Integrál szemlélet | Önmegvalósítás.hu

Integrál szemlélet

2010. november 24. szerda, 6:52 | Domoszlai Katalin

KenWilber-2.jpg

Az integrál szemlélet kidolgozója Ken Wilber. Ez a szemlélet képes a káosznak tűnő rendben megtalálni a közös nevezőt.

A lényege az, hogy egy intelligens, jó szándékú ember, ha fontosnak tart egy témát, lehetetlen hogy száz százalékban tévedjen. Sajnos ezen a tudatossági szinten a száz százalékos igazság tudása is kizárható, főként az miatt, hogy a téma, az emberi lélek és a mozgatói rendkívül összetett jelenség. Azon kívül pedig, mint Ildikó helyesen rámutatott, a belevetítés, az érzelmi befolyásoltság normál emberi tevékenység, emberek vagyunk az itt és mostban és nem tökéletes szentek. Elkövettem azt a hibát hogy az ellenvélemények "ellen"ség mivoltjára helyeztem a figyelmemet, meg fogom indokolni miért. De e helyett nézzük most mink van: a domináns anya és az ő kálváriája témakörben. Mert ha mindenkinek valamiben igaza van, nincs más dolgunk, mint megtalálni, mi az, ami közös.

Alenka szerint gyermekhalál, és hajlik most a gyermekkori elhagyatottság felé
Erika szerint gyermekkori elhagyatottság
Én legnagyobb problémának az önmagunk feladását, elveszítését láttam ( a karrier, kreativitás csak ennek a kivetülése a külvilágba ), de veszítettem el gyermeket, testvéreket, apát ebben az életben, önmagamat az előzőben. Mivel az ellenség elűzött ( középkori a sztori ) és az egész addigi életemet, a luxust és a pompát, a népszerűséget és a hatalmat, mind elveszítettem. Ez a történet még nincs teljesen feldolgozva, mire sikerül a fél egómat el kell hagynom valamelyik kanyarban, ezért időt igényel, ezért utaltam Karmatörlőnek arra, hogy időt kérek.

Aki még fontosnak tartotta a témát

Ildikó - elveszett iker a háttérben
Szűcs Éva - együttérzésem Évi, anya, testvér, apa
Karmatörlő - hatalom és gyermek elvesztése, előző élet, karrier feladása, mostani
Katipotter - elveszett iker és önmagunk elvesztésétől való félelem
Jessica - gyermekkori elhagyatottság, karrier szüneteltetése az anyaság miatt
Hiteles - detto
Jessica édesanyja - elveszett ikertestvér

A közös nevező a veszteség maga, a kulcs pedig a feldolgozatlanság.

Szeretném, ha ezzel a szemlélettel tennénk le egymás mellé a véleményeinket, tapasztalatainkat, mert a felsorolásom valószínűleg csak részben fedi a valóságot :-D

Levonnám tehát azt a következtetést, hogy az az anya, aki valamilyen nagyon súlyos, feldolgozatlan veszteséget cipel, nem képes bevállalni a gyermekének az "elvesztését" ami a felnőtté válást jelenti. A felnőtté válás folyamata azt jelenti, hogy az anya elveszíti a gyermeket a gyermeki mivoltjában és egy felnőtt gyermeket kap vissza.

Nekem ez a folytatás nagyon tetszik. Részemről utálom a
2010. november 24. szerda, 8:55 | Éva.

Nekem ez a folytatás nagyon tetszik.
Részemről utálom a marakodást,de ez most megérte ,úgy tűnik.
Ha itt szépen összefogva megjelenik mindenki véleménye,és kiteljesedik a téma ,akkor nagyot léptünk előre.
Bár az Alfával való kapcsolatunkban is megtörne valahogy a jég.
Ez ugyan nem a reklám helye,de olyan érzésem van ,hogy a hétvégi tanfolyam is sok mindent helyre rakna bennünk.

