webMester
Lassan egy hónapja használom szinte napi rendszerességgel az oldal webMester szolgáltatását, és nagyon de nagyon jól működik! Ajánlom szeretettel mindenkinek!
Előfordul, hogy nem emlékszem mindenre, ami a napi üzenetben volt, vagy leírom és később találom meg, mindezekkel együtt is rengeteget segít abban, hogy meglássam hol takargatok még magam elől problémákat.
Azért ma írok róla, mert minden eddiginél jobban belém nyilallt a mai üzenet... illetve épp attól vált olyan méllyé, hogy a többféle üzenet, (kérdés, kép, imaginációs gyakorlat, fogalom, stb) látszólag egymásnak ellentmondó volt, persze csak látszólag, mert baromi élesen rávilágított arra a határra, amit keresgélek magamban: Az önbecsülés, alázat-gőg, helyes, pontos önértékelés kialakításában.
Tehát, kedves önmegvalósító társak, használjátok bátran az oldal adta lehetőségeket, érdemes!
- Kirsikka blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
5 hozzászólásma humoránál volt a webMester! :D
Eleinte úgy használtam a webmestert, hogy minden nap kértem új "adagot", ha végeztem az előzővel, ha nem. Aztán rájöttem, hogy ez így nem jó, és már csak akkor kértem újat, ha az előzővel dűlőre jutottam.
Hosszú hétvégén elég sűrű volt a program, kevés egyedülléttel, még ennek tetejébe jó nehéz feladatot kaptam. Ilyen sokáig még nem húzódott el egy adag tanulnivaló...
Hétfő éjjel nem tudtam aludni, no, itt a remek alkalom, veselkedjünk neki. Azért volt nehéz a gyakorlat, mert szabadon kellett engedni :) (jó kis paradoxon!) hát, csak mentem felfelé a léghajóval... és ennyi. Semmi se történt. Semmilyen konkrét helyre nem tartottunk. Meguntam. Elkalandoztam. Aztán meg mérgelődtem magamon, hogy megint ezt csinálom, pedig éjjel volt, csend béke nyugalom, csak magam zökkentettem ki magamat! Semmire nem foghattam:) Újra nekiláttam, de már a következő témával: a szívemnél éreztem egy súlyt. Mintha egy fém sisak lett volna rajta, ez elkezdett szépen olvadni, mállani, de nem értettem mi köze van ennek a végzethez. Ma reggel viszont sikerült! Hagytam a léghajót hadd menjen, a világ végére elvitt, ahol fantasztikus intenzív megtisztulásban, és eggyé válásban volt részem (mimással mint egy quasarral:D)
Tegnap este találkoztam Valakivel, aki átrendezte bennem az egészet! És ez a valaki egy pici csecsemő! (mikor regisztráltam ide, a képem egy vízben úszó csecsemő volt) Nagyon erős késztetést éreztem, hogy kézbe vegyem, megsimítsam a kis fejét, egyáltalán kapcsolatba kerüljek vele. De nem lehetett, egy gyorsétteremben ettek a családjával, ráadásul külföldiek voltak... csak mosolyogtam rá, aztán végül mégiscsak megcirógattam a buksiját, mikor menni készültünk. Olyan kristálytiszta volt... puha és tökéletes... Ő bukkant fel a meditációban, és olyan hatást váltott bennem, hogy az valami csodálatos!
Egy törékeny apró kisbaba, és az ismert univerzum legnagyobb és legfényesebb jelensége együtt hihetetlen dolgot vittek végbe!... a kicsi meg a nagy... együtt:))))
Mi a tanulság? Nem kell türelmetlenkedni. a válasz megérkezik... :)
babát vársz! gratula!puszillak!
nem várok babát :)
kirsikka
Gyönyörű meditáció lehetett. Én egyszer egy izzasztó kunyhó szertartásban találkoztam egy kisfiúval... akit évek múlva hozott el a sorsom. :-) Érdekes üzeneteket hordoznak az álmaink és a meditációink, de sokszor az időt nem tudjuk hozzárendelni. Így lehet, hogy még évek telnek el, amíg történik valami, amit megláttunk, megálmodtunk.
Ne légy türelmetlen. :-)