Ősbizalom | Önmegvalósítás.hu

Ősbizalom

2010. december 08. szerda, 15:48 | szildiko1

Ez a szó villant be most délután, ahogy a kutyát sétáltattam.
Ősbizalom. Vajon mi ez?
Ízlelgettem a szót, figyeltem, hogyan hat rám. Még most is barátkozom vele.

Szerintetek mi az Ősbizalom?

"They don't care about us"...
2010. december 09. csütörtök, 2:48 | KatiPotter

Énekli Michael Jackson. Érdekesnek tartom ezt a blogot, először nem is tudtam, mit szóljak. De ma este történt valami, ami után eszembe jutott. Először negatívnak fog tűnni, de ki fog jönni az Ősbizalom. A szobatársam épp most indította el ezt a zenét: They don't care about us, ez megy most itt a szobában, ahogy írom ezeket a sorokat. Fordítás: Nem vigyáznak ránk. Azért tudom most ezt átérezni, mert ismeretségi körömben is ma fordult elő és velem is, hogy valakiben megbíztál, és olyan dolgot produkált, amit én soha nem tettem volna senkivel, baráttal meg főleg nem. De megtették. Számos ilyen helyzettel találkozunk. Mit tanított nekem ez? Hogy forduljak jobban az Ősbizalom felé. Isten felé, aki szerintem az életet behálózó szeretet. Ősidők óta. Már akkor is ott volt, mikor még emberi formában nem élt lélek a Földön. Mindig itt van. Pillanatnyilag érhetnek fájdalmak, és csak néz az ember értetlenül, hogy azta... Azért tette veled, mert valamit nem tud még, azért nem vigyázott rád annyira, hogy olyan fájdalmat okoz, hogy csak nézel, és kérdezed, miért? Hát csak mert most épp ez van, ezt tudta.... De ha hosszú időben gondolkodunk, akkor Isten vigyáz ránk márpedig. Ha abból indulunk ki, akkor ami a szívünkben van, akkor azzal összefüggésben kapunk segítséget. Ha szép kapcsolatokat, legyen baráti vagy szerelmi, akkor azt. De akárhogyis van, bármit is tegyenek az emberrel, nem fognak cserben hagyni. Ez van most. De nagyon hosszú távlatokban, amit a lélek el sem képzelhet, akkor ezeknek a hatása elmúlik, nem fog többé számítani. Szerintem ez az Ősbizalom. Könnyű róla beszélni. Nehéz pillanatokban átélni, rákoncentrálni, mert csak ez biztathat, akkor... Ha figyelünk, akkor ilyenkor is kapunk kívülről is szépet. A szobatársaim nem tudnak segíteni, de az a pár jó szó, ahogy együtt éreznek, na az jól esett, és közelebb hozta egymáshoz a szobaközösséget. Isten jelen van akkor is, amikor az életben éppen kap az ember egy olyan pofont, amit valakik tudatlansága okozott.

Aditi képe
Bizalom - ismeret - egység
2010. december 08. szerda, 23:09 | Aditi

Először nem bíztam, és nem is tudtam róla, még magamról sem. Másokban viszont gyakran csalódtam, mert nem bizonyultak megbízhatónak.

Aztán rájöttem, magamat akartam rájuk bízni, és azt ők nem bírják el.

Aztán megismertem őket és teljesen elveszítettem a bizalmat.

És magamban még mindig nem tudtam bízni.

Ekkor majdnem meghaltam.

Nem tudom, mi tartott meg az életben, A mai napig nem tudom, pedig ez megismétlődött többször az életem során.

Aztán rájöttem, meg kell ismernem magamat is, ahelyett hogy vakon bíznék, és másokról is el tudom dönteni, mit bízhatok rájuk, ha már ismerem őket. és nincs bűntudat, félelem, és vádaskodás, meg csalódás többé.

Ez működik.

Amit ismerek, arról tudok dönteni. Amit nem, azt még meg kell ismernem.

A bizalmat érzelmi alapon kezelni nagyon veszélyes. és valószínűleg illuzórikus. Előbb utóbb az ismeretek eltörlik az illúziókat.

Pedig milyen csodálatos érzés bizalomra találni bizalomért cserébe. Milyen kár, hogy nem igaz.

Ekkor végtelenül csalódott voltam. csalódott a világban.

Aztán azt is felismertem: mégsem vagyok egyedül. Mégis, valahogy, tartanak. Valakik, mindig mások, mindig máshogy. nem csak én magamat. Mégis van bizalom, vannak kezek.

