Nincsen jó és rossz. Minden egyedi, egyéni, és az, ami.

A fejlődés különböző stádiumai vannak. A tudatosság különböző manifesztációi.

Minden mester ember. Ugyanúgy egy még tovább táguló, meghódítandó tudatosság-mezővel, mint mi.
Csak kicait feljebb áll a létrán. Szélesebb a látószöge. De nagyobbat is zuhanhat. (Egót ott is állandó éberséggel kell szelíden tartani, sőt, még nagyobb a felelősség, mert a szellemi hatalom óriásivá nőhet)

A hamis mester is csak egy bizonyos tudatossági szint, ami bizonyos dolgokat még nem tudatosított. (Hazudik önmagának ezekben.) Csak ő más dolgokat már nagyon jól tud, ezért tanítja. Aki hamisnak látja, az csak nem érti az okokat.

Mi is hamisak vagyunk, valahányszor türelemre intjük a gyermekünket, miközben más esetben a hajunkat tépjük... csak a gyerekünk nem kérdezi meg: "Anyu, akkor most miért nem éled, amit tanítasz?"

Persze nem "jó", ha magunk, tudatlanul egy hozzánk nem illő, tudatlanságú mesterhez kerülünk.

De ha ez van, akkor annak kellett történnie.

A kulcs itt abban van, hogy olyat találunk, és álltában olyan talál meg minket, aki pont jó nekünk, mert azt tanítja, amire szükségünk van.

Mint ahogy egy keresztény pap nem igazán passzol nekem (bár nem zárom ki h tanulhatok tőle), úgy a szomszéd néniket sok hasznot hajtanak a misék a leli békéjének megőrzésében.

És ilyenformán, valóban, azzal is egyetértek, hogy mindenki mindenki mestere.

De a tudatossági szintek milyenségének és különbségének megfelelően, vannak nagyobb és kisebb mestereink.

És mi azok vagyunk mások számára.

Pusztán az áltla is, ahogy élünk.

Namaszte

Sziasztok!
Kivizsgálás miatt kórházba voltam több mint egy hétig és most hogy újra a gép előtt ülhetek , gondoltam elsőként megnézem, vajon miről beszélgettetek azóta.
Na és persze rögtön jött a felismerés, hogy olyan mintha a karácsonyra jelzett események egy kicsit csúsztak volna.
A világban földrengés, itt meg ugyancsak elszabadultak az indulatok.
Az asztrológia tapasztalati tudomány, így hát mindenképp körbe kell néznem, hogy miért, de szerintem nektek sem kell sokáig azon agyalni, hogy miért alakult így , mert bolygó hatás vagy sem, néha szükség van az ilyenféle kiborulásokra.
Mi itt már mindannyian próbálunk a másikra egy kicsit vigyázni, de nem biztos hogy a jó ,,utat " választjuk meg hozzá, mert hát azért bár szinte napi kapcsolatban vagyunk, de a másikat mégsem ismerjük.
Erika blabblabjája sok mindent elindított, de nem hinném, hogy ezt ő előre kigondolta volna.
Üdv mindenkinek : Noa

Vannak olyan elméletek, amelyek szerint egy bizonyos szempontból minden ember útja azonos. ...legalábbis az kellene hogy legyen. Ez pedig a kereszténység. Én magam is keresztény vagyok.
Ha nyitott vagy rá, hadd írjak erről kicsit bővebben!

Sokan hiszik, hogy a kereszténység nélkülözi a logikát, az észérveket és a világon tapasztalt fizikai vagy lelki törvényszerűségekhez való igazodást. Ezek az emberek azonban többnyire nem is ismerik a kereszténység felépítését, és annak alapján ítélnek, hogy magukat kereszténynek valló emberek mennyire rosszul, és a keresztény erkölcsnek ellentmondóan tesznek dolgokat. (De ez amúgy nem logikus, hiszen ha valaki például rosszul vezet egy autót, attól az az autó még lehet jó. Nem azért törik össze mert rossz, hanem azért, mert a vezetője rosszul irányítja). Ez az ellentmondó viselkedés pedig abból fakad, hogy még egy csomó hívő ember is csak azt hiszi, hogy keresztény, pedig valójában nem is ismeri a lényegét. De beláthatjuk, hogy ilyen esetben nem a kereszténység nélkülözi a logikát, hanem az az ember, aki kiabál, hogy "keresztény vagyok" és közben az ellenkezőjét teszi...

