Gyorsuló idő...?? | Önmegvalósítás.hu

Gyorsuló idő...??

2009 március 7gyak 116 rohanó vonat.jpg

Nem tudom beszélhetek-e többes számban, de talán sok emberre igaz, hogy az évek múltával úgy érezzük, hogy felgyorsul az idő.
Én legalábbis egyértelműen azt érzem, hogy míg gyerekként egy év elég nagy időtávlatnak tűnt, addig ma szinte egyik napról a másikra elrepül.
Van ennek spirituális magyarázata?

Köszi, Virág

Ui: Remélem nem gond, ha egy korábbi témából kiemelek egy részt és külön blogot nyitok neki. Mivel a korábbi blog nem volt túl populáris, úgy gondoltam ez a kiragadott rész önmagában is megállja a helyét.


Beküldte: | 2010. nov. 12. péntek - 16:45

Hozzászólások

50 hozzászólás
u.erika képe
..
2010. november 13. szombat, 12:28 | u.erika

..

tvir képe
??
2010. november 14. vasárnap, 3:40 | tvir   Előzmény

??

tűzjáró képe
Nem tudom van e spirituális magyarázata, azt majd a többiek
2010. november 13. szombat, 12:56 | tűzjáró

Nem tudom van e spirituális magyarázata, azt majd a többiek megválaszolják.
Gyermekként még egy nap is hosszúnak tűnt és úgy éreztük sosem lesz másnap, pl: karácsony előtt,
addig ma már annyi feladatunk van, hogy szinte kevésnek tűnik egy nap is.

gondolom én
2010. november 13. szombat, 20:15 | zoltns3   Előzmény

Szia . gondolom van magyarázata a gyorsulásnak vagyis ez elképzelhető a dimenzió váltással kapcsolatban lehet hogy sokan nem tulajdonítanak különösebben ezeknek az eseményeknek sokat de nem tudhatom vagyis a világi események erre engednek következtetni ,hogy mi lesz a vége ez még rejtély. de majd kiderül ennyi jutott eszembe most .
bocs a zavarásért.
zoli.

Érdekes, hogy ez miért van, akivel eddig beszéltem erről, mind
2010. november 13. szombat, 20:39 | KatiPotter

Érdekes, hogy ez miért van, akivel eddig beszéltem erről, mind így tapasztalta, én is. Nem hiszem, hogy a több feladat lenne a magyarázat, mert középsulis koromra visszagondolva, négy évig állandó volt a feladat- és stresszmennyiségem (életem legállandóbb korszakának tekintem ezt a négy évet, vagyis kevés volt benne a változatosság az élet legtöbb területén), mégis úgy éreztem akkor is, hogy az évek egyre rövidebbek. Szóval lehet, hogy ez az érzés független az évek történéseitől. Most lehet, hogy materialista magyarázat lesz, de simán lehet: az évek során egyre több kapcsolat, szinapszis van az agysejtek között, egyre több információt tárol. Talán összefügghet ez ezzel az érzéssel. Mert ezt valójában mi érezzük csak, az évek attól ugyanolyan hosszúak. De lehet, hogy nem, vagy csak részben, és valami lelki magyarázata is lehet.

tvir képe
Gyerekként az is szinte "szabályszerűségnek" tűnt, hogy ami
2010. november 14. vasárnap, 3:42 | tvir

Gyerekként az is szinte "szabályszerűségnek" tűnt, hogy ami unalmas volt, az lassan telt, ami izgalmas, az gyorsan. Most már ezt sem érzem igaznak. Jelenleg nincs túl sok tennivaló az életemben, mégis egy év úgy lerepül, hogy csak lesek...

Egyszerű
2010. november 15. hétfő, 5:04 | Vadóc_33 (útkereső)

Jé, ez Nektek nem nyilvanvalo?
Egy adott időegység szubjektiv hossza az életkorunk elorehaladtaval csokken.
Egy 3 evesnek 1 év az élete egyharmada, tehat ugyanannyinak éli meg, mint amennyinek 10 évet él meg egy 30 eves.

