Miért
Kérlek segítsetek, mert nem látom a fától az erdőt!
Már harmadszor kapom meg az élettől ugyan azt a leckét és még mindig nem tudom mi lenne a feladatom, mit kéne meglátnom, megtanulnom belőle.
Két éven belül ez a harmadik kapcsolatom, ahol a partnerem anyagilag, szellemileg(ötlet, hogy hová menjünk, mit csináljunk), figyelemmel (meghallgatom a másikat, odafigyelek rá) nincs benne a kapcsolatban. Milliószor tettem fel magamnak a kérdést, hogy vajon én sem, de teljesen őszintén, látva a saját "hibáimat" is nincs így.
Nekem van autóm a partnereimnek nem volt, ezért az enyémmel megyünk, amit én tankolok és ez teljesen természetes. Nekem van lakásom, ahol állandóan vagyunk, eszünk, amit én főzök, az általam vásárolt anyagokból, használjuk a vizet stb. és eszébe sem jutott egyiknek sem, hogy hozzon valamit, bármit. Én odafigyelek, hogy együtt legyek a társammal, ha bajban van, vagy ha szomorú, meghallgatom, vigasztalom, amit én mondok az egyiket sem érdekelte. Na nem is folytatom, mert panaszkodásnak tűnik és a másik hibáztatásának, de tudom, hogy ez nincs így! Ez én vagyok.
Mi lehet a feladat, mit nem látok? Ma reggel olyan gondolataim jöttek, hogy nem becsülöm magam, nem értékelem magam, vagy csak a szeretetet akarom "megvásárolni"? Ha irigységgel és önzéssel találkozom, akkor mi az amit sajnálok magamtól, amit nem adok meg magamnak?
Aztán tovább menve, mindig nehezemre esett elfogadni bármit is, legyen az csak segítség, vagy bármi anyagi dolog. Miért? Elfogadás? A kontroll kiengedése, elengedés? Női energiák, pedig annyira vágyom rá, hogy egyszer nő lehessek, hogy ne nekem kelljen mindent kézben tartani, mindenről gondoskodni. Tudom, hogy a válasz itt van előttem, de nem látom, és ha ezek igazak is hogyan kezdjek hozzá, hogy változzanak. Hogyan tudnám megérteni és elfogadni, hogy értékes vagyok, hogy megérdemlem azt amit az élet adhat?
Kicsit zavarosra sikeredet, de tudom, hogy megértitek. Kérlek segítsetek, kívülről mindig könnyebb.
Köszönöm!
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Köszi Anita, először nem találtam a meditációt. Amikor olvastam, hogy ajánlottad Keresőnek én is próbáltam rálelni, de elsőre nem ment. Most már megtaláltam. Sőt, rájöttem, hogy szoktam is csinálni, meditációban is és éberen is, csak úgy. Meditációban bizsereg az egész szívcsakra környéke és utána elönt egy nyugalom, amikor a problémáimat valahogy kívülről látom, mintha nem az enyémek lennének. De a megoldások nem jönnek igazán, legalább is nem érzem úgy. Most már ezt sem erőltetem, hogy feltétlenül jönnie kell valaminek, illetve tudatosan kell éreznem, tudnom. hogy mi történik éppen, jön-e valami.
Akartam is kérdezni itt egy külön blogban, de ha már itt vagyok, most már felteszem itt a kérdést.
Mostanában egy olyan érzést is érzek meditációban, amikor úgy érzem, hogy mélyen vagyok, hogy külön van a testemtől egy részem és van a testem, ami az enyém, de mintha szorítana. Úgy érzem, hogy kívül vagyok, és a testem eközben mintha szorosan meg lenne kötözve, úgy, mintha mindkét karom össze lenne keresztezve és nagyon szorosan átölelném magam, vagy inkább egy lazább kényszerzubbonyhoz hasonlító érzés. De mégsem olyan kellemetlen, fojtogató érzés, nem tudom elmagyarázni. Mit jelenthet ez?
először is: azt éled meg, hogy több vagy, határtalanabb, mint a tested.
A szoritás: nos, a félelmek, a fájalmak. Ha érzed, gondolj arra, mind elereszted, képzeld el, mintha azok egy egy szállak, kötelek lennének, és vágd le magadról.
