Napi személyes
Sziasztok!
Én egészen új vagyok az oldalon, kb. öt perce regisztráltam. Nagyon erőteljes napjaim voltak az elmúlt időszakban, az életem minden területen fejreállt. Munka, párkapcsolat, anyagiak, egészség a családban, szóval van stresszforrás rendesen. Teljesen egyetértek azokkal, amikor olyat olvasok, hogy megálltak a dolgok, semmi nem akar menni, stb. Abszolút át tudom érezni a helyzetüket, és a legrosszabb az volt az egészben, hogy nem tudtam, merre is kellene elindulni. Sőt, néha nem is akartam, ki akartam szállni az egészből. Aztán az utamba fújt a szél néhány olyan embert, akiknek segítségével rádöbbentem néhány nagyon fontos dologra. A döbbenet olyan erős volt, hogy egészen konkrétan belázasodtam tőle. Elindult a tisztulás.
Rádöbbentem például, hogy egész életemben a kerítésen ücsörögtem. Egészen egyszerűen képtelen voltam igazi döntéseket hozni. Erre, vagy arra? Ennek különféle okai voltak-lehettek, de engem igazán nem az okok érdekelnek, hanem a megoldás.
Csakúgy, mint oly sokan, én is hoztam nagyon komoly terheket a múltból, amik miatt elszabotáltam nagyon sok jót az életemben. Miután nem hittem magamban, minden elvesztettem, amit csak felépítettem. Ez most is így van, folyamatosan a hiány volt a figyelmem központjában. Ehhez járult a döntésképtelenség, szóval csoda, hogy túléltem. Húúúú. Ez kijött. Nem tudom, hogy is kellene folytatnom, szóval inkább most itt abbahagyom, kicsit zavaros a fejem a mai nap és a közelmúlt történései miatt, miután ma hallottam komolyabban az elengedésről, az elmúlt hetekben pedig egyéb egyéb segítséget is kaptam, ami alapvető változásokat indított el bennem. Nyilván folytatom, de egyelőre ennyi. Azért ha valakinek van hozzáfűznivalója, kérem tegye meg.
Hozzászólások
8 hozzászólásSzeretnélek megnyugtatni, ha lehet...
Amit most átélsz, a Te érdekedet szolgálja. Az átélt gyötrelmek képesek csak felrázni a lélekfonnyasztó punnyadásból: azt üzenik Neked, hogy változtatnod kell. Letipornak a földre, hogy erőt küldjenek az izmaidhoz.
Ott lenn jól körül fogsz nézni. Kit és mit látsz?
Síró énedet.
Hallgasd meg!
Megmutatja az Értékeidet.
Ezeket az Értékeket öleld magadhoz, nézz felfelé, és indulj! Nem fog lehúzni semmi, hanem minden röptetni fog. Segíteni. Hálából a tisztaságodért....
Szeretnélek megnyugtatni, ha lehet...
Amit most átélsz, a Te érdekedet szolgálja. Az átélt gyötrelmeid képesek csak felrázni Téged a lélekfonnyasztó "punnyadásból": azt üzenik Neked, hogy változtatnod kell. Letipornak a földre, hogy erőt küldjenek az izmaidhoz.
Ott lenn - ahová lezuhantál - jól körül fogsz nézni. Kit és mit látsz?
Síró énedet.
Hallgasd meg!
Megmutatja az Igazi Értékeidet.
Ezeket az Értékeket öleld magadhoz, nézz felfelé, és indulj! Nem fog lehúzni semmi, hanem minden röptetni fog. Segíteni. Hálából a tisztaságodért....
Kenya
Istenem, hogy ez milyen igaz!...Ma hálát adtam minden "rossz"-ért, ami történt velem. Nélkülük nem ébredtem volna fel. Nincs rosszabb, mint a punnyadás. Néha visszaesek, és ezt nem mindig úgy fogom fel, mint az utam velejáróját. Elengedek mindent, ami az irányítást szolgálja. Ma eljutottam odáig, hogy tényleg föl-adtam a dolgokat oda, ahol jobban tudják, mint én...
Bocsáss meg. Köszönöm. Szeretlek.
És ez persze a többi hozzászólásra is igaz. Köszönöm szépen a kedves fogadtatást! :-)
"Ma eljutottam odáig, hogy tényleg föl-adtam a dolgokat oda, ahol jobban tudják, mint én..."
Ok. Időt kértél odaföntről...
Az Égiek megkapták a küldeményed, de visszaküldik más formában, mert döntened mindig Neked kell Kenya. Félelem nélkül.
Talán csak annyit csatolnék Névtelen bejegyzése mellé megerősítésként, hogy használd fel a "lent" töltött időt arra, hogy alaposan megfigyeld a Benned rezdülő, mozgó érzéseket.
