Nagyon örültem, hogy én magam is részt vehettem egy "belső felmérésen" ami igazából nem volt egyértelmű számomra az a fal magyarázata ezt bővebben szeretném értelmezni. Köszönöm Gyöngyi

Az erdőnél zöld erdőre terjedelmes erdőre gondoltam, de nem kívülről hanem belülről átmenve rajta egy ösvény.

A kulcs egy régi kulcscsomó melyen sok használt kulcs volt egy karikán.

A tányér egy fehér lapos tányér volt díszítés nélkül.

A tó pedig nagy terjedelmű szabálytalan kör, szinte körnek nem is mondható kék színű.

A haz egy fehér ház inkább felfelé nyúló piros cseréppel.

A fal meg egy fehérre meszelt fal keretek nélkül végtelennek tűnő.

Kérem, ha tudtok segítsetek!
Köszi!

Erdő

A lelki világodat jelenti, annak tartalmát, gazdagságát, rendezettségét.

Tányér

A gyerekkorodat jelenti. Milyen volt a gyermekkorod?

Kulcscsomó

Azt mutatja, hogy mennyi dologhoz értesz, mennyire értesz hozzájuk, hány képességed van.

Ház

A családhoz fűződő kapcsolatodat mutatja.

Tó

A tó, a vágyaid megtestesítője, szimbóluma.

Fal

A halálhoz fűződő viszonyodat, érzelmeidet és gondolataidat mutatja.

Erdő:
Dús, zöld lombú fákat, melyeken átszűrődik a ragyogó sárga napfény,napsugár. Lent sűrű zöld páfrány,a lombok között madarak énekelnek, pillangók röpködnek...mókusok ugrálnak.

Kulcskarika:
Néhány kis ezüstös kulcs fiyeg a karikán, rajtuk megkülönböztetésül színes jelölések....Díszként kis figurák is lógnak még rajtuk....kis törhetetlen üveg-szerű angyalka

Tányér: Egy aranyszegélyes fehér tányért...

Ház: Egy egyszerű kis faházikót egy zöld völgyben...

Fal: Szürkés fehér színű falat, zöld borostyánnal futtatva....

kedves sanyi és többiek. nagyon-nagyon meglepődtem a képek jelentéseinek megtekintése után, mert mintha teljesen telibe trafált volna engem, a magamról alkotott képet a "megfejtés".
mégis két képnél a kulcsnál és a háznál számomra bizonytalan a jelentés, nem mintha a többinél biztos lenne. :-)
segítséget szeretnék kérni, gondolatokat, inspirációt. köszönöm szépen. :-)

erdő:
vízparti erdő, folyóparti. a fák a víz fölé hajolnak, hódok dolgoznak a vízben, a parton, halak ugrálnak. napsütötte erdő. a parton fűzek, akácok, távolodva, magas tölgyek, bükkök, erdeifenyők. a fák között bokrok, gombák, hangyaboly. madárfütty. fölnézve a fák koronája kissé hajladozik a szélben, a háttérben kék az ég. suttog, susog az erdő. tobozok potyognak néha az avarra. széles kitaposott erdészút, az út mentén összerakott farakások. három felé válik az út. a középső a mező felé vezet. a jobb oldaliról nem tudom. a bal odalin indulok el. keskeny ösvény. az erdő sűrű, illatos. a föld nedves, a fák között átszűrődik a a fény. mókusok. az út emelkedik, barlanghoz érek. a barlang sötét, titokzatos, vonzó és nyirkosan hideg. fölötte hegy, emelkedve lassan ritkuló növényzet, virágok. a hegytető sziklás. körbenézve róla látszik a táj. kék ég, nap, mező, víz, erdő. a mező fényes, az erdő fölött napsütés. hívogató erdő. valahol benne kis erdészház bújik.

kulcs:
egy kulcs karikával. régi, nagy, sötét színű öntött vas kulcs. kicsit díszes, fogazott a tolla, s kissé lapított elipszis alakú a feje, de a fej belső záródó íve enyhén hullámos, azaz díszesre van öntve. egyébként minden oldalról gömbölyded, a szára is. egyedül a toll szögletes, de ott is tompítottak a sarkok. szép kulcs. még szaga is van, olyan régi vas szaga, de nem rozsdás egyáltalán, s nem is képes rozsdásodni. jó kézbe venni a kulcsot, soha nem hideg a tapintása, pedig fémből van, vagy oly gyorsan átveszi a kéz melegét, hogy nem marad meg a vas hidegsége az emlékezetben. a kulcs régi, fontos kulcs, olyan, ami nem veszik el, mert nem tud elveszni. valahogy mindig van. a karika más. új karikán van. egyszerű, mai, alumíniumszerű dupla karikán, amire a kulcsot úgy kell felfűzni, hogy szétfeszíti az ember egy kicsit egymástól a két ívet. idegen a két tárgy egymástól, mégis összetartozó. teljesen természetes, hogy ez a régi szép kulcs, egy mindennapi fémkarikán van és fordítva. a képzeletemben a kulcs az erdőben van. a levegőben látom, de nem lebeg, csak van. kb. egy méter magasságban. a képhez fűződő érzet, amit látok: az öröm.