Aztán töltsd fel ezt a részt a szivedből jövő szeretettel.
Meditációt szerintem vidd tovább: ha vagy valakivel, figyeld meg, mit tesz a szived. Ha nyilik, akkor jó, nyilsz, egyszerre adsz, és kapsz szeretetet.
De ha nem (főleg a szeretteiddel csináld, mert ők tuti, hogy adnának, pl.: gyerekeid) akkor kérd meg a szived, nyiljon meg. Csak lazán. A sziv nem ugrik akaratra ;)
Mit érzel, mikor kapsz valamit? Figyelmet, törődést, netán szeretetet? Zavarba jössz, netán feszélyez? Ha ezeket kapod, szintén nézd a szivedet.
Ne csak meditációban. Az Kedvesem madár fing. Hanem az Életben, a hétköznapokban. Ott élsz, nem a meditációs párnádon. Hát gyakorolj ott!
Köszi Anita, kipróbálom. Szoktam az életben, a hétköznapokban is csinálni a szívnyitást, de nem olyan ütősek az érzések. Alig érzékelek magamon olyankor valamit. Viszont amit a szorításos érzésemről írtál, azt hiszem annyiban illik rám, hogy mostanában tényleg mintha gúzsba kötném magamat, csak nem tudtam, hogyan szabaduljak, illetve hogy nyissam meg magam a szabadulás felé. Az erre ajánlott meditációs technika biztos ebben is segíteni fog.
Ja és mit érzek, amikor kapok valamit? Határtalan boldogságot és hálát. Ez apró dolgokkal is így van.
Figyu és próbáltad már vele őszintén megbeszélni, hogy mi a gondod? Hogy az nem járja, hogy mindig te adsz a kapcsolatba? Meg azt mondják, hogy a másikról alkotott véleményünk egyfajta "láthatatlan" elvárássá alakul át. Olyan ez, mint amikor azt mondják a gyerekre, hogy "az a büdös kölyök ezt tette, ..." S aztán ebből észrevétlenül egy alkalmazkodás lesz a gyerek részéről. És ez nem feltétlenül kell, hogy hangosan kimond, ez a meggyőződésed, tehát megvalósul. Vagy sokat gondolkodsz azon, hogy engem csak a lejmos pasik találnak meg. Kérd meg pl. hogy mosogasson el, aztán dicsérd meg érte. Sokat segít, ha nem szemrehányunk, hanem csak negatív érzéseinket közöljük, mint pl. " Nekem ez már megterhelő, hogy csak én fedezem az anyagi kiadásokra valót. Szeretném, ha elgondolkodnánk, hogy mi legyen a megoldás." Persze lehet, hogy nem jó a példa, mert nem vagyok szakértő, de most olvastam erről Thomas Gordon könyvében, aki a kommunikáció oldaláról közelíti meg az emberi kapcsolatokat. Most vettem ki a könyvet a könyvtárból, a benne írtakat már egy ideje "ösztönből" alkalmazom, a címe: A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek.
Igen, mondtam már neki, de a válasz mindig az, hogy neki nincs pénze és jól érzi magát itthon a 4 fal között is.
De ez nem igaz, mert annyira tudja élvezni, ha megyünk valamerre és lát és tapasztal. Élvezi a természetet, a napfényt, csodálatos megélni vele mindent. A kajára is azt mondta, hogy ne főzzek, nem kell együnk, persze, ha van mit akkor nagyon jóízűen elfogyasztja. Én is élvezem ha örömet okozhatok neki, ha látom rajta, hogy jól érzi magát, ha boldog, csak hát egyedül nem győzöm mindezt. Ő mindent elfogad, befogad én pedig semmit nem tudok. Ő éli a női energiákat és én a férfit. Nem ez a baj, de néha cserélhetnénk, olyan jó lenne kicsit passzívnak lenni, csak hagyni, hogy etessenek, hogy vigyenek valahová, amit nem én találok ki, hogy hová. Jó lenne nőnek lenni kicsit, csak egy picit...:)
"olyan jó lenne kicsit passzívnak lenni, csak hagyni, hogy etessenek, hogy vigyenek valahová, amit nem én találok ki, hogy " stb
tedd meg! Légy Te MOST a passzív. Ha a Te hatásod, (túlnyomod a ffi oldaladdal), akkor adj neki teret. Előbb-utóbb billennie kell a mérlegnek, nem? egy próbát azért megér.
