A liturgia, ahogyan a sírig eljut, az én szempontomból, most nem annyira lényeges. Nem az a gondom, hogy hogyan jut el a test a sírig.

A gondom az, hogy miként támad fel?
Fel kell tenni a kérdést, hogy mi a meghalás folyamata, és abból a folyamatból, vissza lehet-e fordulni a mi anyagi világunkban?

Az én teóriám szerint, ember szülte, emberi testbe. Isteni szellemiségű, de ugyan olyan fizikai testtel, mint amilyen nekünk is van. Mi is Isteni szellemiségűek lennénk ugye, ha nem a testtudatunkkal töltenénk létezésünket, hanem az Istentudatunkkal. Az már jó eredmény, hogy tudjuk, hogy a tudatok rétegződnek bennünk, csak még meg kell tanulni használni a legmagasabb szintű tudatot.

Tulajdonképpen azt mondom, hogy akár meg is történhetett a feltámadás, és a molekuláris visszarendeződés. Én azt vallom, hogy amit ember ki tud találni, tehát gondolat formájában megtud jelenni, az a mindenségnek egy potenciálja, tehát lehetséges.

De mégis követve a történéseket, az ó és újszövetség közötti ideológiai különbségeket, arra felé tendálok inkább, hogy nem támadott fel.

Maga az áldozati szereppel már nem egyéb történik, mint a zsidó liturgia követése, tehát az áldozat bemutatása, az istennek, akinek feltétlenül vérre és életek kioltására van szüksége a megenyhüléshez. Csak a zsidóknak van ilyen véres Istene egyébként a világvallások között.

Ha Jézus az áldozati bárány, akkor felmerül a kérdés, hogy ki áldozza, és kinek, és milyen okból?
Az áldozatot a zsidók mutatták be bűneikért való engesztelésül, Istennek, aki a bűnök büntetését az áldozatra testálta, tehát a feláldozott hordozta el a büntetést. Ma is ezt csinálják a zsidók egyébként, bűnbakot keresnek, vagy képeznek …

Jézus kapcsán azt dominálják a keresztény tanítások, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte, hogy aki hisz benne el ne vesszen. Vagyis Isten áldozta volna fel a saját fiát, saját magának? Érezzük, hogy valami nem stimmel.

Aztán, az Isten az élők Istene, nem a halottaké. Aztán Jézusnak mondja egy ember, hogy hadd menjek, hadd temessem el atyámat, és aztán követlek: Erre Jézus: hagyd hadd temessék el a halottak a halottaikat.

Teljesen érthetetlen számomra, hogy az élők Istene, miért akarna áldozatot, miért akarná bárkinek a halálát, amikor még azt is írja a biblia sok helyen, hogy féltőn szerető Isten, amit úgy is értelmeznek, hogy féltékeny (milyen emberi :DD), de úgy is, hogy félti, tehát vigyáz arra ami az övé, nem engedi át az ellenségnek, ha már egyszer megszerezte. És főleg a fiát, miért áldozná fel, amikor a gonoszságot egy csettintéssel eltudja tüntetni a mese szerint ugye.

Sorolhatnám még az írás ide vonatkozó részeit, de már ebből is érezzük, hogy Isten nem igényel áldozatot, vagyis senkinek a halálát, nem kívánja. (Lehet, hogy azért születünk mindig újjá, mert mindig meghalunk? Tehát rá kellene jönnünk, hogy miként ne haljunk meg???)

Jézus tehát nem lehet áldozat semmiképpen, legalább is nem lehet fizetség az isten számára. Az írás mégis azt ordítja, hogy áron vétettetek meg, tehát Jézus volt az ára annak, hogy aki hisz, el ne vesszen, és Jézus vére tisztít meg stb... Megint csak a zsidó mentalitás, amelyik még Istennel is alkudozna, és érdekes módon, Istent a saját fiával zsarolná meg, az emberiségért cserébe. És a tehetetlen Isten, mert úgy szerette a világot, feláldozza, tehát kivásárolja a fiáért az emberiséget az ördögtől, mert tudjuk ugye, hogy néki adatott minden hatalom ezen a földön.

De ez nem igaz, hiszen az Isten az élők Istene, nem akar halált. Senkiét sem akarja, és főleg nem ál le alkudozni az ördöggel :))

Vagyis ha Jézus nem áldozat, akkor a megváltás nem valósulhat meg azon a módon, ahogyan tanítják. Ergó Jézus halála érdektelen a megváltás szempontjából, hiszen Isten nem igényel áldozatot, az csak a zsidó liturgia része, amit a kereszténységbe így örökítenek tovább. Az is kivillan ebből a hangulatból, hogy talán nincs is helye a megváltás intézményének, csak ezt akarják elhitetni az emberiséggel, talán éppen az eredendő bűn intézménye miatt, amit a teremtéstörténet cáfol, még a kezdetekkor :))

Ha viszont nincs eredendő bűn. Nincs igény a megváltásra sem, a feltámadása is érdektelenné válik így, hiszen hiába megy a pokolba és győzi le a démonokat, nincs vásárlóértéke a halálának, mivel ilyen alku sem jöhet létre, amelyben Jézus élete a fizetőeszköz.

Hiába lenne a feltámadás, hiába lenne a megjelenés a tanítványok előtt, hiába a Tamáskodás, és az egész hiábavaló.
Nem gondolom, hogy Jézus a megvilágosult Istentudatú ember, ne látta volna előre, vagy legalább utólag, hogy ez az egész hacacáré teljesen értelmetlen (túl azon, hogy létre sem jöhet). Ha pedig tudta, nyilván egy Istentudatú ember, nem csinál ilyen felesleges dolgokat, mert ha a megváltás kiesik a kosárból, akkor az egész nem más, mint bazári látványosság.

Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt.