Egyedülálló anya
Erika társtalanság blogja elindított bennem valamit. Egyetértettem vele sok mindenben, de elgondolkodtam a hozzászólásokból azon, hogy nem vállalja a női szerepet és itt akadtam fenn magamon.
Én 3 éves kora óta nevelem egyedül a fiam és egyszerre kellett apának és anyának is lennem, hisz az igazi apja kicsit eltávolodott tőlünk. A szüleim mindig segítettek, de az apám nem volt jó példa apának és mindig konfliktusuk volt.
Az életemben megérkező barátok nem igazán apaszerepre voltak hivatva és megszoktam, hogy mindent én intézek, hisz a gyerek csak rám számíthat, ami keménnyé és férfiassá tett. És most is ott tartok, hogy mindent én intézek, én csinálok itthon, mert még mindig ketten vagyunk. Hogy legyek igazán nő, ha nekem kell cipelnem mindig a többkilós bevásárlószatyrot és a munkám is kemény fizikai, lelki meló, erősnek kell lennem mindig?
- tűzjáró blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
8 hozzászólásÉn is egyedül nevelem a gyerekem, már fél éves kora óta. Én azt hiszem, ez belülről kell, hogy fakadjon, ki mennyire tud megmaradni nőnek. Saját magam intézem a dolgainkat, ha kell, a férfias dolgokat is megcsinálom (egyedül építkeztem, amikor költöztem, vittem a nehéz bútorokat), de azt hiszem ez egyáltalán nem függ össze azzal, hogy belülről mit sugárzol ki. Ha helyén van a nőiességed, és ezt a külvilág felé is tudod sugározni, szerintem ilyen kérdés nem is fog felmerülni benned. Annak idején én sokat dolgoztam ezen, (persze azért még van mit dolgozni rajta:)), de nagyjából a férfi és női énem a helyére került. Neked is ezt tudom tanácsolni, vizsgáld meg, hogy benned hogy állnak ezek.
Üdv
Orsi
de, ha mindaz igaz lenne, amit leírtál, akkor nem lenne lisztérzékeny a kislányod.
Azért lisztérzékeny a kislányod, mert ezt a konfliktust letagadod, valójában még nem oldottad meg. Ha megoldottad volna, nem kellene a kislányodnak ezt tükröznie feléd.
Hidd el, nincs abban semmi különös, hogy magad intézed az ügyeid. Nem vagy gyerek. Van, amikor keménységre van szükség, van, amikor pihepuhaságra. Van, amikor segítségre van szükség, és akkor tudni kell elfogadni a segítséget. Mindent meg kell tanulni, a helyén kezelni és alkalmazni.
Az, hogy nők vagyunk, hihetetlenül fontos és teljes adottság. Meg kell becsülni.
Üdv:
A-A
Szerintem meg nincs különösebb baj Orsival. A lisztérzékenység azt jelzi, hogy az együttélés korlátait nem akarja fölvállalni, de korlátok nélkül nem élhetünk.
Minden gyerek jobban érzi magát egy olyan közegben ahol tudja, hogy meddig mehet el, mint akinek minden meg van engedve.
Aki párkapcsolatban él annak is könnyebb, de Orsi azt mondja , hogy inkább ne legyen könnyebb, mert a korlátok nehezek.
Csak hogy a gyerek jelzi, hogy ez nem igaz, mert jöhetnek még sokkal nehezebbek is.
Ettől viszont szerintem Ő még megélheti jól a női, és a férfi szerepeket is.
Nem ellenségeskedni akarok, csak én így gondolom.
Noa
Szia Noa!
Sokféle értelmezése van a betegségeknek. Az egyik, amit mondasz. A másik, amit a Dahlke könyv mond. Biztosan van még más is. Az ismeretségi körben halál pontosnak bizonyultak a könyvben leírtak.
És Orsi arra indul el, amerre akar. Elindulhat a pasik felé vagy elindul befelé. Az értelmezésed a pasik felé irányítja, Dahlke befelé irányítja. Nem egyszerű ez. A "csonka család" ideája, az apa hiányának megélése és az elvárásrendszerek a pasik felé lökik. Az ő élete, ő dönt.
Vannak viszont közkeletű illúziók. Ilyen az is, hogy párkapcsolatban könnyebb. Neked lehet, hogy könnyebb a párkapcsolatban, de van, akinek nem az.
Én hiszek a nőknek, akik úgy gondolták, hogy még gyereket nevelni is könnyebb egyedül, mint abban a párkapcsolatban benneélni, amiben voltak. Azt tapasztaltam, hogy az anyák nem azért vállalják, hogy egyedül nevelik a gyereküket, mert éppen olyanjuk van. Mindenkinek nagyon-nagyon alapos oka van rá.
Az életünkben az a könnyű, amit tudunk. Ha nem tudunk jó párkapcsolatot, akkor a párkapcsolat nem könnyű és nem könnyebb, hanem nehéz. Addig, amíg a súlyt jelentő konfliktust fel nem oldják, addig nehéz lesz a párkapcsolat.
Van, aki másként gondolja és másként éli meg a párkapcsolatot is.
Üdv:
A-A
Szia Tűzjáró!
