A harag legyőzése-újabb mese
Az elménk békéjét fenyegető egyik legnagyobb veszély a harag csapása. Munka közben gyakran támad bennünk indulat a főnökünkkel, a munkatársainkkal vagy a beosztottainkkal szemben. Aligha akad olyan nap, amikor a munkahelyünkön valaki vagy valami ne billentene ki a lelki nyugalmunkból. Azt tapasztaljuk, hogy az otthonunk is az indulatos kölcsönhatások melegágya. Az egyik családtag nem fizette be időben a
számlát, valaki felfalta a kedvenc csemegénket, a gyermekeink vitatkoznak, és fejfájást okoznak nekünk, a házastársunk pedig valamilyen elkötelezettséget vállalt a nevünkben, amit mi legszívesebben nem teljesítenénk. Ez a lista egyre csak hosszabb lesz. Még a munkába menetel és a hazautazás is felszítja az indulatainkat. A zavartalanul haladó forgalom hirtelen, minden ok nélkül megtorpan, és mi vagy tizenöt percig mozdulatlanságra kárhoztatva ülünk a dugóban. Feszült, ingerült, támadó hangulatban érkezünk a munkahelyünkre
Úgy tűnik, hogy az élet újra meg újra lecsap ránk valamilyen újabb helyzettel, amely dühödt állapotba juttat minket. Létezik-e valami ellenszer a haragra? A következő, dzsain hagyományból származó tanulságos történet bepillantást nyújt abba, hogyan fékezhetjük meg a mérgünket
Volt egyszer négy herceg: Vasudeva, Baladeva, Satyaka és Daruka. Egy napon önfejű, makacs lovaik egy sűrű dzsungelbe vitték őket. Mivel már későre járt, a négy herceg úgy döntött, hogy ott töltik az éjszakát, és csak reggel térnek haza. Kiválasztottak egy nagy indiai fügefát, hogy alatta térjenek nyugovóra. Mivel a dzsungel nagyon sötét volt, úgy határoztak, hogy felváltva őrt fognak állni. Mialatt hárman alszanak, a
negyedik őrködik, hogy védelmezze a többieket. Kis idő múltán az őrszem lepihenhet, és egy másik herceg lép a helyére. Elsőként Daruka maradt ébren. Mialatt a többiek aludtak, a harag egy szellem formáját öltötte magára, és odament az őrködő fivérhez
A harag szelleme azt mondta: „Nagyon éhes vagyok. Meg szeretném enni a három alvó társadat.” A herceg tiltakozott: „Ugyan már! Hogy képzeled?” Ezzel összecsapott a harag szellemével. Kemény küzdelem folyt közöttük. Mivel Daruka nem tudott a harag fölébe kerekedni, érezte, ahogy egyre növekedett benne az indulat. Ám minél mérgesebb lett, ellenfele annál több energiát nyert tőle. Erőtől duzzadóan, a harag végül megütötte a herceget, megsebesítve ezzel a lábát. Daruka ettől összeesett, a harag szelleme pedig elinalt. Ekkor felkelt a második herceg, Satyaka, mert ő következett az őrködésben. A nagy sötétségben nem vette észre, hogy Daruka öntudatlanul és sebesülten fekszik.
Mialatt a többiekre vigyázott, őt is megkörnyékezte a harag szelleme. Az elsőhöz hasonló vita kerekedett közöttük amiatt, hogy a harag fel akarta falni a többieket. Satyaka is harcba keveredett vele, és sikertelensége miatt ő is egyre ingerültebb lett. Indulata csak tovább táplálta ellenfele tüzét, és ettől annak ereje egyre nagyobb lett.
Végül ezt a herceget is leverte a lábáról, aki eszméletlenül rogyott össze. Amikor eljött Baladeva ideje, hogy felváltsa a testvérét az őrködésben, ugyanaz játszódott le, mint korábban: Baladeva dühétől a harag szellemének az ereje egyre csak gyarapodott, és végül elegendő erőt szerzett ahhoz, hogy ezt a herceget is legyőzze. Végül Vasudeva került sorra a virrasztásban.
A harag szelleme elbizakodottan, ugyanazt a játékot próbálta végigjátszani vele is, mint a testvéreivel. Azt mondta a fiúnak: „Márpedig most megeszem a társaidat.” A negyedik herceg azt felelte: „A helyzet az, hogy ezt csak akkor tudnád megtenni, ha legyőznél engem.”