Talán csak átmenetekről van szó, nem a helyzetek állandó igazságáról. Talán csak arról, képesek vagyunk e átélni a bizalmat és elengedni időben. Más kezek után nyúlni, és másoknak nyújtani kezet.

Részt venni e hatalmas táncban, bízni önmagunkban és másokban IS. kellő időben, kellő helyen. Tisztán látva cselekedni.

Talán csak annyi, hogy ne akarjam én meghatározni, mindig, mi hogy legyen. :)

Namaszte

Kavics22 képe
Az ősbizalom egészen biztosan nem ember és ember közötti
2010. december 09. csütörtök, 15:27 | Kavics22   Előzmény

Az ősbizalom egészen biztosan nem ember és ember közötti bizalomról szól. Hogyan bízhatnám önmagam sokszor bizonytalan énjét olyan valakire, aki önmaga is keresgél és az ő megközelítésében a bizalom talán valami egészen másról szól, máshogyan értelmeződik.

"Bizalomért bizalmat cserébe". Na de hol a határ, ahol az én bizalmam még nem teher, a másik bizalma még nem zavaró a számomra és fordítva.
Ember és ember közötti bizalom az egyik legtörékenyebb dolog a világon, ha egyszer eltört, nagyon nehéz összeragasztani és valószínűleg már sohasem lesz ugyanaz. Mégis bízunk, de már sokkal inkább önmagunkra helyezve a hangsúlyt, saját magunkat erősítve.

Az ősbizalom valami egészen másfajta bizalom. Mintha valaki, vagy valami stabilan tartana ebben a világban, számára mindegy, hogy bízok, avagy sem. Elfogadja a bizalmatlanságomat, a tévedéseimet, a túlkapásaimat, újra és újra erőt ad, nem hagy túl sokáig zuhanni, csak éppen addig, ahonnan még képes vagyok talpra állni. Úgy bízik bennem, hogy nem vár el semmit cserébe.

Teljes bizalom úgy, hogy megmaradhatok a bizalmatlanságomban mindaddig, amíg belülről nem érzem azt, ezen a ponton megerősödtem, jöhet a következő kihívás. És az sem baj, ha mindez csak illúzió, kezdődhet minden elölről egy kicsit máshogyan.

Az ősbizalom egyszerre létezik bennem és látom kívülről, ahogy támogat, vagy éppen kihúzza a lábam alól a talajt, de mindezt értem teszi, vagyis egyre inkább úgy érzem, ÉN MAGAM TESZEM ÖNMAGAMÉRT.

Aditi képe
Régen hallott szavak hagyják el a számat (ujjaimat :)... ISTENEM
2010. december 09. csütörtök, 22:10 | Aditi

Régen hallott szavak hagyják el a számat (ujjaimat :)... ISTENEM, megértettem!....
Igazán köszönöm! Hát ez, igazán csodás...:)

Szóval mindig bajom volt ezzel a jelenséggel... ("bizalom")... Sosem értettem, miért van bajom....

Mi volt az a nagyon nem tudatos, de biztos, újra és újra, mélyről feltörő érzés, hogy JOGOSAN ÉRZEM, NEM FELTÉTLENÜL KELL BÍZNI. Hogy nem ez a kutya van itt eltemetve... Valahogy..

Amikor négy éve a halálomon voltam, a legelső meditációm eredménye a bizalom hiánya volt.... És jött a következtetés: na, ez a baj! És elkezdődött a keresés: hipnoterápia, pszichodráma, szerelem, kanálhajlítgató gyógyítók hada, guruk, meg ki tudja miféle ezer meg egy csodabogár...

Tök gáz, hogy teljesen téves volt...:) (Az eredeti feltevés..)

Végre, pszichodrámán kiraktam egy képet, ahol tapasztaltam a bizalom állapotát: a többiek tartottak és finoman ringattak egy pokrócban... Hihetetlen klassz volt, és közben azt tapasztaltam, milyen nehezen adom át magam ennek. És amikor átadtam, jó volt, de mégsem tökéletesen kielégítő.

MERT NEM AZ VOLT A VÁLASZOM!!. és eddig a percig nem tudtam miért.

De most már tudom: mert EZ IS CSAK EGY ILLÚZIÓ.!! (Legalábbis az én elmém számára, a nem tudatos tapasztalataim által!!) HÁT EZ HIHETETLEN!!! Hogy mennyiféle élet, kulcs van...

ISTENEM, HÁT NEKEM, NEM EZ A KULCS. ENNYI. ELKÉPESZTŐ..

