fátylakat nevezheted hazugságnak is . Ahogy szépen , sorba meglátod majd fellebbented őket , a fényben mögöttük egy újabb vár . Legvégül semmi sem . és ott vagy Te
Üdvözlettel : felacsó
világ van . A könnyebbség kedvéért , meg mert a megcélzott tapasztaláshoz valószínűleg ez is elég , bekorlátozzuk magunkat erre a változatra . A közös út , amit megtettünk rajtuk keresztül , az adott , de a minden pillanatban megtörténő újra választáshoz rendelkezésre álló lehetőség továbbra is végtelen . Erre mondták régen , hogy a bátrat , bolondot segíti a szerencse .
A világ szerintem vibrál . Szilárdnak tekinthető viszonyítások nélkül viszont tapasztalásunk nem kétségbe , hanem üvöltve a semmibe esne . Ezért közös víziókba kapaszkodunk a múltat és a jövőt illetően .
A világnak van e valamilyen alaprendszere? Alaptulajdonsága ? Nem csak közmegyezésesen , hanem valóságban is?
Melyik gondolkodásmód , bölcselet , életmód vallás , öröklöttség , nyelv tükrözi azt jobban , pontosabban vagy íveltebben idomulva hozzá , leképezve azt ?
Mindenki kénytelen a sajátját használni a boldoguláshoz .
Ha az eredményességből következtetünk vissza , akkor viszont a magyarok ősi tudása vagy hamis , vagy jelenleg nem aszerint élünk , és az biztos , hogy az aljasságokkal szemben védtelennek tűnik a történelmi ismereteim alapján . Üdvözlettel : felacsó
Ezzel is egyetértek, Medve. Ettől a felelősöket megkeresném, van egy pár bűnöző most is a parlamentben. Viszont ennyi még nem old meg semmit. Kérdezték amúgy már tőlem, mit tennék, ha vezető lennék. Első lépésként olyanokkal vonnám magam körül, akik a hazáért akarnak valamit tényleg tenni. Nem csinálnék mindent egyedül, mert egyetlen ember, még ha jó szándékú is, könnyebben tévedhet dolgokban, és az árt. Tehát eleve teljhatalmat így nem is vállalnék. De mondjuk arra törekdnék, azt javasolnám, hogy tegyünk először is rendet, majd szépen, reális tempóban alakítsuk át a rendszerünket, valami olyasmivá, hogy ökoszociális nemzetgazdaság. Ez a gazdasági rész. A másik pedig a szellemi-lelki rész, ami nagyon fontos. Amit írsz, történelmi hazugság helyett tisztázás, összetartás, gúnyhatáron túli magyarokkal minél több kapcsolat, hogy felszámoljuk a trianoni diktátum hatásait. És még biztos lenne jó pár dolog, amit meg kellene tenni, de azt hiszem, részletesen nem tudnám leírni, csak vázoltam az irányt, mert erről egy egész könyvet kellene írni. Amire itt nincsen mód nyilván.
igen. szinkronban gondolkodom, e tanításokkal is.
Köszönöm a pontosítást, így kerek.