Megkezdődött közöttük a harc. Vasudeva azonban ahelyett hogy haragra gerjedt volna, csupán megállapította, és méltányolta, mennyire erős, bátor és gyakorlott a harag szelleme. A küzdelem során mindvégig megőrizte a nyugalmát. Minél nyugodtabbá vált, az ellenfele annál több erőt veszített. Végül Vasudeva nyugalmától annyira legyengült a szellem, hogy a herceg legyőzte őt, és megmentette a testvéreit. A pirkadat fényénél Vasudeva felfedezte, hogy mi történt. A testvérei törött csontokkal feküdtek a földön. Amikor megkérdezte őket, hogy mi történt velük, elmagyarázták, hogy egy gonosz szellem művelte ezt velük. Vasudeva erre azt felelte nekik: „Ez a harag szelleme volt.Az egyetlen teendő vele szemben, hogy az ember nyugalommal gyengítse az erejét.” Majd megmutatta nekik: a harag szelleme holtan hevert a földön
Ez a harag feletti uralom titka. Minél inkább feltüzeljük magunkat, annál dühösebbek leszünk, és ez az erő a hatalmába kerít minket. Végül eljutunk egy olyan pontra, ahol már teljesen elveszítjük az uralmunkat, és végül olyasmit teszünk, vagy mondunk, amellyel megsebzünk másokat és magunkat is. Vegyünk erőt a haragon, maradjunk békések, bármilyen helyzettel kerülünk is szembe! Ha problémák adódnak az otthonunkban, a munkahelyünkön, vagy a forgalomban az utakon, ne reagáljunk haragosan! Megállapíthatjuk, hogy előfordulnak bizonyos problémák, és lépéseket tehetünk azok megoldása érdekében. Megpróbálhatjuk azt is, hogy beszélgetéssel vagy megoldás keresésével kiküszöböljük a nyugtalanság forrását, miközben elkerüljük a kialakulóban lévő haragot. Az indulat nem szünteti meg a problémát. Sőt, inkább az lesz a következménye, hogy felmegy a vérnyomásunk, mert a „támadás vagy menekülés” hormonja kering az egész testünkben, amely megbetegít, és gyötrő, szűnni nem akaró
nyugtalanságban tart minket. A harag nem állít meg másokat abban, amit tesznek, minket azonban beteggé és tehetetlenné tesz.
Ha viszont megőrizzük a lelki egyensúlyunkat, akkor az összes ügyességünkkel, képességünkkel teljesen az ellenőrzésünk alatt tudjuk tartani a problémát, és ezzel rátalálhatunk egy sokkal hatékonyabb megoldásra. Így rengeteg energiánk marad a nehéz helyzet megoldására
Vajon milyen lépések vezetnek el a harag legyőzéséhez?
Először is, ha úgy érezzük, hogy növekszik bennünk az indulat, ne azonnal mondjunk, vagy tegyünk valamit! Vegyünk inkább egy mély lélegzetet, és csendesedjünk le! Majd üljünk le meditálni! Emelkedjünk ki a helyzet fogságából, maradjunk egyedül, és merüljünk bele a meditáció nyugalmába! Ha haragos gondolatok próbálnak felbukkanni az elménkben, kérdezzük meg magunktól: azt szeretnénk, hogy a harag szelleme megerősödjön, vagy le akarjuk győzni?
Ha fölébe akarunk kerekedni, akkor, akár Vasudeva a történetben, mi is megtehetjük, hogy nem engedjük, hogy indulatunk táplálja a harag szellemének tüzét. Ismerjük fel, hogy minél tovább megőrizzük a nyugalmunkat, a kiegyensúlyozottságunkat, és a higgadtságunkat, annál kevesebb lesz a harag energiája, majd fokozatosan eltűnik...
Semmisítsük meg a haragot a nyugalmunkkal, az egyensúlyunk megtartásával, az önuralmunkkal! Azt fogjuk tapasztalni, hogy bár minden nap folyamatosan ugyanazok a helyzetek ingerelnek bennünket, nem válunk azok rabszolgáivá. Nyugodtan éljük meg ezeket a kihívásokat, sokkal alkotóbb, nemesebb célra használva a testünket, az elménket és az energiánkat. Ezáltal boldogabbnak, vidámabbnak és sokkal békésebbnek fogjuk érezni magunkat
Hozzászólások
94 hozzászólásNagyon tetszik ez a mese. :) Most az jutott eszembe, ha lesznek gyerekeim, elmesélném nekik, persze a megfelelő időben.
*Talán legjobb ha tudatositod a HARAG O K Á T ! Tehetetlennek, és kiszolgáltatottnak, sarokba-szorítottnak érzed magad 1 helyzettől. Ha tudatosítod érzelmeidet, már "beljebb vagy!"
*Egy másik módszer: CSERÉLD A HARAGOT CSODÁLKOZÁSRA! "Jé! Ők ezt így csinálnák/gondolnák/érzik? " Ezzel az energia fajtája már nem olyan negatív, nem hívsz be magad mellé TESTETLEN, esetleg ROSSZINDULATÚ S Z E L L E M E K E T ! Merthogy ők léteznek - ez a valóság, és nem mese.
*Az V.ker Ferencziek tere 4-ben van a SZELLEMI BÚVÁROK EGYESÜLETE. kÖNYVTÁRUKBA BELÉPNI 3.000.-Ft, de ha megvásárlod az egyik utólsó példányát a "TANULMÁNYOK A SPIRITIZMUS KÖRÉBŐL" C. munkát, akkor 1 KIVÉTELES TUDÁSBAN és IZGALMAS OLVASMÁNY-ÉLMÉNYBEN lesz részed - többek közt a HARAG EREDETÉRŐL...!
*A műben szó esik többek közt SZELLEMEKET L Á T Ó médiumokról, akik azt mondják, baromi nagy HARC folyik a JÓ és a GONOSZ,azaz ISTENTŐL elpártolt szellemek között.az előbbiek állítólag minden RAFINÁLT ESZKÖZT bevetnek, hogy Te ne tudj a "SZERETET"-oldalon megmaradni.
