Hétköznapi tanítóim
Képzeletbeli hirdetés lehetne ez a mondat az élet üzenőfalán: "Tanítókat keresek, hogy bölcsebbé válhassak."
Az életem során mindig tanultam.
Akkor is - főleg akkor! - amikor nem vettem azt észre. Akkor is, amikor a leckék/házifeladatok az iskolatáska aljára penészedtek, hogy később aztán kíméletlen dupla munkát okozva orrom alá dörgölődjenek.
Évek sőt évtizedek alatt megtanultam tehát , hogy nem érdemes eldugni magam elől a feladataimat, de ehhez közben fel kellett ismernem a "feladat" szó jelentését.
A feladat a problémából származik.
Kétféle probléma van - mondta egykori szupervízorom -, az egyikből tudok feladatot csinálni azzal, hogy magaménak érzem, s akkor meg kell küzdenem vele. A másik féle problémáról fel kell ismernem, hogy nem az én problémám. Ezen át kell tudnom lépni, mint a tyúxaron! /Bocsánat, de kell ez a szó./
Nem is gondoltam, hogy milyen nehéz a kettőt különválasztani...
A másik felismeréshez akkor jutottam el, amikor tanítani kezdtem.
Ki is az, aki tanít? Én vagyok?
Én is igen. Egyidejűleg mindenki és minden tanít engem. Kvázi segít.
Csináltam egy képzeletbeli listát az életemben "megforduló" emberekről, ebben sorra vettem, ki mire tanított engem, esetleg a kettőnk találkozásából mi új született?
Nem vettem ehhez papírt és ceruzát, hagytam szabadon bejönni az embereket és helyzeteket. Az érzéseimet is hagytam szabadon megfogalmazódni. Először előfordult, hogy kelletlenül válaszoltam saját kérdésemre. Ott tudtam, hogy dolgom van.
Nagyon tanulságos gyakorlat. /Állandóan végzem:-)/Szembesít önmagammal.
A legnagyobb értéke abban rejlik, hogy észrevétlenül megtanít szeretni a másik embert. Csakis azért, amiért Ő. Amiért az életembe hozta a sors.
Nagyon nehéz volt idáig eljutnom, és még mindig keresem hétköznapi tanítóimat.
Te is az vagy.
Köszönöm.
szeklice
Hozzászólások
26 hozzászólásSzia!:) Én is így vagyok ezzel, szerintem mindannyian tanítványok és tanítók is vagyunk egyben. :)
Igen, Katika. Mindkettő egyben. Az EGY-ben:-)
szeklice
Az ember egész életében kapja a tanításokat, de legtöbbünk csak későn veszi észre, hogy "azok" tanítások voltak...
Ma már örömmel tanulok mindenkitől, mert tudom, hogy értem van és teljesen mindegy, hogy egy utcai koldus, egy kisgyerek vagy egy spirituális guru a tanítóm adott esetben.
Mindig az a lényeg, hogy megértsem és hogy a gondolatai, tapasztalatai közelebb vigyenek önmagamhoz...:)
Tőled most éppen a végtelen türelmet és a "jóságot" tanulom. Legalábbis úgy gondolom...:))
Amit bennem vélsz felfedezni, az már mind Benned van.
szeklice
Megdöbbentett ez a mondatod:,,Amit bennem vélsz felfedezni, az már mind Benned van. "
Bevallom, ezt én eddig mindig negatív értelemben gondoltam. Amilyen hibákat másban találok, az bennem van. Vagyis eddig csak a hibákra figyeltem.
Ez bizony nem engem dicsér.
Noa
Én úgy vélem, hogy ez bizony mégis Téged dicsér Noa kedves, mert azzal hogy észrevetted korábbi működésed, máris beengedtél a gondolataidba friss szellőt:-)
Hangolódnunk kell... A figyelmünk energiája azzal fog rezonálni, amire irányítjuk. S azt árasztjuk magunkból, amivel rezonálunk.
szeklice
szia köszönettel tartozom ezért a blogodért hogy közzé tetted... mert egy lépéssel ismét sikerült közelebb kerülnöm egy válaszhoz.
