A kék | Önmegvalósítás.hu

A kék

Kék hegyek.jpg

A színek mindig elkápráztatták, erősen hatottak rá, a tavasz a nyíló virágaival, üde zöldjével.
A nyár gyönyörű fényeivel, a napfelkeltével és a napnyugtával a Balatonon, a pipacsok és búzamezők, búzavirágok hangulatával.
Az ősz a sárga, barna, vörös színeivel, az őszi gyümölcsök illatával, a szőlőhegyek szüreti hangulatával.
Na és a tél, mikor esett a hó, a friss hó a tiszta fehérségével, mert nem is fehér volt az, inkább a fény tündöklött minden hópihében. Még a jeget is szerette, persze nem a járdán gyaloglás közben, bár ez tanította arra, hogy mindig a mostban legyen, csak arra figyeljen amit csinál, mert ha nem figyelte hová lép egyből megcsúszott. De szerette nézni a befagyott vízen a napfény játékát, amint azon szivárvány játszott, még a befagyott pocsolyákon is amint rásütött a nap. A zúzmarás táj és az ónos esővel terhelt bokrok, növények varázslatos világát sem kell feledni, mint ha kristállyá válnának, mikor az a fránya fagyoseső rájuk nehezedik. Csak úgy cikázik a fény mikor rásüt a nap.
Azon gondolkodott mióta figyeli a színeket. Mert voltak korszakai, ezek nem kötődtek az aktuális divatszínekhez. Persze akkor még nem sejtette a színek üzenetét. Ma már tudta melyik szín mit jelent, mire használható.
Sokáig az őszi színeket kedvelte, a bordót, kekit, halványsárgát, rozsdabarnát, ez elég sokáig tartott nála, majd jött a piros, a sárga, a banán zöld ezt különösen kedvelte. Majd a hideg színek is megérintették a pink, a rózsaszín, halványlila. Ami végig vele volt az a sötétkék.
Ezt mindig szerette, az éjszakai égbolt jutott róla eszébe.
Most eljött a kék korszaka. Már egy ideje kóstolgatta a világos kéket, türkizt ezek időnként megjelentek ruhatárában. Majd a kék, fehér. De most az élete minden területét átszőtte ez a szín. Kivétel az otthona volt, itt a meleg színek domináltak.
Mikor a szimbólum kártya egyik lapja akadt a kezébe, amelynek alapszíne kék és a fehér, a szeretet befogadását segíti elő, akkor jött csak rá, hogy az elmúlt időszaka erről szólt.
Már tavaly is megjelent életében a kék fehér, de az idén, most, aztán itt volt menthetetlenül.
Ahogy végig gondolta, a munkahelyének, egy biztosító társaságnak a színeiben ott van, minden kellék amit ehhez munkájához használt, kék-fehér.
Majd mikor elhatározta, hogy autót vasáról, egy ideig kék autók kerültek elé. Majd mikor már döntenie kellett arról melyik autót vegye meg, jól emlékszik erre a csütörtöki napra, öt darab kék autót kínáltak neki a különböző kereskedések.
Így lett egy kék színű autója, igaz ez volt a kakukktojás, mert először lilának látta, az autó inkább indigó kék volt.
Ezen nagyon elgondolkodott, ennyire egy lenne a kékkel, hiszen jól ismerte a kék szín jelentését, és újra átnézte olvasmányaiba a kék üzenetét.
Cseppet sem bánta.

Beküldte: | 2009. jan. 16. péntek - 15:36

Hozzászólások

2 hozzászólás
A kék
2009. január 20. kedd, 23:07 | Aya (útkereső)

Egyik írásommal szeretnék hozzászólni eme nagyszerű olvasói élményhez:)

Mélykék

Mélyen kékülő nedves az égbolt,
kihúnyt szikráknak csak aláhullásuk
látszik,s érzik bennük a fájdalom,
hogy fényüknek feketébe torkollottak
színeik,szavaik,gondolataik.

A napsütötte mennyezet a múlt csengésével csattan,csapódik csendesen mégis,mert hulló meteoritok darabjai ezüst-csillámba burkolják a mákat.
Mint az utolsó tüzijáték, szabadon
akarat nélkül, taszításra hullanak alá.
Kívánni? mert ez mondja a fáma, de jaj! ki ne mondd, mert vágyad nem teljesül, ha csupán csak suttogod is; hallom én.

Lehulló csillag-cseppek csobbanása a tengernyi élet-küszöbön, hajnalig feketében,mint a gyász, aztán a nap első sugaraival együtt buknak óceánok mélyébe, de megmaradnak színükben pompázva: égi mélykékben,a felszín alatt, s ezt látom én,s látod, te,mikor hatalmas vizeket hódítasz meg karjaiddal
csapkodva a hullámokban - mélykék...

SZABÓ GABRIELLA képe
Köszönöm a verset
2009. május 15. péntek, 22:29 | SZABÓ GABRIELLA   Előzmény

Köszönöm a verset.