Szerintem teljesen normális, ha felnőtt ember minden ügyét elintézi. Legyen férfi vagy legyen nő. Az, hogy egyedül neveled a fiad, az nagyon bátor döntés volt, és biztosan ez a jobb megoldás, mert nem ezt választottad volna, ha ez lenne a rosszabbik megoldás. (Kivéve, ha mazohista vagy, de akkor irány a pszicholgóus.)
Mitől éreznéd magad nőnek?
Csak tedd fel magadnak a kérdést, hogy mitől éreznéd magad nőnek.
Válaszold meg.
Utána fordítsd ki a válaszod és meglátod, hogy mennyire fontos az.
Például: ha valaki cipeli a cekkert, akkor nem nő?
Csak akkor nő valaki, ha egy hímnemű ott liheg mellette és a bevásárolt cuccokat hordárként cipeli?
Ha egy nő egyedül neveli a gyerekét és a bevásárláshoz hordárt fogad, attól nő lesz?
Az egyik barátnőm úgy cipelte mindig a cekkert és a negyedikre a férjének a zsugorfóliában az ásványvizet, hogy a férje otthon tévézett. Neki az volt a mániája, hogy gondoskodik a családjáról és még ez is belefért. Soha egy gyümölcsöt nem kellett sem megmosnia, meghámoznia és felvágnia egyetlen családtagjának sem. Ez az ő dolga volt és így érezte magát nőnek. A férje és a lánya joggal hihette volna, hogy a gyümölcsök így teremnek a fán.
Egy idő után rájött, hogy a nagymamának, akinek a mintáját átvette, neki nem kellett sem a negyedikre menni, sem zsugorfóliázott ásványvizet cipelnie a negyedikre, nem is dolgozott 8 és fél órát a munkahelyen, igazán segíthetne valamit a férje is. De nem segített. 11 év után kirakta a szűrét. Ettől függetlenül mindig nőnek érzi magát.
Most a lányával él és időnként ugyanezt hozza fel, hogy jó lenne már egy férfi, mindig mindent neki kell cipelnie. Ilyenkor csak azt kérdezem tőle, miért, amikor volt férjed, barátod, akkor ők cipelték? Nem. Keress valami más indokot, ennek senki nem dől be. Valld be, hogy imádod a mártír szerepet és a cekkercipelést.
Ilyenkor jót nevetünk.
Sokfélék vagyunk, mindenki mástól érzi magát nőnek.
Üdv:
A-A
Szióka!
Sok mindenben igazad van. De kérdem én megnézel egy teljesen felpakolt kerékpárt toló nőt aki a sok cucc miatt nem tud felülni a bicajra? Nőies lennék így?
Szia Tűzönjáró!
Miért keresed mindenben a nőiességet?
Egy helyzetből miért mindig arra kérdezel rá, hogy vajon nőies-e?
Az a helyzet, hogy az emberek többnyire az aktuálisan kínzó problémáikon keresztül látják a világot. Neked a nőiségeddel van gondod, ezért mindenben azt éled meg.
Még a bicikli tolásban is. Bicklit a férfiaknak is ugyanúgy kell tekerni, mint a nőknek, sőt a mountain bike-okra már a nőknek is úgy kell felszállni, mint a férfiaknak.
Szerinten, ha telerakod cuccal a biciklit, akkor sok a vinnivalód.
Nekem hasonló helyzetben tökmindegy volt, hogy nő vagyok-e vagy férfi, fel sem merült, amikor a biciklire keresztbe egy 80 kilós táposzsákot feltettek és azt kellett hazatolni a csirkéknek. De mivel nő vagyok, már akkor is a tápos, persze férfi, rakta fel a biciklire. Tudta mi a kötelessége, ha helyettem haza nem is tolhatta.
Otthon nem volt senki más, nekem kellett egyedül leszedni a zsákot, de arra kitaláltam azt, hogy a bicikli úgysem tud elesni a zsáktól, odatolom, ahova le akarom rakni, eldöntöm, hogy a földre érjen a zsák alja, és csak a másik felét kell felállítani, így nem kell az egészet megemelni. Utána eltoltam a biciklit. Nem állítom, hogy szerettem csinálni, de valakinek haza kellett vinni a tápot. Nem én voltam az egyetlen leányzó, akinek ilyen feladat jutott.
Ha valakinek az erővel lenne gondja, akkor ebből a helyzetből azon siránkozna, hogy miért nem olyan erős, mint egy férfi. Vagy pedig nekikezdené emelgetni az egész zsákot, hogy ő milyen erős, olyan erős, mint egy férfi, utána félig vagy egészen dicsekedve, mesélné a zsákos kalandját. Ha valakinek a magasságával (önértéklelésével) van gondja, akkor abban a kontextusban értékelné, hogy ilyen kis embernek miért kell olyan nagy zsákot vinnie, és eme kis hősként -- a mesebéli legkisebb fiú helyzete -- mesélné el a kalandját a nagy zsákkal. Akinek a nőisességgel van baja, az meg azt kérdezi, hogy nőies-e tápos zsákot biciklin tolni. Hát nem tiszta ciki egy nőnek táposzsákot tolni a nyílt utcán? Egyébként a falunkban a férfiak is ugyanígy tolják a táposzsákot. Stb, stb.
Ahogyan értelmezünk egy helyzetet a megélt problémáinkra világítanak rá.
Szerintem csak ennyi az egész. A tükör így működik.
Üdv:
A-A
ABSZOLUT