Szerintetek is ilyen egy spirituális szerelem? | Önmegvalósítás.hu

Szerintetek is ilyen egy spirituális szerelem?

Hozzászólások

43 hozzászólás
Hát akkor kezdjük az alapoktól...
2008. december 30. kedd, 23:12 | secrets (útkereső)

Kedves Heidi!

Megkérdeztem a páromat, hogy tényleg más-e egy spiritualis ember szerelme, mint egy "átlag" emberé?
Azt mondta, hogy valóban más: sokkal, de sokkal mélyebb és intenzivebb...

Rengeteg jónak tűnő tanácsot kaptál az elmúlt hónapokban.

Én az alapvető problémát abban látom, hogy ki és hogyan definiálja a spiritualis szerelmet, mit is jelent ez tulképpen? Mi az, ki az a spiritualis ember? Miről ismerhető fel? Miért keverjük, miért vesszük egy kalap alá a saját útját, a saját önmegismerését kereső-kutató embert, a kreativ-önmegvalósító elmével?
Mi az, hogy tökéletes szerelem? Ami nekem tökéletesnek tűnik, az a másik embernek vajon miért nem az?
Létezik mindenkire egyformán ráhúzható "standard"?

Az összes előttem levő hozzászólónak ez valahogy nem tűnt fel...

Az, hogy a párod "gyógyit", páciensei vannak, az egy dolog. Rengeteg botcsinálta, több kárt okozó , magát "természetgyógyásznak" nevező embert ismerünk. A rendszerváltozás után nemcsak a spiritualitás témája kapott zöld utat, hanem rengeteg másokat a spiritualitas égisze alatt kihasználó ember is.

Én egy kreativ, saját útját kereső, az Univerzum minden egyes rezgésére rendkivül érzékenyen reagáló ember vagyok, aki egy "világmegváltó" címre érdemes, rendkivül kreativ, intelligens, a normál emberi gondolkodástól eltérő szellemű, zseniális férfival él együtt, akinek bármely találmánya az emberiség "jóllétét" szolgálja.

Mégis engem tartanak spiritualisnak, sőt a párom ő maga is, pedig én alig teszek valamit, mint pusztán hallgatok arra a belső vezérlő hangra és az univerzumban tapasztalható rezgésekre, aminek megértését valaha, valakitől ajándékba kaptam.

Vadidegen, sosem látott embereket orvoshoz küldök, mert érzem, hogy beteg és bajban van, üzletembernek megmondom, hogy akivel tárgyalni fog, hogyan néz ki, milyen a fizimiskája, milyen a személyisége, milyen tárgyalási technikát érdemes vele szemben alkalmazni.
Akik velem beszélgetnek azt mondják, a puszta beszélgetéssel "gyógyítom" őket, jobban érzik magukat.

Előre a - spiritualis szakmai zsargon szerint prekogniciónak nevezik - megmondom, megérzem, hogy valakinek balesete lesz, valamilyen tárgyát ellopják, vagy tönkremegy, kap-e munkát a közeljövőben, hónapok óta nem menstruáló nőnek, hogy mikor számíthat a ciklusa ujból megjelenésére és megérzem más ember fájdalmát, többszáz kilométerről is.

A barátaim Angyalnak hívnak, azok, akiknek úgymond "segítettem" hálásak nekem pedig én korántsem érzem magam "spiritualisnak", csak egy olyan embernek, aki mindig a saját útján haladt/halad.
Nem gyűjtök pácienseket, mégis rengetegen "találnak meg" a problémájukkal ismerőseimen keresztül, sőt még a magát "ellenségemnek" valló nő is megkeresett, majd utólag elmondta, hogy szóról szóra az történt és az következett be, amit mondtam...

Soha, semmiért sem kértem egyetlen fillért sem, mégis naponta segítek többeknek.
Sokan mondják - többek közt híres asztrológus is - hogy e "képességeimet" megélhetésre kellene váltanom, az a karmám, hogy ebből éljek meg és hogy tanításaimmal segítsem az embereket.
Ebből engem kizárólag a segítség adása érdekel...

