A mágnes rossz oldalán
Lehet az, hogy egy csomó mindent még nem tudatosan csinálok, még ha működőképesen is, véletlenül ráérzek? Elgondolkodtam ma ezen, hogy egy véletlen téma felé terelés és aztán kiderülvén, hogy az a másiknak is aktuális, az tényleg azt bizonyítaná, hogy megéreztem, csak nem vagyok rá tudatos, hogy ez a művelet lezajlott bennem, tudtomon kívül? Vagy máshol kell keresni az ilyen véletlen okát?
Mert akkor talán azok a megnyilvánulásaim működnek jól, amiket spontán cselekszem. De lehet hogy ez eddig is mindig jellemző volt? Például akár visszanézve életem néhány történésére, mintha az látszana, hogy egymásraépülnek szálak, kialakulva egy sztorivá szinte, véletlen döntések alapján létrejött, utólag kialakult komolyabb dolgokká/eseményekké, amik pozitívan befolyásolták az életem. Utólag minden úgy jó ahogy van, ez tiszta sor. Viszont nem tudatos, jólmegfontolt döntések előzték meg a pozitív dolgokat az a gyanúm.
Ugyanis, ha a vágyaimra levetítve nézem, akkor azok közül is kb csak azok teljesülnek mindig, amik nem tudatosak, csak belül mélyen voltak valahol, de még én magam sem vettem észre őket. Vagy meg ha igen, már rég elfelejtettem.
A lényeg, amire ki akarok lyukadni, hogy amint tudatosan akarok elérni valamit, csak távolodok a dologtól és ez bosszantó! Folyamatos tudatosodás közepette meg ez méginkább az. Mondjuk legalább felismertem hogy ez egy probléma, ez is valami.. Ez talán az egész életemre kihatott eddig, nem is gondoltam volna mennyire. Talán még azt is elmondhatom, hogy akkor vagyok sikeres amikor nem tudatosan döntök? (a nem tudatosság itt nem jelent részegséget, részegen minden döntés rossz tudnillik:)) Mert megfigyeltem amint észreveszem egy szituban a benne rejlő lehetőségeket, vagy "feltárul", lemodelleződik a fejemben egy választási útnak a lehetséges pozitív kimenetele, onnantól távolodok tőle és a másik véglet felé vevődik az irány automatikusan. Márpedig, ha azt a hallott dolgot vesszük alapul, hogy minden amit el tudunk képzelni, az már csak a megvalósulására vár, az elő van készítve nekünk - szóval ha ez igaz, akkor a fenti dolog meg nem más, mint egyfajta jövőbelátás, jövő-lemodellezés. Viszont lehet, hogy onnantól kezdve, hogy "látom" ezt az állítólagos jövőbeli képet, nem tudom levenni róla a szemem és úgy viselkedek mint egy elefánt a porcelánboltban.. Szóval egyelőre nem találtam rá még nálam működő módszert: hogy kell elengedni a vágyakat ha ez kell hozzá, hogy kell visszafordítani azt a képzeletbeli mágnest?
- jaguar blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
22 hozzászólásJó Téged újra olvasni. Annál is inkább, mert Magaddal együtt engem is megfogalmaztál ebben az írásodban. Néhány helyen szinte "szó" szerint...
Talán az AKARÁSSAL lehet nálunk a baj:
"amint tudatosan akarok elérni valamit, csak távolodok a dologtól és ez bosszantó!"
Legjobb nekünk talán mégiscsak a megérzéseinkre hagyatkozni, azok is csak jönnek valahonnét, lehet, hogy csak megkerüljük néha az egot.
Nem baj az, szerintem...:)
Lehet, hogy nem a célon, hanem a hozzá vezető úton van a figyelmed. Azt pedig, hogy hogyan válik valóra a cél, nem neked kell kitalálni, csak hagyni "sodródni" magad. Példa: Három éven keresztül leveleztem az A. betűs nagytestvérrel, mert volt négy millió forint tartozásom. Sokat gondoltam rá, ahogy visszafizetem, de csak nem jött a lottó nyeremény. Aztán egy hónapje elengedték az összes tartozást az utolsó fillérig. A másik pedig az, hogy hiába tartod a figyelmed a célon, ha az rögeszmévé válik, vagy közben nem hiszed el, hogy az valóra válhat, ha nem jöttél még tisztába azzal a blokkoddal, ami gátolja a megvalósulását. Erre használom a belső utazást. A blokkokat semmilyen módon nem tudod megkerülni... szerintem. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nekem segítség kellett eddig mindenhez. Annyira nem egyszerű, mint ahogy hangzik sokszor, ahogy olvassa az ember lánya.
...mert jó néhány évvel ezelőtt a Csillagoktól szoktam segítséget kérni és akkor se foglalkoztam a cél eléréséhez vezető úttal.