Michaelita képe
nekem nem ilyen egyszerű:)
2010. november 15. hétfő, 15:54 | Michaelita   Előzmény

Eddig nem írtam, de már "bevállalom" őszintén...

Nem tudom, hogy mitől függ (érzelmek, lelki dolgok, spiris dolgok) de nálam változó, hogy mikor miként érzékelem az időt. Pontosabban talán úgy kellene fogalmaznom, hogy elképesztő az, hogy mennyire "rugalmasnak" érzékelem az időt.

Van hogy gyorsulónak, van, hogy lelassulva. S olyan mintha hatni tudnánk a lassulására is, bár ezt most még nem tudom bővebben megmagyarázni.
Legfeljebb csak olyan példát tudok hozni, hogyha időben elindultam valahova és menet közben izgulok, hogy mégsem érek oda, akkor lenyugtatom saját magamat, hogy elég lesz az....az "x" perc arra, hogy odaérjek, s akkor az esetek nagy többségében vagy valóban elég és időre odaérek, vagy nagyon ritkán kések kicsit, de akivel, akikkel találkozom még nálam is többet késnek, tehát valójában mégis "elég" volt a rendelkezésre álló idő.
... Lehet, hogy most hülyén hangzik, de olyan mintha a sok medizéstől, vagy Isten tudja mitől néha idő síkokat váltanék... vagy valami ilyesmi, amit le sem tudok írni emberi szavakkal.

Persze nagyon sokat számít, hogy figyelek-e rá, mert van amikor annyira tök mindegy és nem foglalkozom vele, akkor persze bármi előfordulhat (Rádöbbenek, hogy mennyire nem fontos számomra, ahova, vagy akihez megyek. Vagy kiderülhet, hogy tartok valamitől/valakitől... szóval amik ilyenkor kiderülnek arra aztán már "felfigyelek":)

S valami olyasmit is megfigyeltem, hogy az emberi találkozások is módosíthatnak az idő érzékelésén.
Van hogy mások pörögnek körülöttem, s a hatásomra lelassulnak. Van, hogy én vagyok túlpörögve és más emberek megnyugtatnak, lelassítanak.
Ha egyformán pörgünk, vagy egyformán túl lassúak vagyunk, akkor pedig nagyon nehéz kivonni magunkat a hatványozott állapotból, ahhoz elég sok lelkierőre van szükség.
Valami olyasmit is megfigyeltem, hogy a kisgyerekek, az állatok, és a növények lassítólag hatnak rám, ha nyitott szívvel, őszintén közeledem hozzájuk.
Ha felpörgött, vagy lefáradt állapotban megölelem egy fa törzsét, s pár percig csendben ráhangolódom, akkor könnyen visszatérek az eredeti, szokásos energetikai és saját tempójú/ritmusú életemhez.

Lehet, hogy a fenti megtapasztalásoknak köze van ahhoz, hogy vidéken születtem és éltem 25 éves koromig, ahol köztudottan lassabb az életritmus. Már több mint 25 éve Pesten élek, s a rohanást már nagyon jól elsajátítottam, de valami elemi erővel vissza szeretne térni bennem az eredeti, saját, rám jellemző életritmushoz (aminek persze nagyon örülök:)

Nálam is elég komoly szélsőségek vannak az idő
2010. november 15. hétfő, 17:02 | Éva.   Előzmény

Nálam is elég komoly szélsőségek vannak az idő érzékelésével kapcsolatban.
Mikor készülök valahova,kb.ugyanazt csinálom mindig a készülődés alatt.
Nagyon sokszor rohan az idő,alig érem utol,kapkodok ideges vagyok ,hogy kész legyek.
És néha meg azért kapkodom a fejem ,mert egyszerűen olyan mintha állna,vagy csak cammogna, egyszerűen nem telik.

