Sok fajta fájdalom,csalódás,bánat sérelem,veszteség és gyász létezik.
el kell bírni vele,túlélni megélni,egy életen át többször mind más,kisebbek,nagyobbak,mélyebbek,felszít súrolók,rövidkék és hosszúak és nincs 2 egyforma semmiből sem szerelem,szeretet vágy,siker,öröm,fájdalom stb.
Jön,orrba ver ,beállít azért ,hogy mihelyt felépültél legyen egy újabb szar alak,gond sorscsapás,probléma,nehézség és fájdalom hogy itt fejbe verjen.

szar ügy de ez az élet,fáj és nehéz sokszor és közte van némi cselt holtidőszak békés,nyugi kevés örömteli ,sikeres és boldog abból pedig 1 % cseppke

Csak szavak kimondva és leírva léteznek és ami számunkra apró az egyeseknek hatalma ne értjük,mert nem mi érezzük és tapasztaljuk ami pedig hatalmas sokszor az sem az,van egyéni nézőpont,és viszonyulás és van az:
Hogy ki hogyan éli meg szenvedi meg és meddíg az egyiket és a másikat, míg az újabb csalódás,fájdalom nem jön éri azután tölti be a helyét azután.

Meghal egy kutya,elveszítünk egy állást,egy embert ,egy szerelmet,pénzt és tárgyat amihez hozzá nőttünk,ragaszkodtunk és szerettünk ,ez a lelki fájdalom és van a testi a fizikai fájdalom,műtét,baleset egy seb,lövés,vágás,erőszak,megtámadnak,verés és pofon,fájó fog ,szerv.
Az életben itt mindegyikből mindkettő kijut mindenkinek általában.

Láttam kórházba mikor itt dolgozta sok beteg embert,és láttam a fájdalmat és szenvedést amit egy betegség elvégez.
Azt mondta egy beteg nem ez a lassú ,és hosszú kín .
Hisz lásd a seb begyógyul,rendbe jövök van gyógyszer,pénzem,munkám,családom és orvosom de van olyan életteher,lélek emberi vétem,emlék és szív fájdalom,dolog ami sohasem gyógyul sokszor 45 éven át sem,pl ha valaki megöli a szerelmed,családtagod és a barátodat,bántja,meglopnak ,és a sok kicsi a sok nagy összeadódik egy életen át, és az nem gyógyul ,ahogy az ember önbizalmát,hitét elvesztett fiatalságát munkáját,reményei,barátait és gyerekkorát is nehezen kapja vissza nem hogy egy levágott kezet,lábat vagy egy elvett életet mondta.
Melyik a jobb a sok apró repedés ,fájdalom,sorscsapás,veszteség,törés,tragédia egy életen át ?
A sok nagy ,hosszú ?
A sok kicsi és nagy ?
A sok kicsi és nagy rövidek és hosszúak együtt váltakozva az életedben,családodéba ?

Csak egy kutya,csak egy tárgy,csak egy állás ,autó,motor,cég,iskola,szerelem egy ember -mondjátok .

lesz másik,veszel,kapsz filléres dolog mondja a legtöbb ,mert neki az,de mi van ha más hosszú gyötrelme után jut hozzá a kicsihez is és elveszti nem ád többet az élet ,és a maradék 20,avagy 60 évét ezek nélkül éli le és semmi örömre ,jóra nem ad újra és többé az élet esélyt.
volt egy ember csak egy állás ,de nem kapott ,pénz csak az nem volt és elveszett az ember háza,cége és családja volt szép asszonya és 4 gyermeke aki elkallódott egy ilyen apró de lényegi dolog miatt, a fiú nem lett jó tanár,a lánya jó kutató,és zenész,író ,a felesége ovónő ,és a kis egyszerű férfi jól tanult,versenyekre járt tehetséges volt,lángész és várt életben az egyszer egyszer beköszönő nagy pénzre házasságra,hitel,ballagási pénz,örökség ,hagyaték,nyeremény ,kinevezés,magas rang, nagy nullás munkabér és állás,mind elkallódtak és meghaltak.

Lett másik ember ,új ,több ,maradt elég de senkinek sem volt olyan terve.,lelkülete életszemlélete hite .jósága és tehetsége ambíciója hogy valóban ha jut rá megváltsa a világot és m,ások világát ,benne volt a megoldóképlet lehet hogy a rák,az aids ellenszere, a jövő űrjárműinek ,környezetbarát technológiának amit a sírba vitt magába a fejébe,az élmaiban a füzeteiben mert csak várt.