Ha érdekel a könyv, fénymásolatot is készíthetsz az én példányomról -talán ez a legolcsóbb megoldás! /Két kötetes,kb 700 oldal/
Én a 1153 XV.Eötvös u.89.-ben lakom elvileg, néha az internetemet 1-2 hétig meg sem nézem, de telefonon felhívhattok, ha kell e könyv! 70/52-33-906 begin_of_the_skype_highlighting 70/52-33-906 end_of_the_skype_highlighting
*A HARAG energiáját jó megsemmisíteni, meg a hozzá tartozó ELMÉDBEN FUTÓ
P R O G R A M O T is , amivel kihúzod atalajt a HARAG lába alól!
Ez nem agykontroll, hanem annál precízebb módszer. Van egy Édesvíz könyv - jó esetben még taláni belőle 1-1 példányt - talán vidéki könyvesboltban...
Robert Detzler: S P I R I T U Á L I S V Á L A SZ T E R Á P I A .
INTERNETCÍM: www.spiritualisvt.com Az én tanárnőm ott is megtalálható:
Potocznik Gitta...A személyes TISZTÍTÁS IS JÓ, DE LEGJOBB HA MEGTANULOD A MÓDSZERT, és akkor tudod önmagad rossz-érzéseit - akár naponta - tisztítani.
Az én életem már jó fordulatot vett: csodálatos partnerre találtam...miután gy pár - talán Isteni próbatételt kiálltam...és tisztítottam magam hónapokon keresztül szorgalmasan az SVT-technikával.
Hát ennyit hirtelenjében a HARAG-ról..
Nem szeretnék ünneprontó lenni, de akkor mi van a negatív érzéseink megélésével? Régebben én is ezt tettem, felülkerekedtem, illetve felülemelkedtem, megvizsgáltam, miért is haragszom, mi motiválja a másikat, stb-stb. Aztán ennek az lett a következménye, hogy a felülemelkedések valójában óriási elfojtások lettek, s gyakorlatilag pofozóbábúvá váltam. Valóban szép a mese és a mondanivalója is hasznos, ha azt vesszük figyelembe, vagy úgy tekintünk rá, hogy mindenképpen fejlődésünket szolgálja, hiszen a nem megélés következtében azt tapasztaljuk, hogy iszonyat nagy kakiban vagyunk és a felülemelkedésünk valójában nem más, mint elfojtás. Szerintem.
Szerintem ha önmagunkban megéljük, de törekszünk arra, hogy ne másokon csattanjon (ez az "üljünk le kicsit meditálni"-rész), akkor az úgy pont jó mindenkinek. Akkor se az emberre irányítsuk a haragot, hanem a tettére. És csak utána próbáljuk higgadtan megbeszélni a másikkal. Ez sokszor nagyon nehéz. Nekem van, amikor nem sikerül még, de igyekszem.
adni, úgy hogy a másik emberre ne irányuljon. Az önfegyelemre így szükség van, az irányításhoz, de mivel nem a másik ember kapja, a haragot nem tápláljuk vele. Hogyan lehet kiadni? Néptelen helyen, üres szobában ordíts, káromkodj, csapkodj. Gyerekeimnek szoktam mondani, káromkodj, de nem mindegy, mit mondasz, ó az a rohadt k@rva élet, vagy azt, hogy Te vagy egy rohadt k@rva! Vidékieknek ajánlott a favágás :-)
Bármennyire is tiszteljük a keleti kultúrák tanításait, a nyugati ember személyisége összetettebb és ráadásul stresszelt, rohanós...Kezdő meditálók nem is tudnak "leengedni" ha nagyon dühösek...
Aztán ha már a gőz elszállt, tiszta fejjel, meg kell nézni, egyáltalán jogos volt-e a harag és mit tehetünk a jövőben az ilyen helyzettel. Nagyon sokat segít a másik ember iránti empátia, ha beleérezzük magunkat a helyébe, neki mi hiányzik ahhoz, hogy a világ kerek legyen...
Favágás tényleg jó... amikor dühből vágtam, akkor hamar lefárasztott, de jó... :)
Meg a másik, amit használtam, a dühből való bicajozás.... amikor düh van, odalépni és tekerni, mint az őrült kifulladásig... meglepődtem magamon, hogy milyen plusz erőt tudtam kisajtolni így... mondjuk nem sokáig, de az elég volt.