Nekem is nagyon furcsa ez és mindenképpen valami belső állapotunktól függhet,hiszen ha jól belegondolunk idő nem is lenne igazán,ez csak állítólag nekünk létezik.
Ezért nem gondolnám,hogy ezek a dolgok az idővel rajtunk kívülálló történések lennének.
Valószínűleg ilyenkor bent van valami olyan nyugalmi ,összeszedett állapot,ami következtében az időt is hasonlóan érzékeljük.

Michaelita képe
Évi
2010. november 15. hétfő, 17:13 | Michaelita   Előzmény

"valami belső állapotunktól függhet" írod.

Ez a megfogalmazás nagyon tetszik és valahol mélyről helytállónak érzem.
Részemről én ennél maradok egyenlőre, amíg ennél bővebb magyarázat nem adódik az idő érzékelésével kapcsolatban.

Van egy nagyon jó példám.Nem én,hanem a párom. Mondjuk együtt
2010. november 15. hétfő, 17:38 | Éva.   Előzmény

Van egy nagyon jó példám.Nem én,hanem a párom.
Mondjuk együtt megyünk, 10 perc van indulásig.Én legtöbbször rohangálok össze vissza,minden meg legyen kész legyek,itthon ne maradjon valami./az utolsó 10 percben /
Ő halál nyugi,még borotválkozik,szép nyugodtan ,komótosan.Még én szólogatom,hogy 10 perc van! hé!
De míg nekem az a 10 perc az izgalmam miatt talán csak 5, neki abba a 10 percbe a halálos nyugalma miatt belefér fél óra.
Ezen mindig ájulok,hogy ezt hogy csinálja,de még mindig percre pontosan kész volt,sőt mindig előbb ,mint én.
Szóval ,ha látnád azt a halál komótos ,nyugi hozzáállást,és ha hiszed,ha nem áll az idő neki,hát együtt csináljuk,látom.Aztán mikor elindulunk.Én már rohannék,hogy még jegyet kell venni ,futás...
Ő meg szép lassan nyugodtan lépdel.És mondom ,lekéssük a vonatot.Erre megszólal,hogy addig még háromszor odaérünk.És tényleg.

Tehát azért hoztam ilyen összehasonlító példát,hogy ugyanaz az idő neki sokkal több ,mint nekem,és ez csak a belső nyugalom,higgadtság,stabilitás állapota miatt különböző nálunk,az ő javára.
Mert egyszerűen képtelen,vagy nem hajlandó kizökkenni.És azt hiszem ,hogy itt van a kutya elásva,mert amikor ezt én is meg tudom csinálni,hogy semmi sem tud kizökkenteni,akkor nekem is szinte megáll az idő.
Ezért mondtam ezt a belső állapotot. Ha az ember eléri ezt az optimális belső állapotot,és nem zökken ki ebből,ott az idő is ennek megfelelően idomul ehhez az állapothoz.Vagyis hogy a ,,külvilág'' is nem csak az idő.
De ez már egy másik téma /volt./

tvir képe
Vadóc! Nem mondom, hogy nem így van. De ez milyen alaptétel?
2010. november 18. csütörtök, 6:38 | tvir   Előzmény

Vadóc! Nem mondom, hogy nem így van. De ez milyen alaptétel?

Miért nem j
2010. november 15. hétfő, 5:07 | Vadóc_33 (útkereső)

Miert nem jelent meg a hozzaszolasom?

Én magam úgy gondolom, hogy az idő, mint fizikai dolog nem
2010. november 15. hétfő, 17:11 | Nocsak nocsak

Én magam úgy gondolom, hogy az idő, mint fizikai dolog nem létezik.
Úgy szoktam fogalmazni, hogy az idő a természeti jelenségek ciklikusságának leírása. Egy fogalom pusztán amibe a napfelkeltéket és lementéket és egyéb bolygómozgásokat összegzünk.

A gyorsuló idő tehát inkább azt jelenti, hogy több dolgot akarunk bele sűríteni ugyanabba a ciklusba. A ciklus maga ugyan olyan rendszerint zajlik, mint 10 ezer évvel ez előtt.

Én semmiféle spirituális aspektust nem látok ebben.

