Miért hazudik orgazmust a Nő?
Régóta foglalkoztat a gondolat, vajon miért imitálja néhány nő az orgazmust? Életem során megtapasztaltam néhányszor a színlelést.
Akadtak, aki szinte tökélyre fejlesztették a látszatot, de náluk általában a mindig pont ugyanolyan hang- és mozdulatsorok tették hiteltelenné a történetet.
Érdekelne fiúk, tapasztaltatok-e már hasonlókat, és ha észreveszitek, sért, bánt-e benneteket vagy derültök rajta?
És Ti lányok, hazudtatok-e már orgazmust, s ha igen, akkor miért?
Szerelemből? Kedvességből? Féltésből? Nagyzásból? Csak a látszat kedvéért? MIÉRT?
- szeges blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
109 hozzászólásMi számít színlelésnek? Sajnos nekem vannak gondjaim az orgazmussal, de ettől még a szeretkezést élvezem. És furcsán hangzik, de ennek hangot is adok. Biztos, hogy színlelés, ha élvezem, pedig nincs orgazmusom?
Tudom, vannak akiknek nem megy, de attól még lehet jó. Arra gondoltam, amikor színészi képességek sorát felhasználva eljátssza a Nő az orgazmust. Aztán még mesél is róla, hogy ez milyen csodálatos...
Ezt nevezem színlelésnek.:))
Hát nem tudom, hogy én eljátszom-e. Nekem orgazmus nélkül is csodálatos a szeretkezés. Persze biztos még jobb lenne, ha lenne, de ezt erőltetni nem lehet. Szerintem, ha a férfi észreveszi, hogy a nő színleli az orgazmust, akkor megmosolygás helyett az volna a megoldás és sokat segítene a nőnek azzal, ha azt mondaná, nem kell, hogy eljátszd, nincs rá szükség. Nem leszel attól jobban nő és nem foglak kevésbé szeretni attól, hogy nem megy. Tehát nem valami olimpiai sportágat csinálni a szexből. Persze mindkét félben nyitottnak kell lenni a megoldásokra, ettől függetlenül.
Egyedül az őszinteség lehet a legüdvösebb út a megoldáshoz, amennyiben egy élő, tartós kapcsolatról van szó. Ilyenkor csakis ez segíthet, mert az állandó "hazugság" tönkreteszi, megmérgezi a kapcsolatot. :(
Egyéb esetekben marad a fanyar szájíz, az ego sértettsége, hülyének néz.. stb. :)
Neked csak simán jó az együttlét, és ez adhat sokkal nagyobb örömet, élvezetet akár néhány orgazmusnál. is.
A színlelteknél viszont egész biztosan sokkal többet, nagyobbat, igazabbat...:))
Tudod, a saját példámból kiindulva: sokáig én is gondolkodtam magamban, talán ostoroztam is magam, hogy megjátszom az orgazmust, egyáltalán színlelés-e az élvezet, ha nincs orgazmusom. Nem biztos, hogy csak azért teszi a nő ezt szerintem, mert meg akarja tartani a férfit. Nem sok partnerem volt, az elsővel sem volt orgazmusom és sokszor meg is alázott mind a kapcsolatban, mind szexuális téren. A második partneremnél pedig sokáig azért sem vallottam be neki, hogy nincs orgazmusom, mert hülyén hangzik, de magamnak sem mertem bevallani. Hálás voltam már azért is, hogy egyáltalán kíván engem, hogy hajlandó szeretkezni velem. Szerintem ez is egy fejlődési folyamat része, hogy a nő önmaga előtt is elismerje, hogy ezen a téren valami nem stimmel.
...ha megalázott ahelyett, hogy segíteni próbált volna...
Én viszont néhányszor azért lettem volna hálás egy-egy nőnek, ha beavat, ha közösen oldjuk meg a problémát, már amennyiben annak lehet nevezni...
Nem szeretett, ennyi. Én meg hülye voltam, mert mégis ragaszkodtam hozzá. De nem azért alázott meg, mert nem volt orgazmusom, szerintem azt nem is tudta, mert ha jeleztem is, süket fülekre találtam. Nyilvánvaló, hogy sok önértékelési problémám volt, meg talán még most is van. Dolgozom magamon, aztán meglátjuk. Már nem görcsökök ezen, nincs értelme.
Én azt gondolom, hogy nem biztos, hogy szándékos, ha egy nő nem meri bevallani, hogy nincs orgazmusa. Anyámnak sem volt, lehet, hogy az ő "sorsát" is viszem tovább, de ezen kívül is nagyon sok lelki tényező befolyásolja ezt a dolgot gondolom. Anyám persze úgy intézte el, hogy hülyék a férfiak. De ez szerintem nem ilyen egyszerű.
"Anyám persze úgy intézte el, hogy hülyék a férfiak. De ez szerintem nem ilyen egyszerű."