Sokat olvasok úgynevezett "mesterektől": Oshotól, Istentől, Buddhától, A.J. Christiántól, Kurt Tepperweintől, James Redfieldtől, Szepes Máriától, Popper Pétertől, Müller Pétertől és még hosszan sorolhatnám őket.
Mindnyájuknál találok olyan megfigyeléseket, lejegyzett mondatokat, amik engem tovább gondolkodásra késztetnek és valamennyiüket csodálom azért, mert rátaláltak a saját útjukra.
A saját útjukra Heidi, ami azonban nem enyém és nem a tied, senki másé sem, ezért nem is követem őket, mert az én saját utamat nekem kell megtalálnom.
Számomra az jelent - na nem mestert, mert ilyet nem ismerek el - követendő példát, aki nem akar rákényszeríteni semmire, csak annyit mondd..." nézd, én ezt tapasztaltam meg a körülöttem lévő világban és saját magamban. Ha tetszik élj vele, közkinccsé teszem, ha akarod kövess! De soha ne felejtsd el, hogy ez nem a Te utad, hanem az enyém és ha szolgai módon követsz, akkor sohasem fogsz rálelni a saját utadra!..."
Na, nekem ez a valaki jelent olyan példát, amin érdemes elgondolkoznom...

Az az ember, akivel Te élsz, egész egyszerűen nem úgy szeret Téged, ahogy azt Te szeretnéd és nem is fog a továbbiakban sem változni ez.
Az a tanács, hogy nézz magadba, fejleszd önmagad, az bármikor aktualis és fontos, nem másnak: Neked.
Sokféle emberi kapcsolat létezik: egyenrangú is és alá-fölé rendeltségű is. Van akinek ez, van akinek az jön be.
Hogy neked melyik nagyon egyszerű megállapítani: nézz végig az eddigi életeden és a volt partnereiden.
Az emberek közötti kapcsolatok rákfenéje és alapvető buktatója a rossz kommunikáció, az "elbeszélünk egymás mellett", az őszintétlenség és azt ugyan nem tudjuk, hogy mi magunk mit is akarunk, de azt, hogy a másiktól mit várunk el, azt hosszan tudnánk sorolni, szépen pontokba szedve...

A következővel is gyakran találkozom: kivülről, mástól várjuk a szeretetet, mert szeretnénk, ha szeretnének. Tudat alatt gyermekkorunk védettségére vágyunk minden párkapcsolatunkban, mert amikor kicsik voltunk úgy és azért szerettek bennünket, amilyenek voltunk. Gondoskodtak rólunk és biztonságban éreztük magunkat. Érthető és teljesen elfogadható, hogy ilyesfajta feltétel nélküli szeretetre vágyunk felnőttként is.
De az, hogy itt bizony már meg kell dolgoznunk érte, azt már sokkal kevésbé fogadjuk el.
Amikor felnövünk teljesen természetes, hogy meg van szabva milyen tanulmányok kellenek egy szakma műveléséhez, mert csak tanulás, tapasztalás útján sajátíthatunk el. Érdekes módon ebből a szerelem-szeretet elsajátításának művészete valahogy kimarad...
Úgy gondoljuk, hogy elegendő az ún. sorsra várni, hogy elénk küldje leendő szerelmünk tárgyát és akkor már minden oké, sínen vagyunk. Pedig dehogyis: éppenhogy most kezdünk el tanulni, vagy legalábbis elkellene, hogy kezdjük a tanulást, ha azt szeretnénk, hogy rátaláljunk arra, akivel úgy érezzük, hosszan tudjuk együtt élni az életünket.
Sokaknak olyan eszményképeik vannak a leendő társról, amelynek természetesen senki sem tud megfelelni, igy a csalódás előre borítékolható.
Nem látjuk be hogy egy boldog kapcsolat kialakításáért rengeteget kell tennünk, miként azt sem, hogy nem minden kapcsolat szól az örökkévalóságnak.
Másoktól azt hallom, hogy a szenvednek ugyan a kapcsolatukba, de ennek fenntartása érdekében áldozatok hoznak és megalkudnak. Ez teljességgel az univerzum igazi valóságának félreértéséből ered, mert attól tartunk, hogy nem kapunk majd elég szeretetet és az igazság mindig csalódást és fájdalmat hoz.