"Egyszer valaki megkérdezte Teréz anyát: „Váltál-e valaha is haragossá az összes társadalmi igazságtalanságot látva magad körül Indiában és a világ más részein végzett munkád során?” Teréz anya szép válasza így hangzott: „Miért kellene energiát pazarolnom a haragra, amikor szeretetre is fordíthatom azt?” Teréz anya válasza olyan magasztos nézőpontot példáz, amely szerint mi is vezethetjük életünket. Naponta számos helyzetbe kerülünk, amelyek indulatot válthatnak ki belőlünk. Néha méregbe gurulunk, amikor valaki megsért vagy megbánt bennünket. Esetenként attól veszítjük el a türelmünket, ha azt látjuk, hogy másokat ér sérelem. Olyan társadalmi igazságtalanságokkal is találkozhatunk, hogy az emberek egy csoportjával tisztességtelenül bánnak. Ilyen helyzetekben úgy érezhetjük, hogy valami rosszat követtek el, és nem vagyunk képesek figyelmen kívül hagyni azt, ami történik. A különbség abban van, ahogyan az igazságtalanságra reagálunk. Megvan a képességünk arra, hogy válasszunk. Válaszolhatunk haraggal, vagy felülkerekedhetünk rajta, és szeretettel helyettesíthetjük. Teréz anya azt választotta, hogy a haragot a szeretet erejével fékezte meg. Rengeteg a harag és erőszak a világban. Az ember minden városban, faluban és otthonban találkozik a harag kirobbanásaival. A haragra adott méreggel teli válasz csak olaj a tűzre. Hogyan fékezhetnénk meg a tüzet, ha szítjuk a lángokat? Ki kell oltanunk azt. Még több tűz hozzáadásától nem várhatjuk a harag megszűntét. A harag hevét csak szeretettel csillapíthatjuk le. Ahelyett, hogy még több indulatos szóval toldanánk meg a vitát, inkább adjuk a kedvesség balzsamát, hogy lehűtsük mások felindulását. Ne mérgezzük a légkört az indulatok rezgésével, inkább
szeretetteljes gondolatokkal tisztítsuk meg azt! A haragos reagálással rengeteg energiát veszítünk. Ez a fajta válasz könnyen legyengít, kimerít bennünket. Ám, ha az energiánkat szeretetteljes válaszra fordítjuk, nemcsak harmóniát teremtünk, hanem fel is töltődünk ettől a szeretettől. Amikor figyelmesen, kedvesen cselekszünk, megnyitjuk az ajtót Isten szeretete előtt, amely ránk árad, megtölt és felemel bennünket. A következő alkalommal, amikor igazságtalan, méltánytalan helyzetben találjuk magunkat, harag helyett élhetünk a szeretetteljes válaszadás lehetőségével. Mind a szituációban, mind a saját közérzetünkben érzékelni fogjuk a pozitív válaszunk hatását. Éppen elég harag van a világban. Mi hozzunk harmóniát és békét erre a földre! Győzzük le az erőszakot szeretettel! Ha így cselekszünk, tapasztalni fogjuk, hogy ennek a magatartásnak a jótéteményei fodrozódó hullámokként terjednek majd tovább, és környezetünk, közösségünk,társadalmunk a béke kikötőjévé válik majd ebben a világban"
/Sant Rajinder Singh Spirituális gyöngyszemek a megvilágosodott életért/
"Egy Brahman egyszer meghívta a házába Lord Buddhát, hogy ebédeljen vele. Ő elfogadta a meghívást. Amikor megérkezett vendéglátójához, kiderült, hogy az egészen más céllal hívta meg. A Brahman bírálni és sértegetni kezdte. Buddha nyugodtan figyelte a Brahman támadó szóáradatát. Ez így folyt egy ideig. Végül Buddha megkérdezte:
„Gyakran jönnek látogatók a házadba, jó Brahman?”
„Igen” – bólintott a másik.
Buddha így folytatta a kérdezősködést: „Milyen előkészületeket szoktál tenni a vendégeid fogadására?”
„Ünnepi lakomát készítünk” – mondta a Brahman.
„Mi történik, ha ők nem érkeznek meg?” – faggatta tovább Buddha.
„Mi magunk esszük meg, amit nekik készítettünk” – válaszolta a Brahman.
„Nos, engem ebédre hívtál, de kritikával és kemény szavakkal vendégeltél meg. Úgy látszik, hogy nekem sértegető szavakból készítetted a lakomát. Én azonban ebből nem kívánok enni. Így hát kérlek, vedd vissza, és fogyaszd el magad! – felelte Buddha, és elhagyta a Brahman házát. Buddha megértette, hogy nem finom ételekből, hanem durva, becsmérlő szavakból készített lakomára hívták. Ahelyett, hogy válaszul ő is hasonlóan éles szavakkal támadta volna a Brahmant, nem kívánt osztozni a haragban, ezért inkább elhagyta a helyszínt. Így az indulat arra szállt vissza, akiből az kitört. Buddha a következő tanácsot adta a tanítványainak, akik tanúi voltak az egész jelenetnek: „Soha ne toroljuk meg hasonló eszközökkel azt, amit ellenünk tesznek! A gyűlölet soha nem ér véget a még több gyűlölködéstől.” Az életben sokszor kerülünk szembe olyan emberekkel, akik bántó megjegyzéseket tesznek ránk: sértegetnek, gáncsoskodnak, mindenfélének elmondanak minket. Ahelyett, hogy az ő szintjükön szállnánk harcba velük, ne fogadjuk el tőlük ezeket az „ajándékokat!” Ekkor a haragjuk nem árad ránk, hanem náluk marad. Ha visszavonulunk az ilyen helyzetből, akkor rájönnek, hogy magukra maradtak a dühükkel. Hamarosan felismerik majd, hogy mit tettek. Szembesülnek vele, hogy mennyire nyugodtak maradtunk a mérgükkel szemben. Előfordul, hogy meglepődnek azon, hogyan voltunk képesek szeretettel szembenézni az indulatukkal, és az is lehet, hogy tisztelet ébred bennük irántunk.
Amikor a nap folyamán olyan emberekkel kerülünk össze, akik nagyon kötekedők, vádaskodók velünk szemben, fogadjuk a szavaikat nyugodtan! Először bizonyosodjunk meg arról, van-e valami igazság abban, amit mondanak! Ha van, akkor fogadjuk ezt úgy, mint egy leckét, amely a javunkat szolgálja. Ha viszont nincs semmilyen valóságtartalma a szavaiknak, ne fogadjuk el a harag „ajándékát!” Ne hagyjuk, hogy magukkal rántsanak minket az ő szintjükre! Így meg tudjuk őrizni a higgadtságunkat és békességünket. Nyugalommal viszonozzuk az ő ellenséges magatartásukat! Hagyjuk rájuk a haragjukat, és szabadon, békésen, vidáman folytassuk az utunkat! Így a figyelmünket a spirituális célunkon tudjuk tartani, és pozitív hatással leszünk környezetünkre."