Domoszlai Katalin képe
Michaelitát kifelejtettem
2010. november 24. szerda, 9:36 | Domoszlai Katalin   Előzmény

de itt a helye a véleményének, neki is :-D

u.erika képe
Csak nem összehoztuk!? ;) :)
2010. november 24. szerda, 10:08 | u.erika

Csak nem összehoztuk!? ;)

:)

hermess képe
H: Integrálás - Mindenkinek
2010. november 24. szerda, 12:01 | hermess   Előzmény

Ahány ember, annyi tudatossági szint, annyiféle értékrend - annyi vélemény. Mi itt nagyjából az 5. wilberi szinten vitatkozunk (torokcsakra alsó), ahol ugyan már elfogadjuk, hogy lehet valakinek más véleménye is, de még fontosabb a differenciálódás, a saját vélemény védelmezése és hangoztatása, hiszen ez a szint az önmegvalósítás kezdete. Az integrációra való képesség még feljebb található kissé, még tágabb tudatosság kell hozzá, de el fogjuk érni, nincs más választásunk… :DDD

Erre értettem valamelyik hozzászólásomban, hogy ezért a sok kíméletlen vita az itt blogolók között, mert a saját megkülönböztetésünk még fontosabb, mint az integrálás. Alább idézek Gánti Bence „Jóga” jegyzetéből, ahol ez a kérdés a jóga két irányzatának vitáját oldja meg Integrál szemlélettel (alulról felfelé – a személyes én és Felsőbb Én egyesítése, avagy a Felsőbb én megkülönböztetése - mindentől, ami nem az), és ez ide kiválóan illik a sorozatosan előforduló csetepaték jellemzésére. Ajánlom szíves meditálásra mindenkinek!

„Megkülönböztetés vagy egyesítés” kontra „megkülönböztetés és egyesítés” – aki a „vagy” szócskát használja, az megteremti az ellentétlátás ön- és társhipnózisát. Az ellen-tét (aki ellene tesz a másiknak) – megteremti azt, hogy a másikat ellen-félnek lássuk és tartsuk. Az ilyen szemléletet használó ember szíve ellen-áll, akkor is, ha a szerepszemélyiségében már nem azt hangoztatja, valami olyasmit mond, hogy „mind jó, mind jogosult és mindet elfogadom”. Ez a tudományos személyiség állapot (lásd Alfa Omega), a wilberi létra 5-ös szintje, amikor a személy az energiáját a saját álláspontja igazolására használja a másik ellenében, mert a világot még ellentétekben érzékeli.

Az, akinek a szíve kinyílt, egységet érez és integráltan szemléli a dolgokat, a „vagy” szócska helyett „és”-t használ, álláspontja a „megkülönböztetés és egyesítés”. Ez a wilberi létra 6-os szintjének megfelelő pozíció. Az ellentmondások mögött a közös mögöttest keresi és látja, az ágak között a fa törzsére kíváncsi. Ezzel a „szóteremtéssel” egy varázsütésre helyre áll a kép. Az ilyen ember társnak érzi a másikat, egy közös egység tér-részesének, fontos összetevő-adójának, ezért szívét kinyitja a másik felé, és keresi a másikat. Energiáját a két nézőpont ésszerű integrálására szánja. (A bekorlátozott sokszínűség adja ki a tökéletességet)

Mindannyian magunk döntünk, egyedül és belül: ellen-tét keltő akarok lenni, vagy integráló? Az ellentétkeltés szükséges átmeneti aktus, hogy differenciálni tudjuk az elemeket, amelyeket majd integrálunk. Az ellentétkeltést tehát a differenciálásig „jogos” elvinni, csak odáig fontos és gyümölcsöző. Attól a ponttól kezdve, hogy tisztán differenciáltuk a különbségeket (az álláspontunkat), már az integráció a következő lépés, amely egyben igényli, feltételezi a differenciálást, anélkül nem tud létrejönni.

Az, aki csak a differenciálással azonosul, megáll ott, és ahhoz ragaszkodik, az könnyen gátlóvá, feszültségkeltővé, sőt, tudásbéli akadályozóvá és pusztítóvá is válhat (tessék végiggondolni a jelenlegi és múltbéli blogozók stílusát, beleértve a magunkét is). Ez a „tudományos identitás” árnyoldala. Az Integrál szemlélet arra hívja fel az embereket, hogy a differenciálás után váltsunk, és tegyük meg az integráció lépését is!” (a zárójelek tőlem)

Én az 5. szintet hívom "önmegvalósítás mások rovására", a 6.-kat pedig " önmegvalósítás másokkal együtt" szintnek (torokcsakra felső). Az ötödik szint jellemző a vadkapitalizmusra, materializmusra, tudományosságra, haszonelvűségre, amit más szóval a "csalás" szintjének is lehetne nevezni. Ehhez képest a 4. vallásos szinten még egyszerű forgatókönyvbe csomagolt "hitek" csapnak össze, amelyek a gondolkodás híján még durvábbak lehetnek. A fejlettebb nyugatnak a 6. szintre kellene emelkedni (amit sokan közülünk egyénileg már megtettek, ezért fájdalmas a külső-belső értékrend ellentét). Ennek jól betett a válság, és most inkább visszafelé csúszunk, nálunk legalább is ez a helyzet.