Michaelita képe
ollóztam az internetről
2010. november 15. hétfő, 17:26 | Michaelita

"Az idő érzékelése

Az időnek nevezett benyomás valójában nem más, mint egyik pillanat összehasonlása a másik pillanattal. Erre a következő példával világíthatunk rá: ha megütünk egy tárgyat, az egy bizonyos hangot ad. Ha öt perccel később megütjük ugyanazt a tárgyat, az megint hangot ad. Az ember azt gondolja, hogy eltelt bizonyos időtartam az első hang és a második hang között, és ezt az intervallumot nevezi "időnek". Jóllehet amikor a második hangot hallja, az első hang már csak egy álomkép az elméjében. Egy információ, amely az emlékezetében létezik. Az ember az átélt pillanatot és az emlékezetében lévő pillanatot viszonyítja egymáshoz és ezt nevezi időnek. Ha nincs ez a viszonyítás, nincsen idő sem.

Az idő relativitását az álom során nagyon világosan átéljük. Hiába érezzük úgy, hogy órákig tartott, amit álmodtunk, valójában az egész csak néhány percet, sőt, másodpercet vett igénybe.

Az idő relativitása tudományos úton is felvetett konkrét tény. Einstein általános relativitás-elmélete kijelenti, hogy az idő gyorsasága egy tárgy gyorsasága illetve a vonzásközpont távolsága szerint változik. Ha a sebesség növekszik, az idő rövidül, összesűrűsödik, ha pedig a sebesség csökken, az idő nehezebben és lassabban telik, szinte "megáll".

Einstein "megmutatta, hogy a tér és az idő egyfajta sejtés, és ahogyan a szín, a forma vagy a nagyság fogalmai, ezek sem választhatók el a tudattól." Az általános relativitáselmélet szerint "az idő sem létezik függetlenül az őt mérő események sorozatától."

Mivel az idő egy érzet, teljességgel attól függ, aki érzékel, vagyis relatív fogalom. Az idő gyorsasága aszerint változik, milyen információ alapján mérjük. Hiszen az ember testében nincsen olyan természetes óra, amely teljes pontossággal mérné az idő múlását. Lincoln Barnett azt mondja : "ha nincsen olyan szem, amely szét tudja választani a színeket, akkor nincsenek színek, s ehhez hasonlóan, az időt mutató esemény hiányában egy pillanat, egy óra vagy egy nap semmi."

Forrás: http://www.azevolucioscsalas.com/zamankaderger.php

Ezt az oldalt kéne tanulmányozni szeretett Alfánknak:)
2010. november 15. hétfő, 17:42 | Éva.   Előzmény

Ezt az oldalt kéne tanulmányozni szeretett Alfánknak:)

miből gondolod,hogy nem ezt teszem? olvastam én is erről: az idő
2010. november 15. hétfő, 17:50 | alfa omega   Előzmény

miből gondolod,hogy nem ezt teszem?
olvastam én is erről:
az időt tényleg a változásokkal lehet mérni(nap járása,stb)
de fontos szerepe van a rövidtávú memóriának is ,hiszen nélküle .........miről is van szó?

drogok(meszkalin)hatása alatt teljesen átalakul az idő érzékelése.aldous huxley írt erről egy könyvet is(de előbb kijózanodott)

Alfa,én az oldal címére gondoltam,és az azzal kapcsolatos
2010. november 15. hétfő, 19:14 | Éva.   Előzmény

Alfa,én az oldal címére gondoltam,és az azzal kapcsolatos írásokra ott.
Az egy másik téma,nem az idő:)

A drogok és az idő érzékelése...,tudod miért?
Mert a tudat kitágul,és azt már nem tudod anyagi szinten megragadni ugye? A Tudatról van szó,nem a gondolkodásról,stb...
Ezért nem tudod Istent sem anyagi szinten sehogy sem megragadni,mert Ő is Tudat.

