buzgár
Buzgár.
Talán ez a legjobb, amit ki tudok találni most magamra. Kibuggyannak belőlem érzések és áradok. elöntenek a váltakozó érzelmek, a testem pedig letilt.Magányos vagyok. De ez az a kellemes magány. DE egyébként pedig nem vagyok most jó helyen.Lassan mennem kell, annyira érzem a közelgő változásokat, néha kicsit aggódom, hogy a változást látom, de a pontos idejét nem, és azt sem, hogy mi lesz utána. Jaj de nem szeretem a kilátástalanságot.Illetve az eszem nem szereti, a lelkem meg azt mondja, hogy semmi sem kilátástalan. Mint egy ebihal, aki kezd átalakulni, de ő maga nem tudja, hogy egy béka. Persze a béka sem tudja, hogy királyfi. De ez még messze van. kergetem a rég nem látott szerelem érzését. Közbe csak társra vágyom. Leginkább arra, hogy egy legyek. s ha egy vagyok, és ő is akkor végre egyek lehetünk. Mennyivel könnyebb lenne az eszemnek ha tudnám, hogy kit akarok. De az már viszont akkor elvárás....mindegy, addig is csak szeretlek... akit csak tudok...., így téged is. Igen téged, téged ott a gép előtt... na mindegy... ki kellett jönnie. S most nem tudom, hogy elolvadjak a szerelemtől, vagy sírjak a keserűségemtől... Kibuggyanok.
oly közel most a soha,
s távol tőlem a pillanat
hol téged újra mekapjalak.
magamhoz ölelem jövőnk
poros fényképalbumát,
számolom a percek
vastag aranyfonalát.
hol arcod újra rám nevet,
őrzőn tartom két kezed.
várva egymást, életálmon át,
hogy lelkemre bízd
szerelmünk zálogát.
imát szorongató két kezem:
add meg kérlek Istenem...
Hozzászólások
33 hozzászólásEz nagyon jól esik...köszönöm...érzem.
izi
Kedves Vándorlélek!
Kicsit magamra ismertem a szövegedben.
Én is sokszor így érzek.
És én is szeretlek... Mindannyiótokat! :) Mindannyiunkat.
Áradásod megkapó... :)
Azért, ha az ebihal ilyen gyorsan fejlődik, biztos sikeres lesz már kishercegként is!!! ;)
miért pont a kisherceg szót használtad? mindenesetre érdekes gondolatmenetre ébredtem rá-e kapcsán...
éspedig?:)
hogy mennyire rólam szól és belülről jött a dolog mi sem bizonyítja jobban számomra, hogy kisherceg van említve.... nos Anno elneveztek engem kishercegnek, mert hosszú gyűrűgöndör hajam volt (nem röhögi ki a másikat a múltidőért ! :-) ), ami szőkés-vörös volt, és volt egy szép kék kabátom is. Nos én vagyok a kisherceg..sokáig ez volt a "becenevem" és erre érzett rá valaki, vagy valaki aki ismer akkoriból? a lényeg....
most ebihalnak érzem magamat, amiből béka lesz, a békából meg kisherceg, aki én vagyok......
magyarázzam tovább?????? :D
nem muszáj. de magyarázhatod is. csak hogy nehogy benned maradjanak dolgok, érted..:)
Magyarázd még, kérlek
...sokkal inkább: áradj! ;)
Olyan kiváncsi vagyok.............
Tehát. amikor kiírtam magamból a dolgot, akkor csak egy megfelelő költői képet kerestem, vagy hasonlatot, amivel megfelelően tudnám szemléltetni lelki folyamataimat, érzelmi világomat. Ehhez képest tudatalatt társítottam hozzá egy olyan erős vonalat, ami tényleg a magamévá tette ezt a képet. S ez ráerősített az érzésem és állapotom meglátásának a helyes mivoltára. nehéz volt sokáig megérteni magamat. az érzéseimet és hogy mi mit jelent bennem. a gondolataimban, az érzéseimben. nem tudtam, hogy mi micsoda, de most már egészen jól "felismerem magamat" hogy na igen ez most ez az érzés, ez meg az az érzés. De mindezt nem a racionalizálás oldaláról megközelítve, hanem leginkább az önismeret és a tudatosítás tükrében.
Na asszem ezt ettől bonyolultabban nem tudtam volna megfogalmazni magunk számára.
Még egy érdekesség...
Ma reggel egy fura csók ízével a számban ébredtem fel. általában sikerül "hírt kapnom" egy hozzám érkező szerelemről, illetve társról "hajnali legényálom" formájában. Na és most megint volt egy ilyen.
és nagyon felkavart és beindított a dolog.
türelmetlen vagyok, izgulok, félek, és ráadásul ott van bennem az is, hogy jöjjön már, mert akkor bizonyságot nyerek, hogy igen tényleg láttam előre... vagy valami ilyesmi.
szóval úgy érnek az ingerek, mint egy újszülöttet.
a testem meg nem bír követni, kishíjján sikerült lebetegednem, de úgy néz ki sikerül megoldani bár volt pár nagyon kellemetlen napom. kimerítettem az elememet totál.....(ez azért is fura, mert általában nem elemmel megyek, hanem más energiából dolgozom).