Amikor stressz éri az embert, hiába van már 6. szinten, hajlamos visszacsúszni az 5. vitatkozó szintre, vagy még lejjebb. Akár a társadalom csúszik visszafelé a válság, mint stressz hatására az intolerancia, és a különböző hitek, a már nem csak ideológiában mért, hanem zsigerből támogatott ellenségkép felé egy emelettel még lentebb

hermess képe
H: Magunkra vonatkoztatva
2010. november 24. szerda, 12:12 | hermess   Előzmény

Az integrálás a saját leszakadt, elbujdosott vagy megtagadott, ki nem teljesített tudatrészeinkre, személyiségrészeinkre éppúgy értendő.

Stresszhelyzet leggyakrabban a legsérültebb, legelhanyagoltabb részünket érintő szituációból áll elő, és garantálja a liftezést.

"Katipotter - elveszett iker és önmagunk elvesztésétől való
2010. november 24. szerda, 12:03 | KatiPotter

"Katipotter - elveszett iker és önmagunk elvesztésétől való félelem" Ez mi? Kati, ne haragudj, de az önmagunk elvesztésétől való félelem honnan jött? Ez az, ami nekem helyén van, nem félek ilyesmitől. Elveszett ikrem valóban volt, de feldolgoztam. Arra kérlek, hogy ne találj már ki ilyet, pláne ne egy nyilvános blogban ilyet emberekről. Illett volna először megkérdezned, hogy tényleg így van-e. Hozzászóltam a témához, de sem az elveszett ikremet nem említettem, az önmagam elvesztésétől való félelem meg nem aktuális nálam.

Másrészt nem úgy fogom fel a dolgokat, hogy mert volt egy
2010. november 24. szerda, 12:10 | KatiPotter   Előzmény

Másrészt nem úgy fogom fel a dolgokat, hogy mert volt egy elveszett ikertesóm, most akkor én ilyen meg olyan lelki sérült lettem. Vannak megoldandó dolgaim, mint sokaknak, de azért nem kellene mindent erre visszavezetni. Tudom magamtól is, mikor mi aktuális. Kati, a magam részéről nem létező problémáim nyilvános kinyilatkoztatásával sértetted a személyi jogaimat. Kérem a blogodból való törlését, mivel rólam van szó, jogom van, hogy kérjem. Ha nem teszed, Sanyihoz, az oldal üzemeltetőjéhez fogok fordulni. Vigyázz, emberi jogokban otthon vagyok ám. :)
Nem az zavar, hogy mások látják, hiszen lehetőségem van megcáfolni, kiegészíteni. Hanem az, hogy ezzel úgy érzem, a személyes terembe léptél, és én most szépen kiléptetnek onnan. Leszel szíves rólam leszállni. Köszönöm.

Domoszlai Katalin képe
Ez a reakció tükrözi
2010. november 24. szerda, 12:23 | Domoszlai Katalin   Előzmény

a félelmet. Támadásnak veszed és védelmet kérsz. Fenyegetőzöl. Internetes blogolás az nyilvános szereplés, ha Te úgy gondolod, hozzászólhatsz ahhoz amit én írok, akkor ez visszafelé is érvényes.

Az egyikről Te magad beszéltél itt, tehát nem titok, a másik pedig egy feltevés, ami ha nem igaz akkor miért ilyen fájdalmas?

Nincs olyan valóság, ahol csak az lenne, amit az egód el tud fogadni.

Ez a blog pont a viták elkerüléséről szól. Nem fogom törölni. Részemről zártam a témát.