miért ne tudnám? nekünk ez a normál tudatállapotunk,nem vagyunk
2010. november 15. hétfő, 19:22 | alfa omega   Előzmény

miért ne tudnám?
nekünk ez a normál tudatállapotunk,nem vagyunk másféléhez szokva.
de ha mindennap beállsz,arra is át tudsz állni és kiismered ,hozzászoksz,onnantól nem lesz már furi
az agy sokmindenre képes ám(skizofrénia és társai)

Azt én tudom,hogy az agy sok mindenre képes:) de azt mondod miér
2010. november 15. hétfő, 19:40 | Éva.   Előzmény

Azt én tudom,hogy az agy sok mindenre képes:)
de azt mondod miért ne tudnád Istent anyagi szinten megragadni?
Hát próbáld meg,de a saját elképzelésedet mondd,ne amit a wikipédiás pasi erőlködött össze.

Ademon képe
(sóhajt) Ezeknek a dolgoknak a valóságtartalma max. annyi, mint
2010. november 15. hétfő, 19:39 | Ademon   Előzmény

(sóhajt)

Ezeknek a dolgoknak a valóságtartalma max. annyi, mint az evolúciónak. Lehet mellette és ellene is kiválóan érvelni. Arra jó, hogy gondolatban lehülyézzük a másikat ha nem ért velünk egyet, miközben mi magabiztosan hisszük, hogy nekünk van igazunk :) Persze mind megmaradunk az elméletek bűvkörében és kézzelfogható bizonyítékot nem tudunk szolgáltatni, mert 100%-osan nem is nagyon lehet.

Kérdem én, leszünk-e attól bölcsebbek és megvilágosultabbak, hogy tagadjuk az evolúciót vagy támogatjuk?

"Arra jó, hogy gondolatban lehülyézzük a másikat ha nem ért
2010. november 15. hétfő, 19:50 | KatiPotter   Előzmény

"Arra jó, hogy gondolatban lehülyézzük a másikat ha nem ért velünk egyet, miközben mi magabiztosan hisszük, hogy nekünk van igazunk :)" Ezt ki hogy fogja fel. Nem mindenki hülyézi le a másikat csak mert nem ért egyet... :) A magam részéről teljesen hiszek az evolúcióban, tekintve hogy vizsgáztam nem egyszer olyanból, ami számomra elég jól bizonyította, de attól nem tartom magam okosabbnak annál, aki tagadja, csak egyszerűen nem tanulta ezeket (vagy nem elég bizonyíték neki)... De biztos tud mást, másrészt meg a bölcsességnek semmi köze ehhez, ezt én is így gondolom.
Természettudományos dolgokon amúgy tényleg minek vitázni, van, aki részletesebben tanulta, van, aki kevésbé, de a bölcsesség nem tárgyi tudástól függ...

Ademon képe
Tisztelet a kivételeknek :)
2010. november 15. hétfő, 19:54 | Ademon   Előzmény

Tisztelet a kivételeknek :)

ez nem lehülyézés,hidd el nem ez a célom az evolúcióba nem
2010. november 15. hétfő, 19:55 | alfa omega   Előzmény

ez nem lehülyézés,hidd el nem ez a célom

az evolúcióba nem ástam bele magam,nem érvelek mellette,de tök hihető(jobban mint más)
viszont a lelki dolgok materialista ,ateista megközelítése szerintem bizonyította létjogosultságát,teljesen reális az egész .
a vallásos megközelítés nekem nem reális.

én értelek titeket,de ti engem(sokan) nem.ez jó jele hogy melyik megközelítés működőképesebb
persze nem ez a döntő bizonyíték

ademon. nem hiszel a bizonyítékokban?a tapasztalat nem bizonyít
2010. november 15. hétfő, 20:02 | alfa omega   Előzmény

ademon.

nem hiszel a bizonyítékokban?a tapasztalat nem bizonyít semmit?
minden relatív?agyszülemény ez is az is?