Lehet, hogy nem ilyen egyszerű, de néha az Anyák is mondanak "okos" dolgokat...:)
(Na jó, a Tudatos anyák mindig) :)
szoktál magadon gyakorolni? megismerni a tested? magaddal sincs orgazmusod?
De igen, magammal van, pontosabban csak akkor, ha magamban vagyok ..., az okát is sejtem, hogy miért, de ettől még egyelőre nem sikerült megoldanom a problémát ...
a férfi partner képes rá, hogy a nőre figyelve a maximálist nyújtsa neki, de a nő csak egy bizonyos fokig nyílik meg lelkileg az élmény előtt, akkor élvezheti a szexet orgazmus nélkül addig a szintig amíg megnyílt. A teljes feloldódás az élményben, feloldódás a másikban elmarad...Az ok legtöbbször félelem...A megjátszás pedig, csak hidd azt, teljesen odaadom magam...Tudom ezt szeretnéd...Én meg Téged szeretnélek - megtartani...
Szeges, szeretném megkérdezni tőled a horoszkópodat és ascendenst is, lécci...
...csak megérteni nem tudom, hiszen hosszú távon úgyis kiderül, és akár mindent tönkretehet.
És alkalmi eseteknél mi mozgatja a Nőt? A hiúság? Büszkeség? Vagy ott is csak a félelem? Hátha lehet belőle valami és így talán nagyobb az esély?
Elküldtem a cuccot..
mert Te vonzod be, hogy hazudjanak neked...
Van olyan eset is, hogy a nő annyira unja az aktust, hogy megjátssza az orgazmust, hogy a partner nyugodt lélekkel el tudjon élvezni... :-) és ő nézhesse kedvenc sorozatát...
Hallottam olyanról, hogy a férfi sosem jött rá, mert igazából nem is akart szembe nézni az igazsággal...
...mert nem fordult elő túl gyakran, talán azért tűntek fel, de minden lehet...:))
Tartok egy önvizsgálatot.:D
Egyetértek Domoszlai Katival.
A szex elsősorban az agyi tevékenység, itt nem elsősorban a hormonokra és a vegyi mechanizmusokra gondolok, hanem a kulturáltságra, gyengédségre, figyelemre!
Figyelni a másikra!
A másik érzékeny műszereire! Hogy mi jó neki? Mi jó mindkettőnknek?
Mi a másik igénye? Mit szeretnék én? (Homályosítsuk fel szeliden a partnert néha! vagy kérdezzünk! Tapasztalatokat nyerünk!)
Csodálni egy testet és szeretetet adni, akár szerelem nélkül is, mert jó.
Nem kizárólagosan az ejakuláció (vagy a női orgazmus) a cél, hanem néha kellemes elnyújtani az örömöt, játszani, egymást felfedezni! Illetve ezzel a meghosszabbított játékkal sokkal extatikusabb a csúcspont.
Mindenféle segédeszköz nélkül is éveig izgalmas lehet ugyanazzal a partnerrel!
Összetenni két nemiszervet mindenki tud, de szexelni vagy uram bocsá' szeretkezni???? Kevesen! De fel a fejjel! Gyakorolni kell! És akkor: EGYRE JOBBAN fog menni!
Az orgazmus egy nagy ajándék, érdemes foglalkozni vele! Az élet része! Átélni, okozni valakinek...hát az a non plus ultra!
De valódi extázist, boldog örömet csak akkor tudsz nyújtani, ha a partnered teljesen, a gátlásait, addigi megszokásait levetve nyitott rá...
Az igazi, szerelmes együttlétben a szex, a szeretkezés már rég nem agyi tevékenység, hanem a két test és lélek gyönyörű játéka az Eggyé-válás útján. Szerintem...:))
Ezt én is így gondolom, Szeges. Még, hogy a szeretkezés agyi tevékenység, valamilyen szinten talán, de nem mindegy melyik agyféltekés, ez már az érzékek birodalma.
bőrünkre ég . Amit rendszeresen átélten mesélünk , az mint egy önsugalmazás , meg fog valósulni , ha közbe túl nem lépünk rajta , de amikor meséljük , akkor már egyfajta valóság számunkra , másképpen nem sikerülhetne átélten elmesélni .
Aki sorozatosan csak mesél , abba él egy rész , amely megismételhetetlen orgazmusok sorozatát éli át .
A baj inkább az , hogy ez a rész a megfelelő helyzetben nem uralja el az egész személyiséget , valamiért nem meri átengedni magát a valódi mesének . üdvözlettel : felacsó
Azt hittem csak a Manhattan c. Woody Allen filmben van az a szöveg, hogy "a pszichiáterem szerint akkor orgazmusom volt"... de most itt olvasva vicces! Tehát még a nők sem tudják mikor "volt meg"! Nos...azt hiszem a kulcsszó az ön-test megismerés és gyakorlás, vagy lucskosabb szóval : a maszturbálás!
