Viszonyom a halállal
Sokat gondolkodok a halál mibenlétén. Félek attól az állapottól, mert nincs tisztázva annak a mibenléte. Ugyanakkor legalább olyan fontos tétel, mint a születés. Milyen az ember viszonya a halállal? Egyedi viszonyok vannak, vagy mindenkinek egyforma élmény? Semmit nem tudok erről. Mi a véleményetek? Mi a halál? Mi történik a halál pillanatában? Mi történik utána? Mi lesz a tudatunkkal, a cselekedeteinkkel, felelősségvállalással?
Mi van az életnek nevezett létszakasz után?
Hozzászólások
115 hozzászólásEzek után nem csodálom,hogy nem vagy jóban a halállal
én sem lennék
Nem akarom Sanyi kenyerét elvenni,de Polcz Aline-t ismered
Az ő egész munkássága erről szól,a halál és gyászfeldolgozás.../nem akárhogy/
Írtad,hogy keresni akarsz valamit a neten, tiszta szívből ajánlom...
Hát a Hit gyüliért sem irígyellek
az agymosást ott megúsztad?
nekem nem egy zenésztársamat becserkészték,akik addig normális emberek
voltak,most meg vigyorgó zombik,totál el vannak borulva,de ők boldogok...
/és persze ismerik az igazságot/
A gyászmunkát el kell végezni. Az hogy nem sírhatsz,csak a te fejedben van. Miért ne sirhatnál. Nem kell teátrálisan kiállni vele a világ elé, ha ott nem megy. Idézd fel a képét és gyászold meg, igen is sirasd meg.
Neheztelsz még magadra, hogy kívántad, bárcsak inkább vége lenne, ne kelljen szenvednie. Ez természetes, ezt csak ma itéled meg másként és csinálsz magadnak mesterségesen lelkiismeret furdalást. Miért akarod direkt bántani magad. Nem mehetsz el helyette és ne is menj utána. Abban a szituácóban te neki a "megváltást" kivántad, és ez akkor ott egy jogos érzés volt. Ne ird felül.
Neki ennyi volt "megírva", ezt kellett megélje, mint ahogy neked is egy ilyen veszteség élménnyel volt dolgod. De ez nem jelenti azt, hogy át is kell venned és tönkre kell tedd a magad életét. A csemetéd most azon a helyen van, ahova mennie kellett és nagyon nem örül neki, hogy ezt te nem tartod tiszteletben és sajnálod magad.
Üdv!
Sajnálom, bocsáss meg, nem tudtam, hogy közelről(ilyen közelről) érintett vagy.
Ezt tudnám Neked ajánlani. És persze a tanfolyam további részeit......
http://kalaziagi.host22.com/?p=348
>A halál pedig szerintem olyan, mint az ébredés, nincs benne semmi különleges. Ha szép az álmod késleltetnéd, s ha nem olyan szép, akkor várod.<
na ez fenomenális !
az én álmom gyönyörű,és csodálom a teremtés minden másodpercét
piszkosul halogatok,leginkább a halálomat
tuti ,hogy addig kitalálok valami kibúvót
"késleltetnéd", Kedves Éva. Csak így, feltételes módban...
igen,halogatásról beszéltem,
a kibúvó pedig nem lehet végleges,csak időleges
Amit benned megváltoztat... az (lehet) a folytatás majd!
Ez egy olyan mondat amire szükségem volt.
Köszönöm.
Noa
Ülj le, lélegezz mélyeket és amikor érzed a szíved vagy a nyaki ütőered lüktetését, akkor kezdd el olvasni. Háromszor olvass el egy mondatot egymás után, utána menj a következőre.
Lehetnek közben feltoluló érzések, azt hagyni kell megtörténni és lezajlani, utána kell továbbmenni.
A gyakorlat közepén nem szabad megállni, mert akkor dagonyában rekedsz, ki kell hozni a végéig.
Ez nem mindenkinek jó technika, ki kell próbálni.
Írd át olyanra, ami jó neked. Ez csak egy példa, egy forgatókönyv, ami nálunk működött.