Ademon képe
Megmondom, most mi a tapasztalatom: Előttem egy monitor egy
2010. november 15. hétfő, 20:11 | Ademon   Előzmény

Megmondom, most mi a tapasztalatom:

Előttem egy monitor egy asztalon, ülök előtte itt én, aki néha gondol dolgokra, és pötyög a gépre, és időnként választásokat tesz ebben térben és időben. A környezetemben lévő dolgok kölcsönhatásban vannak egymással és velem. Ezt tudom biztosra, és az életem nagy részében is ez volt a tapasztalatom. Ezek történtek a jelenemben. Soha nem láttam még az evolúciót se az ellentettjét. És annak ellenére, hogy magam is hajlok az evolúcióra, be kell valljam a jelenemben csak környezetem van és a kölcsönhatások, engem is belevéve. Minden más könyve beleírt "vélemény" többé-kevésbé logikusan, tudósok által beismert ismeretlennel és hézagokkal. Viszont van egy fantáziám, ami független ezektől és határtalan a maga világában, habár az alapanyaga a világból van többnyire, mindent képes megteremteni. Erre nem hat se a determinizmus se az evolúció se semmi. Önmagában az a tény, hogy ilyen létezhet számomra legondolkodtató. De ez egy külön világ. Nem összetévesztendő a környezetemmel, még ha nagyon hasonlítanak is egymásra.

"Erre nem hat se a determinizmus" az hogy a fantázia csak a
2010. november 15. hétfő, 20:22 | alfa omega   Előzmény

"Erre nem hat se a determinizmus"
az hogy a fantázia csak a külvilág elemeit tudja kombinálni,módosítani,már eleve determináltság,ne tévesszen meg a színessége

az ingerhalmaz világ fórumom nem elég meggyőző neked?pedig ez csak így lehet,mert minden tapasztalat ezt bizonyítja .hol van ebben fehér folt?

Ademon képe
Az, hogy világi dolgokat alkalmazok benne, az még nem
2010. november 15. hétfő, 20:40 | Ademon   Előzmény

Az, hogy világi dolgokat alkalmazok benne, az még nem determinizmus. Az az észlelés amiről beszélsz. Az lenne az ha magától működnie ott minden. De nem megy anélkül, hogy ne engedném :) Nem beszélve, hogy szabadon, egyéni törvényekkel is tudok kombinálni. Hogy hozzátegyem: a semmiből is tudok itt valamit csinálni, szóval nem feltétlen kellenek a külső dolgok :)

A blog nem meggyőző mert egy valamit biztosan tudok: a választási képesség meglétének ténye, nem azonos a választás determináltságával. Az, hogy tudunk választani nem abból fakad, hogy determinált a választásunk. A választás determináltsága az, hogy igent mondunk a fizikai determináltságra, de ez nem a választás képessége, hanem az eredménye. Ha felfogod, hogy szabadon választhatsz "igen" és "nem" között akkor jössz rá, hogy habár általában mindig érdekek fűznek a választáshoz, ettől függetlenül tudsz okok nélkül is választani. Ez már önmagában egy érdekes dolog :)
Az, hogy logikus okok vezethetnek a választásokhoz az a szűkebb emberi mérce miatt van. De ha halhatatlanok és mindenhatóak lennénk vajon érdekelnének az okok, ha ezáltal a következmény is változtatható?

"ettől függetlenül tudsz okok nélkül is választani" erre egy
2010. november 15. hétfő, 20:52 | alfa omega   Előzmény

"ettől függetlenül tudsz okok nélkül is választani"
erre egy példát légyszi
egy választásodat mond el ami nem okozott neked előnyt bármilyen síkon

erre rohadtul kíváncsi lennék,bevallom én erre képtelen vagyok

Ademon képe
Basszus, most erre én szolgáltassak neked példát? :D :D Tedd meg
2010. november 15. hétfő, 21:34 | Ademon   Előzmény

Basszus, most erre én szolgáltassak neked példát? :D :D
Tedd meg, és kész :) Ne keress rá okot vagy magyarázatot, csak csináld. Ezek szerint csak nekem ennyire könnyű?

Feliratkozás Hírlevélre