Teljesen egyetértek, Nocsak veled :), ( hát ezt a nevet :).

Bizalom csak addig kell, amíg nem váltunk eggyé önmagunkkal, az eredeti tudatállapotban.

Amíg el nem tudjuk fogadni úgy a dolgokat ahogy vannak, és nem merjük látni az igazságot. A dolgokat olyannak amilyenek.Hogy élünk, és meghalunk. És elsősorban az számít, itt mit teszünk, vagy nem, mondunk, vagy nem.Hogy egyes egyedül mi vagyunk a felelősek ezért, és amit teszünk az meg van téve, amit nem az nincs.

Hogy a világ nagyon egyszerű. Túlságosan ahhoz, hogy a bonyolult elménkkel fel tudnánk fogni.

Néha, nagyon ritkán, egy örökkévaló pillanat töredékére mostanában rá-ráéreztem Azt hiszem erre az érzésere, vagy tudatállapotra vagy mi. Olyan, mintha tényleg megállna az idő. Mint a filmeken, ahogy most visszaemlékszem egyre (nem régen történt egy ilyesmi velem), mintha valaki beletaposna az idő fékjébe.. És csak az érzés van ott. Mindent látok, de minden más.

Nem lehet leírni, mindegy nem próbálkozom tovább.

Azt hiszem igazad van. Nagyon érdekes.

Hát csak ennyi lenne?

Engedjünk el mindent.

Istenem, ezért imádkoztam annyit.

De miért is?

Miért akarom én ezt annyira, nagyon , annyira, mint semmi mást?

Miért kísérti ez az egész életemet?

éS MIÉRT FÉLTEM MÉGIS ANNYI MINDENT ELENGEDNI??

Hogy lehet valamit félni és vágyni egyszerre???

(Csecsemőként élhettem talán át, a műtőasztalon, teljesen kiszolgáltatva a fájdalomnak a félelemnek, az édesanyám (Isten) hiányának, a halál hatalmának, az orvosok kegyelmének, a betegségemnek ( ami szintén halálosra volt már akkor predesztinálva), a mérgeknek, amiket adtak, hogy meggyógyuljak..., úgy hogy még elmondani sem tudtam, nem tudtam semmilyen módon hatni a környezetemre és magamra sem)

Igen, azt hiszem innen a vágy.

Hiszen akkor nem tehettem semmi mást, csak azt, hogy mindent elengedtem végül.
És féltem is, hiszen MINDEN EMBERI LÉNY TERMÉSZETÉNÉL FOGVA FÉL ELENGEDNI AZ ÉLETET. MEGHALNI.

ISTENEM, ÉS MÉGIS ÉLETBEN MARADTAM. HOGYAN LEHETSÉGES EZ? HOGYAN??

Azt mondják, senki nem hitte, hogy túlélek. Talán csak anyám. De lehet hogy ő sem.

Tudom hogy lehetőségem van tudatosítani mindent ami ebben az életemben eddig történt velem, mert már évek óta ez folyik. Lehet hogy most megfejtettem a legfontosabb dolgot, lehet hogy az utolsó dolgot, ami elválaszt a gyógyulásomtól, a továbblépéstől, a megrekedéstől, ami négy éve történt..

Szóval nem kell annyira akarni bízni.

nem IS az a fontos. LEGALÁBBIS SZÁMOMRA.

Görcsösen próbáltam bízni, keresni bizalmat, az önbizalmat. Sosem sikerült maradéktalanul.
Ha belegondolok, minden, ami kudarcba fulladt az életemben ezen a ponton állt.

Ami egy illúzió. Hát ez jó. :)

Ezért nem sikerült nekem sohasem bízni senkiben és semmiben. Lett légyen az Isten vagy angyal, GURU VAGY NEM, VILÁGVALLÁS, VAGY MAGA JÉZUS KRISZTUS. Saját magam, vagy bárki más.

Mert meg kellett már tapasztalnom az életem első heteiben, hogy valójában nincs kiben bízni, hogy a bizalom nem létezik. Vagy legalábbis nem AZ TART MEG!!!!

Úristen, na most abbahagyom az írást, mert egy csomó minden kezd összeállni...

Köszönöm nektek, még egyszer...

Hát EZ NAGYON TUTI, ASSZEM MEGTALÁLTAM MEGINT EGY KULCSOT MAGAMHOZ....