Ne akarjunk mindent mi irányitani :)
Megértelek, mert nekem is ezzel voltak/vannak bajaim a mostani férjemnél, csak más aspektusban. A válaszaiból ítélve lehet, hogy inkább az a gond, hogy nálatok is kezd szétnyílni az olló, kicsit magasabb tudatossággal rendelkezel, mint ő, persze nem vagyok ennek szakértője, csak megélője. :-)
Jó lenne rájönni, hogy miért van ez és mi ennek a valódi oka, mi van a háttérben, mármint hogy eltartatja magát. Ha olyan családból származik, ahol folyamatosan azt kapta, azt sugallták, hogy "Te ne gondolkodj fiam, ne cselekedj, mert mi tudjuk, hogy neked mi a jó, akkor annak lehet egy olyan hatása, hogy felnőtt korára "tojik" mindenre. De az is lehet, hogy súlyos önértékelési problémája van és ezért inkább nem tesz semmit, mert nem mer szembesülni a valódi képességeivel, fél, hogy kudarc éri. De persze hangsúlyozom, hogy nem vagyok szakértő.
Ha nem jutsz vele dülőre, akkor lehet, hogy a szakítás a megoldás, mert nem szolgálhatod ki és nem tarthatod el egész életedben. Lehet, hogy pont egy ilyen "sokk" váltana ki belőle egy elgondolkodást, vagy cselekvést.
Én emlékszem, hogy amikor még az 1. férjemmel éltem, nekem óriási gondot okozott az ő elengedésével kapcsolatban, hogy nem mertem elhagyni, mert féltem, hogy mi lesz vele? Ki fogja eltartani? De egy idő után már annyira elegem lett, hogy nem érdekelt és csodák csodája, megoldotta. Talált egy 20 éves tapasztalatlan lányt, aki mint én annak idején, úgy viszonyult hozzá és akit kedvére irányíthatott. Még a házasságunk alatt lett neki ez a kapcsolata, de nem haragudtam érte, megértettem, hogy ő így tudja biztosítani magának a a létet és ezt elfogadtam, így el tudtam engedni.
ezen a téren, de egy férfi nem tartathatja el magát. Akkor már másként hívják...
Szerintem...:D
Önértékelési problémája van, (mint nekem:)) tényleg inkább nem tesz semmit, nehogy rosszul csinálja.
Ahhoz képest, hogy nem vagy szakértő, nagyon rátapintasz a lényegre:) Sokszor bátorítom őt és komoly eredményeket értem el nála, sokal lazább és sokkal nyitottabb mint volt. Nagyon tiszta tükör nekem ő:) Az elején a kapcsolatunknak többször mondtam neki, hogy "engedj kérlek közelebb, olyan mintha egy fal állna közöttünk". Félt nagyon nyitni, sérülni (talán mint én:)), de ez sokat változott, már nem fél tőlem.
Tudatossági szintben is van különbség köztünk, de ami érdekes, hogy ő ösztönből éli azokat a dolgokat amiket nekem tanulnom kellett. Ő érez és nem keres rá magyarázatot, nincsenek miértek, az van ami van. Néha ha kérdezek tőle, valamit, vagy felolvasok valamit Osho-tól, azt nem érti, nem gondolkozik dolgokon.
Még nem fogom tudni elengedni, úgy érzem még van dolgunk egymással. Valahol szeretem őt, csak fejlődnünk kéne, változtatnunk dolgokon és semmi baj nem lenne.
Akkor ő olyasmi, mint a férjem, nem mindenben azért, de hasonló. Az önértékelése nem annyira rossz. Olvasd el a következő blogomat, ott volt egy kérdésem és elég jól leírtam a jellemét.
http://onmegvalositas.hu/blog/jessica73/lehet_e_valaki_osztonosen_jelenb...