Egyébként javasolnám, hogy dolgozd át a szeretetre is és a bizalomra.
Az aha élményt próbáld meg lecserélni érzésre.
Nem az az érdekes, hogy mi lesz a következő lépés, az a kérdés, hogy meg tudod-e tenni az elsőt.
Ha az elsőt megtetted, utána jöhet a második lépés, a második lépés attól függ, hogy merre és mekkorát léptél. Ha rossz irányba és nagyot léptél, akkor jobb, ha visszafordulsz, ez onnan derül ki, hogy rosszul érzed magad. Ha jó irányba és kicsit léptél, akkor léphetsz tovább. Ez onnan derül ki, hogy jobban érzed magad. Majd meglátod.
Ha oldódik a félelem és a bűntudat, tök máshogy néz ki a világ, mint most, onnan teljesen más irányokba indulhatsz, mint, amit a jelenlegi állapotban elképzelhetőnek tartasz.
:)
Ezek a kifejezések szerintem egytől egyig "érvényüket vesztik" a halálnak nvezetett folyamattal. Azt hiszem valójában erről is szól.
Képzeld el magad, anélkül, hogy akarnál, cselekednél, azaz minden igazán tudatosnak nevezett dolog nélkül. Szerintem, ha eléggé ledobjuk ezeket magunkról, akkor tudjuk meg, mi lehet a halál után.
Pá!
Szerintem, óriási jelentősége van ezeknek a halálunk után is, annyiban legalább is, amennyiben a fizikai létümk hatással van jelen pillanatban is az asztrális és a mentális lényünkre. Tehát, amit itt gondolok, hiszek, cselekszek, az kihatással van a jelenleg nem látható, de nyilván létező részeimre, és arra a környezetre amivel kapcsolatban áll. Hiszen az ember fizikai valósága sem csak úgy van magában, hanem szoros kapcsolatban áll éppen a szellemi, tehát intellektuális, érzelmi, és tudati érákkal. Nem választhatjuk el. Nyilván kell, hogy legyen valami jelentősége. Semmi nincs önmagában, hanem minden az ő környezetével szerves egészet alkot.
Most odáig jutottam, hogy valóban a bűntudata az embernek éppen azért van, mert valamit csinált ami az asztrális érában negatív hatású, és a bűntudat érzése, ennek a visszajelzése.
A haláltól való félelem pedig abból adódik, hogy ezeket a negatív hatásokat kell majd az asztárlis létben megélni. Ez némileg összevág akár a keresztény tanítással, miszerint a bűnt büntetni rendeli az Isten. Tehát a halálfélelem úgy szűnhet meg, ha ezt a negatív hatást, valamiképpen semlegesíteni tudja az ember. A kereszténység erre találta ki a gyónás-feloldozás intézményét, de az nyilván nem működik, hiszen a feloldozást az asztrális érából kell kapni, ami által a bűntudat érzés megszűnik, egyszersmind a haláltól való félelem is.
A fő kérdés tehát most már az lett, hogy miként tisztíthatjuk meg fizikai létünkben az asztrális érát, amelynek okoztuk a problémát valójában, ami esetleg itt fizikai betegségekben, miegymásban nyilvánul meg.
Na pillanatnyilag itt állok.
Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt.
Ha szeretnéd tudni, hogy a gyerekkori hatások mit okoznak, okoztak a mai énedbe, olvasd el Bradshow: Vissza önmagunkhoz című könyvét. Sőt, mindenkinek ajánlom. A bűntudat az, amit a szülők és a közvetlen környezet programoz. Ha az ő szemléletük hibás, csak hibás programot adhatnak. 7 éves korig logikus gondolkodás nincs, minden tanítás gátlás nélkül nyomódik bele a tudatba és az idő múlásával a tudatalattiba kerül, mint alap-program. Amit leírtál a bezártságról, lekötözöttségről egy nehéz születést jelenthet. S aki nagyon nehezen születik meg nagyon nehezen változik. Részemről ezek hipotézisek, de kérdezd meg az anyukádat...
