Harag | Önmegvalósítás.hu

Harag

2011. január 04. kedd, 15:06 | Aditi

harag.bmp

Sziasztok!

Nagyon friss élményem szeretném megosztani veletek és kíváncsian várom a reakciókat. Úgy érzem, segítene most a továbblépésben és talán köztetek is van, aki hasonló blokkal küzd.

A mai napon egy beszélgetés hozzásegített a tapasztalathoz és a felismeréshez, hogy borzasztó indulatok indukálódnak bennem, ha valakinek más a véleménye vagy az érzése velem kapcsolatban, mint ami nekem. Ha meg akar győzni netán, vagy rám erőszakolni az ő megoldását, akkor pedig egyenesen gyilkos reakcióim vannak.

Ez olyan hihetetlen felismerés a számomra, hogy sírhatnékom van most is, pedig ha belegondolok, számos vonatkozását és családi eredetét (apám is hasonlóan indulatos személyiség) már felfedeztem és igyekeztem megtanulni bánni vele, feloldani. És milyen sokszor próbáltak ezzel szembesíteni mások! Úristen, ha belegondolok, szégyellem magam, hogy nem láttam....:(

Mégis elrémülök, ha a mai napra gondolok, mert valahogy most tükörben láttam magam és megértettem, hogy részben ez volt az, amivel gyilkoltam magam és ez által másokat is lelkileg a környezetemben. :(

Már sejtem, hogy ennek simán lehetnek olyan okai az életemben, minthogy a születéskor majdnem meghaltam, a szülőcsatornába beszorultam, és hosszú kínlódás után szabadított meg egy orvos (aki egyébként abszolút felelőtlenül hagyta anyám meg engem egy fél napon át szenvedni, mert álmos volt és ráért reggel bemenni a kórházba), aztán a műtőasztalon valószínűleg újjáélesztettek (ez egy mediben derült ki), családállításon meg kiderült h még a nagyapám "nincs jogod élni" karmáját is cipeltem. (Meg még ki tudja hány élet-ellenes családi hagyatékot.)

Azt hiszem alapban úgy áll össze a tudatalatti reakció, hogy az életerőm elfojtódott egy vagy több szituban, sőt, "meg is öltek" (legalábbis egy csecsemő ezt így éli meg kiszolgáltatottan), aztán ez ismétlődött egész életemben. A kiszolgáltatottság, az elfojtott életerőből származó indulatok pszichésen, testi betegség fizikai szinten, és ez csak tornyosult, tornyosult...

Apám alapban nem is akart, ő is elvetett gyerek volt szegény, és bepánikolt, amikor anyám terhes lett, egész életében ezeket a tudatalatti gyilkos reakciókat élte és élette velünk. Én már egy olyan májjal születtem, ami eleve ellehetetleníti az életet, hogy biztos ami biztos el legyen fojtva, csak ne kelljen élni.

Szóval hogy is van ez? És ne az előző életekkel gyertek légyszi, én már rég tudom, hogy minden itt gyökerezik, még amit hoztunk, az is, és megoldható itt. Minden, ami történt velünk a fogantatásunk pillanatától történt, onnantól élünk, és hat ránk a környezetünk. Ami előtte volt, az nem érdekes. (De az is lehet, hogy ez csak arról szól hogy abban hiszek, ezt a dolgot meg tudom oldani ebben a mátrixban és nem kell hozzá a spiri izé. De ezt biztosan tudom.)

Szóval az egyik kulcsom az, hogy alkalmassá kellett tennem magam arra, hogy felismerjem és a saját éltemet éljem, elválasztva mások reakcióitól, és döntéseket hozni végre, úgy ahogy én érzem, és nem úgy ahogy mások. És egyáltalán megtanulni érzékelni, hogy ÉN MIT IS ÉRZEK egy adott szituban. Ez hihetetlen nehéz volt (persze van, akinek az alapban adott, az most kiröhög), és mire végre eljutok ide, jön az egész rohadt világ (bocsánat -ennyit az indultaimról), és elkezdi mondani: de nem úgy van az, nem jól érzed! Jobb neked így, hidd el, meg úgy... meg a bűntudat keltéssel, meg a megfélemlítéssel még jól aláhúzzák az egészet. Hogy újra eltérítsenek önmagamtól. Mire jó ez??