/Sant Rajinder Singh Spirituális gyöngyszemek a megvilágosodott életért!
http://www.youtube.com/watch?v=5NBmDTE-8xs
http://www.youtube.com/watch?v=xRQKZw91RCk
Sok Szeretettel!Erika
a düh nagyon nagy és kicsúszik a kontroll a kezünkből, ráadásul nem arányos a kiváltó okkal akkor tudhatjuk elfojtott trauma kívánkozik kifelé. Bevonzza a hasonló sztorit, ráadásul gondolkodásban, indulatban és erkölcsiségben arra a szintre csúszik vissza az ember, amikor az elfojtás megtörtént. Hányszor látni értelmes felnőtt emberek óvodás szintű viselkedését. Meg lehet tartani a kontrollt amikor csak cirógat az ingerültség, elvonulni és kibontani az okot. Ha már benne van az ember a közepében akkor csak lezajlanak a történések.
Nem segít és nem megoldás az adott helyzet boncolgatása és megélése. Mert ameddig a gyökér probléma nincs feldolgozva az ember úgy viselkedik mint egy gyökér :-) És gondolja nekem a világ a csúnya arcát mutatja, jöhet a világfájdalom, megrekedés.
Jók a belső gyermek meditációk és ha a házi munka nem megy, jöhet egy Hellinger...( és utána még belső gyermek meditációk :-))
Ez a példa kikívánkozik belőlem...Gondoljatok bele, egy egészen pici csecsemő, ha magára van hagyva, talán egy napot sem él túl...Ha megéli az elhagyatottságot, felnőttként foggal-körömmel kapaszkodik kapcsolatokba, ha küzd, az életéért küzd, akár egy-két napos elhagyatottság megélése ellen...
Valami még dereng, homályosan...:)
igaz, Szeges?
Aki meg bekapta a tüzes jegyet, pláne ascendenssel együtt, van lehetőség meghaladni...
...feladtad a leckét Kati, mert nem értek kínaiul...:D
hogy már régebbi életekben ezt Te megoldottad. Aki meg "élvezi" a tüzes jegy negatív hatását, az lépjen a fejlődésben egy magasabb szintre.
Düh átformálása teremtő erővé - tüzes energia = mozgás, változtatás - magunkat, belül...és utána a külső körülményeket is.
Valami ilyen harmónia alakulhat ki
tűz - lerombolja a régit
föld - felépíti az újat
víz - megtölti érzelemmel
levegő - megtölti értelemmel
éter - megtölti spiritualitással
A dualitásban, amíg nem tudunk kilépni belőle, csak szépen lépegetünk felfelé...
Közben elolvastam az anyagot, elsőre kicsit sok. :)
Köszi!
meg a lényege - jellemző lehet...
minél tudatosabb vagy, annál kevésbé.
Nagyon szép kis mese, nekem pont jól jött, mert mostanában gyakran vagyok mérges (mérgezem magam).
Nekem a csapkodás nem igazán szokott bejönni, inkább csak dohogok meg füstölgök, mint a szenes pirítós. Egyébként nem tudom melyik a jobb/rosszabb, ha elfojtjuk a haragot, vagy ha folyton újra meg újra megéljük. Egyik sem tűnik jó megoldásnak... :P
Érdekes amiket írtok mert nekem amikor olvastam ezt a mesét, azt adta hogy éppen azzal nyerünk ha hagyjuk magunkban a haragot tombolni és ezt úgy érjük el ha feladjuk az ellenállásunkat a szituációval vagy személlyel szemben és szeretettel fordulunk felé mert tudjuk hogy a belső forrás amihez kapcsolodunk abból nem tud kizökkenteni senki és semmi csak saját magunk.
Még nekem is sok tanulnivalóm van a harag kezelésével de hiszem és tudom hogy ezalatt a pár év alatt amióta foglalkozom az önismerettel,egyre hatékonyabban kezelem ezt a "negatív" érzelmet.
Nekem is sokat segít ha levezetem fizikálisan ( pl: sport az valóban nagyon jó ) a haragom.
A favágás tényleg rohadt jó igaz egyszer volt hozzá szerencsém mert pesti gyerek vagyok :), viszont ehelyett szoktam otthon a párnát nagyon erősen püfölni vagy ha tehetem üvöltök a párnába:):).
Mindkettő nekem bevált,igaz egyre inkább azt érzem az a helyes módszer ha hagyom hogy elöntsön a harag ha egy szituáció vagy tett,vagy szó,vagy személy kellemetlen számomra, és most már nem elsunyogom a dolgot hanem igyekszem rögtön hangot adni annak ami nem tetszik,így nem cipelem magammal a rossz érzést.Ez nekem arra jó hogy az önbecsülésem nő és a belső forrásomhoz is hamarabb visszatérek ha kizökkenek.
ezt én írtam az előbb csak elfelejtettem bejelentkezni:))
SZép napot mindenkinek:D
Mert minél inkább hagysz magadban garázdálkodni egy érzést, annál inkább rákonfigurálódik/hangolódik az asztráltest, és később már táplálékul kívánja azt a rezgést.