Amit leírtam a bezártságról, meg a lekötözöttségről, az nem nehéz születés, hanem konkrét történései az életemnek :))) Bezártak egy szobába, és lekötöztek műtét előtt. Egyébként ha nehezen születtem, az mit változtat ezen? Mármint hogy tudom ezt.
Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt.
A félelmet azon az idősíkon kell oldani, ahol keletkezett. Bradshaw módszere az, hogy a mostani felnőtt lényed visszalép a múltba és megadja a bizonságérzetet és a szeretetet a benned élő gyermeknek.
Nem tudsz eljönni a klubba? A Sanyi egy perc alatt kibontaná ezt...
Lehet, hogy nem ártana elmennem egy helyre, ahol szakértő módon nyúlnak a kérdéshez. Most éppen erősen le vagyok gatyásodva, sajnos nem nagyon tudok pénzt áldozni tulajdonképpen semmire. Próbálok a neten találni megoldásokat és egyedül hatással lenni ezekre a dolgaimra.
Nyilván valóan hatékonyabb lenne egy hozzáértő segítő társaságában.
Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt.
A klub belépő 1500 ft, de akinek nincs pénze, az bármikor jöhet ingyen is, a lényeg az, hogy ott van és halad Önmaga megoldásai felé!
Úgyhogy nyugodtan gyere, szerdánként van problémamegoldó klubunk. Egyébként én is Zugló.
Persze lenyomat formájában minden ott marad. De te már nem vagy aktív, a fizikai sikon nem tudsz kivitelezni, nem tudod módosítani.
B. Radó Lili
Testvérem, mondd, miért félsz a haláltól?
Nem gyűlölt szerető gyilkos szorítását hozza,
anyád keze ő, s mint a csecsemőnek,
pólyád szalagját szelíden kioldozza.
Hiszed, hogy fél a báb pillangóvá születni,
s hogy az reszket az égtől, amely felé repül?
Testvérem, kedves, ne félj úgy a haláltól!
Várd őt, mint fáradt munkás a szombatéji álmot,
mely robot, rohanás, verejték után már
az ünnep közelgő illatát vetíti.
Boldog, aki elalhat.
Az elmúlás, ha vár rád,
hajtsd le fejed s ne félj, Isten keze a párnád.
Milyen kellemesen lágy hangulatú vers. Ha van még ilyen a tarsolyodban, oszd meg velünk, ez a lélek igazi tápláléka :)
Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt.
Ha úgy éljük az életünket, hogy szembenézünk a valósággal, a halállal, akkor az életünket ajándéknak tekintjük. Az erő abból fakad, hogy a halál nem ellenségként, hanem barátként van jelen, így lazán tudunk a mulandóságra tekinteni. Az élet egy nagyobbnak a része, ami a létezés. Nem tudjuk megtartani, vagy magunkkal vinni, és a végén ott a tiszta létezés.
"A Félelem kopogtatott. A Hit ajtót nyitott: Nem volt ott senki."
Ildikó
Egy reiki mester említette nekem (szánom - bánom de nem tudom pontosan idézni), hogy a halál mindig ott van az ember bal válla mögött. Ő a legjobb barát. Bármi probléma esetén ő adja a legjobb tanácsot. Gondoltam talán ide illik ez a megközelítés is. Van valakinek tapasztalata ebből a szemszögből?
Üdv:
Gyuri
És még mit mondott a mester? Hol reikizel? Mióta?
Milyen tapasztalataid vannak?
Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt.
Nem az én mesterem, de nagyon szimpatikus és megnyerő, aki mesélte. (Az szó jó értelmében, nem a manipulatív jelentésre gondolok.) Ha konkréten ő érdekel, jelezzed és megkeresem az elérhetőségét. Ha jól emlékszem Győrújbaráton beszélgettünk. Nekem egy kicsit még idegen ez a megközelítése a halálnak. De megragadt a fejemben, foglalkoztat a háttérben.