Köszönöm.
Hiszek abban, hogy boldog pillanatokat tudok okozni a másik embernek csupán azzal, hogy valamit cselekszem vagy mondok, sőt lehet csak annyival járultam hozzá az öröméhez, AHOGYAN cselekedtem vagy mondtam azt a valamit. Hiszem, hogy katalizátora tudok lenni a másik ember életének úgy, ahogy ő is megteszi ezt velem, akár tudja ezt, akár nem...
S ha erről még visszajelzést is kapok, az megerősít, mély örömmel tölt el.
Köszönöm Pedael.
szeklice
... ha nem csinálsz és nem mondasz semmit! ... :DDD
Kedves Hermess! Mire gondolsz? A szeretethez nem kellenek szavak például, és az önmagában is katalizátor, ilyesmire gondolsz?
Meghajtom a fejem Hermess.
A hallgatás gyakorlása feladatom. De nő vagyok, csicsergő, így hát nehéz még:-)
szeklice
...amennyit csak jónak látsz!
De az írást abba ne hagyd!
Kérlek... :D
Mi van Veled Szeges?
Ez a szerelmes hangulat meg nem volt Räd jellemzö.
De aranyos!;)
Csak szolok hogy en is itt vagyok! :)))
Mär ha jut mindenkinek....
Üdv!Erika
Tényleg nagyon szerelmetes hangulatban vagyok mostanában. Teljes régebbi énem és életem felszámolás alatt van.
Nemsokára a már húsz éve meglévő cégem is erre a sorsra jut.
Egész eddigi életemben viszonylagos jólétben éltem, jelen pillanatban viszont valahol a béka segge alatt tanyázok anyagilag, mégsem voltam ilyen kiegyensúlyozott és boldog talán soha eddigi életemben.
Mást jelent már számomra az érték és a mérték, mint eddig...
Csak annyi maradt a régiből, hogy biztosan tudom, annyim mindig lesz mindenből, amennyire éppen szükségem van. Nem is kívánok, kívánhatok többet...
A szeretetnek pedig olyan bősége van rajtam, hogy mindenkinek jut belőle. Hogyne jutna Neked is? Hiszen a "családom" része vagy. Meg különben is...:)
Nem is kellett volna említened... :))
Jaj a szívem ,Szeges! De meleg van.:)
Nem is Te lennél Te, ha nem így volna...:D
Egyebkent tudom nagyon jol csak ugrattalak!
Hálás vagyok a szavaidért.
Én is ilyen "felszámolást" éltem át az utóbbi időkben. A belepusztulás energiáját kellett önfejlesztővé varázsolnom. Hm... Könnyű ezt így leírni... megélni nehéz.
De érdemes vállalni a nehezebbet!
Igen.
Nehéz alázattal közelíteni a felénk érkezőhöz. Nehéz felismerni benne a nekünk segítőt. Sokáig kötnek a béklyók, miktől szabadulni új energiát jelent. /ÚJ ENERGIA=SZELLŐ/ Amint ezt működtetjük, könnyűvé, repdesővé, szerelmessé válik a lelkünk. Bárki és bármi iránt szerelmessé. Először csak mert együtt rezonálunk, aztán azért, csak mert van:-) Csak:-)) Ő:-)) Van:-))
Ó, ki kell mondani ezt , közzé tenni bátran, és jön a megerősítő csoda: lám, Te is épp ezt éled át!? De hisz' ez gyönyörű!
Ezért nem lehet véletlen drága Szeges, hogy egy hullámhosszra hangolódtunk, amit egy ebből a szempontból "kívülálló" tanú túlzott érzelemként aposztrofálhat. (Erikát most megölelem.)
A pénzhez való viszonyom = magamhoz való viszonyom.
Mikor fogjuk már elhinni, hogy a gondolataink teremtenek?
Soha gazdagabb nem voltam, mint most, amikor a Sors -bár én bárgyú módon hosszan tiltakoztam ellene -új aspektusokat tárt elém.
Látom a kicsit Nagyként. A hangya bokáját. A dongó lábaszárát./Skarma:-)/ A virágport. A virágot. A VILÁGOT!