Szerintem addig jó megélni, átélni, nem lenyomni, amíg ki nem derül, fel nem jön a gyökérok. Addig elfojtás lenne a meg nem élés. Onnan kezdve viszont, amikor tudatosult az eredeti trauma, és csináltunk rá megfelelő számú kioldást, programfelülírást - már nem szerencsés hagyni bejönni és elhatalmasodni a negatív érzelmet, még akkor sem, ha képesek vagyunk nem bevonódni, és csak megfigyelni azt.
A megfigyelés mindenképpen kell, de a végén már inkább arra jó, hogy észrevegyük ha jön, és felidézzük a pozitív programot. Ne hagyjuk beköltözni, tovább rezegtetni a már felismert belső okot. Így egy idő után elkopik a maradéka is annak, ami belülről rárezgett. (Míg ellenkező esetben tovább táplálod...) Másik bloggal élve - "közömbös" lesz a kinti történés, már nem veszem tükrözésnek, vagy nem vetítem ki a belső hasonlót. Kontrollálom a folyamatot.
Az eleje az önismereti, mágia iskolához (fölmászok magam a padlásra), a vége az önfeladás a felsőbb Én-nek iskolához (hagyom magam felhúzni) tartozó technika, módszer. Egyszerre használva kioltják egymást, de egymás után váltogatva erősítik egymás hatását. (Az indiai történetek inkább a másodikról szólnak)
A tanmesékkel egyébként meg az baj, hogy a kezdeti rossz működést állítják szembe a már "megvilágosodott", helyes működéssel. De hogy a kettő között hogyan sikerült hidat verni és átmenni rajta - homály. Találd ki magad!
Egy példa. Buddha hat évig ült a fa alatt, és nagyon akarta a megvilágosodást... nem jött össze. Aztán amikor elengedte az akarást, akkor megtörtént. Konklúzió - ne akard görcsösen, mert akkor nem sikerül.
Óriási... csak a közepe hiányzik! Az, hogy ha Buddha nem ül hat évig a fa alatt kitartó akarattal, akkor soha nem került volna testileg-tudatilag abba az állapotba, amikor a megvilágosodás spontán megtörtént vele.
Én így csípem fülön a haragot,dühöt - ha olykor még érzek -, mert azt vettem észre, hogy egyre ritkábban szokott jönni.
Nem érdemes neki:-)
Íme, megosztom Veletek e technikát, nekem bevált.
Az alábbi sorokat egy könyvből idézem. A szerzője Osho: Jóga az egyéniség születése.
"Az elme úgy is elcsitulhat,
hogy a lélegzetedet felváltva rekeszted kint és tartod benn."
Az első út az elméden keresztül vezet, a második pedig a fiziológiádon keresztül. A légzés és a gondolkodás mélyen összekapcsolódik, mintha egyazon valami két ellentétes pólusa lenne. Ha egy kicsit is figyelsz, észreveheted, hogy valahányszor az elmédben a gondolatok megváltoznak, a légzésed is más lesz. Ha például mérges vagy, a légzésed azonnal megváltozik, eltűnik belőle a megszokott ritmus. Más minőségű lesz. Ritmustalan.
Amikor szenvedélyt, szexuális vágyat érzel, a légzésed akkor is megváltozik; lázas, őrült tempójúvá válik. És amikor csöndes vagy, amikor nem teszel semmit, csak ellazulsz, a légzésed ritmusa akkor is egészen más. Ha jól megfigyeled, meg tudod állapítani, milyen fajta és milyen ritmusú légzés milyen fajta elmeállapottal párosul. Ha rokonszenvet érzel, más a légzésed. Tehát ha megváltoztatod az elmédet, a légzésed is megváltozik, de ugyan ezt fordítva is megteheted: változtasd meg a légzésed, és akkor az elméd is megváltozik. Változtasd meg a légzésed ritmusát, és az elméd azonnal megváltozik.
Amikor boldognak, csöndesnek, jókedvűnek érzed magad, jegyezd meg, milyen ritmusban lélegzel, és legközelebb, amikor elfut a méreg, ne engedd, hogy légzésed megváltozzon; tarsd meg ugyan azt a légzési ritmust, ami akkor volt, amikor még nyugodt voltál. Akkor a harag nem is lesz lehetséges, mert ahhoz a légzés teremti meg a megfelelő körülményeket. A légzés szabályozza a testben a belső mirigyeket, amelyek kémiai anyagokat szabadítanak fel a vérben. Ezért vörösödsz el, amikor mérges vagy; bizonyos kémiai anyagok képződnek a véredben, és ettől hirtelen lázas leszel. A testhőmérsékleted megemelkedik. A test harcra kész; készenléti állapotban va.n Ezt a változást a gyors, szaggatott légzésed hívja elő.