A reikivel én még csak 3 hónapja foglalkozom. Így csak kis tapasztalatom van. Még nehéz felfogni. Tapasztaltam - tapasztalom, hiszek benne, ténylegesen "működik"; a beavatás utáni este hihetetlen tapasztalattal bírt, de egy kicsit a "levegőben lóg" még. Nem sikerült teljesen helyre tennem. Sokat kell gyakorolnom, ráhangolódnom. Érdekel a II. fokozat is, de az is még sok gyakorlásra van. A mesteri cím nem vonz. Az egyik legjobb döntésem volt, hogy elmlentem, nagyon sokat kaptam, kapok általa.
Egyébként összesen 3 reiki mesterrel sikerült részletesebben beszélgetni a reikiről (egy Rai-s), nagyon érdekes, ám néha összezavaró dolgokat szűrtem le a beszélgetésekből. Úgy látom, hogy mindenkinek más szerepet tölt be az életében, mindenki egy kicsit más következtetéseket von le a gyógyításokból a reikire vonatkozóan. Ami még érdekes, hogy mellé raknak az emberek - már akik komolyan foglalkoznak vele az ismerőseim között - valami mást is (angyalok, vagy kristályterápia, vagy kineziológia, vagy arolo, stb...). (DE: Kitartanak a reiki mellett.)
Remélem, tudtam segíteni.
Üdv:
Gyuri
A halál angyalára /angyalaira/ gondol talán a mester,
akik segítenek a halál utáni > történéseknél< /ez mondjuk nem épp jó kifejezés/,
de gondolom érted.
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/castaneda/ixtlani/ixtlani_utazas.html
R. Moody doktor több könyvet is írt erről a témáról. Vannak általános élmények (Alagútélmény, Fény, elhunyt szerettek megjelenése?, stb) és egyedi vonások. Általában elmondható, hogy ahogy életünket formáljuk kivetített gondolatainkkal, úgy a halált is a saját hitünk szerint éljük át- nagyjából. Jane Roberts médiumon keresztül Seth szellemlény is sok érdekeset diktált a témában.
Igen ,és még azt se felejtsük el,hogy ezek csak halál közeli élmények.
Senki sem halt meg,nem szakadt még el az az ezüst zsinór.
Egyszerű testelhagyás a korona csakra tájékán...semmi köze az igazi halálhoz.
Vannak arról is beszámolók,beavatottak,tibeti lámák,szent iratok,halottas könyvek,
jó útmutatást adnak a valódi halálról,és az utána valóállapotokról.
Olvastam a Halottaskönyvet- de azt se halottak írták. (Mosoly) . Éltem át halálközeli élményt. És halt meg a szeretett társam. Szerintem a halál békés élmény, csak a halál előtti állapot nem az. (betegség, öregség) Az általam sokat emlegetett Seth- aki egyébként médiumon keresztül megnyilvánuló szellem- azt mondja, hogy mindenki vallásos és egyéb hiteinek megfelelő halálélményeket fog átélni. A hívő keresztényt Jézus várja, a mohamedánt Allah, kerülhet valaki a Paradicsomba vagy a pokolba- egy ideig. Azt mondom, a köztes lét-szerű állapot általában igaz. És érdekes a 40 nap is, amíg a szellem közel marad a testhez- Nem tudom, mi jön a halál után, de a lélek örök.
Addig kell őt kísérni,segíteni az átkelésben.
Amin mosolyogsz,az pedig igaz
.Olyanoktól ered az infó,akik jönnek mennek a síkok között
és többnyire ugyanazt mondják /az van a halottas könyvekben./.
Seth-nek igaza van ebben,amit írsz.
A halál valóban békés,közvetlenül előtte már nem fáj semmi,viszont utána lehetnek bonyodalmak.
A köztes lét amin a legkevesebb vita van érdekes módon,ott van egy konszenzus.
Hogy a lélek mi módon és mennyire örök,az még megérne egy misét.
A spirit/us/ a fordítástól függően hol szellem,hol lélek./nem ugyanaz/
Megint csak vannak útmutató bölcsességek,amik eligazítanak ez ügyben /is /,már a lélekkel kapcsolatban.
>És halt meg a szeretett társam.<
Ezért őszinte részvétem. Nehéz lehetett neked.