Az egyik oldalon el kellett jutnom oda, hogy végre elfogadjam a változás lehetőségét, hogy jó lehet nekem a szervcsere (ahova egyébként sokan soha nem jutnak el, ami nem jó, főleg, ha megtörténik a szervcsere közben), és eközben a világ másik fele meg különböző módokon félt és nem hisz benne,, abban, hogy tudok dönteni, épp úgy mint bárki más, és hogy nekem is az a legjobb, ahogy én döntök, mert abból tudok erőt meríteni, nem máséból. Nem azt mondom, hogy én több vagyok, vagy mi, (tudom, mindenkinek a maga feladata az ő erejéhez mért feladat) de tényleg elég gigantikus erőkkel, meg feladatokkal küzdök (azért egy szervcsere nem semmi), miért nem tudnak már békén hagyni, és örülni, hogy végre jutok magammal valamire?!

Végre már hiszek önmagam erejében, abban, hogy nekem kell döntenem, az alapján, amit én érzek, bármi is legyen az. És végre elkezdtem gyakorolni is, erre megint jönnek az elbizonytalanító hadműveletekkel, a lesöpréssel, az agresszióval, az irigységgel, a "majd én megmondom neked mi a jó"- val, az "én jobbal tudom te milyen vagy"- gyal, a "te úgysem tudsz megküzdeni ezzel"-lel, a "szerintem neked nem ez a megoldás lesz jó"-val. Miközben egyikük sem lát engem és azt, amivel küzdök. (ráadásul. Ez még az orvosomról is kiderült..:( Ettől persze nem szeretem kevésbé, boldog vagyok, hogy végre megáldott a sors egy rendes emberrel az ő képében, de hogy ő sem látja át ezt a szitut - azt amiben valójában kezel, és engem benne - hát az elkeserítő.)

És ez annyira feldühít, úgy érzem, mintha szánt szándékkal el akarnának tiporni, elvenni az erőmet, a hitemet, a döntési képességem és a jogom kivenni a kezemből, mintha úgy gondolnák, nekem valójában nincsen is jogom itt létezni, mit képzelek én, hogy a kezembe akarom venni a sorom, és nem a sémáik szerint cselekszem??

Igen, azt hiszem végtelenül haragszom a világra, amiért okoskodik, ítélkezik feleltettem, erővel, erőszakkal, törvényekkel, meggyőzéssel, bűntudat-keltéssel, "szakmai véleménynyilvánítással", és el akarja venni a kezemből, el a lelkemtől annak a jogát, hogy úgy tehessek ahogy érzek.

Miközben ez valószínűleg illúzió, de egy elég erős illúzió. Ilyenkor úgy érzem, küzdenek kell, küzdenem az életemért, a puszta létezésemért, hogy azt érzhessem amit érzek, és úgy tehessek, ahogy érzek. Meg gondolhassak is. Hogy elmondhassam, és megértésre, vagy meghallgatásra, tiszteletteljes párbeszédre, partneri viszonyulásra találjak az emberekben, legyenek azok orvosok, szülők, barátok, vagy mások.

Mert azt gondolom, ilyennek kellene lennünk, én is ebben hiszek és igyekszek ilyen lenni mert tapasztalom, valahányszor ilyen tudok lenni, az jó nekem és másoknak is. Segít megoldani a dolgaimat és segít másoknak megoldani a dolgukat. És végtelenül magányosnak és elesettnek érzem magam, amikor kiderül, hogy a világ valójában nem ilyen. csak ritkán.