Nem látszik tucat minden ,ki milyen és mennyi értéket hordoz magában,éltet és őríz,mennyit milyet és hány félét azért amiért ő különleges és belőle itt a földön csak 1 van,míg emberből sok.a szent grál is csak Egy kehely és van ezer kehely é mégis az attól az ami,amilyen .1
egyikben van az ami a másik száz,ezer és millióban nincs és nem lesz meg és bár születnek jönnek újabbak,lehet még pár ezer és millió év mire megszületik egy technológia,eszköz ezért mert akibe benne van ne tudja megmutatni,kibontakoztatni vagy nem akarja.

Millió dolog jobb ,ha nem él,nem jön és születik ide.Nem valósul meg és kerül a piacra,emberi kézre technológia,fegyverek,eszközök,információ és tucat minden.Attól hogy nem látszik,ne mondjuk és mutatjuk attól ezek a dolgok,vannak,voltak és lesznek ott szunnyadnak a mélyben az emberben a végtelen föld,űr és tengerekben a lélek vizében.

Emlékszel a Karmatörlövel való meccsedre?;) Persze az a meccs felejthetetlen volt!Volt szurkolótábor is rendesen!;)

Amikor nem voltál,nekem is volt vele dolgom.Mármint a Karmatörlövel.

Nekem nagyon sokat segített!Mondhatom azt hogy egyszerre megvilágosodtam!De tényleg!

Szóval elkezdtem gondolkozni.Nem azon hogy hülye Karmatörlö!(na jó azon is) hanem azon hogy NEKEM mi tualjdonképpen a bajom!Ùgy ahogyan Te is teszed.

Aztán egy ,,ösi" falat fedeztem fel amit én magam építettem de akkor amiröl már nincsenek emlékeim!Ez a bazi nagy fal csinálta az összes kalmajkát!Szerencsére nem fájt szembesülni azzal hogy mi volt a fal szerepe,hiszen mindvégig sejtettem az igazságot.Csak a környezetem segített a hazugságban,hogy megkíméljenek!

Engem csak sajnáltak,és nem szerettek!

Nem nagy dolog!Az legyen az ö problémájuk!

Nekem nem kívülröl kell várnom a szeretetet!

Csak az a furcsa számomra,hogy a családom másik fele kimutatták az érzéseiket felém,és én valamiért ennek ellenére nem tudtam rájuk haragudni!Ök legalább öszinték voltak!

Akik pedig hazudtak,azért tették hogy én jól érezzem magam!Csak az a baj hogy hagyom az anyámnak tovább szerepeljen.Nincs még eröm megmondani neki hogy abbahagyhatja!Mert én igy is szeretem!Meg aztán ez nem olyan téma amit telefonon meg lehetne beszélni....remélem ha hazamegyek lesz bennem annyi bátorság hogy oda merek állni!

Ugyhogy Anita!Karmatörlö ezt a falat mutatta meg nekem,és azóta semmi bajom a világgal!;)

Üdv:Erika

Csak a szembesülés visz előre. Érdemes kihívásként tekinteni rá. Valami döbbenetes érzés szembe nézni önmagunk félelmeivel, hazugságával. Nekem sokszor remeg kezem lábam és elfutnék a világ végére, aztán amikor megoldom, akkor viszont az valami hihetetlen érzés:-)))Szeretek szembe nézni magammal.
Van, hogy sikerül és van, hogy nem állok készen rá, tehát nem sikerül az adott pillanatban sem a felismerés sem a feldolgozás.
Az egyik kedvencem: Nem az az erős, aki nem esik el hanem, aki mindig fel tud állni.
Úgy gondolom nem igazán szokásom más fájdalmával foglalkozni, akad sajátom rendesen.
Összességébe véve bár ritkán adok tanácsot, ha a másik nem "vevő" rá, akkor hátrébb állok és tiszteletben tartom az álláspontját mégha nem is értek vele egyet. Elfogadom azt a pontot ahol ő tart az életében.

Itt folytatnám a legutóbbi privát levelezésünket,azt remélem hogy másoknak is hasznára válhat.

Röviden az történt hogy:

,,Barbi";) újra belenézett a tükörbe!:))
S meglátta önmagát,kegyetlenül leértékelve!
Be volt zárva a hideg tükörszobába,
de ugy tünik hogy nem hiába!;)
Bármerre fordult is saját torz képét látta!
Barbi önmagára nézett,
Elborzadva nézte az önarcképet.
Miért csinálok magamból rémet?
Ha akarom szép is lehetnék!
Miért kell nekem a tökéletlenség?
Barbi döntött!
Szép lesz ujra minden.
Hogyan tovább,arról még sejtelme sincsen!;)
De tudja már hogy hol van a hiba,
s jön még sok sok munka.
Ùjabb fal amit el kell hordania,
szegény Barbi sokat kell még melóznia! ;)))

Szóval ez.

S hogyan tovább!?

Üdv mindenkinek!Barbi Ööööö Erika;)