Nem is ezzel van gondom, hanem emberi jogokat sértesz Kati, nem
2010. november 24. szerda, 12:56 | KatiPotter   Előzmény

Nem is ezzel van gondom, hanem emberi jogokat sértesz Kati, nem veszed észre?! Nem csak velem kapcsolatban! Ez nekem pedig szívügyem lett erősen. Sanyi megkérlek, hogy segíts rendet tenni vagy írj véleményt. Neked van jogosultságod törölni a nem ide illő dolgokat.
Kati még a pszichológusoknál is létezik titoktartási törvény! Nem véletlen! Ha így nézzük, bűncselekményt követtél el. Nem tudtad? Ennyire nem érzékeled a tapintatot? Vagy így akarod megbosszulni a véleménykülönbségeket? Mi ez, hogy ennyire nem tartod tiszteletben a másik embert?
Az álláspontom mellett, miszerint a rólam írtak hülyeségek, legalábbis ami önmagunk elvesztését illeti. És a többiekről alkotott véleményed is hiteltelenek számomra, de bármennyi is az igazságtartalmuk, természetesen jogsértőnek érzem.

Kati, ugye tisztában vagy azzal, hogy most találgatsz?
2010. november 24. szerda, 12:55 | szildiko1

Kati, ugye tisztában vagy azzal, hogy most találgatsz? Feltételezel dolgokat egy kiragadott információból?- Ja persze, hogy tisztában vagy vele.

Arra gondolsz, hogy az elveszett ikreim miatt az anyukám domináns volt? Vagy én vagyok az? Esetleg mindketten? Mert ha én, akkor nagyon sajnálom a gyerekeimet..... :) Ha meg anyukám, akkor meg magamat sajnálom :) Persze ha mind a ketten dominánsak vagyunk, akkor rettegjen minden utódunk! :D

Domoszlai Katalin képe
Te sem olvastad el amit írtam?
2010. november 24. szerda, 13:02 | Domoszlai Katalin   Előzmény

"Szeretném, ha ezzel a szemlélettel tennénk le egymás mellé a véleményeinket, tapasztalatainkat, mert a felsorolásom valószínűleg csak részben fedi a valóságot :-D "

Ahogy neked jogod volt találgatni, hogy ez nálam belső gyermekes téma, csináltam egy felsorolást, ahol szíved joga megcáfolni amit leírtam.

Te egy terapeuta vagy én pedig csak a szabadidőmben beszélgetek itt, elképzelhető az is, hogy szimpla szakmai érdeklődés a részedről, az is, hogy azért szerepelsz, hogy reklámozd a Hellinger terápiát, bármilyen indítékod lehet.

Arra kértelek benneteket, hogy írjátok le a véleményeteket. Őszintén.

Én leírtam, és hangsúlyozom: pszichológusi körökben
2010. november 24. szerda, 13:06 | KatiPotter   Előzmény

Én leírtam, és hangsúlyozom: pszichológusi körökben bűncselekménynek számít (szerintem nagyon is jogosan), amit tettél, hangsúlyozom. Még akkor is, ha leírod, hogy nem biztos, hogy teljesen igaz, akkor is jogsértő.

Domoszlai Katalin képe
Maximálisan igazad
2010. november 24. szerda, 13:13 | Domoszlai Katalin   Előzmény

van, de én nem vagyok pszichológus, ez pedig nem pszichológusi kör.

Ezt már mondtam, ez egy önismereti oldal. A lényege a módszernek hogy a heves érzelmi reagálások mögött meg kell keresni az okozó tudat tartamot.

ez nagyon jó ötlet,de egy kicsit hajlamosak vagytok túl
2010. november 24. szerda, 13:15 | alfa omega   Előzmény

ez nagyon jó ötlet,de egy kicsit hajlamosak vagytok túl bonyolítani:előző élet meg ilyenek

és ti tényleg komolyan hiszitek,hogy mindenre rá lehet jönni,neuropszichológiai alapismeretek nélkül?

Domoszlai Katalin képe
Erről szól
2010. november 24. szerda, 13:45 | Domoszlai Katalin   Előzmény

az önismeret. Egy ember tévedhet, de ha sokan összedugjuk a fejünket akkor csak rájövünk, még akkor is ha közben párszor összezörrenünk a vita hevében, de hát azok csak az egók...