Igen haragszom, elmondhatatlanul haragszom, mert nem akarok küzdeni az életért. Mert azt hiszem élni és létezni jó, alapvetően így van és nem máshogy. És ha én így érzem, a zsigereimben, ezt az alapvető, felszabadító és megvilágosító érzést, amiből minden élet ered, az igazságot, amiből töltekezhetünk, hogy jó lenni, és elfogadni, ha elfogadom, miért nem tudja elfogadni más is? Miért nem segít ahelyett, hogy torlaszokat állít még elém... érzésekkel, szavakkal, haraggal, erőszakkal, kényszerrel, büntetéssel, ha nem teszem azt, amit ő gondol? Istenem, senkinek sem kellene küzdenie hogy jól legyen és járhassa az útját, hogy élhessen és egészséges lehessen. Hogy dönthessen és tanulhasson. Ez az élet, könyörgöm....

Ezek költői kérdések, tudom. Nem is kell a válasz. valójában már megvan.

Mégis, miért zavar ez engem ennyire. Annyira elementárisan dől ez belőlem, annyira mélyről annyira ösztönösen jön, félek, nem tudom irányítani a szokásos technikákkal.

Mi ez az erő? Miből lett haraggá?

A máj az élet és a harag helye, tudom.

Csak fogadjam el, hogy úgy van jól, ahogy érzem, és legyek bátor végre? és vállaljam be amit érzek, még ha az egész világ is negatívan reagál? (Ki így, ki úgy.) Az majd feloldja az küzdelmet, és a rengeteg energiát, amit az elvesz? Az elfojtás maradékát? A haragot?

Hogy lehet békésen járni az utad, hogy lehet rendületlenül hinni magadban, az érzéseidben, a megérzéseidben, az intelligenciádban, az erődben, a szívedben, hogy meg tudod oldani, hogy soha többé nem bizonytalaníthassanak el? Hogy ne kelljen ezt a szörnyű, gyilkos haragot éreznem, azt éreznem, hogy megfulladok, ha nem küzdök? Hogy agyonnyomnak, ha nem kapálózok?

Miért bánt ennyire, hogy nem látnak?

Annyira megértem a szerencsétleneket. valójában mindenkit, aki szenved. Mert ő sem látja magát, és őt sem látják. nagyon nehéz belátni, hogy segítségre van szükségünk, és nagyon nehéz elfogadni, és elfogadni azt is, hogy magunk állhatunk talpra - a segítség segítség marad, még ha olykor nélkülözhetetlen is. A szerencsétlenek csak abban a különböznek a többitől, hogy ők még nem tudják ezt. Én tudom, mert én kiléptem ebből az állapotból. és a többiek, akik még nem járták meg a poklaikat, megítélik őket. Ez olyan bánatot, elkeseredést és dühöt indukál bennem hogy iszonyú. Olyan nagyon, nagyon igazságtalan, sőt kegyetlen dolog ez. Kegyetlenek, végtelenül kegyetlenek az emberek egymással. És önmagukkal. Istenem, hogy lehet ezt feloldani?

Miért esik nekem ennyire rosszul, amikor azzal szembesülök, hogy engem nem látnak? Hogy olyasmit kérnek tőlem, amit nem adhatok? hogy nem fogadnak el, vagy a véleményem nem fogadják el? Hogy meg akarnak esetleg változtatni? Miért gerjedek ekkora, elkeseredett haragra, harcra?

nyitott vagyok a válaszotokra.

Köszi.

namaszte

Ademon képe
"Mert pont az ő agressziójára volt válasz a keresztre
2011. január 09. vasárnap, 16:23 | Ademon   Előzmény

"Mert pont az ő agressziójára volt válasz a keresztre feszítés"

Most komolyan azt mondjuk, hogy Jézus pusztán egy szétveréssel bevonzotta a keresztre feszítést?? :) Hát nagyon igazságtalan az univerzum...:)

"Buddha nem térített erőszakkal, csak azokat tanította, akik csatlakoztak a szelíd stílusához."

Meg is mérgezték... azt meg mivel vonzotta be? :)

"Isten haragja számomra nem létezik, ez egy keresztény téveszme."