A valódi keresztény ember azonban elismeri az abszolút létezését, nem tekint semmit relatívnak. Az emberiség sorsán kívülre helyezi az abszolút-igazságot, természetesen a teremtőjében, a személyes Istenben ismeri fel. Istent tiszteli, szereti és engedelmeskedik neki, és ezzel nyeri el -furcsa módon- a tökéletes szabadságot, valamint az örök életet, amelynek sejtése, áhítása minden emberben benne van.

Nagyon elterjedt gondolkodásmód az, hogy nincs jó és rossz út.
"Igazából nem az a lényeg, hogy Istent minek nevezed, hanem hogy hogyan élsz. Ugyanazt a hegyet másszák a világon a különböző hitű és vallású emberek, csak mind más irányból. De a csúcson, ahol Isten vár, találkozunk."

1.: Nem mindegy, minek nevezed Istent

Aki ilyet mond, az a Bibliát egész biztosan nem olvasta, vagy ha igen, nem értette meg. A Biblia, (különösen az újszövetség) kategorikusan állítja (és alá is támasztja), hogy egyedül az nem mindegy, hogy Istent minek nevezed. Az, hogy hogyan élsz, mindegy. A Biblia Istenének logikája másképp működik, mint a miénk.
Miért?
-Ha mi feltesszük, hogy valóban teremtmények vagyunk, (azért indulunk ki ebből, mert válaszok híján ez még mindig sokkal valószínűbb, mint az, hogy szép lassan létrejöttünk. Az embernél sokkal egyszerűbb dolgok sem jönnek létre maguktól...) akkor az biztos, hogy olyan teremtőnk van, aki
1.) az emberi fogalmak szerint kifejezhetetlenül hatalmas zsenialitással rendelkezik,
2.)valóban szeret, mert különben miért ajándékozott volna nekünk életet, miért ígért volna örök életet?
Ha pedig ez így van, akkor honnan vehetnénk mi a bátorságot, hogy "akárminek" nevezzük, miközben ő sokszor kategorikusan és félreérthetetlenül a tudtunkra adta, hogy nem kereshetjük Őt semmi másban, csakis a Jézus által kimondott igazságokban és Jézusban. (Jézus: "én vagyok az út az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam).

2.: Nem az a lényeg hogy hogyan élsz.
("akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek")

Az Isten gyermeke-státusz Isten úrnak való elfogadásának pillanatában jár az embernek, és nem visszavonható. Aki Isten gyermeke lett (újászületett), az az örök életet kapja meg a státusszal együtt azonnal. (Ez nem hülye szektás melléduma... Szintén Jézus beszél erről sokat a János-evangéliumban)

-Egy király gyereke akkor is a király gyereke marad, ha rosszalkodik, ha engedetlen, ha nehezen tanul, és ebből kifolyólag hülyeségeket csinál, vagy rosszul kormányozza a területet, amit kapott. Attól még az apja nem tagadja ki, nem öli meg, nem száműzi, sőt sokkal inkább aggódik érte. Ha ez még az embernek is logikus, akkor Isten vajon miért tenne másképp velünk...?

3.: Nem ugyanazt a hegyet másszuk, de hiába is másszuk a hegyet, mert ember számára teljesíthetetlen a megmászása!
(Tanítvány: "hogyan üdvözülhet az ember?" Jézus: "ami az embernek lehetetlen, az Istennek lehetséges")
Magyarul: sehogy. A kereszténységen kívül minden vallás azt tanítja, hogy az ember a saját erejére van utalva, hogy Istenhez eljusson, ebből az erőből kell kihoznia (és ebből ki is tudja hozni) a tökéletességet: a boldogságot a harmóniát a szeretetet a megértést a megbocsájtást a türelmet a figyelmességet a következetességet, az önzetlenséget, az áldozatkészséget, stb. Csak az a kérdés, hogy ha valaki ezeket a tulajdonságokat "teljesíti", akkor ettől Istenhez jut? Ez logikus? Ezért örök élet jár?
Ugye nagyon sokáig lehetne még sorolni ilyen tulajdonságokat? Pedig ha már csak ezt a tíz félét valaki tökéletesen csinálná, azt szupermennek gondolnánk.

Szerintem ha ez lehetséges lenne az embernek, akkor lennének ilyen emberek.