Kedves Kati ,meg mindenki. Még egyszer megkérdezem: tényleg
2010. november 24. szerda, 13:58 | alfa omega   Előzmény

Kedves Kati ,meg mindenki.
Még egyszer megkérdezem: tényleg elhiszitek,hogy az ÖNISMERETHEZ nincs szükség idegélettani alapismeretekre?????????

én komolyan úgy látom,ezért nem tudtok egyről a kettőre jutni

belefogtok a csúcsba(társas pszichológia) alapok nélkül(neuropszichológia)

taszít az ilyesmi?Vagy nem fér meg a lélekvándorlással?Na és? Attól még utána nézhetnétek.Ki tudja mi sül ki belőle?

barátsággal a.o.

Igazad van abban Alfa, hogy ez is része, többféle területet meg
2010. november 24. szerda, 14:01 | KatiPotter   Előzmény

Igazad van abban Alfa, hogy ez is része, többféle területet meg kell vizsgálni szerintem is, egyetlen tudományág nem ad teljes választ. De ha összerakjuk őket, akkor többet tudhatunk. :) A pszichológiából meg beintegrálhatnánk ide a tapintat törvényét is esetleg. :)

Alfa kedves...
2010. november 24. szerda, 14:12 | Éva.   Előzmény

A kérdésfeltevéseiddel nem vitted előrébb a dolgot.
Add hozzá a tudásodat a bloghoz,annak lenne esetleg értelme.

Van egy állításod,akkor fejtsd ki ,hogy miért gondolod úgy,hogy csak ezen az úton lehet elérni eredményt.
Bár mi kevésbé vagyunk járatosak a neuropszichológiába,viszont Te meg nem ismered az önismereti munka mikéntjét.Vagyis megint csak messze vagyunk egymástól,mégis azt mondom,hogy add elő az indokaidat,
hogyan gondolod és miért.

Engem pl.nyugodtan elemezgethetsz Te tudományos alapon,a többiek meg önismereti alapon.
Aztán nézzük meg mit lehet kihozni belőle.Lehet ,hogy nem is lesz olyan távol a két eredmény egymástól.
Lehet hogy hasonló lesz,mint a tegnapi videó.
Fogj bele Alfa ,ne csak kérdezősködj.

Domoszlai Katalin képe
Csak egy hasonlattal
2010. november 24. szerda, 14:37 | Domoszlai Katalin   Előzmény

tudok válaszolni, fogalmam sincs hogyan működik a telefonom, az autóm de tudok telefonálni és autót vezetni :-D
Miért nem próbálod ki az önismeretet? A telefonodban is szét szedted a mittudoménmit?

szerintem ez nem jó hasonlat. azért ,mert amint tisztában van
2010. november 24. szerda, 14:46 | alfa omega   Előzmény

szerintem ez nem jó hasonlat.
azért ,mert amint tisztában van valaki a saját alapműködéseivel-mint ahogy én végigjártam ezt-biztosíthatlak,hogy sokminden átértékelődik benned,sokmindent átlátsz ,átlátsz másokon is és igazából rájössz,hogy az egész sokkal egyszerűbb mint előtte gondoltad.
azelőtt én is csak tapogatóztam a sötétben önismeret terén

lehet ,hogy most szkeptikus vagy és úgy látom blogokon keresztül nem tudom átadni azt amit én elsajátítottam,de szerintem nem veszítesz semmit ha ebbe is belekóstolsz

Majd én megoldom a magam gondjait, ne te akard nekem megmondani.
2010. november 24. szerda, 13:19 | KatiPotter   Előzmény

Majd én megoldom a magam gondjait, ne te akard nekem megmondani. Az az én dolgom, hogy mit hogyan reagálok le és miért.
Ha tudod, hogy valahol valami bűncselekmény, valamiért, okkal, de azzal az ürüggyel, hogy rád nem vonatkozik a törvény, mégis megteszed? Nem érzel egy szikra lelkifurdalást sem? Oké, hogy valami nincs törvénybe iktatva, az még lehet jogsértő. Ezzel a jelenséggel találkozunk ma szép számmal, sőt törvénybe iktatott jogsértésekkel is! De neked, ha olyan nagyon bölcs spirituális cuccokat tanulsz, miért kellene ezt a magatartást követned? Te dolgod, csak próbálom kifejezni véleményem erről a magatartásról.