Aztán nekem az segített, hogy próbálom elfogadni olyannak, amilyen. :-) Nem oldódtak még meg teljesen a gondok, de azért elindultunk egy pozitív irányba. De tény, hogy sok türelem kell. Amúgy a pasik amúgy sem olyan beszédesek általában, legalább is a mi tudatossági szintünkön azt hiszem.
Bocsánat, talán túl könnyen kiszaladt a számon a szakítás, pedig valahol szerintem helyes, hogy először rendbe hozni próbálod a kapcsolatot. Sőt, én is ezt teszem az enyémmel és nem csak azért, mert már gyermekeink vannak.
Sok elfogadás meditációt és szívnyitást csináltam rá, majd priviben leírom mi az.
Most szaladok, mert a lurkóim szétszedik a házat. :-))
...félsz egyedül maradni?
Nem félek, éltem sokáig egyedül.
Talán inkább a kapcsolattól féltem az elején és sokáig inkább menekültem volna vissza a kis nyugodt életembe. Talán pont az a baj, hogy még mindig nem merek teljesen bele menni...
DE! Ha esetleg mégis félnél egy kicsit (vagy "féltenéd" vagy sajnálnád, hiszen van még dolgotok egymással!!!), akkor könyörgöm fogadd el!
Nem lehet embereket megváltoztatni, ha nem akarja. Illetve, lehet, de ez nem egy másik ember feladata... szóval: ha úgy gondolod, hogy ő így neked kell, vagy csak kell...slusz
NE TÁPLÁLD MAGADBA A MÁRTÍRT!!! Fogadd el, hogy szereted, és megteszel neki bármit. Fogadd el magad! És tedd... amíg tart, éld meg. Ne várj segítséget, ne várj semmit! Csak tedd, mintha megtennéd magadért is. Tedd, mert önzetlen dolgokkal nem rontasz, csak javítasz (ha valóban az!)
Csak halkan mondom:
ha ezt kényszernek éled meg, vagy nem szereted vagy teher (akkor ez már nem te vagy!)
hogy mennyi embert sikerült megváltoztatnod az életed során. Azt viszont igen: Te, miért ragadtál meg?
A saját életed, a saját döntéseid...
a te választásod! :)
Sok sikert hozzá!
attól, hogy egyedül is fennt tartsd amit párban sikeresen "önfeláldozol " és várva az elismerést ...megteremted, ha ez magaddal szemben is megy: akkor ne tűrj egy percet sem. Amikor úgy érzed több kettőnél, mondd el, mert a hazugság (vezesse bármilyen jó szándék) egyre többet szül, amíg akkora nem lesz a dolog, h megoldod végre...vagy megoldja a sors helyetted! Ez utóbbit megvárni általában fájdalmas.
Halihó!
Nem olvastam végig az összes kommentet, nyílván elmondták, hogy hogy kell hozzáállni magadhoz.
Én csak azt kérdezném: kértél-e valaha ezektől az emberektől segítséget? Vizet a főzéshez, "anyagot" a vacsorához, benzint az utazáshoz? Vagy felajánlottad előre és csodálkoztál, hogy nem utasítják el?
Van egy józan paraszti mondás: néma gyereknek anyja sem érti a szavát.
Ha valaki Azért nem lenne veled, mert az általad hiányolt dolgokból fel kéne vállalnia valamit, az már az első kérdés után kiderülne. Mint ahogy az is, hogy nem hozzád való.
Ha így indítasz: "nekem mindenem megvan," ne is várj mást.
Tulajdonképpen mire is lenne szükséged?
aamate
régen láttalak. ...
Üdv.
Marcsi
Baba?
És Te?
Hogy vagytok?
puszi
Buddhanita, Szma!!!!!!!!!!!Örülök nektek!!!
A babuci (Anna Luca) júl. 11-én született.
Végignéztem az egészet, fogtam a feleségem kezét :)
Nagyon nagy élmény.
Sajnos az első levegővételt csak a perifériáról láttam.
Teszek fel egy képet, ha sikerül. Azt hiszem Wiiilsonként be vagyok regisztrálva még régről.
Ti hogy vagytok? Olyan jó, hogy vagytok! Tetszik a kép Szma és olyan jó, hogy több látszik belőled is Anita!
Elnézést kérek a blog indítójától, hogy itt érdeklődöm...