Isten végtelen és tökéletes, ezért ha a tetteinktől várnánk azt, hogy majd megfelelhetünk neki, akkor --logikusan, a matek törvényeiből kiindulva-- végtelen mennyiségű tökéletes tettet kellene végrehajtanunk.

Szóval "jó" út meg "rossz" út valóban nem létezik, csak "az út" van, de annak iránya és végcélja nagyonis lehet jó vagy rossz. Ez a végcél nem ismeretlen, megismerhető, ott van a Bibliában.

Szia Mindenkinek.
Olvastam itt sokmindent,de tény ezek csak elmélkedések a Jó és Rossz útról.
Elmesélném a Saját utamat,és eldöntheti mindenki hogy ez valójában mi is??????????????????????????
Nos.
Jelenleg 26-ésves vagyok,és sokmindenen keresztül mentem az életben mire rájöttem hogy mi is a kettő közti különbség....
Akkor kezdeném az elején.
-5évesen elkezdtem Futbalozni,minden ment ahogy mennie kellett,szép volt és jó!!!
Teltek múltak az évek.Édesapám Öngyilkos lett a szemem láttára,mikor épp hogy 12-éves lettem,akkor kezdöldtek a problémák.Ugyanis Rajtam kívül még 3-testvérem volt akit felkellett hogy neveljen Édesanyám.
Sokat kellett dolggoznia,és nem sok ideje maradt Ránk.Én belekerültem egy "Társaságba"amiröl még csak nem is sejtettem hogy "Jó vagy Rossz".
Azán mivel Én voltam a leg fiatalabb,könnyű volt befolyásolni és mindenbe belementem csak azért mert milyen jó és vagány dolog.Odáig fajult a dolog,hogy egy Bp-i társaságba belekerültem ahol elkezdtem Kábítószerezni,de a szószoros értelemben...
Mire épp hogy betöltöttem a 18.életévem már Börtönbe kerültem,elveszetnek éreztem Magam és senki sem volt aki odáig a "Barátomnak" mondta magát.Azt hittem hogy itt a vég.Találkoztam bent sokfajta emberrel,és persze mindenki mesélt az életéről,ki így ki úgy.De a lényeg,mindenki Ártatlannak vallotta Magát!!!! :-D
Persze ez nem igaz.Hiszen tudom,senki sem kerül be ok nélkül.Olyan előfordúl hogy túlságosan szigorúan vették az ügyét egy smás embernek,és talán nem érdemelte volna meg azt amit kapott,de valahol megérdemelte.Mint ahogy Én is.
Tehát volt időm elgondolkozni odabent,hogy mit jelent az hogy "Jó és Rossz"!!!
Alapvetően,Én egy jó ember vagyok/voltam mindig is.Épp ezért csesztem rá mindig,a jószívüsködés miatt...
Na de mind1.Mikor szabadúltam,megígértem hogy Soha de Soha nem teszek olyat ami nem helyes!!!:-D
Ami persze nem úgy lett,mert mikor hazajöttem ismét voltak "Ismerősök és Barátok" na persze,Én naív...
Ebben a világban amit most élünk,és ezt értem mindenkire!!!Nagyon nehéz eldönteni mi az hogy "Jó és Rossz" ha az ember léte a tét.Mert mindenki azt mondja,hogy a pénz nem minden,de jó ha van és mindjárt nincs annyi problémád!!!Ugyebár a pénz motívál mindenkit,úgy ahogy Engem is!!!!
Telt múlt az idő,és rákellett ébrednem,hogy a pénz tényleg nem minden.Soha nem számított semmi az életemben,soha nem érdekelt ki mit és hogyan vélekedik Rollam,éltem a saját életem "Boldogan" :-D :-(