Namaszte

Ademon képe
"És mondáá: Ó uram adj áldást a te Szent Kézigránátodra
2010. december 09. csütörtök, 22:29 | Ademon   Előzmény

"És mondáá: Ó Uram adj áldást a te Szent Kézigránátodra mellyel ellenségeidet miszlikké tépeted, nagy kegyelmedben! És elégedett vala, és lakomáznák ők málét, lajhárt, sós riglit babbal, és orangutánt, zsenge gyökereket és gyönge szekereket..." :)

Aditi képe
Tessék?
2010. december 09. csütörtök, 23:10 | Aditi   Előzmény

???

Viccesnek teccik. :)

Namaszte

u.erika képe
Nem Aditi! Csak Ademon épp most tanul poénkodni. Kérlek nézd el
2010. december 09. csütörtök, 23:23 | u.erika   Előzmény

Nem Aditi!
Csak Ademon épp most tanul poénkodni.
Kérlek nézd el neki,de láthadod még elég gyengén megy még ez neki. ;)

Puszi!Erika

Ademon képe
Miket mondasz asszony! Kész vagy a holnapi ebéddel? :)
2010. december 09. csütörtök, 23:40 | Ademon   Előzmény

Miket mondasz asszony! Kész vagy a holnapi ebéddel? :)

u.erika képe
:P
2010. december 09. csütörtök, 23:45 | u.erika   Előzmény

Miért borítanánk fel a szokásos sorrendet!?
Tudod!Elöbb verés,aztán ebéd. ;)

Aditi képe
Ja, de attól még tök vicces maga a mondás, hogy nem lehet érteni
2010. december 10. péntek, 15:22 | Aditi   Előzmény

Ja, de attól még tök vicces maga a mondás, hogy nem lehet érteni mit akar vele... :)

Azon túl, h asszem ez is egyfajta dráma, amivel energiát lehet nyerni, amit alátámaszt az, hogy nem válaszolt a kérdésemre, hogy jön ez ide?

De azért nagyon tetszik. :) A "Brian élete" c. magas fokú művészeti filmalkotást juttatta eszembe..:)

Lehet h neki is ebben a stílben kellene alkotnia. Sok embert megnevettetne... :)

Amúgy, örülök neked!

Puszi!

Namaszte

Én is az Istennel kezdtem el ezt a témát,de szálljunk már le az
2010. december 09. csütörtök, 22:19 | Éva.

Én is az Istennel kezdtem el ezt a témát,de szálljunk már le az égből a hétköznapi életünkbe is egy kicsit.
Mivel itt erősen kizárjátok az ember-ember közötti lehetőséget ,ezért figyelmetekbe ajánlok egy erről szóló tanulmány részletét.
Forrás,az írás végén.

,,A modern pszichológia talán legfontosabb alapfogalma az ŐSBIZALOM. Az emberi személyiség, a megszülető ember biológiailag, de főleg pszichológiailag rendkívül éretlen. Tehát az a közeg, amelyik az újszülöttet, de már a méhben fejlődő magzatot is körülveszi, hihetetlenül fontos mind biológiailag, mind pszichológiailag. Az első időszak, az első három év anya-gyerek, illetve szülő-gyerek kapcsolat meghatározó ennek a bizonyos ősbizalom állapotának a kialakulásában. Mit jelent az ősbizalom állapota? Jung úgy fogalmazta meg, hogy amikor a gyermek úgy érzi, hogy csodagyermeke az isteni anyának, ez a teljes önátadás az anya és a gyerek, majd később az apa és a gyerek között, hiszen később az apa ugyanolyan fontos a gyermek fejlődési folyamatában. Ez a közvetlen és teljes egymásra hangolódás biztos alapot ad a későbbi személyiség kibontakozásához. Az ősbizalommal rendelkező ember mer hosszú távú kapcsolatokat építeni, általában mer nyitottan és bizalommal fordulni mások felé, persze ez nem irreális bizalmat jelent, hanem hogy első lépésben, először nyitott vagyok mindenki mással szemben, merek a jövőben gondolkodni, hosszú távra tervezni, megbízhatónak tartom magam, olyannak akiben mások bízhatnak. Olyan hihetetlen pszichológiai, személyiségfejlődési kincset gyűjt össze az első években az ilyen légkörben nevelkedő gyermek, ha ezt az ajándékot, ezt az alapot megkapja, hogy utána a társadalomban a nehézségekkel sokkal könnyebben fog megbirkózni és általában képes tartós, teherbíró párkapcsolatra, barátságra. Tehát az első és legfontosabb befektetése lenne minden modern társadalomnak, hogy az anya és a gyermekek számára biztosítsa ezt az első időszakot.''