Máté
Meg kellene vizsgálnod, pontról-pontra, hogy mi ebből a hasznod?
Miért van rá szükséged?
-A "semmi", meghogy "mert szeretem" ezek nem válaszok:)
Ha nem lenne pont erre szükséged, nem lennél benne pont ebben a kapcsolatban....
És a válaszokból bontakozik ki majd a feladatod is a "továbbra":)))
-vagy stagnálhatsz is benne, csak akkor tudd, fogadd el, hogy ezt teremted, erre mondod, hogy "legyen" , most itt tartasz, és akkor ezzel1ütt is jó.:)
Ja, és kívülről nem lehet segíteni SE, a válaszok IS Benned vannak, mintahogy a kérdést is már megtaláltad Magadban:)
Kérdeztem már Claryssza, nem is egyszer magamtól, de nincs rá magyarázat.
Legfeljebb csak annyi, hogy ha nem lenne vele dolgom, akkor nem vele lennék. Valamiért összehozott a sors, vagy az élet és elém tálalt egy megoldandó feladatot. Látom magam benne, tanulok magamról általa, talán csak ennyi a "hasznom".
Üdvözöllek!
Töltsd le a netről DR. JOSEPH MURPHY: Tudatalattid csodálatos hatalma című könyvét. Abban minden problémádra és minden kérdésedre megtalálod a választ. Ha elküldöd az e-mail címed, akkor szívesen elküldöm, nekem már meg van Word-ben.
Sziasztok,
Olyan erdekes, mindenki azt irja h parkapcsolatan belul problemai vannak.
En el sem jutok oda.
Max 1.5 honap vagy 2 es vege. Miert?
Mert nekem nem azert kell vitazni hogy miert nem vitte le a szemetet, v miert nem mosogat el, vagy miert az en autom hasznaljuk allandoan….a problema hogy miert nem akar velem lenni…meg a randizas kozben megbukik a dolog amikor mar komolyodhatna... pont 2 honap elott..
Nem ir idoben, nem keres…nem akar annyit latni amennyi jol esne, ami a normalis, heti 2-3 randi…stb.ez nincs. Csinos szep no vagyok. Semmit nem teszek az elejen…aztan megis atcsap erdektelensegbe…eleinte csak kicsit, ott hibazok, mert nekem mar a kicsi is feltunik. Hat az elejen vagyunk. Egyik nap miert tud irni masnap meg 2 nap kell a valaszra??
Nem akarok kovetelozonek tunni.. bar tudom annak tunhetek. szerintem teljesen normalis ertekrednem vabn. randik, kavezok..stb. ismerkedjunk... nem kell napi 40 uzi.!! nem!!! de irjon..stb. a szeretet nyelvem a minosegi ido.. es a kommunikacio..ha nem ir, szamomra azt jelenti mar nem is szeret... ezen nem tudok valtoztatni, de nem baj. ez jo :) talaltam ugyan olyan part...csinos, magas, helyes, olyan atlagosan jo pasi, imadtam a lakasat hogy rendszereto, en is. nem iszik, nem cigizik, se drog...bujik, olel, mnidig hozzam kell ernie, ir, keres, hiv.. .... minden amire vagytam...... aztan 1 honap utan hazautazott. messzire, 1.5 honapig ott volt es alig irt.... csomoszor osszetortem..... valaki azt mndota h hagyjam el, szorakozik, mas h adjak neki idot, nyaral, ne zaklassam.... visszajott. es 2 het utan rajottem h csak szorakozik.... most szakitottunk... vagyis nem....mert h o aki nem ir 5 napja.....
A parkapcsolat eleje az egyutlet. Surun talalkozunk, egyutt vagyunk. Velem miert nem akarnak?? oke o akart... akkor miert vonzottam be egy olyan ferfit aki elment es elmultak az erzesei is..vagy lehet sose voltak.. akkor miert talalkoztam vele??
Altalaban ha megerzem h vmi ma csokkent, akkor kedvesen rakerdezek…no itt van a hiba. Mert h gondolom szamonkeresnek veszik. aztan kiakadnak...aztan meg ugy sem ir. aztan megint mondom..majd vege...
Baratnom probalja magyarazni az ego dolgot.
Ertem en. De megsem ertem.
