Nálam hangulat vagy figyelem függő, hogy mit csinálok ilyenkor.

Volt, hogy egy nehéz nap után egy hosszú sétát arra használtam, hogy megnyugodjak és leengedjek, hogy elengedjem az egész napi stresszes izgalmakat (útközbe beiktatva egy fenyőfa ölelgetését).

Van, hogy ilyenkor élem meg mélyebben az érzelmeimet és próbálom elfogadni, megérteni, elengedni.
Van, hogy a hétköznapi gondjaimat tovább pörgetem, fokozom magamban. Van, hogy egyszerűen figyelem a környezetemet: házakat, fákat, növényeket, embereket, kutyusok játékát, a közlekedési helyzeteket. Van, hogy éneklek, dudorászok, fütyörészek (ilyenkor a mellettem elhaladóknak is jó kedve lesz tőle). Van, hogy tudatosan, önzetlenül kedvesen rámosolygok egy-egy rosszabb kedvű szembe jövő emberre.
Csendes erdei séta közben pedig próbálok a belső, csendes középpontomra hangolódni.

Ha várok valakire, akivel még sosem találkoztam (ingatlanos vagyok), az már egy nehezebb dolog, mert ott tudatosan rá kell figyelnem, hogy ne szűrődjön be az aggódás, szorongás, hogy juj, mi lesz, ha el sem jön?
Ott csak az aggodalom felismerése és megnyugvás után tudok bármi másra koncentrálni, figyelni.

Ha járművön ülök, akkor pedig vagy a sebesség bűvöletében száguldozom és azt élvezem, vagy éppen ellenkezőleg, lassan, nézelődősen megyek.
Ha 4-en 5-en együtt megyünk kerékpározni, akkor a fiúk elől tekernek, mi a Fiam barátnőjével hátul lemaradva nézelődünk. A Fiúk már csak nevetnek rajta, hogy mi városnéző kerékpározáson vagyunk. Nem baj, így érezzük jól magunkat, felvállaljuk:)
Persze, ha megegyezünk abban, hogy most igyekszünk, akkor mi is belehúzunk, s ámulatukra egyszer csak leelőzzük őket, amiből csengetések, viccelődések, nevetések, lesznek.

Ha így rákérdeztél, akkor már én is szeretném olvasni, hogy a többiek mit csinálnak ilyenkor?

Én folyamatosan agyalok,
"világmegváltó" kérdéseken töprengek,
emberi viselkedések okaira - pl. az enyémre is :) - keresem a választ,
keresem a megoldásokat a feladatokra,
építem a jövőmet. :)

Hogy minden sikerüljön!?

Ezt meg hogy érted?
,,Fogmosás közben én pl. programozom magam, hogyminden sikerüljön."

Üdv!Erika