Hellinger féle családfelállítás

Szia Péter!
(Van időd és kedved olvasni? :-))

Amikor Hellingert megkérdezték ugyanerről, valami olyasmit válaszolt: Fogalmam sincs hogy működik, ha valaki rájön, legyen szíves nekem is megírni.

De, hogy ne legyen kielégítetlen az információs igényed, elmondom, jó helyen keresgélsz.
Miután ebben a kérdésben vannak nálam okosabbak is, érdemes őket olvasni. Részletek Barbara Ann Brennan Gyógyító kezek című könyvéből.

Mezőelmélet
A XIX. század elején olyan új fizikai jelenségeket fedeztek fel, amelyeket a newtoni fizika segítségével nem lehetett leírni. Az elektromágneses jelenségek felfedezése és kutatása vezetett el a mező fogal¬mának kialakulásához. A mezőt olyan térállapotként definiálták, amelynek lehetősége van erőt létrehozni. A régi newtoni mechanika a pozitív és negatív töltéssel rendelkező részecskék, mint a protonok és elektronok közötti kölcsönhatásokat egyszerűen úgy interpretálta, hogy 2 részecske, mint tömeg vonzza egymást. Michad Faraday és James Clark Maxwell azonban úgy találta, hogy a jelenség magyarázatául megfelelőbb a mezőelméletet használni, s azt állítani, hogy minden töltés egy „zavart" vagy „térállapotot" hoz létre maga körül, úgy, hogy a jelenlévő másik részecske érezze az erőt. Ily módon született meg a világegyetemről szóló új elmélet, mely szerint az univerzum mezőkből áll. E mezők egymással kölcsönhatásban lévő erőket hoznak létre. Végre volt egy olyan tudományos elmélet, amellyel már elkezdhettük megmagyarázni azt a képességünket, hogy tudunk egymásra hatni távolról is, anélkül, hogy látnánk egymást vagy beszélnénk egymással.

Mindannyiunknak volt már olyan tapasztalata, hogy felvettük a telefont, és tudtuk, ki van a vonal végén, még mielőtt megszólalt volna. Az anyák gyakran megérzik, ha gyermekük bajban van. Ezeket a jelenségeket a mezőelmélet fogalmaival magyarázhatjuk meg.

Csupán az elmúlt 15 évben (100 évvel a fizikusokat követően) kezdtük el e fogalmakat személyes interakciónk leírásában használni. Épphogy csak kezdjük elfogadni, hogy magunk is mezőkből épülünk fel. Megérezzük valaki jelenlétét a szobában, jó és rossz rezgésekről beszélünk, szó esik energiaküldésről, egymás gondolatainak olvasásáról.

Azonnal tudjuk, hogy kedvelünk-e valakit vagy sem, hogy kijövünk-e majd vele vagy összecsattanunk. Ez a „tudás" mezőink kölcsönhatásának harmonikus vagy diszharmonikus voltával magyarázható.
Sheldrake a „A new science of life” (Az élet új tudománya) című művében felveti, hogy valamennyi rendszert az energián és az ismert anyagi tényezőkön kívül láthatatlan szervezőerők is irányítják. Ezek okozati mezők, mivel a forma- és viselkedésminták előképeiként szolgálnak. E mezők nem a szó normális értelmében vett energiával bírnak, mivel hatásaik átjutnak a tér és idő gátjain, ami a normális energia áramlásában akadályt jelentene. Távoli hatásuk éppoly erős, mint közelről gyakorolt hatásuk. E hipotézisnek megfelelően bármikor, ha egy faj egyede elsajátít egy új viselkedési mintát, ez megváltoztatja az adott faj oksági mezejét, legalábbis enyhe mértékben. Ha e viselkedés elég sokáig ismétlődik, akkor „morfikus rezonanciája” kihathat az egész fajra.

Sheldrake ezt a láthatatlan mátrixot morfogenetikus mezőnek nevezte el, a „morph = forma” és a "genezis = létrejövés" szavakból. E mező működése a távolrahatást is tartalmazza, mind térbeli, mind időbeli jelentésben. Az időn kívül eső fizikai törvények által determinált formáktól eltérően a morfogenetikus mező az időn átterjedő „morfikus rezonanciától” függ. Ez annyit jelent, hogy a morfikus mezők átterjednek a téren és időn, s az események képesek hatni a bárhol, más időben végbemenő eseményekre.

Bert Hellinger és Rupert Sheldrake, az Első Nemzetközi Család- és Rendszerfelállító Konferencián (2003 Wiesloch) egyetértettek abban, hogy a Sheldrake által morfogenetikus mezőnek leírt jelenség megegyezik a Hellinger módszer által a családfelállításoknál használt, szellemi mezőnek nevezett jelenséggel.

A családfelállítás mezejét is több elnevezéssel illetik.
A mezővel kapcsolatos kutatások és megállapítások, érzékelések és feltételezések is attól függően kerültek egy fogalmi körbe, hogy a kísérletezés milyen irányból indult, azaz milyen elméletet támaszt alá. Így például: kollektív tudattalan, kollektív tudat, szellemi mező, családi közös lelki mező, családi energiamező, lelki mező, szellemi erőtér, mindent tudó mező, mindent mozgató szellemi erőtér, morfogenetikus mező, morfikus mező, formáló mező, pszí mező, pszí tér, szinkronicitás, energiamező, aura, telepátia, megérzés, intuíció, tudat feletti, pszichokinézis, formális okság, akhasa krónika, közös emlékezet, láthatatlan háló, kvantumpotenciál, implicit rend, holografikus rend, generációkon átívelő spirituális mező.
Hellinger szellemi mezőnek, a mindent mozgató szellemi erőtérnek nevezi.