Én is nő vagyok, és bár ellene vagyok a dolognak, néha színleltem. Hogy mikor? Haha. Hát amikor elképesztően pocsék a dolog és örülök, hogy végre vége van. Ilyenkor a színleléssel "rásegítek" a partner örömére.
A szakácsnak is csettintesz egyet? :)) Minek örüljön, ha nem tud főzni? Hogy másnak se legyen jó? :)
ez az a terület, ahol a férfit megsérteni a legkönnyebben lehet...
A visszajelzés, ami nem kritika, hanem csak a valóság, sokszor besértődnek ezért is...
Ilyen tapasztalatok után, nehéz elképzelni, hogy a pasi nyitottan várja a "megbeszélést"...
...a férfiúi hiúság és az ego...
De akkor inkább végignyüglődni heteket, hónapokat, éveket, csak hogy ne sérüljön a partner? Nem hiszem, hogy ez bárkinek megérné...:)
Minden helyzetet tökéletesen meg kell oldani ? Nem jobb némelyikből egyszerűen csak elmenekülni , lelépni ?
Mindig , mindenkit szembesíteni kell az aktuális gyengeségével ? üdvözlettel : felacsó
"Én is nő vagyok, és bár ellene vagyok a dolognak, néha színleltem. Hogy mikor? Haha. "
Tulajdonképpen arra lettem volna kíváncsi, hogy azok a nők miért mímelnek, akiknek egyáltalán nincs orgazmusuk...:)
Olyan nő nincs, akinek nem volt orgazmusa!
Illetve akad, de az egy ritka betegség miatt van.
Vagy mondjam azt, hogy nincs kielégítetlen nő, csak béna férfi? Azért ez bonyolultabb!
De nem hiszem hogy jó ötlet átmenni anyázásba, amikor a téma nem kívánja meg ezt a stílust.
...hogy a nők 50-60 százalékának soha nem volt orgazmusa. Sok igazság van a "béna férfi" jelzőben, de talán éppen a nők szégyenérzete és zárkózottsága, a témától való indokolatlan idegenkedése oldhatná a problémát.
Ha mernék őszintén, nyíltan vállalni magukat a kapcsolataikban, és nem igyekeznének kis hazugságokkal leplezni akár partnerük tehetségtelenségét is, akkor mindenkinek jobb lenne talán...:)
Talán mert akkor lehet csak igazán nagyokat nyögni, meg "kiabálni", ha úgy hatolnak beléd, hogy nem élvezed, mert mondjuk nem figyelik meg, hogy készen állsz a behatolásra, ilyesmi. :-)))
De amúgy még szintén a saját példámból kiindulva, azért sem mertem megmondani a páromnak, hogy nincs, mert nem akartam, hogy mumus legyen az a szeretkezés. Féltem, hogy sportág lesz belőle, mert nem arra fogunk törekedni, hogy tisztán és egyszerűen élvezzük az együttlétet, hanem hogy elérjük azt a bizonyos célt. No meg azért is hallgattam, mert a lelkem mélyén éreztem, hogy érzékenyen érintené a téma. Nyilván nem véletlen, hogy őt vonzottam be. Mert valahol egyformán alacsony (?) szinten álltunk akkor a szexualitásban. Ezen kívül még azt hozhatom fel indoknak, hogy nem akartam úgy megmondani, hogy ne vegye hibáztatásnak, mivel nem tudom, mi a megoldás a dologra. Azt gondoltam akkor is és most is, hogy elsősorban önmagamon kell dolgoznom ahhoz, hogy ezen a részen pozitív változásokat éljek meg.
Dolgozhatsz magadon éjt nappallá téve, ha akár kíméletből, akár szeretetből nem avatod be a párodat...
De Neked, ahogy írtad, ma már szerencsére élvezetet jelent orgazmus nélkül is, és ez a fontos, hogy ne terhet, hanem örömet okozzon...:))
Próbáld megérteni azért a nőt is, illetve átérezni egy kicsit a helyzetet. Miért olyan fontos annyira az az orgazmus, mármint hogy van, vagy nincs. Egészen egyszerűen az is az oka volt a dolognak, hogy nem mondtam meg, (bizonyos szempontból talán nem voltam őszinte), mert nem akartam minden szeretkezést azzal befejezni, hogy bocs, de megint nem volt. Mert nem az számít, illetve hogy is fogalmazzak, nyilván fontos, de nem csak ez kell, hogy legyen a fokmérője egy együttlétnek.
És nem az a kérdés, hogy van vagy nincs, hanem hogy ha nincs, akkor minek odahazudni.
De ha nem beszélsz róla, attól az még egy létező probléma, ami gyűlik, növekszik, ha fel nem dolgozod legalább magadban...:)