Most jön a lényeg.Kb 3éve elhatároztam magam,hogy változtatok mindenen.Elkezdtem konditerembe járni,újra spórtolni.2009 év elején megismertem egy Lányt,akihez foghatót még soha de soha nem láttam,ezt nem csak arra értem hogy Bombázó és...Hanem ami Benne lakozik,az a kincs amit adott nekem és ahogy adta,az felbecsülhetetlen Számomra.Sok időt töltöttünk együtt,szinte mindig eggyütt voltun.Persze Ő Főiskolát végzett,Egyetemre jár...Míg Én még a Szakmunkást sem Végeztem el.Ebből szerintem mindenkinek tisztán lejön,hogy a kettönk élete "Ég és Főld".Ebböl kifojolag sok vitánk volt de mind csak piti kis dolgokon,és szeintem értelmetlen is volt...
Namost a lényeg ebben az,hogy semmi e-fajta dolgot nem tűrt el amit Én életem során tettem,gondoltam és sorolhatnám még!!!Mivel nem voltam teljesen Őszinte hozzá,és nem meséltem el a Múlam,hogy mit és hogy tettem...Ezért nagyon megharagudott Rám,mikor másoktól tudta meg.Hiába mondtam hogy az a múlt,és hiába is mondtam hogy megváltoztam.Mert nem teljesen úgy volt,mellette is csináltam néha-néha olyat amit nem kellett volna.Miközben már a Menyasszonyom volt,azt hozzá kell tennem!!!!!!
Ezért elhagyott,és teljesen jogos.Ezért csak Magam hibáztathatom,senki mást.Azóta hogy elhagyott,el telt néhány hónap,és sokat változtam,Külföldön dolgozom.Nap mint nap elgondolkozom azon,hogy megérte vajon???Megérte az a Pénz amit kerestem azokkala a helytelen dolgokkal,hogy elveszítsem azt Akit Igazán Szerettem/Szeretek a mai napig????NEM!!!!Mostanra rájöttem,hogy mi az hogy "Jó és Rossz" út.
Tiszteséggel dolgozom,nem iszom,nem csavargok,nem kábítozom...
Egy dologra vágyom,hogy ismét vissza kapjam Őt,akit Igazán Szeretek!!!!
Hiszen az idei évben,elvesztettem mindenem,se kutyám,se macskám,se házam.
Ami a legjobban fáj,az az,hogy a saját hibáimbol tanulok csak,és ez mindig is így lessz.De ezt szerintem elmondhatja Magáról mindenki!!!!Nemigaz???
Uti:.Annyit hozzá kell tennem,hogy mikor szabadúltam,kaptam 1,5millió ft büntetést,vagyonelkobzást és ...
Amit az év elején sikerült végleg kifizetnem.
Remélem valamenyire Érthetően írtam le a dolgokat!?Ugyanis mostanában kissé sokminden kavarog a fejemben,és lassan ismét nem fogom tudni mi a Helyes és mi NEM!!!Sokszór megfordul a fejemben az is,hogy Öngyilkos legyek.Sajnálok minden rosszat,amit elkövettem,mit a Társadalom felé és mindenki felé aki csak számít!!!De leginkább azt sajnálom,hogy Elveszítettem azt a Személyt aki az Életemmé Vált!!!!
Nem csinálok semmi Rosszat töbet Ígérem,Mindenkinek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
De kétségbe estem teljesen.
Ha valaki tud segíteni,hogy talpra álljak,azt megköszönném?!
Mindenkinek sok sikert az Élethez,és remélem több szerencsével jártok mint Én!!!