És eközben még soha senkitől sem hallottam, hogy jó lenne jóban lenni, szeretni, tisztelni és becsülni azt az embert, aki soha nem hagy el bennünket, a földi utunkon végig velünk van és ő az, akire az utolsó pillanatokban számíthatunk, mert ő az egyetlen, az igazi párkapcsolatunk.

Úgy hívják Heidi, hogy önmagunk...

Az első lépés önmagad megismeréséhez/szeretetéhez Heidi, hogy felismerd a saját szükségleteidet.
A második, hogy mindezt ki is nyilvánítsd, hogy a melletted/környezetedben lévő emberek tudjanak róla.
Az ezután következő lépések már magukból adódnak...:-)

És ime két vers Neked és mindenkinek, aki párkapcsolati problémáktól szenved:

Félelem

Mindenhová lélekszakadva futsz,
olykor elbújsz.
Helyetted fájdalmadat is
zarándok útra küldöd és
rémülten menekülsz.
S eközben csak
igaz önmagadat kerülöd.
...pedig Ő az, akit
veszett fejsze nyeleként
keresel EMBER!
S minden, amit éltedben, holtadban teszel
érte teszed.
Ügye érted?
Ő vigyáz Rád
és utadon is ő terel.
Hát találd
és őrizd meg
önmagadat!
Neked...

Szeretettel és egy boldogabb jövő képét eléd vetítve kívánok sok sikert Neked Heidi:-)

heidi képe
Angyal! Tényleg köszönöm!
2008. december 31. szerda, 11:55 | heidi   Előzmény

Válasz secrets néven szereplő ANGYALNAK!

Hát tényleg nem csoda, hogy a barátaid angyalnak hívnak! Megnéztem az írásod időpontját, és érdekes az egybeesés, de előtte az este folyamán komoly és fájdalmas beszélgetés folyt a kapcsolatunkról a párommal, és én felevetettem neki, hogy fejezzük be, és menjen mindenki a maga útján tovább. Persze, mindez nagyon fájdalmas volt számomra, mivel sajnos nagyon szeretem őt,/ csak azt nem tudom már, hogy miért?/és az elengedés nagyon nehéz és fájdalmas ilyen esetben, és én is tudom mindezt amiket te is leírtál nekem, és előtted is leírtak , ha elolvastad, és tényleg nagyon sokat segített nekem minden hozzászólás, és tényleg a spirituálisan gondolkodó emberek mind csodálatosak...................épp ezt szeretem a páromban többak között, nehéz ilyen társat találni, akivel lehet élni ezeket a dolgokat...........................
SZÓVAL, 00:12 perckor küldted az írást, és éppen akkor nagyon sírtam magamban, előtte pedig sokat imátkoztam az angyalokhoz, és úgy érzem, nem véletlen, hogy épp ekkor írtál nekem...........................
Igaz, csak most olvastam el, és mivel még nem érzem magam a legvidámabbnak, így nagyon jólesett olvasni, és ma nagyon sokat jelentenek a soraid számomra!Olyan angyali üzenetnek veszem!
Nagyon érdekes ember lehetsz, érdekes, amikor az embereknek ilyen képességei vannak.............
Szivesen elmennék én is hozzád egy személyes beszélgetésre egyszer, mivel most egy ilyen gyógyításra nagy szükségem lenne, amiről írtál..Igazán azt érzem, hogy az életem, az életutam fontos állomásához érkezett, és most olyan kusza minden, látom az utamat, kezd kikristályosodni, de a párkapcsolati helyzetemben nem látok tisztán, rá kellene jönnöm még egy két dologra..Most itt rövid az időm, hogy leírjam de ha érdekel a történtem, és tudnál segíteni, szivesen elmesélném. Elejétől idáig tisztán látható volt az utunk, és azt hittem, vele élem le az életemet, és most minden összekuszálódott, és nem értek semmit, mindig azt mondja, elveszem tőle az energiát, leszippantom, és hasonlók.Nekem ilyen szándékom nincs, csak egyszerűen szeretem, és viszont vágyom, hogy éreztesse ugyanezt, de ő más,
másképp működik. Mindent energiában néz és érzékel, és néha ez nekem nem érthető...............
Sajnos, nem tudom folytatni..... Írok egy e-mailt, ha személyesen jelentkeznél, és tudnál egy beszélgetés erejéig segíteni, azt előre is köszönöm! Nagyon sikeres, szerencsés és boldog újévet! HÉDI
zebra0864@citromail.hu