Na de eltértem a témától.
vége a mondatnak pont
nos, itt az ideje, hogy egy kicsit lefoglald magad valami mással.
Megélted a vágyad, kaptál jelet is a megoldásra, itt már csak a nagy akarást kell elengedni, mert azzal könnyedén elrontjuk az Istenek játékát!
Aztán irj, mi lett :)
Nos attól tartok most kerülök olyan fázisba, hogy elronthatom...
pedig ez most fontos nekem nagyon
EMBER KÜZDJ ÉS BIZVA-BIZZÁL
már a béka? talán már régen nem ebihal! remélhetőlegegy ideje kisherceg! :))
Mitha koldus,
Ki étekért könyörög
S látja más zsebében a garas
miképpen csörög.
S az Úr, ha nyújt felé egy kenyeret
Élte újra megremeg.
De nem kap kenyeret
Csak morzsát.
Marja-marja újra a gyomrát
előttem állva,
fél karommal
lélekbe zárva,
kezet szorítva,
arcod simítva,
omlik hajad
vállamra…
egy mély sóhaj:
Belőled merítem…
Én meg, lassan eltűnök
Belőlem.
most így könyyebben fejezem ki magamat ne haragudjatok...... érdekes milyen közel van a két szó egymáshoz:
könnyekben-könnyebben.....
Jól Vagy
kicsit megrágcsálva, de így talán kifejezőbb...
Mint koldus,
ki ha garas csörög,
sír, nyávog, könyörög,
Ha Urat lát
Reméli tán kenyeret ád.
Térdelve kérlel életet
De csak megvetést, gúnyt ehet
Szánja –bánja e megtűrt életet.
Lopva falja a penészes kenyeret.
Rongyos élet
Rongyos lélek
Szakadt ruha
Szakadt lélek.
Tudja jól, ez nem élet….
Akkor mi EZ?
ingadozó a hangulatom talán.....
most ez jött ki belőlem . . .
de nemtom olyan fura, történt valami ami vegyes érzelmeket vált ki belőlem és próbálom feldolgozni és tisztázni, de ehhez kellene a másik fél is, aki most nem elérhető.... így a fájdalmasabb része a megélésnek most talán erősebben van bennem. De pl most ebben a pillanatban teljesen jól vagyok és nyugodt, csendes vagyok. éppen elfogadom, hogy várok.
de érdekes mert most értettem meg igazán azt amit pár nappal korábban leírtam, ezt az "oly közel most a.. "
mármint azt az érzést, hogy miről is szól, hogy mit írtam le benne. itt motoszkál bennem egy érzés és nemtudom, hogy mi lesz belőle..... ma reggel a villamoson pl már azt találtam ki magamnak, hogy:
"ha elég hosszú a mézesmadzag, én már lassan azzal is megelégszem"
most csak ennyi
Látogass meg egy erdőt, tele fákkal, ott megleled a másik feled
miből gondolod? te tudsz valamit, amit én nem?
na most már én is kíváncsi vagyok nem csak te.....
mesélj csak nekem egy kicsit... :-)
Elnézésed kérném, hogy ilyen későn irok.
Talán már nem is érdekes.
Bocsánat, nem felszólitás volt, csak egy érzés.
Ha elmész oda, úgyis megtudod.
Én nem tudhatom.
Sok cseresznyét.
csak olyan furákat írsz , jól ráérzel dolgokra, meglepően jól, ezért érdekelt a dolog, mint ahogyan most is tetted.. " talán már nem is érdekes" olyan érzésem van, hogy te belémlátsz, vagy látod mi történik velem netán ismersz is... csak ezért vagyok ily kíváncsifáncsi...
Talán egy részem hasonul Veled, egy részeddel.
mármint titokzatosnak tűnsz nekem, velem
Te is
Ha szerelmes csöndben,
mellettem ülve,
Tornácról pergő esőcseppeket nézve
Velem maradsz . . .
Ha az éj szülte hajnal gyermekét
Csodával várjuk még,
S az ébredő erdő hangját fülelve
Tartod szívemet a szívedbe:
Velem maradsz…
Ha a rét összes virágát,
Illatát, a Te ágyadra teszem,
Az új kenyér zamatát
Még mindig veled eszem:
Velem maradsz…
Ha a tornác jégpálcái
A kandalló mellé űznek,
S karomban csodálod
Izzó zsarátját a tűznek:
Velem maradsz…
Ha a nap estve szentülni tér,
S éltem lassan a végéhez ér,
Öledben suttogom majd.
Tudtam, mindig tudtam:
Te velem maradsz…
Megtaláltad, jaj de jó
Ez inkább csak megjelenő érzés.... előre megélem és átélem a helyzetet. inkább egyfajta vágyódásomat fejezi ki. A fene ezzel a sok elvárással... de hát ez van.Találtam valamit, ami lehet, hogy semmi. Bár minden valami, úgy hogy ez is valami csak még nem derült ki, hogy mi.