Isten nem haragos, mert nincs olyan helyzetben hogy haragosnak kelljen lennie. Ha olyan helyzetben lenne képes lenne a haragra.

Domoszlai Katalin képe
Azért unom
2011. január 09. vasárnap, 16:36 | Domoszlai Katalin   Előzmény

meg ezeket az idézgetős szétcincálásokat, mert tényleg nagyon unalmas, mondd már, hogy hol olvastad azt hogy csupán a szétverésről lenne szó??? Állítottam én ilyet?

De komolyan.

Buddhával kapcsolatban meg, ezt is komolyan gondolod?

Hogy egy állítólagos, feltételezett mérgezést majd valaki bizonygatni fog? Hogy miért vonzotta be azt, ami egyáltalán nem biztos???

Ez már teljesen üres agyalás nekem.

Ademon képe
Ez rád ugyanúgy igaz, azt hiszed el a régmúltból ami jobban
2011. január 09. vasárnap, 16:42 | Ademon   Előzmény

Ez rád ugyanúgy igaz, azt hiszed el a régmúltból ami jobban beleillik az életfilozófiádba... :) Valójában pedig mind feltételezés az ember fejében... vagy esetleg időgéppel visszamenjünk? :)

Másfelől meg nem tudom mi történt mivel nem voltam ott, így valószínüleg nem is erre fogom alapozni a gondolkodásomat.

Domoszlai Katalin képe
Meditációban
2011. január 09. vasárnap, 17:24 | Domoszlai Katalin   Előzmény

kapcsolatba lehet kerülni akár Buddhával, akár Jézussal és közvetlenül lehet kérdéseket feltenni és válaszokat kapni.

Erről nem foglak tudni meggyőzni és nem is célom. Aki ezt képes megcsinálni, annak nem kell bizonygatni, aki pedig nem tudja, annak meg ez mese habbal :-)

Ademon képe
"kapcsolatba lehet kerülni akár Buddhával, akár Jézussal és
2011. január 09. vasárnap, 18:24 | Ademon   Előzmény

"kapcsolatba lehet kerülni akár Buddhával, akár Jézussal és közvetlenül lehet kérdéseket feltenni és válaszokat kapni."

Mély meditációban amikor az elme elcsendesedik, hogyan különbözteted meg az álmot a valóságtól? Nem lehet, hogy akkor csak azt az illúziót kaptad képzeletedtől amit kapni akartál?

Domoszlai Katalin képe
Meg lehet
2011. január 09. vasárnap, 19:05 | Domoszlai Katalin   Előzmény

különböztetni. De már mondtam nem lehet senkit meggyőzni és nem is akarok.

A Sanyi tanítja a módszert, elég sok ember tudja használni már. Belső Látás 2.
Mondjuk nem véletlen előzi meg olyan csomagok sora, mint önértékelés, őszinteség, érzelmek és oldások, félelmek.
Mindent ami torzíthatja az érzékelést félre kell tudni tenni.

koverellenor képe
chat
2011. január 09. vasárnap, 21:47 | koverellenor   Előzmény

Hmm... És ott hallottad tőle azokat amiket leírtál az agressziójáról, stb.? Nem vonom abszolút kétségbe hogy van olyan állapot amiben beszélhetsz valakivel "odaátról", de én a helyedben óvatos lennék...

Domoszlai Katalin képe
Eredetileg
2011. január 10. hétfő, 6:29 | Domoszlai Katalin   Előzmény

az agresszió téma a Sirály találkozón hangzott el a Sanyitól. Milyen volt és mit tett Jézus emberként, hogy a megvilágosodása a keresztre feszítés által történt meg. Én elsősorban a Belső Bölcsességemmel kommunikálok, szellemi segítőkkel még ritkábban. Üzenetként az jött, hogy írjam le a Gulágos sztorit. Még annyi jött, hogy tegyem hozzá, neki ez karmája volt, ez az út. Mi úgy gondoljuk, emberként született. De mindenki az gondol, amit akar.