Kértem és kaptam. Néha egészen különös utakon érkezett a segítség...
Nem bírom magamban tartani, ezért leírom:
Tegnap este kimentem a "lakásom" elé egy cigire. Szokásom szerint a csillagokat bámultam közben. Először azt hittem, repülőgépeket látok, mert néhány csillag pulzálni kezdett.
Néztem másfelé, és az egész égbolton ugyanazt tapasztaltam. A csillagok mintha hunyorítottak, kacsintottak volna rám.
Velem nevetett mindegyik és én együtt örömködtem velük. Nagyon nagy élmény volt és még nem tudom miért kaptam, de majd biztosan rájövök.
És ha nem, hát az se olyan nagy baj...:))
Egyre többször fordul elő velem is ez a boldogság-öröm-elégedettség érzés, és tudom, hogy belülről jön, és tudom, hogy gyógyít. Nem igazán tudom szavakba önteni, de nagyon jó. Sajna a hétköznapok még eléggé bele tudnak rondítani, de igyekszem olyankor is elővenni, persze nem olyan könnyű, de majd csak kifejlesztem ezt a képességet is. Jó, hogy egyre többen vagyunk.
Ilyenkor az a baj, hogy csak az ego hiszi azt, hogy ezeket a dolgokat tudatosan akarjuk elérni. Valójában viszont az ego csak a felszín. Közben a mély tudat alattid, amit ha sikerül tudatossá tenned, akkor leszel csak tudatos, lehet hogy fél attól, hogy elérd azt amit az ego "tudatosan" akar elérni. Élve az előző Szeges-példával, tudatosan ki akarod fizetni a tartozást, de úgy, hogy a lottó nyereményt várja az ego. A tudatalattid viszont valószínűleg félt attól, hogy ekkora nyereményt nyerj, azt se tudta mit kezdene annyi pénzzel. De a tartozást megoldotta az élet, mert azt a tudat alatti is nagy valószínűséggel akarta. És az a valódi, tiszta akarat, amit lényed egészével akarsz. Az meg nem csak az ego. Onnantól, hogy valamin elgondolkodsz, hogy na ezt most tudatosan akarom, sanszos hogy már az ego keze van a dologban. A valódi tudatos akaratod többnyire abból látszik már csak, amit elérsz. Mint a tartozásnál is, a tiszta akarat csak arra terjedt ki, hogy a tartozás ne legyen, a lottó már csak az ego plusz vágya volt.
Uhh, nem is Szeges-példa volt, hanem Hiteles :) szorri:D
Hát, küzdök ezzel az egós dologgal. Most hallgatom Tolle Új földjét. Szépen elmagyarázza ezeket a dolgokat is, amiről írtál. Értem én, csak az egóm óckodik kicsit :) Talán azért könnyebb a Vonzásos oldalról közelíteni a dologhoz, mert így valahogy becsapod az egót. "Tudod, én csak miattad, érted, veled csinálom... jól van... jól van." De ha azt mondod: "Ismerlek, figyelmen kívül hagylak, és akkor minden jó lesz!" Végül is van amikor ez segít. Amikor éppen megkapsz valami kis negatívat, és még nem tértél magadhoz, akkor jól jön, hogy azonosítod az éppen munkában lévő egódat, de aztán mikor elkezded értékelni a helyzetet, akkor már megpróbálsz fordítani a gondolataidon, és a pozitív gondolkodást veszed elő. Vagyis én ezt teszem mostanában.
A tudatalattimat én egyfolytában pozitív megerősítésekkel "etetem". Tudom, hogy sokan bugyuta dolognak tartják, meg önbecsapásnak, de szerintem ha párhuzamosan gyomlálgatsz, és közben beadod az új gondolatokat, akkor hatásos lehet. A 30 éven keresztül hajtogatott hülyeségeket szerintem nem lehet egyik napról a másikra kiűzni, és lehet, hogy ugyanannyi idő kell, mire változtatsz rajtuk. Na jó, remélem nem ugyanannyi. Mondjuk, hogy az a célom, hogy a tudatalattimban ugyanaz legyen, amire valóban vágyom, ami a tiszta akaratom. Idő, mint a tenger...
Csak ennyit tudok hozzáfűzni. (nekem nem megy egyelőre, de jönnek a leckék)
Úgy tudom elképzelni, hogy van egy célom, és ahelyett hogy felülnék egy vonatra ami odavisz, megszervezem az átszállásokat, stb, belecsobbanok a folyóba, csupán a hitemet viszem magammal, hogy majd ott partra sodor. Addig meg csillagnézés :)
...akkor inkább:
"...belecsobbanok a folyóba, csupán a hitemet viszem magammal, hogy majd ott partra sodor. Addig meg csillagnézés :)"
És ha a hitedet biztos helyen tartod, akkor oda is sodor...