Ha egy pasi az elejen nem akar mar letni, azt hagyni kell, nem?
Miert vannak csak ket honapos sem…kapcsolataim?
Miert hagynak el 2 honap alatt?
Mit valtoztassak es hogyan???
Vagyom mar a szeretetre…
Hol rontom el??
Hogy viselkedjek majd a kovetkezonel ha nem irna?? Az elejen a pasik nem irnak, talan valami en vagyok a pasi es kicsit varatom a lanyt dolog..ok. de utana? Ha erzem hogy valami furi…tudom milyen ha szeretnek,. Tudom milyen ha valaki akar… ott nem var 2 napot a valaszra… mit tegyek? Mit tegyek h jobb legyen?
Model vagyok…de retektelen senkinek erzem magam…most szakitottam 2 honap elott..
Mit tegyek h en is karacosnyozhassak verge mar valakivel, hogy elmehessek verge mar nyaralni valakivel, hogy jarjunk bulizni, hogy erezzem hogy baratno vagyok.. baratno!! Szamomra ez egy lehetetlen szo….
Evek ota mindig ugyanaz,,…. Mindig ujra es ujra, 2 honap elott vege…hol nagyon faj hol kevesbe…most nagyon.. :(
de orulnek ha olyan gondjaim lennenek hogy a wc uloke felhajtva maradt....
o megtestesitette amire vagytam...foleg h ev elejetol voltak pasik.... es ami elsoben rossz volt, masoikban jo lett. ami masodikban rossz volt, haramdikban jo lett. o volt a harmadik... szinte minden jo volt. tokeletes...!! nyugalom. EN es nem az egom! minden jo volt.... aztan hazautazott...es minden rossz lett.
--------------------------------------
Most amit erzek h elkeseredett vagyok. Es ahelyett h ugatnek mindenkivel, igyekszem kedves lenni..holott belul haborgok… nem megy mindig. Merges vagyok. Hirtelen felkapom a vizet. Mos probalok pihenni, lenyugtatni a haborgo lelkem…de olyan nem jo itt valami…. Mit valtoztassak? Es mikor jon mar a nagy O?
Erre miért nem válaszol senki? Hiszen ez is egy érdekes kérdés.
Sajnos mindkét fajta "kapcsolattal" van tapasztalatom - de megoldást nem tudok.
Valaki a tapasztaltabb/magasabb szinten lévő segítene Névtelennek és nekem?
Névtelen történetéből úgy értelmeztem, hogy ez egy egyszeri eset, most a legutóbbi partnere hagyta el 2 hónap után. Mi lehet ennek a lelki oka? Sokféle ok lehet:
A fentebbiek közül nehogy a legszimpatikusabbat vagy legkellemesebbet válaszd, inkább kíméletlen őszinteséggel megvizsgálva találd meg, amelyikre tényleg hasonlít a helyzeted!
Érdemes bevonni ebbe a keresésbe szakembert, esetleg a lelkedet nem kímélő, de ismerő barátot, barátnőt.
A kérdező jelezte, minden esetben a kapcsolatai kettő hónapnál rövidebbek. Ugyanazt a mintát ismétli.
"Miert vannak csak ket honapos sem…kapcsolataim?
Miert hagynak el 2 honap alatt?"
Amikor egy adott helyzetet újra és újra ismétlünk, az azért van, mert a jelenben akarunk megoldani valamit, aminek a gyökere a múltban van. A kérdező alapból ugyanarra a szituációra akar felkészülni, egy eleve bukásra ítélt helyzetet akar még nagyobb, most már tényleg jól fogom csinálni hozzáállással megoldani.
Miért írom ezt, hogy eleve bukásra ítélt?
Mert annak a gyökér okát, okait kellene megtalálni, ami miatt el sem jut a párkapcsolatig. Ha ezek a blokkok ki vannak oldva, felesleges arra felkészülni, hogyan feleljen meg egy olyan pasinak, aki úgyis érdektelenné válik.
A párkapcsolat két felnőtt ember döntése, arról szól hogy Téged akarlak, veled akarok lenni és ez kölcsönös. Mindkét fél meg akarja tartani a másikat, meg akarja oldani a problémákat.
