Bár a keresőbe beírva, megtaláltam a topikod, nem éreztem úgy, hogy teljesen átfed a kettő.
Az a fele megvan, hogy bármilyen munkája is van az embernek, abban kiteljesedhet, tanulhat belőle, stb. viszont ettől még ott bökdös a kérdés belülről, hogy mitől függ, hogy valakinek hivatása lesz-e. És utóbbi alatt nem határolnám be a tevékenységi kört, inkább azt értem alatta, hogy valami nagyon rátaláltam érzés fogalmazódik meg az emberben, egy olyan dolog, amiben nem keresed azt, hogy mit tanulhatsz belőle, hogy találd meg az örömöd benne, hanem szinte neked "rendeltetett".

Vagy rosszul fogalmazom meg a kérdést és szerinted nincs is olyan, hogy hivatás?
Vagy lusta vagyok és nem akarok megdolgozni azért, hogy megtaláljam az adott dologban az örömöt, kiteljesedést, hanem egy kész örömre vágyok munka terén??
De ennyi elvvel soha nem lépne tovább az ember és nem keresne mást, vagy hozzá közelebb álló dolgokat.. nem tudom kicsit az elmélet és a gyakorlat ütközik bennem...

Ui: A te témád off az enyémhez képest vagy az enyém off és nem kellett volna leírnom??? ;)

Viszont most újra olvasva a topikodhoz kapcsolódó hozzászólásokat, viccesen éreztem magam, mert KatiPotter pont azt írta, ami bennem is megfogalmazódik... :) "Még új vagyok, és nem tudom, merjek-e írni dolgokat, valahogy ezt súgja a szívem, de nem tudom, mennyire illik ide, és ha nem, fáraszt-e másokat."
De valószínűleg ezt az önbizalomhiány mondatja velem, úgyhogy írok.;)

Valószínűleg igazad van abból a szempontból, hogy nem kell a szavakhoz ragaszkodni.
És azzal is adtál egy választ, hogy "Ha valakinek nagyon konkrét életfeladata van egy bizonyosfajta munkával, az úgyis felszínre kerül.De ezek, szerintem, nagyon kevesen vannak."
Ebből azt a választ következtetem, hogy tegyek, keressek, de ne éljek álomvilágban, hogy mindenkinek van egy életfeladatszerű munkája, ami a rátalálásra vár..;)

Bár most nem dolgozom, de éppen azon jár az agyam, hogy mit is csináljak ha újra itt az idő. Az előző munkahelyemmel elégedett voltam annak ellenére, hogy nem éreztem az életem központi részének. Nem azon járt az agyam a szabadidőmben, viszont volt bőven olyan része, ami kihívást jelentett, sőt sokszor kifejezetten éreztem hogy a fejlődésemet szolgálja, ha bizonyos belső gátjaimon túllépve meg tudok felelni a feladatnak. Számomra nagyon meghatározó egy munka tekintetében a légkör, és ennek is tökéletesen megfelelt. Kis cég, családias légkör, olyan emberek, akikkel jó egy légtérben lenni.