Ne félj tőlük.
Minél mélyebben beleéled magad, minél jobban átérzed a helyzeted, annál kisebb az esély, hogy valamikor még összefuttok odalenn...
Aztán csak hagyatkozz nyugodtan az új (meg)érzéseidre és hagyd, hogy vigyen magával a sodrás egy új irányba, ami az Életed felívelő szakaszát hozza.
Kívánok neked minden jót az Úton, ja és üdv a fedélzeten...:)
Megindítottál egy folyamatot, az átélt sokkok hatására elkezdtél sokkal intenzívebben önmagadra, de inkább önmagadba figyelni. Majd jönnek szép sorjában az új felismerések, traumák, örömök, új barátok, ismerősök.........Egy másik szakasza jött el az életednek, rajtad áll, tudsz-e élni ezzel a lehetőséggel.
A lelki gondjaidra válaszolt a tested.
Most úgy érzed, pokoli nehéz és még sokszor fogod ezt érezni, de valahogy mindig történik valami éppen akkor, amikor szükséges, ami helyrebillenti az egyensúlyt és tovább lök, szinte kényszerít a megkezdett úton.
Egy biztos, a segítség sokszor és sok helyről érkezhet, de a megoldást csak önmagad hozhatod világra. Olyan, mint amikor egy gyermek megszületik, fájdalmas, szenvedéssel teli, de határtalan öröm és boldogság.
Ne félj hát belemerülni, itt az idő Kedves Kenya.
Ha ez vigasztal, igaz, hogy még visszatérnek majd ezek a gyötrő érzések, hogy az ember nem tudja merre haladjon, de mindig jobb és jobb lesz. Talán most alakítod ki a nézeteidet, el kell kezdened dönteni, ,,ezt elfogadom, ezt már nem veszi be a gyomrom, "stb...
Ez elég ijesztő néha.
De gondolj bele, ha az ember folyton boldog lenne, sosem haladna előre, csak dagonyázna a jó érzésekben, míg elfelejti értékelni azokat. A rossznak tűnő pillanatok igenis kellenek, előre löknek az úton, terelgetnek, és ha visszatért a boldogság meg minden, akkor az ember tudja értékelni. Az élet ilyen hullámvasút.
Látszik, hogy most kissé össze vagy zavarodva, próbálj rendet tenni a fejedben, szívedben, és majd jönni fog a segítség, ki tudja milyen formában. Ők fent taszigálnak minket a jó útra, ha néha nem is vesszük észre. ;)
A spirituális élet tisztábban látására, megértésére viszont van egy remek eszköz: napló! ;)
Puszi, és sok szerencsét! :)
Hú, de régen jártam már a saját blogomban!
Gyötrő érzések? Szeptemberben jött az igazi fekete leves. Még egy csavarás, meg még egy kegyelemdöfés. Csak szépen fokozatosan, így azért kibírtam. Negyvenen túli férfi létemre végigbőgtem jó néhány éjszakát, sőt olyan is volt, hogy meg kellett állnom, mert nem láttam vezetni a könnyeimtől. Nem szégyenlem leírni, mert ez is én vagyok. Visszanézve nem tudom, ki segített, ki (vagy kik) fogta a kezemet.
A napló viszont nagyon jó ötletnek tűnik, mert sokszor jutnak eszembe kifejezetten jó gondolatok, amik aztán köddé válnak. Arról nem beszélve, hogy a tudatosság fejlesztése érdekében igencsak jó, ha tudom követni a dolgokat. A hullámvasutat. Fent-lent-fent-lent, stb, stb, stb.
Viszont fantasztikus volt megérteni többek között a ho'oponopono lényegét. "Köszönöm, bocsáss meg, szeretlek". Visszagondolva hálás vagyok mindenért, ami történt velem, mert enélkül nem jutottam volna el olyan emberekhez és tapasztalásokhoz, mint így. Ezek nélkül nem lehetnék az, aki most. Ez nem hencegés akar lenni, de tény, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Én túlzás nélkül mondhatom, néha nem álltam messze a haláltól. Mindig utólag látszik, mi miért történik. Illetve nem mindig utólag, azt is megtanultam, hogy itt és most kell lenni, akkor könnyebb megérteni a dolgokat. Zseniális a magyar nyelv. Gondolkodtatok már azon, mit jelent "jelen lenni"? Jel-en vagy, vannak intuícióid, de csak ha jelen vagy, most. Akkor jönnek a jelek. Onnan, ahonnan sosem csapnak be, nem vezetnek félre. Akinek van füle a hallásra, hallja. Hát fejlesszük a hallásunkat. Nem könnyű, mert rengetegen szeretnék kisajátítani, de a legnagyobb szükségünk mégiscsak nekünk van rá.