Üdv Mindenkinek.
White!

Szia Mindenkinek.
Olvastam itt sokmindent,de tény ezek csak elmélkedések a Jó és Rossz útról.
Elmesélném a Saját utamat,és eldöntheti mindenki hogy ez valójában mi is??????????????????????????
Nos.
Jelenleg 26-ésves vagyok,és sokmindenen keresztül mentem az életben mire rájöttem hogy mi is a kettő közti különbség....
Akkor kezdeném az elején.
-5évesen elkezdtem Futbalozni,minden ment ahogy mennie kellett,szép volt és jó!!!
Teltek múltak az évek.Édesapám Öngyilkos lett a szemem láttára,mikor épp hogy 12-éves lettem,akkor kezdöldtek a problémák.Ugyanis Rajtam kívül még 3-testvérem volt akit felkellett hogy neveljen Édesanyám.
Sokat kellett dolggoznia,és nem sok ideje maradt Ránk.Én belekerültem egy "Társaságba"amiröl még csak nem is sejtettem hogy "Jó vagy Rossz".
Azán mivel Én voltam a leg fiatalabb,könnyű volt befolyásolni és mindenbe belementem csak azért mert milyen jó és vagány dolog.Odáig fajult a dolog,hogy egy Bp-i társaságba belekerültem ahol elkezdtem Kábítószerezni,de a szószoros értelemben...
Mire épp hogy betöltöttem a 18.életévem már Börtönbe kerültem,elveszetnek éreztem Magam és senki sem volt aki odáig a "Barátomnak" mondta magát.Azt hittem hogy itt a vég.Találkoztam bent sokfajta emberrel,és persze mindenki mesélt az életéről,ki így ki úgy.De a lényeg,mindenki Ártatlannak vallotta Magát!!!! :-D
Persze ez nem igaz.Hiszen tudom,senki sem kerül be ok nélkül.Olyan előfordúl hogy túlságosan szigorúan vették az ügyét egy smás embernek,és talán nem érdemelte volna meg azt amit kapott,de valahol megérdemelte.Mint ahogy Én is.
Tehát volt időm elgondolkozni odabent,hogy mit jelent az hogy "Jó és Rossz"!!!
Alapvetően,Én egy jó ember vagyok/voltam mindig is.Épp ezért csesztem rá mindig,a jószívüsködés miatt...
Na de mind1.Mikor szabadúltam,megígértem hogy Soha de Soha nem teszek olyat ami nem helyes!!!:-D
Ami persze nem úgy lett,mert mikor hazajöttem ismét voltak "Ismerősök és Barátok" na persze,Én naív...
Ebben a világban amit most élünk,és ezt értem mindenkire!!!Nagyon nehéz eldönteni mi az hogy "Jó és Rossz" ha az ember léte a tét.Mert mindenki azt mondja,hogy a pénz nem minden,de jó ha van és mindjárt nincs annyi problémád!!!Ugyebár a pénz motívál mindenkit,úgy ahogy Engem is!!!!
Telt múlt az idő,és rákellett ébrednem,hogy a pénz tényleg nem minden.Soha nem számított semmi az életemben,soha nem érdekelt ki mit és hogyan vélekedik Rollam,éltem a saját életem "Boldogan" :-D :-(
Most jön a lényeg.Kb 3éve elhatároztam magam,hogy változtatok mindenen.Elkezdtem konditerembe járni,újra spórtolni.2009 év elején megismertem egy Lányt,akihez foghatót még soha de soha nem láttam,ezt nem csak arra értem hogy Bombázó és...Hanem ami Benne lakozik,az a kincs amit adott nekem és ahogy adta,az felbecsülhetetlen Számomra.Sok időt töltöttünk együtt,szinte mindig eggyütt voltun.Persze Ő Főiskolát végzett,Egyetemre jár...Míg Én még a Szakmunkást sem Végeztem el.Ebből szerintem mindenkinek tisztán lejön,hogy a kettönk élete "Ég és Főld".Ebböl kifojolag sok vitánk volt de mind csak piti kis dolgokon,és szeintem értelmetlen is volt...
Namost a lényeg ebben az,hogy semmi e-fajta dolgot nem tűrt el amit Én életem során tettem,gondoltam és sorolhatnám még!!!Mivel nem voltam teljesen Őszinte hozzá,és nem meséltem el a Múlam,hogy mit és hogy tettem...Ezért nagyon megharagudott Rám,mikor másoktól tudta meg.Hiába mondtam hogy az a múlt,és hiába is mondtam hogy megváltoztam.Mert nem teljesen úgy volt,mellette is csináltam néha-néha olyat amit nem kellett volna.Miközben már a Menyasszonyom volt,azt hozzá kell tennem!!!!!!
Ezért elhagyott,és teljesen jogos.Ezért csak Magam hibáztathatom,senki mást.Azóta hogy elhagyott,el telt néhány hónap,és sokat változtam,Külföldön dolgozom.Nap mint nap elgondolkozom azon,hogy megérte vajon???Megérte az a Pénz amit kerestem azokkala a helytelen dolgokkal,hogy elveszítsem azt Akit Igazán Szerettem/Szeretek a mai napig????NEM!!!!Mostanra rájöttem,hogy mi az hogy "Jó és Rossz" út.
Tiszteséggel dolgozom,nem iszom,nem csavargok,nem kábítozom...
Egy dologra vágyom,hogy ismét vissza kapjam Őt,akit Igazán Szeretek!!!!
Hiszen az idei évben,elvesztettem mindenem,se kutyám,se macskám,se házam.
Ami a legjobban fáj,az az,hogy a saját hibáimbol tanulok csak,és ez mindig is így lessz.De ezt szerintem elmondhatja Magáról mindenki!!!!Nemigaz???
Uti:.Annyit hozzá kell tennem,hogy mikor szabadúltam,kaptam 1,5millió ft büntetést,vagyonelkobzást és ...
Amit az év elején sikerült végleg kifizetnem.
Remélem valamenyire Érthetően írtam le a dolgokat!?Ugyanis mostanában kissé sokminden kavarog a fejemben,és lassan ismét nem fogom tudni mi a Helyes és mi NEM!!!Sokszór megfordul a fejemben az is,hogy Öngyilkos legyek.Sajnálok minden rosszat,amit elkövettem,mit a Társadalom felé és mindenki felé aki csak számít!!!De leginkább azt sajnálom,hogy Elveszítettem azt a Személyt aki az Életemmé Vált!!!!
Nem csinálok semmi Rosszat töbet Ígérem,Mindenkinek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
De kétségbe estem teljesen.
Ha valaki tud segíteni,hogy talpra álljak,azt megköszönném?!
Mindenkinek sok sikert az Élethez,és remélem több szerencsével jártok mint Én!!!