Azokon az okokon kívül, amiket a Sanyi jelzett, előfordulhatnak még a következők is, amikor egyszerűen lezárja a kommunikációt a pasi, például kihasználta egóból ezt a nagyon jól akarom csinálni hozzáállást, mert nagyon kényelmes, aztán ha nincs számára több kihívás, megunja a szitut. És vannak a trófea gyűjtők, skalpvadászok, nekik egy nő eggyel több strigula. Mindenképpen tükör, amikor a nő belül, mélyen blokkolt arra, hogy igazi párkapcsolatot bevonzzon, megtartson, akkor a pasi akihez futólag kapcsolódik, vagy egyáltalán nem akar komoly kapcsolatot és megérzi, taszítja ha a nő keresi, neki átmegy, hogy a nő komolyan akarja, vagy pedig tényleg vágyik a komoly kapcsolatra, de a nő csalódást okoz neki valamilyen téren. Szexben kevesebbet ad a nő, mert pont a szorongások miatt blokkolt, vagy inkább egy olyan nőre vágyik, akit folyton meg kell hódítania, aki sokkal magabiztosabb, aki tudja, mennyire értékes.
Mint terapeuta, ezeket a meghatározó blokkokat találtam párkapcsolatra való képtelenség esetén:
- az exek nincsenek elengedve, a legelső és/vagy a legfájóbb tapasztalatokat ismételjük újra
- valakinek a sorsát átvettük, ismételjük a családban
- gyerekkori elhanyagolás, semmibevétel élményének az újraélése, kiemelten az apa, anya és lánya kapcsolat és a tinédzser kori csalódások
- előző életben történt esemény ismétlése
A minőségi figyelem iránti vágy és a megkapásának blokkja ugyanis csak az egyik jel, hogy a Belső Gyerekkel komoly probléma van. A másik komoly jel, amikor számunkra futó kapcsolat kivált egy olyan reakciót, senki vagyok, értéktelen vagyok, ez jelzi azt, hogy a gyerekkorban a szülők részéről elmaradt az egészséges önbizalom és önértékelés saját mintájának az átadása és a gyerek értékeinek a tárgyilagos visszajelzése, a gyerek önbizalmának a felépítése.
Még egy gondolat a kommunikációs kreténségre reagálva :-)
Ez is tükör, mert ahogy a kérdező leírta: " . Es ahelyett h ugatnek mindenkivel, igyekszem kedves lenni..holott belul haborgok…" A kérdező sem kommunikálja őszintén, kifelé, nem vállalja be, amit valójában érez, a tiszta kommunikáció ugyanis az, hogy közlöm a másikkal, most épp rohadt dühös vagyok, vagy azt, mi az, ami fáj, miért vagyok elkeseredett... Sajnos az "igyekszem kedves lenni" igazából taszító hatású, izzadságszagú, hamis. Ugyanis maga a szerelem spontán, áradó, igyekezet mentes. Intenzív, őszinte, nyílt.
Ha ott belül, ahol megsérültek ezek a részek, hogy önmagamért szerethető vagyok, fontos és értékes vagyok, ilyennek, amilyen vagyok, a lelkem, a bennem élő gyerek, a bennem élő igazi nő, amikor ezek a sebek meggyógyulnak, befogadóvá válunk a szeretetre, szerelemre, bevonzható az a társ, aki ezeket az érzéseket saját magától megadja.
http://domoszlaikatalin.freeweb.hu/
Kedves ismeretlen!
Ne keseredj el - mosolyogj sokat, próbáld magad boldognak érezni.
Szerintem légy mindig Önmagad - Élni és és élni hagyni alapon.
Írod modell vagy - biztos csinos vagy - lehet a férfiak félnek tőled és melletted ők is senkinek érzik magukat-ezen érdemes elgondolkodni.
De tudod van egy mondás "aki menni akar arra rá kell adni a kabátot" és aki el megy az meg sem érdemel téged.
A vonzás törvénye - adok-kapok aspektusait is meg kell vitatni.
Hidd el a nagy "Ő" akkor fog betoppanni az életbe amikor nem is gondolsz rá.
Ne akard görcsösen megtalálni - aminek jönni kell az úgyis eljön.
Sok szerencsét :-) J.