éteri üzenet
2008. december 31. szerda, 13:34 | secrets (útkereső)   Előzmény

Itt vagyok és látlak Téged.:-)

Nincsenek véletlenek Heidi, minden embernek, akivel valaha csak találkozunk életünkben lenyomata marad a lelkünkben. Teljesen mindegy, hogy ez a találkozás két percnyi volt, két órányi vagy húsz évnyi, mindig jön egy pillanat, amikor az a találkozás azzal az emberrel eszedbe jut.

Egy személyes példa: úgy 5 évvel ezelőtt segítségére voltam egy ismert színésznek. Semmi extra nem történt csak elveszítette a tárcáját mindenféle személyi irattal, rengeteg pénzzel.
Tőlem hiánytalanul visszakapta.

Néhány napja töröm a fejem, hogy hogyan segíthetnék valakin, aki egyszerre áll közel hozzám és egyszerre érez az ellenségének.
És eszembe jutott, hogy ez az ember talán segíthet nekem, így hát fogtam magam és irtam neki az egyik elérhetőségére két napja.
Most válaszolt, hogy megpróbál segíteni, csak időt kér, hogy az információhoz jusson.
Hát nem csodálatos ez Heidi, miközben mindössze két percnyit, ha találkoztunk!?
És most nekem van szükségem az ő segítségére.:-)

És ő is emlékezett rám...:-)

Így könnyebb talán megérteni azt is, amit számtalanszor hallhatsz magukat spiritualisnak nevező/érző emberektől, ..."ahogy lenn, úgy fenn..."vagyis ami fenn az éteri Univerzumban történik annak leképezésére találhatunk rá itt a Földön is.

Én kiegészíteném azzal is, hogy...ahogy benn, úgy kivül is...

Ez azt jelenti, azt az állapotot jelzi, amiben most vagy: ahogy a két vállad összegörnyed a lelki súly és fájdalom alatt, ahogy úgy érzed magad, mint akinek a lába alól kihúzták a szőnyeget.
A hajnalt magzati pózba gömbölyödve, önnön karjaid védelmében töltötted...

Azt kérdezted valakitől Heidi, hogy hogyan szerette meg magát, Te hogyan szeresd meg magad.
Tegnap megkaptad az első leckédet, nem mástól mint önmagadtól: Beszéltél azzal az emberrel a problémádról a vágyaidról, akit szeretsz.
Te egy nagyon bátor nő vagy Heidi, büszke vagyok rád még akkor is, ha ez nagy fájdalmat szabadított fel benned, amelynek sírás lett a vége. Ez is nagyszerű dolog, hogy sírni tudsz: hisz' gondold el: a langyosan áradó könny-patak szinte átmosta a lelkedet heidi. És ez nem más, mint az újjászületésed előszobája. Bármily furcsa életed egyik legnagyobb ajándékát kaptad a párodtól és ettől a karácsonytól: az elindulást önmagad felé...

Ezzel kezdődik a válasz arra, hogy hogyan szeretheted meg magad!:-)

Nemcsak leülünk egy tükörrel és szembe nézünk önmagunkkal és várjuk a csodát, hogy szerelmesek leszünk önmagunkba.
Heidi, aki azt állítja, hogy a magunkra találás egy könnyed séta, az nagyon csunyán becsap és hazudik Neked. Ez egy igen komoly, mély fájdalmakkal és a végén katartikus örömbe torkolló folyamat.
Folyamat Heidi, ami percről percre, óráról órára, napról napra tart életed végéig.