Ne változtasd meg a légzésedet. Csak tartsd meg ugyan azt a légzési ritmust, amely akkor volt, amikor nyugodt voltál. A légzésednek egyszerűen csak a nyugodt mintát kell követnie; és akkor lehetetlennek érzed majd, hogy mérges légy. Amikor őrült szenvedélyt, hatalmas szexuális vágyat érzel, csak próbáld lenyugtatni a légzésedet, és azt tapasztalod majd, hogy a vágyad szertefoszlik. Valahányszor azt érzed, hogy az elméd nyugtalan, izgatott, aggódik, vibrál, szünet nélkül álmodik, tedd a következőt: először is fújd ki alaposan a levegőt. Mindig a kilégzéssel kezdd. Fújd ki alaposan a levegőt, amennyire csak tudod. A levegő kifújásával a hangulatot is kiveted magadból, mert a légzés minden. Ezután rekeszd kint a levegőt, ameddig csak bírod. Húzd be a hasad, és tartsd így néhány másodpercig; ne lélegezz be. Engedd ki az összes levegőt, és néhány másodpercig ne lélegezz be. Aztán hagyd, hogy a tested belélegezzen. Végy egy mély levegőt - amilyen mélyet csak bírsz. Azután újra állj meg néhány másodpercre. A szünetnek ugyan akkorának kell lennie, amilyen a kilégzésed után volt. Ha a kilégzés után három másodpercre rekesztetted kint a levegőt, akkor most is három másodpercig tarsd benn a lélegzetedet. Aztán fújd ki, és rekeszd kint megint három másodpercre. Szívd be; tartsd benn három másodpercig. Amikor kifújod, teljesen ki kell fújnod. Teljesen fújd ki, és teljesen szívd be. Fontos, hogy tartsd a ritmust. Tartsd bent a levegőt belégzés után, és tarts szünetet kilégzés után is. Azonnal érezni fogod a változást az egész lényedben. A hangulat elmúlik. Egy teljesen új érzés költözik beléd.
Mi történik? És miért van ez így? Sok oka van. Az első, hogy amikor kialakítasz egy légzési ritmust, az elméd teljesen elterelődik. Nem lehetsz mérges, hiszen valami új kezdődik, és az elme nem képes egyszerre két dologgal foglalkozni. Az elméd most a kilégzéssel, belégzéssel, kintrekesztéssel, benntartással, a ritmus megteremtésével van elfoglalva. Teljesen elmerülsz ebben, a haraggal való együttműködésed pedig időközben megszakad. Ez az egyik dolog.
A másik pedig az, hogy ez a ki- és belégzés megtisztítja az egész testedet. Amikor kifújod a levegőt, és kint rekeszted három vagy öt másodpercig - ameddig akarod, ameddig bírod - mi történik belül? A tested kiveti magából a vérben lévő összes mérget. A levegő kint van, és a test kap egy kis szünetet. Ezalatt pedig az összes méregtől megszabadul. Általában nem teremtesz lehetőséget arra, hogy a méreganyagod egybegyűljenek. Egyre csak lélegzel ki és be - szünet nélkül. Ám a levegő kirekesztése által, ezzel a szünettel egy kis rés, egy üresség keletkezik. Ebbe az űrbe pedig minden beáramlik, és betölti azt. Aztán veszel egy mély levegőt, és benn tartod. Ekkor a már ott összegyűlt mérgező gázok összekeverednek a belélegzett levegővel; így amikor kifújod az egészet, mindent kivetsz magadból. És megint szünetet tartasz. Hadd gyűljenek össze újra a mérgek. Ez a módja annak, hogy megszabadulj tőlük.
A jóga felfedezte azt az alapvető dolgot, hogy légzés mélyebbre hatol, mint a gondolkodás. Ha megváltoztatod a légzésedet, azzal megváltoztatod a gondolkodásodat is. És amint megismered a kulcsot, ami a légzésedben rejlik, bármilyen állapotot megteremthetsz, amilyet csak akarsz: egyedül tőled függ. Minden a légzésed módján múlik.
Ismerd meg a saját légzési mintáidat, és máris megtaláltad a titkos kulcsot, hogy hogyan változtasd meg az elméd állapotát, hogyan változtasd meg a hangulatodat."
A puding próbája, ha megeszik. Én meg/t/ettem. Nekem működik.
szeklice
Ez így egy kicsit bonyolult... Bár ha már működik valamilyen formában, akkor tarts ki mellette.
A belégzés felerősíti a Földenergiát, ami önmagában felerősít minden érzelmet, ami belül van, válogatás nélkül.
A kilégzés felerősíti a Kozmikus energia behúzását a koronacsakrán keresztül, ami csendesíti és tisztítja az érzelmeket.
Nem kell tehát mást tenni, mint egy ideig csak a kilégzésre figyelni, és közben arra gondolni, amitől meg szeretnél szabadulni (kilélegezni magadból, közben megvonni a figyelmet a belégzéstől). Majd átváltani az ellenkezőjére, a pozitív, erősíteni kívánt, érzésre gondolni, és csak a belégzést figyelni, ami felerősíti azt. Szétáramoltatja az egész testben.
Jók a szünetek, lélegzet visszatartások, de csak a belégzés után, mert addig a Földenergia felfelé áramlása megszűnik , nem erősíti a rosszat belül. A felső energia viszont tovább tisztít, més még hosszabb és intenzívebb lesz az átáramlása kilégzésnél, a visszatartás után.
A visszatartás azért is jó, mert közben tágítja belülről az összeugrott belső mellkasi és zsigeri izmokat. Ezen alapul az önkéntelen sóhajtás is, csak a hosszú kilégzés részére kellene jobban figyelni. Ha csak az izmok ellazítására figyelnénk a rossz hangulat beköltözésekor (hogy ne ránduljanak össze), már az is eredmény hozna a légzésfigyelés nélkül is.