Ezt pedig Alfa Omega helyett:))),egyébként a cikk folytatása...

,, Az idén nyáron Budapesten szervezett nemzetközi stressz-kongresszuson Sue Carter, aki a korai anya–gyermek kapcsolat egyik legismertebb kutatója ma a világon, azt mondta el részletesen, hogy biológiailag milyen fontos ez az első időszak. Egy oxitocin nevű neuropeptid szabadul fel az anya–gyerek közvetlen testi kapcsolata, az érintkezés során, amelyik az agy fejlődését rendkívüli mértékben fokozza, gazdagítja. Ez egyébként nem csak a korai testi érintkezésre igaz, hanem a későbbiekben minden bizalommal teli testi érintés, érintkezés, kapcsolat ugyanúgy oxitocin-felszabadulással jár, tehát biológiailag is nagyon komoly, az egyik legfontosabb szorongásoldó. Tehát a bizalomnak jelentős közvetlen élettani, pszichológiai, terápiás hatása is van azon kívül, hogy a társadalomban milyen fontos. ''

Forrás:

http://www.magyarszemle.hu/szamok/1997/5/a_csalad_mint_a_bizalom

Aditi képe
Bocs, tisztáznom kell magam, lehet hogy nem volt "vehető" a
2010. december 09. csütörtök, 22:59 | Aditi   Előzmény

Bocs, tisztáznom kell magam, lehet hogy nem volt "vehető" a humornak szánt gesztusom: az "Istenem" szóhasználat, mint egy sablon, ami azért jólesik, valahogy. De nem több.

Sohasem voltam vallásos, inkább csak elkezdtem keresni, miben is kéne hinnem.

Egy ideig azt hittem, saját Isten-hitem van. Ekkor voltam az ezoterikus korszakomban. ma már tudom, ott voltam a legjobban eltévedve. :)

Most már tudom, hogy nem érdekes. :)

Nem ez a lényeg.

Végig NEM ISTENRŐL írtam, (ha ez nem lenne valakinek világos).

Hanem a tapasztalataimról.

Egyébként igazad van, a modern pszichológia és az ősbizalom összekapcsolódó fogalmak.

Az a világ, amiről írtam, nem teljesen egy a pszichológia világával. csak részben fedik egymást, vagy alig.
Ha nem értetted meg, nem baj. Vagy még nem kell ezzel foglalkoznod, vagy egyáltalán nem kell.

Igazából a saját felismerésem írtam le, bocsánat, ha nem illett ide.

Namaszte

Aditi,végig tökéletesen értettelek,de nem neked
2010. december 09. csütörtök, 23:58 | Éva.   Előzmény

Aditi,végig tökéletesen értettelek,de nem neked válaszoltam,hanem a blog témájához szóltam hozzá.
Teljesen függetlenül a Te hozzászólásodtól .Amit már idáig írtam,azt folytattam.
Nem neked válasz,hanem az én válaszaim folytatása.:)

Tényleg ,miből gondoltad Aditi,hogy neked válaszoltam? Voltak eg
2010. december 10. péntek, 0:29 | Éva.   Előzmény

Tényleg ,miből gondoltad Aditi,hogy neked válaszoltam?
Voltak egy páran /Kavics,Michaelita,Nocsak/akik úgy vélekedtek hogy a bizalom,ősbizalom ember-ember között nem állhat fenn.
Ezért tettem fel ezt a tanulmányt,tényleg érdekelne miért vetted magadra?:)

Aditi képe
Igen, ez jó kérdés :) :)) Feltettem, és azt hiszem az a
2010. december 10. péntek, 15:04 | Aditi   Előzmény

Igen, ez jó kérdés :) :))

Feltettem, és azt hiszem az a válasz, hogy a/ félreértettem az első mondatod, mert még mindig parázok egy kicsit azon, hogy megvádolnak hogy hívő vagyok, meg elszállt. :) (Persze lenne okuk rá, mert az voltam, csak azóta is szégyellem..:)) JÓ, mi?

Na mindegy, ezt most letettem. Megvilágosodott, miért vettem magamra. :) Köszi.

A másik meg az, (b/ :), hogy asszem nem egészen tisztázott még nekem az a határ a pszichológia és a szellemi tudatosság közt, ami nagyon is más keretbe helyezi a bizalom kérdését.

Engem nem értettél félre, arról írtam, hogy felismertem ennek a kérdésnek mindkét oldalát.