Üdv Mindenkinek.
White!

Ma délután egy mesefilm nézése közben jött a felismerés: ördög (a mesebeli rossz) valójában nincsen, vagy csak átmeneti megtapasztalás. Az ördög és a rossz képvisel mindent, ami tévedés az életünkben. De mint ilyet nem láthatjuk, vagy csak halványan érzékelhetjük előre.

A megtapasztalásaink arról szólnak hogy elegendő tapasztalatot és tudást, tanulságot és megélést szerezzünk ahhoz, hogy belül megerősödve és letisztulva éljünk, ráérezve és/vagy tudatosan járva azt az utat, ami számunkra jó, és amelyben egyben nagyjából egészéből harmóniában vagyunk a környezetünkkel is.

Ezért győzedelmeskedik minden mese végén a jó. Ezért tanítják a bölcsek és a szentírások, hogy a szeretet, az univerzális energia, a Buddha-tudat stb. felülírja a rosszat és hogy abban a felső világban, amely az illúziókon túl van, és nem is annyira felső, mert csak egy tudatállapot, amely az életünkben elérhető és megtartható már nincsen jó és rossz.

De valóban, az elmélet, a mesék a tanítások és a gondolkodás erről nem elegendő. Ez nem valami, amit gondolatokkal el lehet érni. Kell hozzá a megértés, szó se róla, de nem elegendő.

Amióta elfogadtam, hogy csakis a megéléseim által tudom megszelídíteni a saját erőimet, amióta merek tanulni a rosszból és máshogy cselekedni hasonló helyzetekben, amióta bevállalom a vágyaim, még ha az agyam és a tanult mintáim ellene vannak is, amióta meg merem élni a jót és rosszat, úgy, hogy közben FIGYELEK és hasznosítom a tanultakat, nos, azóta kezd eltűnni az az addig oly élesnek látszó határ a "jó" és "rossz" között.

És tapasztalom, hogy ezek erők, a mi saját erőink, amelyek csak úgy szelídíthetők meg, úgy "tanulhatók meg", ha be merjük vállalni az életük elénk tett feladatait. nem csak elméletben, hanem egész lényünkkel. Érzéseinkkel, inspirációinkkal, vágyainkkal, félelmeinkkel való szembesülésünkkel stb. együtt.

Én, "sok elmélet tudója", be kellett látnom, hogy semmit nem tudtam az életről. Mert nem mertem tapasztalni. És bár nagy tehetséggel áldott meg az életem, és kitűnő képességekkel, és sok tudást gyűjtöttem, és remekül tudok gondolkodni is, az élet gyakorlati részében olyan vagyok, mint egy csecsemő.

De amikor beláttam ezt és elengedtem a múltat, mindenestül, hogy mi miért volt és kitől származott a minta és mit nem enged a környezetem ma is..., nos, attól kezdve kezdtem el valóban tanulni és járni az "utamat." Élni. És nem könnyű, mert sok a restanciám magam felé. És bár még nem futok, de már felálltam. És sokan, sokféleképpen megítélnek. De igyekszem nem magamra venni, csak megfigyelni, mi az, amit jól látnak velem kapcsolatban. Hogy tanuljak belőle.