Aztán már lehet felváltva - kilégzésnél arra gondolni, amitől meg kívánsz szabadulni, belégzésnél pedig arra, amit fel szeretnél helyette erősíteni. Még hatékonyabb, ha ezt valaki vizualizálni is tudja.
Ennyi.
Köszönöm, Hermess.
Én mindig kilégzéssel kezdem, még akkor is, ha néha azt érzem ilyenkor, hogy szinte nincs is mit kilélegeznem. De mindig van.
És az újra beszívott levegőt lassú löketekben engedem ki, a többit nem részletezem, mert ehelyett elámultam: Te tán gondolatolvasó vagy? (vizualizálás stb.)
szeklice
Majd jönni fog egyszer az is, mint mindenkinek.
Csupán jól felismerem az összefüggéseket, különböző, vagy akár ellentétes dolgokban is... ebben vagyok jó. Így a sokféle tanításban is megtalálom a közös magvakat.
És van egy nagy bajom - hogy ha felismertem valami, akkor azt mindenkinek el szeretném magyarázni, hogy ő is lássa... Még nem mindig érzek rá, hogy mikor van értelme, és mikor nem kell. :DDD
Mindig van értelme!
Az ilyen beszélgetések során mindig születik egy új aspektus, egy új tartalom, ami több, mint az addig hozzáadott tartalmak...1+1=3
szeklice
Jó-jó, de mit tegyen az, aki saját magára haragszik?
Ma meg kellett volna mondanom a véleményem, néhány embernek. Ott ültek, a tekintetek rám szegeződtek, adódott a lehetőség, és nem tettem. Egyszerűen leblokkoltam. Éreztem, hogy nem akarják hallani, mert kellemetlen, mert úgy vélik, ellenük szól. Nem is értem, hogy mi történt.
Azóta százszor is átgondoltam, hogy mit kellett volna mondanom. A teljes szöveg itt van a fejemben, és a gondolataim ezt ismétlik. De hiába, akinek hallania kellene, már nem hallhatja. Csak én hallom, egyfolytában mormolom gondolatban, mintha ez bármin változtathatna. Nagyon haragszom magamra.
egyik része meg akarta mondani a véleményét a másik pedig félelemből blokkolt. Mind a kettő a tiéd, nagyobb szenvedés az önmarcangolás, mint a konfliktus felvállalása.
Próbáld ki ezt a gyakorlatot, ha van tíz nyugodt perced végig csinálni. Meg fogsz lepődni, milyen rejtett szándékok, motivációk bukkannak fel.
http://www.sziakademia.eoldal.hu/oldal/reszek-egyeztetese---tudatos---gy...
Elképzelhető, hogy az a részed, amelyik blokkolt az a tudattalanban van, akkor ezt
http://www.sziakademia.eoldal.hu/oldal/kommunikacio-konfliktusban---resz....
Nem csak az önmagaddal érzett harag fog elmúlni, hanem nagyok sok belső erőforrás tárul fel és kerül újra birtokodba.
Sok belső ellentét szívja el az energiánkat, a belső harmónia megteremtése bevonzza a külvilág változását is.
Példa az ellentétekre, amik a leggyakoribbak
megfelelni vágyó -------- szabadság vágyó
határozott ----------- engedékeny
zabáló --------- csinos stb. stb.
Sok sikert!
Minden hozzászólást nem olvastam el.
Érdekes ez a harag téma. Van ember, akinek az éltető energiája az irígység, s annyira elvakítja saját egoja,saját lényének fontossága, hogy mindenek felett képzeli magát. Hiába marad az nyugodt, akinek keresztbe tesz, árt, rosszhírét kelti,háta mögött bemocskolja, az ártatlan, aki csak élni akar, mindenféle előítéletektől mentes, hihetetlenül jó, s azt mondja, nem csúszok az irígy szintjére, egy idő után vagy fásult vagy flegma lesz. Az irígy nem fogja fel, nem jut el az elméjébe, hogy akinek ártani akar, az sokkal különb nála, s nem azért nem viszonozza az aljasságait, mert gyáva, hanem azért mert jó ember.
köszi ez jól jött
Oriasi krizisben talaltam ra erre a blogra es pont alkalmazni is tudtam az itt leirtakat. Fantasztikus nyugalom lett rajtam urra. Koszonom mindenkinek. A krizis lenyege az hogy egy idore felesegem kulon akar lenni. Ezt elfogadtam,mert tortent mar ilyen kozottunk. Minden gyakorlatilag ugy mukodott mint ha egyutt elnenk,csak nem alszunk minden nap egyutt. Ezt regebben igen komoly csatarozasok es duhkirohanasok eloztek meg. Most is ez alakult bennem,de olvasva a modszert,mire a megtargyalasra kerult a helyzet,nem tudtam haragos lenni,hanem odafigyelve magamra igyekeztem szeretettel es a lelkembol arado szerelemmel beszelni vele errol a helyzetrol. Nagyon szeretem,megnyiltam teljesen es nehezen viselem az ilyen erzelmi viharokat. Igyekszem a duhomet lecsititani es inkabb hangot adok a keseru fajdalmamnak,ami a lelkehez szol. A lenyeg hogy kilelegeztem magambol a haragot es valoban mukodott a haragjoga. Csodalatos nekem ilyet megelni,aki hirtelen termeszet vagyok. Koszonom.