Csak asszem még nem világos egészen az életben, mi az én saját, egyéni viszonyulásom, az, ami tudatos, hol a helyem ebben nekem?

Ez még feldolgozás alatt van, érzem, h érik. Ezek a hozzáaszólások nagyon megvilágosító erejűek voltak nekem, és tegnap óta el vagyok telve az új infóval mind szellemileg, mind lelkileg. Egy darabig még eltart.
Rengeteg új kérdést indukált és új módon láttat meg eddig látott dolgokat. De ez mindig így szokott lenni. Kell egy kis idő.

Majd "nyilatkozom" :), amikor itt az ideje. :)

Addig is köszi..:)

Namaszte

Én is köszönöm,hogy válaszoltál,és hajrá! Ez vonatkozik
2010. december 10. péntek, 16:14 | Éva.   Előzmény

Én is köszönöm,hogy válaszoltál,és hajrá! Ez vonatkozik mindannyiunkra:)

Szerintem illik ide ez a vers, ami arról szól, hogy mindig
2010. december 10. péntek, 16:29 | KatiPotter

Szerintem illik ide ez a vers, ami arról szól, hogy mindig megláthatjuk Istent, és ez ad bizalmat:

Wass Albert: Látható az Isten

Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban,
kincsben, ahol sötét van,
ahol fény ég,
nincs oly magasság,
nincs oly mélység,
amiben benne nincsen.

Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.

u.erika képe
Ösbizalom
2011. január 07. péntek, 12:51 | u.erika

Arra jöttem rá hogy csak úgy hallhatjuk meg a belsö hangot,ha bízunk is benne.
Persze olykor hallhatjuk annélkül is,de csak ha rábízzuk magunkat akkor tudunk
együttmüködni vele.
S ha sikerül ráhangolódni,akkor szünet nélkül áll a rendelkezésünkre.
Elmondta hogy ö még mindíg ott tart hogy napi létkérdések aggasztják.
Ha nagyobb volumenü dolog történk vele akkor nincs benne félelem.
Szóval csak olyankor hagyatkozik a navira,amikor tényleg nagy a baj.

Pedig az ösbizalomra szükségünk lesz az emelkedésben.
Mert amik fognak történni állítólag,olyasvalami lesz ami számunkra ismeretlen.
Nem tudjuk se beleélni magunkat,se felkészülni rá érzelmileg.
Mert csak találgatások vannak hogy mi lesz,de senki nem tudja elöre hogy ezt hogyan éljük meg.
Nem számíthatunk arra hogy valaki akiben megbízunk,akit erösebbnek vélünk fogja majd a kezünket,mert ki tudja hogy abban a helyzetben nem-e az akire számítunk lesz a legösszezavarodottabb abban a helyzetben!?
S nem segít a minden oldalról megerösített anyagi biztonság sem.
Csak a belsö hang,a navival mehetünk át a legegyszerübben az új dimenzióba.
S ennek használatát most tanuljuk,már most is hasznos segítségünkre lehet,de
akkor csak a belsö hang lesz az egyetlen amire hagyatkozhatunk az ismeretlen terepen.

Most még csak tesztelgetjük a navit minden nagyobb következmények nélkül.
De lesz amikor az életünk függ töle.
Ezért fontos hogy megtanuljuk használni,és másokat is rávezzessünk erre.
A tiszta érzés,az energiák érzékelése nem csak egyes kiválasztott személyek
kiváltsága,minden embernek van saját navija amit ha akar beüzemelhet.

Erika Szeretettel!

Igazad van Erika,de mindezek előtt viszont meg kell győződnünk
2011. január 07. péntek, 13:16 | Éva.   Előzmény

Igazad van Erika,de mindezek előtt viszont meg kell győződnünk arról,hogy valóban a belső hang próbál e segíteni nekünk,vagy valami egészen más befolyás alatt vagyunk.

Erről muszáj alaposan meggyőződnünk,mert különben nem vezetve leszünk,hanem félrevezetve.

Tehát nem mindegy,hogy mit hiszünk belső hangnak,belső vezetőnek inkább,mert ez nem is hang,hanem valóban egyféle vezetés,terelgetés,aminek át is adhatjuk magunkat,de csak akkor már,amikor teljesen biztos,hogy ez valóban a Belső Mesterünk.

u.erika képe
Ezért kell tesztelnünk. Eleinte bizony minden alkalommal. Meg ke
2011. január 07. péntek, 13:54 | u.erika   Előzmény

Ezért kell tesztelnünk.
Eleinte bizony minden alkalommal.
Meg kell ismerni a müködését éppúgy mint a navinak.