Még valami, kedves Ramanovics! Te nem vagy a helyemben :-)
Legyél a saját helyedben óvatos, esetleg nézz szembe a félelmeiddel inkább minthogy rám vetíted őket :-)

Még valamit a karmáról és a haragról. Nagyon sokszor, amikor valaki karmát akar hárítani, haragszik saját magára, a volt pasijára, a szomszédra, a másik blogolóra. Pedig csak meg kellene keresni a tanítás honnan jön, mit tanít és befogadni, megváltozni.

koverellenor képe
Sajnálom, bocsáss meg. Nem akartalak támadni. "Avagy őrizője
2011. január 10. hétfő, 8:27 | koverellenor   Előzmény

Sajnálom, bocsáss meg. Nem akartalak támadni.

"Avagy őrizője vagyok-é én az én atyámfiának?"

Szerintem is emberként született,de Isten testesült meg
2011. január 10. hétfő, 12:51 | Éva.   Előzmény

Szerintem is emberként született,de Isten testesült meg emberként,ahogy ez a történelem során többször is előfordult /Krisna...stb,/ahogy erre éppen bizonyos történelmi korokban segítségként szükség volt.

Mindig csak úgy említjük,Jézus,pedig Jézus Krisztus. Ugyan annyira ember,mint amennyire Isten.
Hiszen megmondta ,,az Atya és én egyek vagyunk'',nem hinném ,hogy még ezek után neki meg kellett volna világosodnia:D,és még Dunát lehet rekeszteni azokkal a tanításaival,amik erről tanúskodnak,
ha már az isteni megtestesülést nem hisszük el,ami meg egyértelműen feltételezi ezt.
Hogyan taníthatott volna már gyermekkorában a templomban,hogy fogadták volna el ezt különben az emberek?

Na mindegy,én nem vagyok hitbuzgó keresztény egyáltalán,próbálom tárgyilagosan nézni a dolgokat.
Szerintem ezt lehet elhinni,vagy nem elhinni,még cáfolgatni is,de az nem túl okos dolog.
Bizonyítani ugyanis se ezt ,se azt nem lehet:)

Ami neked lejött azzal is ,a gulággal is meg az úttal is egyetértek.
A karmával nem. Be kellett ugyan teljesítenie azt amiért jött,-merthogy azért jött-,de ez nem karma,ez az Isten attribútuma,hogy testet ölt,és kinyilatkoztatásokat tesz, ,,mert a kor éppen megköveteli ezt''.
/Érdekes módon mindig ilyen időkben voltak ezek a testet öltések/

Sokan alábecsülik a szentírásokat,meg az egyház dogmává tett tanait is.Ez olyan tökéletesen ki van találva,már az egész eljövetel előkészítése is.
Már Mária is szeplőtlenül fogan szt. Annában,tehát mentes az eredendő bűntől!,hogy alkalmas legyen
Jézus Krisztus befogadására./ugye nem József által,hanem a Szentlélek által/,szűzen fogan./angyali közreműködéssel.Szóval jól ki van ez találva,hogy itt egyértelműen Isteni inkarnációról van szó.Arról nem is beszélve,hogy a prófétákon keresztül már sokkal korábbi időkben kinyilatkoztatta ez Isten.

Tehát vagy elhiszi az ember vagy nem ,de ha saját fantáziája szerint akarja átalakítgatni,hogy ő hogyan képes ezt a dolgot elfogadni,az szerintem az egyébként meg értékes tanítás kárára megy,mert degradálja azt.
Tehát érdemes lenne ezen elgondolkodni,hogyha az ember nem hiszi ezt el,akkor mondja ezt és ne forgassa ki a saját szája íze szerint,mert ezzel elviszi a tanítást,illetve akkor nem arról a konkrét tanításról beszél,hanem kialakít magának egy másik vallást. Persze ezt is lehet ,csak nem kell akkor összekeverni a két dolgokat:) Mert az egyik a ,,szentírás'',a másik meg az én személyesen kialakított egyéni vallásom.