tányér:
fatányér, asztalon. a tányér vastag falú, mély, inkább tál szerű, sárgás fából faragott. tapintása meleg, barátságos érzést kelt. ha üresen az asztalhoz koccan, tompán kissé kongó hangot hallatt. ebből a tányérból jó enni. leginkább gabona ételt, vagy aprított zöldség-ételt eszem belőle. azt hiszem, igen, én eszem belőle. a tányér falán, belül és kívül is látszik a kézi faragás nyoma, és a fa belső világa: az erezet, a csomók, az árnyalatok. s látszik az ételek nyoma is, a tisztításé. a tányér nem új. szép.

ház:
nagyon nehezen láttam házat, illetve nem is láttam. házakat láttam. vízparti faházat az erdőben. a folyón úszó lakóhajót fából. nagy, kúriaszerű házat az erdő és a mező találkozásánál. és egy falut a mezőn túl a völgyben. gyönyörű, fehér falú kis házak és templomtorony. én a mezőn ültem, a közepén. mögöttem az erdő, jobbra tőlem a távolban a kis falul a templomtoronnyal. magasabban vagyok, mint a falu. valahol az erdőben egy kis ház, az erdő mélyén. a templomban lakom, a toronyban. egy toronyszobát látok, amiből kinézve minden, az egész táj előttem: a falu, a mező, az erdő, a vizek. a toronyszoba egyszerű, kőasztalon írok. a falubéli házakat szeretem, közöm van a bennük lakókhoz. mintha az egész vidék az én házam lenne, ahol lakom. láttam még egy nagy épületbelsőt. kicsi vagyok benne. oszlopok, folyosók, derengő fény-árnyék világ. kalandvágy van bennem. ez nem az otthonom, érzem, de be kell járnom.

tó:
a falu mögött van egy tó. valójában egy földuzzasztott patak. a patak a folyóba tart. a tó elég nagy. több féle partja van. az egyik part tiszta, szabad, füves. bele lehet sétálni a lassan mélyülő sekély vízbe. hivagató. a másik part nádassal szegélyezett, s széle zsombékos. nyüzsög az élet benne. a nádcsoportok benyúlnak vízbe, közöttük csónakban emberek. a tó vízén barátságos hullámok. fúj a szél, süt a nap. víz illat terjeng. itt frissebb a levegő, mint máshol. a szél nem áll meg. ring a csónakom a tó közepén. hallom a tavat. a víz csilingelését, csacsogását, a nádak suhogását, madarak szárnycsattogását. a riadtan fölszálló vadkacsákat, a fölugró halak csobbanását. vizicsibe kiscsibéivel úszik. csipog. mindennek hangját hallom, mégis csönd van. csönd-zene.

fal:
mesélő öreg falat látok. kerítésféle. az alja, úgy hetven cm magasan vastagon rakott terméskőből, de vakolt. följebb tégla, vagy szintén kő. a kerítés kb. két méter magas. a vakolat málik, potyog. az alján a vakolat sötét szürkés-kék. fönt sárgás, narancsos. ahogy pereg a durva vakolat fehér, s előbukkan barnán a kő, amiből rakták. gyíkok szaladgálnak rajta. sok helyütt a vakolat nem potyog, hanem hullámosra duzzadt a nedvességtől, esőtől, ködtől, hótól. de most a fal napsütötte, lélegző, szinte él. tövében, s néhol följebb is, a vastagabb lábazat és a vékonyabb fal talákozásánál, zöld, virágos gyom él. bogarak bújnak a repedésekben, vagy sütkéreznek a napon. megérintve a falat, a vakolat könnyen potyog nagy, morzsálódó darabokban. barátságosan sercen ilyenkor a kéz alatt az anyag. a fal nem csábít megmászásra, inkább óvni kell, bízni benne. szeretni. nem kerít el semmit, nem választ el semmit. a két tér, fal két oldala összetartozik, szabadon bejárható. olyan a fal, mint egy bölcs része a térnek, ahová melegedni jár az ember.

Kedves Sanyi!
Bevallom nem tudtam értelmezni a saját elképzeleseimet a Tibeti szerzetesek tesztjére.
Szeretnék segítséget kérni, az elemzéshez.

köszönettel

Hellóbelló,

Az én falam ilyesmiség lenne.
Színes fal, mindenféle rárajzolt tarkabarka képekkel, azaz egy nagyon személyes fal. Rajta álomszerűen kusza képek, témájuk is szürrealistás, több is egymásra van rajzolva, nem strukturált az elrendezés. Olyan, mintha emlékképek lennének.
Mi lehet ennek a mélyértelme?
Köszönöm a segítséget, bárkinek az értelmezésére nyitott vagyok.