:)

Domoszlai Katalin képe
Az, hogy hogyan
2011. január 07. péntek, 14:16 | Domoszlai Katalin   Előzmény

kapunk választ, vezetést az attól függ, melyik csakrán át jön a válasz. Szívben érzésként, jó-e ez a dolog, vagy rossz érzésem van tőle, még lejjebb szinte zsigeri, ösztön szintű megérzések jönnek. Felsőbb csakrákon át jönnek a hangok, képek, szimbólumok, tiszta gondolatok.

A belső bölcsesség vagy felsőbb én ( ahogy kint úgy bent ) hangját, megnyilvánulási formáját megtanulja azt ember felismerni. Ez egy tanulási folyamat. Én a felsőbb csakrás kommunikáció fejlesztését jobbnak tartom, ahogy egyre tisztábbak és erőteljesebben működnek ezek a csakrák ( torok, 3.szem, korona ) annál gyorsabb és mélyebb a kérdés-válasz csere.

Ezért építi a Sanyi a belső látás anyagot energetikai és tudattartalom tisztításra, a 3.szem, torok és szív csakrát illetően. A korona használata pedig alapvető ha Akashás letöltést használunk.

Szerintem az is hasznos, ha félrevezetődünk, x hang beszél, fecseg, ijesztget a fejünkben. Ha felismerjük melyik vezetett meg, legközelebb már nem fog tudni. Csak ennyit szólsz egó, kussoljál! Tanulni kell :-)

u.erika képe
,,Csak ennyit szólsz egó, kussoljál! Tanulni kell :-)"
2011. január 07. péntek, 17:05 | u.erika   Előzmény

Nem!Nekem ez nem ízlik a ,,levesben". :P

Domoszlai Katalin képe
Hát beismerni
2011. január 07. péntek, 17:12 | Domoszlai Katalin   Előzmény

hogy saját magunkat csaptuk be, nem is túl finom... Hinni hazug álmoknak...De ez is benne van a tapasztalásban.

De nincs gond, levest kiöntöd és főzöl másikat!

Nem tudok újat hozzátenni most, csak annyit mondok, hogy nem is
2011. január 07. péntek, 17:17 | KatiPotter   Előzmény

Nem tudok újat hozzátenni most, csak annyit mondok, hogy nem is tudjátok, mennyire aktuális most nekem ez a téma! Olvasom, amiket írtok, és segített... Köszönöm. Nem tudom most leírni, és nem is szeretném, mert ahhoz privát. Tudom is, hogy minden rendben lesz, előbb-utóbb, az is, ami most még nem tisztult le. Ennyi a lényeg, megyek, mert tanulnom kell.

u.erika képe
Látom nem érted!
2011. január 07. péntek, 17:28 | u.erika   Előzmény

Az ego lecsendesítése agresszív módon.
Ez az ami nem ízlik a ,,levesedben".

Kati!
Te tényleg ilyen kíméletlen stílusban állsz Önmagadhoz!?
Félelmetes...!

Azért kíváncsi vagyok az ego íly módon ,,lekussoltatása" mennyire eredményes....?

Erika Szeretettel!

Én pont erre az írásra reagáltam alább,de ezt a kijelentést
2011. január 07. péntek, 17:48 | Éva.   Előzmény

Én pont erre az írásra reagáltam alább,de ezt a kijelentést teljesen viccesnek vettem,mert ott volt a nevetőjel,meg érezni is lehetett ,hogy Kati jó kedvében van,és hogy érti.
Én ezt humornak vettem,tehát nem ennyire véresen:DDD
De lehet ,hogy tévedek:)))

Domoszlai Katalin képe
Ha az mondom
2011. január 07. péntek, 17:58 | Domoszlai Katalin   Előzmény

magamnak kuss, akkor még finom vagyok! Skorpió aszcendenssel van dolgom a kíméletlenséggel :-D Vicc lett volna, de minden vicc fele legalább igaz.

Amúgy dolgoztam sokat azzal, hogy a belső hangom szeretet teli legyen és sok önempátiát tudjak adni magamnak.
Fogok majd erről indítani egy blogot, a belső hang, amikor kíméletlen, az kiélés acting out ---- befelé.

