Normális vagy?
Egyáltalán, mi az, hogy normális? Kihez, vagy mihez képest?
S mi a normális? Honnantól normális és honnan abnormális? Ki határozza meg, mi az ami normális és mi az, ami nem?
Idióta az idióta? Ki az idióta?
Az idióta görögből fordítva: privát-ember; hétköznapi, esetleg sajátos,különleges ember
J. G. Bennett szerint: Mindenki, aki elhatározza, hogy önmagán dolgozik, bolond, mégpedig kettős értelemben. A bölcsek tudják, hogy ő a valóságot keresi. Az ostobák pedig azt gondolják, hogy elveszítette a fejét.
Gurdjieffnél az idióta jelentése: önmaga lenni.
Egy ember, aki önmaga, az látszólag, úgy cselekszik, mint egy bolond, ám csak azok számára, akik az illúziók világában élnek.
Engem gyakran néznek bolondnak, vagy egyszerűen nem értenek. Például az édesanyám sem ért, mert nem az ö értékrendje szerint élek.
Még jópáran olyanok akik az átlagos, általános, konvenciók szerint élnek.
Már nekik nem akarok megfelelni.
Örülök, hogy nem vagyok normális, viszont idealista vagyok.
Erre mondja anyám, -kislányom, ne őrjíts meg, tiszta apád vagy!
nem vagyok normális, és boldog vagyok tőle :D
Társadalmi normáknak megfelelő magatartású a normális az idióta pedig a pszichológiában azt hiszem a 40-es IQ alatti, tehát az aki már önellátásra képtelen.
Normális mindig az amit a többség, mint többség elfogad valóban :)) Egy tömegfogalom. Egyénileg viszont alig találunk ilyet. Engem is állandóan lehülyéznek :))) Vagyis az egyén idióta a társadalom szempontjából, és ezen az a tény sem változtat, hogy a társadalmat végül is az idióták alkotják :DDD
Hát ez már röhejes :DDDD
A tömeg, mindig egy közös célért működik, az egyénnek viszont már vannak egyéni céljai, vagyis a tömeg céljaitól különböznek, így az egyén, megpróbál önmaga lenni, ami a tömeg szempontjából teljesen abnormális, mert a tömeg csak a csorda szellemet képes elfogadni.
Ha nem vagy velünk, akkor ellenünk vagy. Tehát ha nem vagy tömeg akkor nem vagy velünk.
Az egyén viszont belátja, hogy minden más egyénnek is vannak egyéni céljai. Azok az egyének azonban, akik egyénileg sem tudnak kiszakadni a tömegszellemből (kommunizmus pl.) azok számára az egyén mindig is elfogadhatatlan marad.
Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt.
A normális - a társadalmi normáknak megfelelő életvitelű egyén az adott fejlettségi szintű kultúrában. Ezek a normák természetesen eltérőek a különböző kultúrákban.
A lényeg, hogy ha alulról vagyok idióta, nem ütöm meg az átlagot - az adott társadalmi köztudat felfelé húz, kívülről motivál a fejlődésre, és ha nem vagyok képes elmozdulni, akkor kiközösít.
Ha kinőttem a "fűből", és immár felülről lettem "idióta" - ugyanúgy kiközösítenek, mert ez irritáló, zavaró és érthetetelen, befogadhatatlan az átlagszint számára. Ilyenkor a köztudat visszafelé húz, kívülről már csak kisebb, hasonlólóképpen gondolkodó és emelkedettebb csoportoktól jöhet motiváció a további fejlődéshez.
Ekkor kell nagyon a kapcsolódás a felsőbb energiákhoz, kell az intuíció és az inspiráció igazán, mert csak a saját belső önmotivációdra számíthatsz. Eljön az a szakasz is, amikor igazán létszükségletté válik a Hit, hogy jó Úton jársz... A magadén, és nem másokét követed.
Egy ideig még ezzel sincs sem baj - lásd a három kitaposott ösvényt - de a végkifejlet aztán egyszerre lesz Egyedi és Ugyanaz mindenkinél. Mindezt sokkal könnyebb megérteni, ha tisztán látja valaki a fejlődési szintekhez tartozó értékrendeket, bárhol is tart ő maga.
Én az iskolában akár a matek rovásárára is ezt tanítattnám, nem beszélve a felnőttoktatásról.
Úgy tudtam, a görögök azt illeték idióta jelzővel, aki nem vett részt a közügyekben, nem mutatott érdeklődést a saját sorsa iránt se így.
Van egy jó idézet amúgy Khrisnamurtitól:
"Nem az egészség mércéje jól alkalmazkodni egy mélyen beteg társadalomhoz." Csak úgy...
- A tudást meg lehet tanulni, vagy fel lehet ismerni! -