Nem olyan rossz dolog ám az, mint ahogy kinéz(het)...:))
Szia Jaguár,
Átérzem a helyzeted mert én is voltam ebben a cipőben és még bele-belelépek.
Talán segít az amit az egyik barátom tanácsolt nekem.
Azt mondta: A vágy és a szándék bár egy tőből fakad mégsem ugyanaz.Rohadt nehéz megkülönböztetni mert nincs olyan ember aki ne mosná össze a kettőt legalább egyszer az életében.
Egy egyszerű rajzzal mutatta be nekem a különbséget.
Képzeld el a tested mint egy fa és a két karodat magasba emeled.
Az egyik a vágy a másik a szándék.Attól függ melyiket táplálod figyelemmel, az fog erősödni.
Ha a vágyat táplálod, azt mindig az értelem és ego táplálja,míg a szándék egy érzelmi kinyilvánítás.
Az pedig hogy a vágyadat vagy a szándékodat valóra váltsd egyszerűen el kell felejteni és elengedni miután kinyilvánítottad.Nem értettem ezt akkor én sem de ő azt mondta hogy ezt mindenkinek éreznie kell magában és egyszerűen elengedni nem pedig megérteni és logikát keresni benne.
Magyarul is mondjuk hogy hallgass a szívedre talán ez lehet a kulcsa az elengedésnek.
Egy biztos én is vissza-visszapergetem magamban hogy mik azok amik eddig megvalósultak az életemben és rádöbbentem hogy azok a dolgok jöttek be igazán úgy és akkor amit nem görcsösen akartam hanem haladtam a nagy FLOW-val.
Nekem is volt egy időszak az életemben, amikor - visszagondolva - ösztönösen, megérzések által tökéletesen használtam a vonzás törvényét és később, amikor tudatosan át akartam formálni az életemet nem igazán működött. Most ha tervezel valamit annak a rezgésében vagy, ez fordítva működik nálam... Tehát komoly kétségeid vannak azzal, meg tudod-e ezt változtatni. A remény szintjére úgy lehet legkönnyebben felemelkedni, ha veszel kettő dolgot, amit sikerült megcsinálnod, és tervezett volt. Amikor a kétség eszedbe jut, csak ismétled mint egy mantrát, ezt meg ezt megcsináltam, ezért a tervem valóra válik. Ha viccesen hangzik a belső gyermek imádni fogja :-) Ilyen volt nekem: leszoktam a cigiről, leszoktam a gyógyszerekről és leszokom a szegénységről is... ( bejött... )
Akadályok, amit a tudat alatti blokkok okoznak, általában félelem, lefojtott szomorúság, veszteség. Ha feloldod a ezeket, nincs már akadály.
Lehet keresgélni meditációban, Tarottal, a Sanyi kártyájával az okokat, ha végképp nincs meg, ott a Hellinger.
Ha nincs tudatalatti blokk el lehet szúrni a vonzást azzal, hogy meg akarod szabni a teljesülés módját. Szerintem egy vágyat elengedni úgy lehet jól, hogy elfogadjuk, Isten tudja, kell-e ez nekünk vagy nem és milyen formában.
Én hozzá szoktam tenni magamban " és legyen meg a Te akaratod "
Ha ez már mind rendben van, még mindig előfordulhat, hogy nem jön össze. Ütközhet másik, régi vágyakkal, amik ott lebegnek a megvalósulás küszöbén, várva hogy felismerd, nincs már rájuk szükség és töröld őket, ez az elavult vágyak törlése.
Utolsó buktató, ha nem felejtettem ki valamit, hogy amikor tenni kellene érte rosszul döntünk, vagy sült galamb várás van... Itt jön képbe az elefánt a porcelán boltban szindróma, amit említettél. Pozitív megerősítések a legjobb orvosság valóban, én meditációban csinálom ezt, 21 napos ismétléssel. Nagyon ütős változásokat indít be, csak kapkodom a fejem néha, de már elkezdtem összeírni a következő 21 nap témáját...
köszi a válaszokat, főleg az utóbbi kettő talált be nagyon, meg hogy "hallgass a szívedre", ez a szókapcsolat félórán belül kétszer került a szemem elé. Humorgumo hozzászólásában, meg előtte szinte közvetlenül egy ilyen című könyvbe lapoztam bele csak mert tetszett a címe hogy egyáltalán miről szól, letöltsem-e:
"..lazulj el! Tegyél meg mindent, amit csak tudsz, hogy sikerüljön! Aztán mondd magadnak: "Nincs szükségem arra a (dologra), hogy boldog legyek." Felejtsd el és lépj tovább! A legtöbb esetben az eredmények nem maradnak el."
Plusz néhány perce kényszerültem ráeszmélni, hogy ha csak egy leheletnyit is, de vesztettem a türelmemből az elmúlt hónapokban. Na rákeresek a türelem szóra, erre az első idézet a fenti könyv írójától, ráadásul ugyanabból a könyvből ("Hallgass a szívedre" - végülis akkor már a 3.): "Ráfordított energia + Türelem = Eredmények".
Mindegy sok apró tényező lesz itt szerintem, Kati köszi nagyon komolyakat írtál, azt se tartom kizártnak most, hogy azok közül mindben ludas lehetek. na lesz itt meló hálistennek jóvan..:)
ez pedig annak a tökéletes elfogadása, ami most van. Nem tudsz kilépni egy helyzetből, ha még benne van a tanulni való. Isten maga az egész Univerzum, Egyetlen Egy. Ez olyan, ha türelmetlen és elégedetlen vagy, mintha a kedvesednek azt mondanád, hogy szeretlek, de ez meg ez meg ez már nagyon nem tetszik, bosszantó, kiábrándító benned. Vagy azt mondod, csodálatos vagy, elfogadlak úgy ahogy vagy! Melyik szituban kapod meg rögtön válaszként az áradó szeretetet? Isten ugyanígy szeret bennünket, ha elfogadásra és szeretetre nyitod a szívedet akkor van lehetősége Téged elárasztani...
Próbáld ki ezt a gyakorlatot - ma meglátok mindent ami szép. Hihetetlen, a figyelmed milyen dolgokat fog megmutatni...
akkor így kell elkerülni azt is, hogy az emberekben automatikusan a negatívat lássam meg elsőre és frusztrálva érezzék magukat a tekintetem/gondolatom elől?
a negatívat látod meg elsőre, akkor saját magaddal is elégedetlen vagy, belső háborúk zajlanak, vagy háború nélkül kizársz tulajdonságokat. Figyeld meg ezeket.
Ha az ember nagyon jó passzban van, sikeresnek érzi magát, nagy öröm érte, akkor sokkal toleránsabb. Még az egó szintjénél is feljebb ott van a semleges szeretet, ahol mindent szeretni tud az ember, ami létezik.
Lehet elfogadóan közelíteni az emberekhez, ha ezt magunkkal is meg tudjuk tenni. A belső párbeszéd amikor szeretet teli.
Ide illő pozitív megerősítés: Belemosolygok az Élet Tükrébe és az Élet visszamosolyog rám!
Kedves Kati!
Miért van az, hogy vannak időszakaim, amikor én magamban látom inkább a negatívat és nem a környezetemben? Illetve hogyan szokhatok le erről a rossz tulajdonságomról? Ebben is segít az általad sokaknak (nekem is) ajánlott tükör gyakorlat?
Szeretettel: Kriszti
melyik gyakorlat a legjobb, az dönti el mi az ok, amit oldani kell. Érzed a negatívot - ez így elég tág fogalom.
Első lépésként meg kell konkrétan fogalmazni, mit érzel és milyen fontos szükségleted szenved hiányt.
Ha alattomos, nem megnevezhető depis életérzés van, az lefojtott múltbeli trauma. A Hellinger terápia itt nagyon jó, lehet folytatni utána belső gyermek gyógyításával.
Ha a belső párbeszédet megfigyeled, az a részed, aki követel, szidalmaz, kinek az elvárásait, melyik szülőét közvetíti?
Át lehet írni az "apai-anyai cd-t " pozitív megerősítésekkel, 21 napig kell ismételni, hogy tökéletesen bevésődjön a tudatalattiba. Én kipróbáltam a Pénzmágnes anyag cd-jét, Gyurkó Zsolt Pozitív megerősítések cd-jét de százszor hatásosabb lett, amit magamnak kreáltam. Olyan hamar mély meditatív állapotba kerülök a saját hangom hallgatásától és ahogy ismétlem a mondatokat, olyan mintha a Felettes Énembe helyezkedve írnám be az utasításokat a mostani énembe.
Néhány mondat a következő cuccból, kedv csinálónak
- Aggodalmaimat átadom Istennek.
- Megértő és türelmes vagyok önmagammal szemben.
- Könnyedén elengedem, amire már nincs szükségem.
- Bátor útkereső vagyok újra, ha hibázom kijavítom, tanulok belőle.
amúgy meg tényleg. működik. ennyi. tökjó!:)
Csao,
Ha kell akkor a Hallgass a szívedre c.könyv Andrew Matthews-tól meg van nekem.Szívesen elküldöm csak dobj egy privát üzenetet.Nekem sokat segített.
köszi, de már letöltöttem én is! vagy rendes könyvként van meg?
pdf-ben van nekem is.