Üdv

Erdő égig érő magas zöld fák, középen 1 erdő-út, alkonyatba hajló, elő-este hangulattal
Kulcs sok kulcs, nagyon sok, az egyiken kék műanyag borítás, karikára fűzve, 1 asztalra hanyagul ledobva
Tányér egyszerű, sima fehér nagy csillogó, tiszta lapos tányér
ház kicsi parasztház jellegű, kicsit olyan , mint az enyém, de mégis más volt
fal nagy vörös tégla fal, érdekes, hogy belső mediben is ilyet láttam, ezek szerint nem tudtam lebontani?
tó: tükőr sima vízfelület, vesetál alakú, körülötte szép mező, 1 kis nádas

Mennyi pontom lett? Hogy elemezzem?
fogalmam nincsen :)

Kedves Segítők!

Nem tudom pontosan sikerült-e értelmeznem a szimbólumokat, esetleg tudnátok segíteni nekem?

Erdő:
Lombhullató fák, nem fenyőfák. Viszonylag kis erdő, láttam a végét, nem messze volt egy kis tó is - ez nem tudom, hogy csak azért került-e oda, mert a felsorolásban szerepel és ez befolyásolt, vagy csak azért, mert nagyon szeretem a vizet, megnyugtat. Világos volt az erdő, csodás zöld színekkel, napsugarak szűrődtek át a fák lombjain keresztül. Őzikék és más állatok kergetőztek, minden olyan idilli volt. Egyedül a pókhálóktól (pontosabban a pókoktól) való félelem, vagy undor árnyékolta ezt be, mert régen apukámmal és nővéremmel gyakran jártunk gombát szedni az erdőbe, és tartottam a pókhálóktól, mert a pókok sajnos undort váltanak ki belőlem, meg a bogarak. De egyebekben csodás volt az erdő, jó érzéssel töltött el ott sétálni, még azt is elképzeltem, milyen lehet ott a pacimmal lovagolni, milyen felszabadító érzés.

Kulcscsomó:
Nagy karikán először 3 kulcs - színes felsőrésszel megkülönböztetve: piros, sárga, fehér, majd jött hozzá még egy kulcs, ami zöld tetejű volt. A kulcsok viszonylag nagyok voltak.

Tányér:
Fehér, nagy méretű lapos tányér, mint a pizza tányér. Ahogy egyre tágult a látómező, láttam, hogy meg van terítve, a tányér mellett evőeszközök, szalvéta, meg minden, ami egy terítékhez kell. Több tányér is volt az asztalon, mint egy ünnepi ebédnél, középen gyertya égett.

Ház:
Egyszintes, lapos, fehér falú, rozsdabarna tetővel, modern ház az erdőben egy tisztáson, ahova besüt a nap. Vidám hangulat, a házhoz beépített garázs, de nincs kerítés, mert nincs mitől tartani. Állatok vannak a ház körül, idilli a hangulat. Szép nagy ablakok vannak a házon.

Tó:
Tiszta vizű tó volt, egyenletes, nyugodt víztükörrel, a nap sütött és stég nyúlt be a tóba, azon álltam és néztem a tavat. A stég aljánál egy csónak várt. Nyugodt volt a környék, jó volt ott állni a stégen, szinte hallani lehetett a vizet és a természet zümmögését. A stéggel szemben a tó közepén egy kis nádas rész volt, valamint nád a tó szélén is volt, de ritkábban, mint a közepén. Lehet, hogy a tóba nyúlt be a nádas, nem láttam pontosan, hogy egy kis nád sziget volt-e a tó közepén vagy hogyan kötődött be a tóba.

Fal:
Fehér falat, először apró voltam mellette, a fal nagyon magas volt, majd egy pillanat alatt mintha megnőttem volna, vagy a fal ment össze, de megfordultak az arányok- én lettem magas és a fal pici. Ez gond? Valami baj van velem?:)

Előre is köszönöm!

Ági

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni. Kicsit zavarosak nekem ezek a szimbólumok,nem nagyon értem mit is jelenthetnek. Segítenétek megfejteni őket?
Pontosan ezeket a válaszokat írtam:
Erdő:Kellemes,csendes,misztikusan zöld színű fákkal,amit a Nap fénye festett meg,nyugalmas volt.
Kulcscsomó :Aranyszínű és fakó volt. A háznak (amit elképzeltem) voltak a kulcsai.
Tányér:Egy sima,lapos,fehér tányér,ami a házban az asztalon pihent.
Ház:Nem volt túl nagy,olyan viskó szerű,de téglából épült,fehér falai voltak,vöröses barnás tetővel. Az erdő szélén állt.
Tó:A ház mellett volt. Nagyon csendes volt,talán még halak sem voltak benne,kicsit halottnak tűnt,nagyon nyugodt és csendes.
Fal:Egy téglafal árválkodott a ház mögött,kicsit messze tőle. Sehogy sem illet abba az idilli környezetbe,ijesztő volt,ahogy ott egymagába állt.
Előre is köszönöm!
Üdv.:Bernadett