Érdekes, ebből az aspektusból a pénz mint olyan, szinte csak a bankszámlám árnyéka. Eladtam az aranyékszereimet és lett belőle tüzelőm +megjavították az autóm. Vittem diót kosárszám a szomszédba, cserébe kaptam babot és krumplit. Meghallgattam valakit szívesen, legközelebb véletlenül épp olyan információt kaptam tőle, ami engem pátyolgatott az utamon... Mit feszítek én, hogy egyre több pénzem legyen, miközben az igazi TŐKÉMET kell felismernem! Itt kínálja magát szüntelenül bennem/körülöttem minden, ami ÉRTÉK!
Ezeket a gondolatokat kaptam ma Tőled drága Szeges.
A szívemben vagy.
Szeretlek.
szeklice
Köszönöm a tiszta, őszinte megnyilvánulásaidat az oldalon. Ezek némelyike olyan számomra, mintha nem is emberből fakadnának...:)
Maradj meg nekünk olyannak, amilyennek érzünk/érezlek. A tiszta, ártatlan lelki szépség hírnökének, a gondoskodó, mindenkire odafigyelő szempárnak, amelyik erőt ad, szeret és felemel minket.:)
Nagy-nagy szeretettel: szeges
De csak a teljesség kedvéért.
Nincs abban semmi hiba, ha valaki ezen alap energiasíkon kívül más csatornákon is kifejezésre juttatja a szeretetét, késztetése van örömöt okozni másoknak, vagy saját örömét megosztani másokkal.
Csatlakozom Szegeshez, hogy semmiképpen nem hallgatásra buzdítok az észrevételemmel...:D Mondd és tedd őszintén, kedves Szeklice, minél többször, mert az valahogy segíti a szeretet és öröm kiáradását. Felemel másokat is. Én is csak mostanában kezdem ízlelni, hogy ez mennyire jó!
Arra szerettem volna rávilágítani, hogy ilyet csak az tud megtenni, aki már önmagában kerek, és a középpontjában tud maradni ideje zömében. Magasan integrált személyiség, akinek nagyjából minden életterületén egyensúly van. Ő minden fajta energiát képes letranszformálni, és életerővé változtatva tovább sugározni. És annál többet kap mindenből, minél többet ad tovább. Míg aki csak elvenni képes, annak sohasem lesz elég. Azért vagyunk itt, hogy ezt megtanuljuk, hogy idáig, és még tovább eljussunk.
Mert nem mindegy, hogy szerelmes vagyok éppen, és ettől érzem magamat a középpontomban, ezért szeretni tudom a világot is, vagy kerek vagyok belül, és ettől vagyok szerelmes az egész világba...
Ha ez utóbbihoz társul még egy szerelem is - na akkor ott összeér a Föld az Éggel.
Kedves Hermess! A szeretet-átadás felemeli azt is, aki adja, és azt is, aki kapja, ezt én is tapasztaltam, és a legjobb érzés a világon. :)
Viszont az nekem fura, hogy erre csak az képes, akinek minden életterülete rendben van és "magas szinten" áll. Én mindenkit arra biztatnék, hogy ne érezze magát kevesebbnek, kevésbé szerető szívűnek csak azért, mert sok gondja van. Ez nem igaz, ő attól nem kevesebb, és nem is feltétlenül tapasztalatlanabb másnál. Sőt, amikor sok a gondunk, és akkor is képesek vagyunk meglátni a szépséget, szeretet adni és segíteni másokon is, akkor igazán erősnek mondhatjuk magunkat. Mindenki képes rá, ha akarja.
- mondta a rabbi harmadszorra is. :DD
"összeér a Föld az Éggel"....
Mint ahogy a jókor kimondott szó/gesztus összeérinti a rációt az érzelemmel. Igaz, Hermess?
Jó, hogy van Férfi és van Nő:-) Nagyon jó!
szeklice
És milyen jó, hogy vannak ilyen fűszeres gyógynövények!... :DDD
de nagyon szeretlek Titeket
fűszeres gyógynövény? Mh..