Gondold végig az eddigi életedet, szánj most időt magadra. Bátran sajnáld magad, ha úgy érzed, hogy ezt kell tenned, mert egy kicsit megnyugtat. Nézz végig az életeden, találd meg hol alkottál valami szépet és jót idézd fel magadban azt az érzést, amit akkor éreztél. Mi az, amiben számitanak rád, a családod a munkahelyed, mi az amiben elsimeréssel adóztak az ügyességednek, problémamegoldásodnak, kedvességgednek, segítőkészségednek?
Találd meg, hogy hol hibáztál, mikor bántottál meg valakit, hol érezted, azt, hogy ezt nem kellett volna megtenned.

És most bocsáss meg magadnak Heidi, mindenért, amit csak hibának tartasz, hibának éreztél magadban.

Heidi az elkövetett hibák, a létrejött szárnyaló örömök mind mind Te magad vagy!:-)
Ügye már érted, hogy hogyan és miképpen indulj el magad felé, hogy azt érezd: én egy EMBER vagyok, akinek megszületése ajándék mindenki másnak is : magamnak éppúgy, mint a szüleimnek, kedveseimnek, bárkinek.

Szeresd a párodat, ha úgy érzed szeretned kell. Éld át a csodálatos érzést, figyeld meg, hogy eközben mit érzel.
Érezd át azt is, hogy milyen érzés lesz majd amikor a szeretetében megnyugodva elengeded őt.
Köszönd meg önmagadnak , hogy szeretni vagy képes és köszönd meg neki azt, hogy tükröt tartott eléd, amiben megláthattad magadat.

És lépésről-lépésre helyére kerül majd minden heidi.
Ne feledd kérlek, hogy mindehhez időre van szükséged!

Megkapod Heidi, amennyit csak akarsz, ahhoz hogy elindulhass egy olyan élet felé, amelynek létrejöttét már nem a véletlentől várod, hanem élvezed azt, hogy megdolgozol érte!

Légy kiváncsi, nyitott az emberekre és ők is kíváncsiak lesznek Rád!

Amikor csak szükséged van rám szállok rendelkezésedre!:-)

Én hiszek benned Heidi!
Ügye Te is hiszel?:-)

Egy fantasztikus, csodákban gazdag Új Évet kívánok Neked!

:-)))

aquarius123@freemail.hu

Amikor elküldöm neked ezt a levelet a matematikai feladvány összege éppen a sorsszámom...

heidi képe
A megérzésem...
2009. január 01. csütörtök, 21:27 | heidi   Előzmény

Köszönöm megint Angyalka a soraidat, pont szilveszter napján, amikor mindenki készül a mulatozásra, TE gondoltál rám, és írtál nekem, én pedig, igaz, súgta valami tegnap, hogy nézzem meg az oldalt, de elhessegettem, gondoltam, ugyan már, most mindenki szórakozik, nem a gépnél ül, és ír, főleg nem nekem...Pedig így volt, te írtál, és megint sokat kaptam ettől az üzenettől, és tényleg az az érzésem, mintha látnál engem...Szóval, én meg tegnap nem olvastam el, csak most!
Amióta elindítottam ezt a témát, azóta biztosan olvastad, valahol mindenki ugyanazt írja nekem, és én neki is fogtam rendesen, bár azelőtt is évek óta önmagamat építgetem, de most aztán még tudatosabban, és látom az utamat, hogyha ezt végigcsinálom magammal, meglesz a gyümölcse, hiszen máris érzem nap mint nap, amióta a folyamat elindult velem, és fénylik előttem az utam, folyamatosan kapom hozzá a támogatást, és folyamatosan ismerek meg csodálatosabbnál csodálatosabb embereket! Most beleértve téged is!
Tudom én is, hogy ez egy nem könnyű út, de már nem tudok, és nem is akarok letérni róla!A legnehezebb, hogy az ember tényleg elfogadja, és megtalálja önmagát, s hinni tudjon magában. Én még sohasem éltem egyedül, ha ennek a kapcsolatoknak vége szakad, akkor bizony egyedül leszek, de csak fizikálisan...Egyébként az angyalok mindig velem vannak, itt vannak körülöttem, nekik mindennap mindent elmondok, kérek tőlük, imádkozom hozzájuk, és valamilyen módon mindig érkeznek a válaszok.....Most például téged közvetítettek nekem, általad üzentek, és ez nagyon csodálatos, és nagyon bízom ezekben a dolgokban, és magamban is, ha én rendben vagyok, és amilyen vagyok, amilyen a rezgésem, a kisugárzásom, olyan dolgokat és embereket vonzok be az életembe! És ez nagyon működik, és ezen, vagy ezért dolgozom magamon tovább, és azért is, hogy én is segíthessek másoknak, mert nagyon szeretek minden embert, úgy ahogy van. É s szeretek segíteni, ha szüksége van rá valakinek
.Úgy érzem, most ezzel a témával, és oldallal is amit elindítottam, sok embernek segítettünk, akik elolvasták, biztosan sokat tanultak belőle.!
Még egyszer köszönöm, és neked és szeretteidnek is csodálatos szép új évet kívánok!
HÉDI