Én is szoktam ,,rámszólni'',hogy ,,Éva ,mit csinálsz? hülye
2011. január 07. péntek, 18:19 | Éva.   Előzmény

Én is szoktam ,,rámszólni'',hogy ,,Éva ,mit csinálsz? hülye vagy?''
De ezzel nem bántom magamat,csak figyelek,ez csak egy kontroll,és ha hülye vagyok,akkor az vagyok,és nem kell szépíteni a dolgot,csak észre kell venni.
És persze rögtön vigyorgok is utána,nincs semmi retorzió,mert az ember nem tökéletes,hibázhat,csak észre kell venni ,és levonni a tanulságot.
Ez még utána is jó,de ha már előtte észreveszed,az még jobb: )

Domoszlai Katalin képe
Ahhoz hogy a belső bölcsességem
2011. január 07. péntek, 18:13 | Domoszlai Katalin   Előzmény

át tudja venni az irányítást, az egóval valamit kezdeni kell. Alku kötése az igazi, eredményesebb a kussoltatásnál :-)

Alakul,alakul. Lassan de biztosan összehozzuk:) A részemről,még
2011. január 07. péntek, 17:32 | Éva.   Előzmény

Alakul,alakul. Lassan de biztosan összehozzuk:)

A részemről,még annyit tennék hozzá,hogy fontos tisztában lennie az embernek a születetten erre az életre hozott tulajdonságaival,adottságaival ezen a téren is.
Úgy értem,hogy ha valakinek pl.a szív csakrája fejlettebb,de mondjuk a korona cs. nem annyira,az próbálja meg figyelembe venni,hogy ez nem véletlen,valószínűleg neki ott fog jönni az infó,és fejlesztgethet természetesen máshol,de ez nem igen fog azon változtatni,hogy azon a csakráján jön majd az információ,amelyik a legfejlettebb annál az egyénnél energetikailag.

Ezzel semmi mást nem akarok mondani,csakhogy ismerjük meg magunkat ezen a téren is,és ne akarjunk esetleg erőszakosan olyan csakránkat teljesen feleslegesen erőltetni,amelyik erre nem annyira alkalmas,mint mondjuk egy másik.
Ezzel rengeteg időt takarítunk meg és megkíméljük magunkat egy csomó csalódástól.
nem azt mondom,hogy amikor egyértelműen azért működik alul egy csakra,mert blokkok ,gátak, szennyeződések akadályozzák,hogy akkor természetesen ennek elhárításán dolgozni kell.
Meg az sem mondom,hogy nem lehet még a születési tipológia ellenére is elérni egy energetikai maximális állapotot,ahol minden csakra egyformán toppon van,de ezt egészen másképp lehet elérni,mert ebben az esetben már az ember legyőzte a saját természetét./de ez még odébb van,úgyhogy vissza a témánkhoz:D/

Vannak olyan emberek akik nem igazán képesek pl. meditálni. Nem azért mert nem tudnának elcsendesedni,hanem ehhez midenképen a 6-os,vagy a 7-es csakra fejlettsége az alap.
A 6-osnál képekben,szimbólumokban jön be az információ,a 7-esnél tiszta intuitív gondolatszerű észlelésként.
Ezt megint csak nem lehet erőltetni,mert maximum az ember jó erős fejfájást kap.
Lehet fejleszteni kétségtelen,de csak kis mértékben,vagy a nagyobb mérték mindenképpen ilyen esetekben megbosszulja magát.
Ezért azt mondanám,mindenki keresse meg magánál azt a jól működő csakráját,ahol tudja igazán kamatoztatni ezt az érzékeken felüli észlelését.
Az olyan embereknél ,akiknél a hatos-hetes nem erős,ugyanúgy tudnak meditálni akkor,ha nem itt várják az elképzelt dolgokat,hanem képesek elcsendesedni,és várni ebben a belső csendben,és valahol meg fogják kapni a választ.Ott ahol ők a legnyitottabbak,és a legbefogadóképesebbek.

Azért forszírozom ilyen hosszasan ezt a témát,mert sokan el vannak keseredve,mert nem sikerül nekik az ami esetleg a másiknak igen. Hát ezért,mert pont ez az ok.

Tulajdon képen ilyenkor a felsőbb/szellemi /énünk ,,nyúl le hozzánk'',ami nem egészen helyes kifejezés,mert eredetileg mi is az lennénk,csak hát mi tagadás kicsit el vagyunk szakadva egymástól.
A cél az lenne ,hogy minél inkább erősítsük ezt a kapcsolatot,és ennek az egyik lehetséges módja épp ez lenne amiről most itt beszélünk.
Van persze több más lehetőség is a kapcsolattartásra,de ez is egy használható módja ennek.

Feliratkozás Hírlevélre