Én is azt gondolom, mindenkinek van egy saját útja, egyedi és megismételhetetlen, melyek a saját tudatos és nem tudatos döntéseivel vannak kikövezve és behatárolva. A nem tudatos döntések így általában mások döntései is egyben. (szülők, vagy más befolyásoló személyek, tényező. )

És az a bizonyos út, amit fényesnek neveznek, a tudatosság ösvénye, a szeretet útja, Buddha és Jézus útja stb., nos az a tévedéseink nélküli út. Vagyis az az állapot, amelyet egyszer elérhetünk életünkben, ha hajlandóak vagyunk merni élni, és nem félni a "rossztól", nem megítélni magunkat és másokat, egyszerűen csak tenni a dolgunkat és dolgozni magunkon. Az az állapot, amikor már tisztán látunk, nem befolyásolnak mások akaratai, látásai, véleményei, kényszerítő ereje sem, mert már letettük az illúzióinkat, már nem ferde tükörben nézzük magunkat, már megszelídítettük az erőinket, a nem tudatos erőket, a tudatalattinkban tárolt információkat felszínre hoztuk, vagy egyszerűen csak találtunk egy technikát, amivel elkerüljük a csapdákat, pontosabban időben felismerjük, és el tudunk "evezni" mellette. Mert már ismerjük annyira magunkat a magunk teljességében, és azt, hogyan működünk.

De semmiképpen sem azt a "technikát", hogy "tudnánk", mi a jó és a rossz. A helyes és a helytelen. Mert ez nem élet, hanem gondolat. Elmélet. Ez az egyik fő csapdája az "ördögnek", az egyik alapvető tévút.

Mindenki más ütemben fejlődik, és csak ő fejlődhet, helyette senki más. És mindenkinek sokszor bele kell lépni a kakiba, hogy megszerezze kellő magabiztosságot, döntésképességet és a szeretetre való képességet. És ne ítéljük el magunkat, sem másokat ezért.

A "rossz út"-on járó ember és a "rossz mester" is csak egy egy ilyen, átmeneti csapda áldozata. És lehet hogy épp azzal, hogy találkozol vele, segít neki felismerni valamit.

Azért átmeneti, mert minden rossz csak addig tart, amíg fel nem ismerted a mögötte rejlő igazságod, ami csak a tied. Aztán köddé válik, és soha többet nem jelenik meg az életedben, pont mint a mesékben.

Mert már nincs szükséged rá. Mert már tudsz bánni a helyzettel, pontosabban önmagaddal abban a helyzetben.:)

Azt mondják, a Mindenség (az összes létező tudata) bennünk és rajtunk keresztül éli meg magát. A kvantumfizikával foglalkozó kíváncsi, modern tudósok már bebizonyították, hogy egy nem a dualitás törvényei szerint működő anyag tölti be a teret és az időt, illetve ezeknek és az anyagnak is alapja - kvantummezőnek nevezik. A láthatatlan valami, amiből minden előáll. Jó és rossz, fény és sötét, meleg és hideg. Anyag és antianyag. Menny és és Pokol, angyalok és démonok. Ami számára nem létezik az idő, a tér, az anyag és az egész számunkra tapasztalható duális világ. Előállítja ezeket önmagából, generálja, miáltalunk, szóval éppen az által, amit generált.

Ez felfoghatatlan pusztán ésszel. De amikor az ember elkezd élni, és a dualitás határai kezdenek elmosódni, mert ő maga számolja fel őket, valóban ilyennek éli meg az életet. Lát a másik szemével, érez a másik szívével. És sosem fáj.

Olyan ez, mint egy nagy játék. Mint ahogy Isten eljátssza magát az összes szerepünkben. A jóban és a rosszban, a sötét és az angyali erőinkben. A "jó" mesterben" és a "rossz mesterben". A "jó életben" és a "rossz útban". A "fekete mágia" ösvényén és a "tiszta lélek" ösvényén.

Honnan is tudhatnánk, hogy kire melyik szerepet rótta a Nagy Varázsló, a tudataink összessége? Ki az, aki látja a mindenség egésszét, és elmondhatná, "én tudom, hogy ez jó, ez pedig rossz utat jár ebben az életében?" Azt gondolom, elég ha a magunkét igyekszünk meglátni. :)

Aki pedig már valóban látja, az már nem így látja. Pont ez benne a legjobb. :)

Részemről ennyit a jó és a rossz útról, nektek.

Namaszte