Az emberi félelem
2009. január 01. csütörtök, 23:44 | secrets (útkereső)   Előzmény

Szia Heidi!

Örülök, hogy ellátogattál újra a blogodra, annak még jobban, hogy lassan meghallod a saját belső vezérlő csillagod szavát...

Ez nagy dolog Heidi és rengeteget fog segíteni Neked és majd meglátod, Te éppolyan különleges vagy, mint minden ember, egyszeri és megismételhetetlen.

Miután írtam Neked, felkerekedtünk és meglátogattuk egy kedves, nemrég műtött, mozgássérült barátunkat egy rehabilitációs intézményben, amely egy csodás, hegyvidéki területen található. Bár még a városban benn nem esett a hó, itt már az ágakon megmaradt valamiféle zúzmarás hódara, ami fantasztikus látványt nyújtott. Miközben barátunk azt mondta, hogy nem kellett volna szilveszter napján elfáradnunk hozzá, elmondtuk neki, hogy tulképpen mi kaptunk ajándékot azzal, hogy meglátogattuk őt!

Feldiszitettük az ágyát, a járókeretet szerpentinnel, szerencse-malackával, kéményseprővel, szóval egy jót bohóckodtunk. Elhiheted Heidi, hogy remekül szórakoztunk!

Ha úgy alakul, biztosan érdekes és tanulságos lesz számodra az egyedüllétet megtapasztalnod.
Tudod, sokan hajlamosak összekeverni az egyedüllétet a magánnyal pedig korántsem szinonimái egymásnak.
A magányról leginkább önmaga az ember tehet, mert akinek vannak barátai, az már nem magányos.
Az egyedüllétet többnyire önként választja az ember, pl. akkor, ha éppen két kapcsolat között van és még ezenkivül lehet ezernyi más oka is erre.
Az egyedüllét a magánnyal szemben építő jellegű: belefoghatsz egy csomó új dologba, tanfolyamba, sportba, táncba, új hobbiba, bármibe, amihez csak kedved van, hiszen nem kell alkalmazkodnod senkihez, önmagadat kivéve. Ezt az időszakot - amig két kapcsolat között vagy - felfoghatod annak az érzésnek is, mint amikor várod a karácsonyt.
Az egyedüllét lehetőséget ad arra, hogy végiggondold a Veled történteket, lezárj egy kapcsolatot és előkészítsd tested-lelked egy új kapcsolatra.