Kati ,nyugodj meg. Tudomásul vette mindenki,hogy nem értesz egye
2010. november 24. szerda, 14:27 | Éva.   Előzmény

Kati ,nyugodj meg.
Tudomásul vette mindenki,hogy nem értesz egyet ezzel a dologgal.

Írd meg ,hogy szerinted mit jelentett neked ez az iker dolog ,amikor ki derült.
Mit váltott ki belőled,hogyan tudtad feldolgozni,maradt e még valami ami foglalkoztat ezzel kapcsolatban.

Látod Kati nem akarja törölni,mert neki ez a véleménye,tehát úgy tudod a dolgot megcáfolni,ha szép nyugodtan átgondolod,és leírod a tapasztalataidat erről.
Az hogy tiltakozol,az Katinak még erősebb bizonyíték,tehát mondd el ,amit Te tudsz erről a tapasztalataid alapján,és csak azzal tudsz változtatni azon ,ami ott van feltételezésként.
Én is pattoghatnék az ,,őszinte részvétemért'',mert tudom Katinál ez mit jelent:))),de nem teszem,mert van annyira stabil az önértékelésem,hogy bármit is hoz ki belőle,nem kapom fel a vizet ,elgondolkodom rajta.
Te sem kapd fel a vizet,ha biztos vagy magadban.

Éva, köszi a tanácsot, de úgy látom, nem tartozom magyarázattal
2010. november 24. szerda, 15:26 | KatiPotter   Előzmény

Éva, köszi a tanácsot, de úgy látom, nem tartozom magyarázattal Katinak, másnak sem. Itt nem magát az ikertesós dolgot emeltem ki, hanem itt a személyes térbe való hatolást sérelmeztem. Majd valaki más blogjában, ha ilyesmi téma lesz és segíthetek vele valakinek, írok róla szívesen bővebben is.

Nagyon igyekszem megérteni amit írsz. Tehát azt mondod, hogy az
2010. november 24. szerda, 13:08 | szildiko1   Előzmény

Nagyon igyekszem megérteni amit írsz.
Tehát azt mondod, hogy az anyának valamilyen vesztesége nehezíti a gyermeke leválását. Jól értem?

Domoszlai Katalin képe
Igen
2010. november 24. szerda, 13:39 | Domoszlai Katalin   Előzmény

és nem csak én állítom, hanem Alenka és Erika is erre a következtetésre jutott.

Ha valaki felismeri, hogy önismerettel vagy terápiával ez feldolgozható, akkor elindul a változás útján.

Teszem fel eljut egy terapeutához ( Hellinger, Belső Gyermek vagy Reinkarnációs utaztatás ) ha még sem az az ok, amire gondolunk, mint számtalanszor kiderült, akkor is jó helyen van, mert feltárják neki a valódi okot.

A felsorolásom a megtörtént dolgokra vonatkozik, a feldolgozottsági szint az mindenkinél más. Sajnálom ha ez félreérthető volt, de beszélgessünk, és kiderül. Akkor is érdekelhet egy téma valakit, ha túl van rajta, sőt, akkor ajánlja igazán a megoldási módszert szívből a többi embernek.

Köszönöm Kati, most már világos. Még egy kérdés: anyának az
2010. november 24. szerda, 14:15 | szildiko1   Előzmény

Köszönöm Kati, most már világos.
Még egy kérdés: anyának az anyja - mondjuk korai - elvesztése is okoz leválási problémát a gyereknél (unokánál)? Másképpp fogalmazva: az anya ragaszkodik a gyerekéhez. és ezáltal dominánssá válik abban a helyzetben, ha korán elvesztette az édesanyját?

u.erika képe
Igen!;)
2010. november 24. szerda, 14:22 | u.erika   Előzmény

Igen!;)

Kirsikka képe
hűha mi van itt már megint :D
2010. november 24. szerda, 13:44 | Kirsikka

hűha mi van itt már megint :D

Domoszlai Katalin képe
Most alakul
2010. november 24. szerda, 13:48 | Domoszlai Katalin   Előzmény

az integrál szemlélet, hamarosan felülmúljuk Ken Wilbert is :-DD

Kirsikka képe
jó szórakozást...
2010. november 24. szerda, 14:17 | Kirsikka   Előzmény

jó szórakozást...