Általában beszélek,nem ajánlottam ezt személy szerint konkrétan senkinek,csak mivel ez ,,jelenség''hát érdemesnek tartottam felvetni:)

koverellenor képe
Nekem is pont a prekoncepciók igazolása jutott eszembe a "miért
2011. január 09. vasárnap, 17:27 | koverellenor   Előzmény

Nekem is pont a prekoncepciók igazolása jutott eszembe a "miért feszítették meg" magyarázatról :)
A "haragvó Isten" nem "keresztény téveszme", ez egy igen ősi téves megközelítés, talán egyidős az emberiséggel. Ugye az istenek akiket meg kell békiteni, szüzek vérével, áldozattal, stb., nem keresztény istenek voltak :)
Egyébként hol van az a rész az Újszövetségben ami beszámol Jézus erőszakos térítéséről? :)

Domoszlai Katalin képe
Az erőszakot
2011. január 09. vasárnap, 17:59 | Domoszlai Katalin   Előzmény

akkor értitek meg, ha egy kicsit újabb kori történelmi példát hozunk fel.

A hidegháború ideje alatt, mind az USÁ-ban mind a Szovjetúnióban elegendő volt a fennálló rendszer összeomlását fenyegető eszmét képviselni. Ez egy nagyon specifikus agresszió, de attól még támadás a javából :-)
A kínzókamrákban amiket elkövettek kommunisták és az antikommunisták ellen, mind a két oldalon, ahhoz képest Jézus még keveset kapott.

A diktatúráknak teljesen mindegy, a veszély jogos vagy paranoia. Kinyírja azt, akiről feltételezi.

Jézus felvállalta, hogy a tömegekhez szól, járta az országot, csodákat tett. Ha ezt annak idején pl. Szovjetúnióban csinálja eljutott volna Moszkvától Vlagyivosztokig? Max a Gulágig, azt hiszem.

Szóval úgy értettem, talán most már tiszta, hogy agressziója az akkori rendszer ellen szólt, magával az eszmeiségével, annak felvállalásával. Az a tömeg, aki követelte a megfeszítését mind félt valaminek az elvesztésétől és tudjuk hogy a félelem szüli a legkeményebb agressziót.

Na ebben van valami Kati. A gulágot sem érte volna el,kinyírták
2011. január 09. vasárnap, 19:55 | Éva.   Előzmény

Na ebben van valami Kati.
A gulágot sem érte volna el,kinyírták volna septiben,mint nagyon veszélyes elemet:D

Amit a végén a Jézust elítélő tömegről mondtál ,az is stimmel.Valóban féltek,féltették a régi vallásukat.
Itt van ez az ürge,szamárháton,és a szeretetről papol,meg az Atyáról,aki a Szívében van ,ő meg benne?
És nem veszi fel a kardot,nem akar a zsidók királya lenni,nincs harc,nem folyik a vér...na ez nem a Messiás...
vesszen...
És képesek voltak egy rablógyilkos bűnözőt felmenteni helyette,mert Jézus,az új szeretet és kegyelmi vallással még ennél is veszélyesebb volt a számukra.

Egyedül Jézus agressziójával nem értek egyet,ne haragudj.Ha elolvasod az Evangéliumokat,ott egészen más van .
Aztán hogy később a katolikus egyház a vallásháborúkkal ,erőszakos térítésekkel,agresszor volt,az már más tészta,de ehhez Jézusnak semmi köze.
Ő nem ezt hagyta meg az apostolainak,hogy majd az Egyház erőszakkal térítsen.