Az emberiség egyik legnagyobb kötőfékje a félelem.
Félelem az újtól, az előre nem láthatótól, a bizonytalanságtól.
Az emberek szeretnék tudni előre a történéseket, hogy mindig és mindenhol biztosra mehessenek.
Többségük nem szívesen változtat sem a párkapcsolatán, sem a munkahelyén, sem a családi kapcsolatain, mert minden fájdalomnál, rossznál, kiégettségnél nagyobbra becsüli a megszokottat, a biztonságosat.
Azt a biztonságot, ami rendkívül csalóka és csak annak véli látni, mert ezt akarja érezni.
Ezek az emberek szokták azt mondani, hogy derült égből érkező villámcsapásként tudják meg, hogy a páruk megcsalja őt, vagy elbocsátják őket a munkahelyükről.
Pedig dehogyis akkor tudták meg Heidi.

A valami a semmiből nem keletkezik: az egész életünk folyamatos mozgásban, változásban zajlik, tehát minden, amit átélünk/megélünk egy folyamat eredménye, de kiválóan le lehet tagadni, hogy ezt a jelet sem vettük észre meg azt sem. Sokkal könnyebb "elbújni", mintsem a tényekkel önnönmagunkat szembesíteni...

Rengeteg "önmegismerő-önfejlesztő-személyiségtréninget"/tanfolyamot találhatsz.
Ha szükségét érzed, bátran vedd igénybe azt, amelyiket úgy érzed, hogy hozzád szól.
Hallgass meg olyanokat, akik megjártak már néhányat, de ne figyelj azokra, akik egyikre vagy másikra égre-földre esküsznek, hogy az az igazi, a többit meg felejtsd el, mert ők hiteltelenek.
Ezek az emberek azon tréningen semmit sem tanultak, ezzel számodra ezt árulják el.

Ahogyan egyediek vagyunk mi magunk emberek, úgy lehet megtalálni azt a tudást is, amely igazán hozzánk szól, amelyet megértünk és valóban az épülésünket szolgálja.

Most "elengedem" a kezedet, mert úgy érzem, már nincs rám szükséged.
Jó utra léptél rá és én bízom benned!
Ha valaha újból szükséged lesz a segítségemre, csak üzenned kell!:-)

Boldog magadra találást kívánok Neked!

Még ilyent! Teljesen egy cipőben járunk, még a 3. év is stimmel.
2009. július 01. szerda, 22:30 | Névtelen (útkereső)

Még ilyent! Teljesen egy cipőben járunk, még a 3. év is stimmel. Azzal a különbséggel, hogy én értem, amit Te nem. Ő még csak azt sem mondja, hogy szeret, nem kell mondania. Ránézek, és látom, amit látok. Vagy rá sem nézek, mert csukva van a szemem. Van úgy, hogy 2 hétig sem látom, de nem hiányzik, mert itt van legbelül. Ez csúcsérzés, irtó boldog vagyok, hogy ezt megérhettem.

Én nagyon sokat tanultam tőle úgy, hogy figyeltem rá. Ő úgy tanított, hogy rávezetett egy-egy dologra, ami épp foglalkoztatott. Nem magyarázott, nekem kellett rájönnöm egyedül mindenre. És sorozatban mindig épp azok a könyvek, cikkek, információk akadnak a kezembe, amikre épp kíváncsi vagyok. Véletlen? Nincsenek véletlenek!

Egy év alatt úgy átalakított, hogy sokan nem ismerek meg. Kívül-belül átalakultam, és ezt nagyon élvezem. Határozott, nyílt, nyugodt, vidám ember lettem, tele szeretettel. Sokkal jobban odafigyelek másokra. Minél több szeretetet adok, annál többet kapok vissza.

Azt hiszem, Te nem szereted Őt. Legalább is nem feltétel nélkül. Ő pedig ezt igényli.

heidi képe
Érdekes........így utólag.............
2009. augusztus 29. szombat, 7:51 | heidi   Előzmény

Érdekes így fél év távlatáből olvasni az embernek az egykori problémájáról!!! És itt egy válasz, ami most éppen aktuális! és érdekes, de azthiszem, amiket akkor írtam, olyan messzire jutottam tőlük, hogy túlnőttem a páromon, lassan már ő nem ért engem!! Hatalmas átalakuláson menetem keresztül ebben az évben!!!! Már számomra is olyan olvasni a saját írásomat, mintha másról szólna!!! Higgyétek el, az úton csak el kell indulni, és egyszercsak megérkezik az ember önmagához, és onnan minden csodálatos és más lesz, és nagyon KÜLÖNLEGES!

