"Hiszem, hogy életünk célja a boldogság keresése. Ez világos. Akár van vallásos hitünk, akár nincs, akár ebben vagy abban a vallásban hiszünk, mindannyian valami jobbra törekszünk az életben. Ezért azt hiszem, hogy az életünk meghatározó célja a boldogság felé való haladás." (Dalai Láma)

Idézet: Cutler Howard C.: A boldogság művészete c. könyvből. Ebben a könyvben a nyugati pszichológusnak a Dalai Lámával készített interjúsorozata arról szól, hogy a keleti és a nyugati ember által képviselt hitelvek hogyan ütköznek vagy hogyan egyeztethetők össze. A dalai lámával folytatott beszélgetésből kiderül, miként küzdhetjük le belső békénk megteremtésével mindennapi félelmeinket, depressziónkat, dühünket, aggodalmaskodásunkat, negatív szemléletmódunkat. Az ő megközelítési módja sokkal szélesebb és összetettebb szemléleten nyugszik, mely magába foglal minden kis részletet, mindazt a lelki gazdagságot és összetettséget, amit az élet kínál. Érveléséből a remény és a mérhetetlen szeretet hangja szól. Módszere a józan érveken, a közvetlen tapasztaláson, az alapvető hitek során alapszik: hit minden emberi lény jóságában, az együttérzés értékében, a jóindulat erejében.

“Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse.” (Dalai Láma)

Őszentségéről tolmácsával, dr. Kiss Attilával, a Szegedi Tudományegyetem angol tanszékének docensével beszélgettünk.
- Nem azért tolmácsolok a dalai lámának, mert olyan jól értek a buddhizmushoz, hanem azért, mert értek valamennyire a tolmácsoláshoz. Amikor első alkalommal látogatott Magyarországra a rendszerváltás után közvetlenül, a barátaim úgy gondolták: rám bízhatják, hogy tolmácsoljak neki, én pedig az addigi tapasztalataim alapján úgy gondoltam, hogy elvállalhatom.

– Milyen önök között a személyes viszony? Megengedik a körülmények, hogy közelebbi kapcsolatot alakítson ki őszentségével?

– Erről nehéz nyilatkozni, mert szerénytelenségnek tűnhet. Arról beszámolhatok, hogy most, amikor sokadszorra volt szerencsém találkozni őszentségével, én magam is úgy éreztem, sikerült kialakítanom vele egy olyasfajta kapcsolatot, amely alapján megengedhettem magamnak, hogy azt gondoljam: ő is számon tartja, hogy én tolmácsolok neki. Őszentsége különböző dolgokról híres, köztük arról, hogy elképesztő memóriája van. Legutóbb 2000-ben járt Magyarországon, azt megelőzően sok évig nem találkoztunk. Akkor az első napon nem tudtam neki tolmácsolni, mert külföldön voltam, Brüsszelben dolgoztam, de hiányolt, hogy hol van a tolmács, aki jó néhány évvel azelőtt fordított neki. Most, amikor tíz év után újra találkoztam vele, és a hotelban üdvözöltem, nagyon jóleső érzés volt, hogy megismert, és úgy éreztem, örömmel nyugtázta, hogy itt vagyok. Az előadásai dinamikájából és a tolmácsai visszajelzéseiből úgy vettem észre, az a véleménye, hogy a tolmácsolást illetően elfogadható és megbízható munka folyik.

– Amikor találkoznak, milyen protokoll alapján üdvözlik egymást?

– A dalai láma félelmetes memóriáján kívül arról is jól ismert, hogy állandóan felrúgja a protokollt. Vele a kormányőröknek azért van rendkívül nehéz dolguk, mert nem tartja be azokat a szabályokat, amelyeket a politikusok általában betartanak. Rendkívül közvetlen személyiség, nagyon emberi módon viselkedik, következésképpen nem várja el azoktól, akikkel találkozik, legyenek buddhista vagy világi emberek, és hogy áhítatos odaadással viseltessenek iránta, de ettől függetlenül természetesen ezt mindig megkapja. A formalitásokat nagyon gyakran szereti figyelmen kívül hagyni, nem azért, mert renitens magatartást akar mutatni, hanem mert közvetlen. Számtalan ilyen esetnek voltam szemtanúja a Parlamentben, illetve az őt fogadó tisztviselőkkel való találkozáskor. Mielőtt megérkezik, beállnak a kamerák, az őt fogadók felsorakoznak, mindenki ismeri a bemutatási protokollt. És akkor őszentsége energikusan beviharzik, és a protokoll onnantól kezdve nem működik. Odamegy az emberekhez, az egyiknek kedvesen meghúzogatja a szakállát, a másiknak megsimogatja az arcát, a sós mogyorót felbontja, és megkínálja a parlamenti képviselőket. Megpaskolgatja a szóvivő kezét, vizet önt a tolmácsnak. Ahogy bennem is, azt hiszem, mindenkiben az a legmeghatározóbb és legmaradandóbb élmény a dalai lámáról, hogy az emberben lévő, alkalmanként túlzó és miszticizáló elvárások ellenére is rendkívül emberi benyomást kelt.

– Nagyon nagy szeretettel és tisztelettel beszél róla.

– Örülök, hogy ezt mondja. Az a tapasztalatom, hogy nagyon fel tud töltődni az ember a dalai láma közelségében. Ez talán a legerősebb és legfontosabb élmény, amellyel gazdagodhatunk, ha találkozunk vele.

Forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/oszentsege_tolmacsa_voltam/2180231/

Igen "Őszentsége" -tényleg nagyon közvetlen személyiség, mármint ami nekem lejön a médiából!- én sajnos csak a régebbi előadására jutottam el, amin szintén telt ház volt, nagyon nagy élmény volt. A mostanira sajnos nem jutott időm, elmenni, viszont hála az Internetnek online, megnézhettem. ezért "Szeretném ajánlani mindenkinek ezt a nagyon jó oldalt, aki nem ismeri, esetleg": esoguru.com a címe. itt vannak ingyenes előadások, és fizetősek is, nagy tanítóktól -ha pl. valaki lemaradt a Dalai Láma Budapesti tanításairól, itt ingyenesen megnézheti, csupán csak regisztrálnotok kell, mindezzel csak segíteni szerettem volna!