,,Végül is a kereszten
2011. január 09. vasárnap, 19:37 | Éva.   Előzmény

,,Végül is a kereszten megvilágosodott''

Isten?,megvilágosodott?:D...ez egyre jobb lesz:)

egyébként Jézus is szelíden térített,és volt amikor Buddha is felemelte a hangját:)
Mert megtehették!

a keresztre feszítés pedig nem az ,,agressziója miatt volt/ez kicsit vicces lenne egy Krisztusi lénynél:D hanem sok más miatt,és legfőképpen azért ,hogy beteljesedjen ez a Misztérium,hogy ott legyen tisztán a tanítás alfától omegáig,hogy hogyan lehet eljutni a feltámadásig.

számomra sem létezik Isten haragja,egészen egyszerű dolgokra gondoltam,például,amikor dörög és villámlik
akkor szoktuk ezt mondani:)

Nagyon izgalmas volt olvasni, hogy a haragtól hogy jutottatok el
2011. január 09. vasárnap, 23:11 | PAndi (útkereső)   Előzmény

Nagyon izgalmas volt olvasni, hogy a haragtól hogy jutottatok el Jézus / Isten "megvilágosodásáig" :) érdekes volt, hogy vallástörténeti/filozófia kérdést csináltatok abból, hogy valaki tele van haraggal, mert nehezen tud megbírkózni a valósággal, és nehezen fogadja el önmagát, a helyzetét.
én szkeptikus vagyok a vallásokkal kapcsolatban, legfőképpen a kereszténnyel, annyira nagyon "politika" volt, annyira nagyon agresszív volt, hogy biztosan nem is véletlenül jött az asszociáció. Úgy változtatták a hivatalos kánont a papok, ahogy gondolták.
Én is küzdök hasonló "haraggal" idebent. És próbálom az alapoktól kezdeni újra felépíteni magam, emlékezni, elfogadni a régi dolgokat. ebben látom a megoldást az eddigi félelmeimre, önbizalomhiányomra. azt hiszem ezen át kell esnie mindenkinek aki felnőtt korba lép, már ha valóban be akar lépni, ha szabad akar lenni. :) és hát igen!a kommunikáció nem minden családban megfelelő... rájönni, hogy a szüleink is csak halandó emberek, akik uyganolyan hibákat követnek el, nem egy könnyű dolog. de el kell fogadni azt is, hogy ők ilyenek, és megpróbálni bölcsnek lenni, hallgatni a "belső hangra", tanulni a hibáikból, megbocsátani nekik, és élni saját elképzelésünk szerint.

Én hoztam fel Jézust,hogy egyszer még Ő is haragra gerjedt:),de
2011. január 10. hétfő, 1:18 | Éva.   Előzmény

Én hoztam fel Jézust,hogy egyszer még Ő is haragra gerjedt:),de a vallásnak ehhez semmi köze.

A vallás mindig ráépül egy tanításra, /egy Isteni kinyilatkoztatásra/ és általában degradálja is azt.
Ahogy ez a kereszténységgel is történt.
Szóval más egy tanítás, /Isteni kinyilatkoztatás/,de már nem ugyanaz a ráépült vallás.
Lehet valakinek pl. tanító Jézus,és példaként követendő út,de ehhez nem feltétlenül szükséges vallásosnak lennie:)

Ademon képe
Barátaim, elvtársak! :) Hogyan lehet képet beilleszteni a blogba
2011. január 09. vasárnap, 23:41 | Ademon

Barátaim, elvtársak! :)

Hogyan lehet képet beilleszteni a blogba (lásd fenn)?

koverellenor képe
Nem tudom biztosan, de úgy látom a "Tartalom szövege:" box felet
2011. január 09. vasárnap, 23:48 | koverellenor   Előzmény

Nem tudom biztosan, de úgy látom a "Tartalom szövege:" box felett van egy keretes rész, "Bevezető kép" a címe, lehet hogy ott.

Ademon képe
Úgy értem a blog szövegébe, mint itt ilyen nagyban.
2011. január 09. vasárnap, 23:51 | Ademon   Előzmény

Úgy értem a blog szövegébe, mint itt ilyen nagyban.

koverellenor képe
Ja, azt nem tudom. Lehet hogy csak a blogmotor nem vette észre h
2011. január 10. hétfő, 0:16 | koverellenor   Előzmény

Ja, azt nem tudom.
Lehet hogy csak a blogmotor nem vette észre hogy le kellett volna kicsinyíteni a bevezető képet.

Feliratkozás Hírlevélre