Nagyon kiváncsi vagyok, hogy fizikai és lelki síkon milyen
2009. augusztus 29. szombat, 11:40 | csam-csam (útkereső)   Előzmény

Nagyon kiváncsi vagyok, hogy fizikai és lelki síkon milyen változásokon mentél keresztül, elmeséled?

Kirsikka képe
én is
2009. augusztus 29. szombat, 13:33 | Kirsikka   Előzmény

Én is! :)

spirituális szerelem
2010. július 01. csütörtök, 13:36 | Zsuzsika0723 (útkereső)

Szia!
Ahogy olvastam az írásodat, mintha én írtam volna.
3 éve szeretek valakit, aki spirituális, és magas fokon áll. Én is az vagyok, mindketten gyógyítunk, de én azért más vagyok. Én tudok érezni, én tudok szeretni, tudok adni, tudom magamat adni, és azért a földön állok.
Nála úgy érzem szeret, mint Embertársát, azzal a bizonyos Isteni szeretettel. De ez nem elég, hiszen én nem az Emberiség vagyok, én ÉN vagyok, és azon gpondolkodom sokszor, Engem nem lehet szeretni magamért, olyannak amilyen vagyok? Csak a spiritualitásról szólna az élet? Mindenki az, csak van aki nem is tudja kihizni magából, mégis az. Neki egy tanítvány vagyok, akit tovább kell fejleszteni,és ez kevés. Mindent megkapok amit lehet, de nekem nem ez kell. Nekem a szeretet kell Önmagamért.

Most kicsit zavaros talán amit írtam, de próbáljuk meg kitisztázni.
zsuzsika07@gmail.com

Zsuzsi

Kedves Zsuzsi.
2010. július 01. csütörtök, 13:49 | izidor (útkereső)   Előzmény

Úgy vélem, aki spirituálisan magas szinten van, ahogy írod...az teljesen másként látja az Embert.
Az EGYségtudata úgymond nem is kívánja másként látni az embereket...ez nem jelenti azt, hogy nem szereti...de szerintem ő tőle nem is várható el az a féle közeledés, amit te is elvárnál.
Ha Te is abban a magasságban véled magad, akkor ezt megérted, amúgy meg nem.
Igazán a legjobb, ha önmagadat szereted önmagadért...akkor érezheted azt a szeretetet, amit mástól várnál...én ismerem ezt az utat. Nem egyszerű, de amikor megérzed az erődet,. akkor nem lázadsz azért, ami van...vagy benne maradsz és te válsz az ideális társsá, vagy tovább lépsz.

Szeretettel,
izi

u.erika képe
Hogyan is müködik a szerelem!?
2010. augusztus 19. csütörtök, 14:49 | u.erika

Hogyan is müködik a szerelem?
Most arra jutottam hogy maga az erzes mär bennünk van,csak olykor nyugalmi ällapotban.
Mindaddig amig egy impulzus fel nem piszkälja.
Hogy konkretan mi az?
Ezt nem lehet meghatärozni,mert egyeneknel vältozo különfele impulzus lehet ami kivälthatja,
felebrszteheti a szerelmet.
Lehet ez egy illat,egy mozdulat egy kep ami a szerelem erzeset csalja elö.
S a Maja vilägäban szedelgö ember ilyenkor felhajt egy mäsik embert akiben a szerelem
nevü erzes formät kap.
Räadja a ,,kabätot" s körülrajongja.(de ez egy mäsik tema)
Mert igy egyszerübb a fizikai vilägban.
Testben elünk,es minden erzesünket a testel hozzuk összefüggesbe.
Ezert is keresünk anyagi formät az erzeseinknek.
Mert igy egyszerübb a materiälisan gondolkodo szämära.

Ez mind nem csak a szerelemre igaz. ;)

Szeretettel!Erika

Feliratkozás Hírlevélre